Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

1988. december 38., szombat „II sikerek óta a támogatás csökken..." 80 éves a szegedi munkáskórus A Szakszervezetek Szegedi Altalános Munkáskórusa a napokban rendezte meg ju­bileumi hangversenyét fönn­állásának nyolcvanadik év­fordulója alkalmából. A nagy sikerű hangversenyen — melyet a Juhász Gyula Művelődési Központban tar­tottak — a kórus jelenlegi és egykori szólóművészei mű­ködtek közre, s Koczka Fe­renc, a kórus vezetője vezé­nyelt. — Hogyan indult annak idején, megalakulásakor a munkáskórus? — kérdeztük Koczka Ferencet. — Munkásdalárdaként alakult, még az ezerkilenc­százas évek elején. Ma — ér­telemszerűen — a szakszer­vezet a gazdája, a fönntar­tója. — ön mióta vezeti a kó­rust? — Két éve vettem át a kó­rus vezetését; legjelentöseDD elődöm Mihálka György karnagy úr volt, aki jórészt a szakszervezeti vezetéssel való nézeteltérései miatt hagyta ott a kórust. Illetve nem is annyira hagyta, ha­nem magával vitte — a résztvevők jelentős hányada „átigazolt" az ő kórusaiba. Utódára, Cser Miklós kar­mesterre tizenkét ember ma­radt, akiket ő egy év után változatlan létszámmal ha­gyott rám. — Azóta jó negyvenfős a létszám ... — Igen, amikor a karve­zetést elvállaltam, a létszám ötven-hatvan főre ugrott, három hónapon belül. Ebből keletkezett a lemorzsolódá­sok következtében a mosta­ni, negyvenfős taglétszám. Ezekre az emberekre — akik között akad kisiskolás és nyugdíjas egyaránt — min­dig bizton számíthatunk . .. A létszám ugrásszerű emel­kedését egyébként jórészt a zenekonzervatóriumból és a főiskoláról „visszamaradt" ismeretségeimnek köszönhe­tem. — Mikor tartotta első be­mutatkozását a megújult, létszámában is újjászületett kórus? — Bemutatkozó hangver­senyünket két esztendeje tartottuk a Tisza Szálló nagytermében, telt ház előtt. Ezt követően, tavaly novem­berben Prágába utaztunk, a nemzetközi kórusversenyre — ahol a csehszlovákokon kívül az egyetlen szocialista országból származó kórus volt a miénk. Második di­jat hoztunk haza, különdíjat is nyertünk, s a televízió föl­vette egyik műsorunkat. Ez a siker döntő fordulatnak bi­zonyult a kórus életében — amint utóbb kiderült —, mert az addigi segítséget, tá­mogatást, megértést a szak­szervezet egyre inkább csök­kentette. Paradox, de sike­reink óta a kapott támoga­tás, az anyagi és az erkölcsi, egyre inkább kevesbedik. — A kórus ettől persze nem esett szét... — Sőt, még inkább össze­forrt. Tavaly nyári, jugo­szláviai tengerparti kirándu­lásunk kifejezetten össze­rázta a társaságot. Az idén nyáron a kirándulást meg­ismételtük — de ezeo csak csökkentett létszámmal tud­tak részt venni az emberek, a megnövekedett anyagi ter­hek miatt. Erre az útra egyébként semmiféle támo­gatást nem kaptunk. — Mégis, mi tartja itt az embereket? Az, hogy fizetést nem kapnak a tevékenysé­gükért, természetes, de ha már a kórus puszta léte is egyre nehezebbé válik ... — Az éneklés, a művészet, a zene szeretete készteti a kórus tagjait arra, hogy részt vegyenek a hetenként kétsze­ri összejöveteleken, próbá­kon. A tagságnak több mint fele pedagógus — érthető hát, hogy jól érzik magukat a kórusban. A résztvevők je­lentős hányada amatőr, ezért elég nagy nehézségek árán lehet eredményt elérni — de ha elértük, ez mindenkit kárpótol az erőfeszítésekért, mindenki élvezi a sikert. — Mennyi idő alatt tanul be a kórus egy darabot? — Bárdos Lajos „Szeged felől" című, négytételes kó­rusműve például nyolc-tíz próbát igényelt. Ez mintegy két hónap volt... De megér­te Farkas Csaba Ha majd ismét megszólal Karácsonyi televíziós műsorok Az orgona az a hangszer, amely­nek hangjai valami csodálatos, meg­magyarázhatatlan érzést váltanak ki. még azokban is, akik különösebben nem értenek a zenéhez. A szegedi dóm 138 re­giszteres orgonáján felállítása óta zenészek kiválóságai szólaltatták meg Bach és má­sok müveit. Az eltelt 57 év természetesen az orgonán sem múlt el nyomtalanul, álta­lános generáljavításra szorul. A sűrített le­vegőt továbbító, vékony ólomcsöveket át kell nézni, és a több száz fúvócska újna­bőrözését is el kell végezni, hogy amikor kész lesz, hangja ismét tökéletes tisztaság­gal szólaltathassa meg az orgonamuzsika remekműveit Fotóriporterünk, Nagy László, a hallat­lanul nagy gondosságot és szakmai tudást igénylő munka néhány pillanatát örökítette meg. A felújítás irányítója a pécsi Weich Péter orgonaépítő, aki — édesapjával — először ötven évvel ezelőtt járt Szegeden. Kellemes szórakozást, vál­tozatos programot kínál a karácsonyi ünnepek idejére a televízió műsora. A képernyő délelőtt és ko­ra délután — immár hagyo­mányosan — a gyermekeké és a fiatal korosztályé lesz; bábfilmek, mesejátékok, és izgalmas kalandfilmek közül választhatnak kedvükre va­lót. December 24-én például a Mark Twain regényéből készült Élet a Mississippin című amerikai filmet, vala­mint az Arany László nép­meséinek felhasználásával írt Kiskirá'yfi és a róka cí­mű bábjátékot láthatják. Mint arról már beszá­moltunk, a megyei tanács művelődési központja, a felsővárosi plébánia, az if­júsági ház és a Magyar De­mokrata Fórum helyi szer­vezete hangversenysorozatot rendez: ma, szombaton es­te 7 órai kezdettel a felső­városi templomban. Ebben az erdélyi menekülteket se­gítő 'koncertsorozatban lesz HANGVERSENY, amelyet Raffay Ernő nyit meg. Köz­reműködik Budapestről Szé­kely Miklós (orgona), to­vábbá a szegedi dóm ének­kara, Hordós István ve­zényletével. További közre­működők: Égető Mária (or­gona), Varjasi Ida (ének), és a szegedi kürtkvartett. Az est, amelynek folyamán önkéntes adományokkal le­het hozzájárulni erdélyi testvéreink ügyéhez, Kovács Miklós házigazdai tényke­désével lesz teljes. KARÁCSONYI KONCERT lesz a mai napon: a Bartók Béla Művelődési Központ­ban délután 4 órától sorra kerülő hangverseny közre­működői között található Bognár Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, a Liszt Ferenc zeneiskola balett-tagozata, a Bartók Béla Művelődési Központ fiúkórusa, Nemes Éva ve­zényletével, a Liszt Ferenc Kamarakórus (vezényel: Il­lés Mihály) valamint a Műsorajánlat Liszt Ferenc zeneiskola ütős tanszakának hallgatói. A mai napon délután fél 4 és este 7 órai kezdettel SZABAD-E BEJÖNNI IDE BETLEHEMMEL? címmel a Ka!áka együttes karácsonyi koncertjét rendezik meg a Juhász Gyula Művelődési Központban. MIÓTA ÉS MILYEN ÜN­NEP A KARÁCSONY? — ezzel a címmel betleheme­zést és egyéb karácsonyi .népszokásokat mutat be a MÚZEUMI MATINÉK-so­rozat műsorral és ajándék­készítéssel egybekötött nép­rajzi és történelmi foglalko­zása ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. amelyet Fodor Ferenc és ' Köm ár Irén vezet a Balázs Béla Üttöröházban. KARÁCSONYI GYEREK­HÁZ — ezzel a címmel rendez programsorozatot az ifjúsági ház holnap, vasár ­nao: délelőtt 10 órai kezdet­tel Az erdő kapitánya cí­mű magyar rajzfilmet vetí­tik, délután 3-tól a Szélkiál­tó együttes Betlehemi kö­szöntő című gyermekműso­rát rendezik meg. 4-től pe­dig kézműves foglalkozáso­kon vehetnek részt a gyere­kek Ingrid Bergman és Char­les Boyer immáron klasz­szikus filmjét. George Cu­kor 1944-es GÁZLÁNG cí­mű amerikai filmjét vetítik holnap, vasárnap a Gruber László filmklub előadásain, délelőtt 9 és 11 órai kez­dettel, a Szabadság mozi­ban. A GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE című amerikai filmet láthatják az érdeklő­dők az ifjúsági ház Snitt filmklubjában december 19. én, hétfőn, este 7 órai kez­dettel. Folytatódik a Szabadság moziban a Bertolucci-élet­müsorozat. Ma, szombaton este fél 8-tól a HUSZADIK SZAZAD harmadik és ne­gyedik részét vetítik, de­cember 19-én, hétfőn pedig ugyanebben az időpontban a kétrészes A HOLD című alkotást tekinthetik meg az érdeklődők. Szeged legújabb létesít­ményét, a kétnyelvű DEÁK FERENC GIMNÁZIUMOT látogathatják meg az ér­deklődők a Postás Művelő­dési Ház szervezésében de­cember 19-én, hétfőn dél­után fél 3-tól. Az intéz­ményt Müller József igaz gatóhelyettes mutatja be. Az érdeklődők a 4-es villa­mos Gedói iskolai megálló­jánál negyed 3-kor gyüle­keznek. A NASA OBRAZOVKA. a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műso­ra december 21-én, szerdán este fél 7-től egyórás tudó­sítást sugároz a 2-es prog­ramban a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VIII. kongresz­szusáról. A szegedi körzeti tévé­stúdió másik nemzetiségi műsorát is láthatják a iö­vő héten: az ECRANUL NOSTRU, a román nyelvű adás december 22-én, csü­törtökön, a 2-esen este fél 8-tól jelentkezik. MOCSÁR GÁBOR EMLÉ­KEZETE címmel sugároz műsort a Bartók rádió de­cember 21-én. szerdán — elég .későn: 23 óra 14 perc­kor. A programban A szal­maözvegy és a Lelki tanács­adó címú szatírák rádióvál­tozata szerepel. A TÁPÉI NÉPDALKÖR GYERMEKCSOPORTJA is a közreműködők között ta­lálható a Petőfi adó NÉP­DALKÖRÖK PÓDIUMA című műsorában, amelyet december 22-én, csütörtö­kön 22 óra 35 perces kez­dettel sugároznak December 25-én délelőtt a Banyatanya című színpadi játék felvételét közvetítik a Mikroszkóp Színpadról, dél­után az Utolsó mohikán cí­mű amerikai filmet vetítik, karácsony másnapján pedig Török Sándor regényének ismert szereplői — Kököjszi és Bobojsza — szórakoztat­ják a kicsinyeket. Szokássá vált, hogy karácsonykor su­gározzák a Három kívánság című összeállítást, s igazi karácsonyi gyermekműsor­nak ígérkezik a Titiri című betlehemes bábjáték is, amely a korabeli hordozható bábszínházról kapta nevét: ezen elevenedik meg a kará­csonyi ünnepkör meséje. Az ünnep sajátos hangula­tát idézi majd a Karácsonyi dalok Európából című válo­gatás, amelyben az Osztrák Televízió kezdeményezésére tíz ország televíziósai fog­tag össze, hogy népeik leg­szebb karácsonyi dalait gyűjtsék össze, népszerű gyermekkórusaik előadásá­ban. Gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt szól majd Móra Ferenc ismert meséjének, A didergő király­nak az operaváltozata. A ze­nei kínálatban lesz továbbá a margitszigeti Pillangó kis­asszony előadásáról készült keresztmetszet, Kincses Ve­ronikával a címszerepben, valamint a szeptemberi Má­tyás templombeli Montever­di hangverseny felvétele. A zene és tánc kedvelői szá­mára igazi csemegének ígér­kezik az Álmok ura című balettfilm, amely a Győri Balett egyik legújabb pro­dukciójának, a Diótörő zené­jére írt balettnek a televíziós változata lesz. Koszorúzási ünnepség Az Akadémia kezdeményezésére koszorúzási ünnepséget tartottak Obermayer Ernő születésének 100. évfordulója tiszteletére Szegeden, a megyei állat-egészségügyi és élel­miszer-ellenőrző állomás központi laboratóriumában. Ober­mayer Ernő vegyészmérnök, akadémikus 1925-től 1932-ig volt igazgatója a jogelőd intézménynek. Emlékbeszédében Biacs Péter főigazgató, egyetemi tanár az MTA élelmiszer­tudományi komplex bizottsága nevében méltatta Oberma­yer Ernő kiemelkedő élelmiszer-minősítő és paprika­nemesitó munkásságát 1

Next

/
Thumbnails
Contents