Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

#1 lilffi 78. évfolyam, 272. szám 1988. november 15., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Csökken a költségvetési támogatás A kormányzat a jelenlegi évi 215 milliárdról 82 milliárdra akarja csökkenteni a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott költségvetési támogatások összegét. Bár az illetékesek az elmúlt években többször elszánták magukat a támogatások csökkentésére, a valóságban az történt, hogy 1980. és 1988. között az összes támogatás háromszorosára nőtt, ezen belül a termelői támogatások másfélszer lettek nagyobbak. Mindezek következménye, hogy az árak és a költségek viszonya változatlanul kusza, átláthatatlan, nem orientál a takarékos gazdálkodásra. A jó gazdálkodótól folyamatosan elvonjak a nyereséget, folytonosan szűkítve ezzel mozgásterületét. Ugyanakkor a lakosságnak nyújtott fogyasztói támogatások ma már messze nem felelnek meg eredeti célkitűzéseiknek, ugyanis nem azok részesülnek benne, akik valóban rászorulnak. A támogatásleépítési program végrehajtásának ugyanakkor várhatóan számos nehézsége lesz, amelyre idejében fel kell készülni. Elkerülhetetlen, hogy ez a program nagyrészt az árak, illetve a különféle szolgáltatások díjainak emelésén keresztül valósuljon meg. Márpedig ez jelentős konfliktusok forrása lesz, s már jó előre számolni kell, legalábbis egyes rétegek körében az ellentételezés szükségességével is. Például a viz termelői ára 4—19 forint között mozog, miközben a fogyasztói ár csupán 1,20—3,80 forint. A helyi közlekedésben a budapesPek mindössze 15 százalékát fizetik meg a ráfordításoknak, a vidéki nagyvárosokban a 25 százalékát, a Volánnál pedig az 50 százalékát. A tej termelői támogatása évi hatmilliárd torint. s a lakosság csupán a felét fizeti meg a valós költségeknek. A támogatások tervezett mérséklése egyes lakosságrétegeket különösen erősen sújtana, ezért 1989re 16 milliárd forint áll rendelkezésre a növekvő terhek ellensúlyozására. A TGB által most elfogadott terv a közgazdasági logika szerint érthető, sőt, úgy is fogalmazhatunk, hogy régóta esedékes. Mégis a kivitelezéshez időben közeledve elkerülhetetlen, hogy néhány olyan összefüggésre is rávilágítsunk, amely arra utal, hogy különösen a fogyasztói ártámogatások megszüntetése számos, régóta megoldatlan problémát hoz újra napvilágra. Nálunk ugyanis a munkabérek évtizedek óta az állam által hagyományosan támogatott árakhoz igazodtak. Ha tehát ezután a fogyasztói árakban a valós termelési költségek jelennek meg, akár a háztartási energiáról, akár az ivóvíz költségéről van szó, akkor a munkabéreket is ennek szellemében kellene újra megállapítani. További probléma, hogy egyes közüzemi szolgáltatásokért az egyedi fogyasztás A költségvetési támogatások mielőbbi leépítése ma már a magyar gazdaság működőképességének feltétele — jelentette ki a Tervgazdasági Bizottság legutóbbi ülésén a testület szóvivője. A több évtized alatt felhalmozódott támogatástömeget azonban nem lehet az egyik óráról a másikra megszüntetni, ezért a TGB egy négy évre szóló leépítési programot fogadott el. A kormány e programmal kapcsolatos állásfoglalását a pénzügyminiszter az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé fogja terjeszteni. Nehéz döntés előtt áll a Parlament, hiszen egyidejűleg kell mérlegelni a csomagterv előnyeit és a megvalósításból fakadó újabb társadalmi feszültségeket. mérése híján ma átalányt fizet a lakosság. A kommunális szolgáltatásokkal tehát nem csak azért nem takarékoskodik az állampolgár, mert azok úgymond túl olcsóak, hanem azért sem, mert nincs módjában az egyéni takarékosság. Ha e szolgáltatások támogatásának leépítését anélkül kezdik meg, hogy az egyedi fogyasztás merése megoldódna, akkor az a helyzet áll elő, hogy a kevesebbet fogyasztók fizetik meg a többet fogyasztókra eső költségek egy részét, ami a társadalmi igazságosság szempontjából legalábbis kifogásolható. A közvetlen fogyasztói ártámogatások zöme egyébként ma olyan termékekre és szolgáltatásokra terjed ki, amelyek esetében nemhogy importverseny, de még hazai versenyhelyet sem képzelhető el. Gondoljunk csak a villamos energiura, vagy a vízellátásra. Itt nyilvánvalóan nem fog versenyhelyzet kialakulni, márpedig mindenképpen szükség van olyan eszközökre, amelyek garantálják, hogy a támogatások leépítésével párhuzamosan a lakosság ne legyen kénytelen a nem hatékony gazdálkodást ezután saját zsebéből támogatni. P. E. Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfőn — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta az általános nyereségadóról szóló törvénytervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következtében szükségessé vált törvénymódosítási javaslatokról. A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos vitában Polgárdi József Pest megyei képviselő azt javasolta: ne csak a nyereségadóval foglalkozzanak, hanem a vállalatokat érintő más elvonások alakulásával is. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14-20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meghaladják a tervezettet. A belkereskedelemben 25 milliárd forint helyett az idei nyereség eléri a 36 milliárd forintot. A külkereskedelemben 10 helyett 13 milliárd forint lesz, s az iparban is több lesz a tervezettnél, valós/.ifiüleg 30 milliárd forint körül fog alakulni. Viszont a pénzKapós modellek Igazi üzleti sikert rögzíthetett a közelmúltban a Szegedi Április 4. Cipőipari Szövetkezet. Sikerült minden, 1989ben gyártandó modell ükre vevőt szerezniük. Ez a magyar cipőipar jelenlegi helyzetében nem kis eredmény. Az üzletkötésekben szerepe volt a jó tervezői munkának. Ezeken a lábbeliken nemcsak hogy egy felesleges öltés sincs, hanem még szépek is. Amikor Nagy László ezeket a felvételeket készítette, még az idei ulolsó cipókon dolgoztak a szalagokon ügyi egyensúly fenntartása továbbra is alapvető célkitűzés. A jelenlegi számítások szerint, ha a pénzügyi kormányzat nem csökkenti a tervezettnél nagyobb mértékben a vállalati jövedelmeket, jövőre a költségvetési hiány elérheti a 60-65 milliárd forintot. Ezért kerül sor a lakásalap létrehozására, amelyre a vállalatok mintegy 30-32 milliárd forintot fizetnek be. A szakmunkásképzési alaphoz a vállalatok bérköltségük máslél százalékának arányában járulnak hozzá. Változik a központi műszaki fejlesztési alap képzésének rendszere is. Ebbe a központi alapba a vállalatok adózatlan nyereségük négy es fel százalékát fogják befizetni. Jövőre 20-25 milliárd forinttal csökkennek a vállalatokat érintő állami támogatások. Emellett szükség van a vállalati nyereség további központosítására. A kormányzat azt javasolja, hogy jövőre a vállalkozási nyereségadó mértéke 50 százalék legyen. Ezt egészítené ki az állami tulajdont terhelő vagyon részesedés, osztalékfizetési kötelezettség. Ha azonban a képviselők nem helyeslik az osztalékfizetés rendszerének kialakítását. akkor a nyereségadót 55 százalékra kell emelni. Így is csak az 198!i7u.s szintet, a (ill százalékot fogja elérni a vállalati jövedelmek centralizációja. 1987-ben ez a szint még 70 százalék volt. Hellner Károly, a bizottság titkára arról kérdezte az előadót. hogy az osztalékfizetés bevezetése miként érinti a gazdálkodókat. Madarasi Attila elmondotta: amennyiben erre a megoldásra adják szavazatukat a képviselők, ez. elsősorban az állami vállalatok terheit növeli meg, míg a szövetkezetek, a magánszféra terhei változatlanok maradnak. Azí adóemelés viszont egyformán növelné a terheket. Fodor László.. a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese elmondotta, hogy a vállalatok. érdekvédelmi szervezete, a Kandara csak az osztalékfizetés mértékének ismeretében tud állástfoglalni e kérdésben. Véleményük szerint nem indokolt a nyereségadó mértékének további növelése. Ez az ellenérdekeltség erősödéséhez vezetne. Az osztalék bevezetésével ugyanakkor biztosítani lehetne az állami vállalatoknál, hogy a vagyont a korábbinál hatékonyabban használják fel. Ez a rendszer segíthetné a tőkeáramlást is. A Kamara egyébként 35-45 százalékos nyereségadó mértéket tartana kívánatosnak. Szilvasán Pal, a Szövosz. főtitkárhelyettese szintén az osztalék bevezetése mellett foglalt állást. Hellner Károly annak a véleményének adott hangot, hogy ebben az ügyben a képviselők a jelenlegi ülésen — a részletes információk hiányában — nem tudnak állást foglalni. Madarasi Attila szerint viszont a költségvetés jövő évi helyzetéről az alapvető információk már most rendelkezésre állnak, így semmiképpen sem indokolt elodázni a kérdést. A kormánynak eleget kell lennie annak a célkitűzésének, hogy jövőre tovább javítsa a pénzügyi egyensúlyt Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes a nyereségadó emelését támogatta. Elmondotta, hogy az osztalékfizetés bevezetése éppen annak a vállalati körnek a terheit növelné meg számottevően, amelynek alapvető feladata a konvertibilis kivitel gyors bővítése. Virág István, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke elmondotta, hogy jövőre a lakosság terheit tovább már nem szabad növelni, így a vállalatoknak kell többet vállalniuk. S az import- és a bérszabályozás-liberalizálás révén a gazdálkodási feltételek így is javulni fognak Ennek előnyeit elsősorban a jövedelmezően gazdálkodó. exportpiacokkal rendelkező termelők tudják majd kihasználni. Továbbra is két változaton dolgoznak a szakemberek. Az A változat szerint erőteljes strukturális átalakulásra kerül sor, amelyet külpiaci nyitással, a termelési tényezők, .szabadabbá tételével kívánnak elősegíteni. úgy, hogy eközben, továbbra is érvényesül a szigorú pénzügyi politika. A B változat a rövidtávú egyensúly megteremtését helyezi előtérbe, és ettől teszi függővé a szerkezetváltást Nyers Rezső foglalta össze a vitat, majd szavazásra került sor. Ennek alapjan a bizottság úgy foglalt állást, hogy a pénzmegtakarítás növelésére elsősorban a vállalatoknál, illetve a költségvetésnél van szükség. Amennyiben sikerül a költségvetésnél — például a védelmi költségek felülvizsgálatával — nagyobb megtakarításokat elérni, úgy a vállalatok gazdálkodási feltételei nagyobb mértékben javíthatók. Ennek lehetőségeit a bizottság meg kívánja vizsgálni. Szavaztak arról, hogy támogassák-e a vagyonarúnyos osztalékfizetés bevezetését 50 százalékos nyereségadó mellett; a képviselők emellett foglaltak állást. Az. utolsó napirendi pont keretében Sarközy Turnus igazságügy miniszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a társasági törvény elfogadása következtében módosítani kell a Polgári törvénykönyvet, az állami pénzügyekről szóló törvényt, s a Büntető törvénykönyvet. A kereskedelmi bizottság egyetértett a törvénymódosítási tervekkel, és tudomásul vette azt is, hogy decemberben a Parlament elé kerül u belkereskedelmi és a külkereskedelmi törvények módosítási javaslata is. Ugy foglalt állást, hogy jövőre hozzá kell látni az egységes kereskedelmi törvény kidolgozásához. * Ülést tartott hétfőn — Nugyiványi András elnökletével — az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők elsőként a kormány stabilizációs munkaprogramjának eddigi tapasztalataival foglalkoztak az írásos előterjesztés, valamint Illés Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján. A jelentésekből kitűnt: az idei eredmények a stabilizáció szempontjából nem lebecsülendöek. megfelelő kiinduló alapot teremtenek a program továbbviteléhez