Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

JW 2 1988. november 15., kedd Afganisztán Harcok, diplomácia 0 Kabul (MTI) Az afganisztáni kormánycsapatok a hét végén viszszafoglalták az ellenforradalmi erőktől az Afganisztánt Pakisztánnal összekötő egyik legfontosabb útvonalat — jelentette hétfőn a Bakhtar afgán hírügynökség. A harcok során a kormánnyal szembenálló fegyveresek, köztük pakisztáni zsoldosok közül 9fi-an vesztették életüket, 71-en megsebesültek. Az ellenforradalmárok vasárnap újabb rakétatátámadást hajtottak végre a főváros ellen. Az AFP francia hírügynökség ezzel kapcsolatban hétfőn arról adott hírt, hogy Kabulban — elsősorban nyugati — nagykövetségek fokozatosan csökkentik személyi állományukat, mivel veszélyeztetve látják biztonságukat. Egy afgán kormány-tisztségviselő ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány szavatolja a képviseletek védelmét. Az afganisztáni helyzet szerepelt annak a háromnapos megbeszélésnek a középpontjában, amelyet Szahibzada Jakub Hán pakisztáni külügyminiszter tartott az iráni vezetőkkel Teheránban. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint mindkét ország támogatja az afgán kormány ellen harcoló — egymással is versengő — mudzsahedin csoportokat. .lakub Hán teheráni tárgyalásain a felek elhatározták, hogy a jövőben megpróbálják ezeket a csoportokat közös nevezőre hozni. Ugyanebben az időszakban tárgyalt Teheránban Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter-helyettes is, aki Hasemi Rafszandzsanival, az iráni parlament elnökével ugyancsak tanácskozott az afgán kérdésről, kitérve az afgán muzulmánok helyzetére. Megbeszélés a Parlamentben Stadinger István, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a Manuéla Aguiar alelnök vezette portugál parlamenti delegációt. A kötetlen megbeszélésen a többi között a két törvényhozás előtt álló feladatokról volt szó. Megállapítottak, hogy mindkét országban több hasonló problémát kell megoldania a következő időszakban az Országgyűlésnek. Ilyenek például a parlamenti demokrácia fejlődése, az új alkotmány kidolgozása és elfogadása. Megállapították : Magyarországon és Portugáliában is nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági gondok enyhítésére. A nyugat-európai országokban az államosított vállalatok hatékonyságával, gazdaságosságával elégedetlenek, s keresik a megoldás útját. Felmerült ezeknek a gazdálkodó egységeknek a reprivatizálása is. A képviselők elmondták: Portugália EGK-bel i tagsága pótlólagos forrást jelenthet a gazdasági növekedéshez. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága november 14-én ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a megbízott munkabizottságnak a KEB működési elveire, munkamódszerére és munkarendjére előterjesztett javaslatát, amely a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében készült. A Központi Ellenőrző Bizottság azt tartja a legfontosabbnak, hogy a pártértekezlet állásfoglalása a part egészét áthassa, teremtse meg a feltételeket a szocialista reformpolitika széles körű kibontakozásához, adjon lehetőséget a párt és a társadalom megújításához. A Központi Ellenőrző Bizottság támogatja és sürgeti a kibontakozásra és a párt megújulására tett erőfeszítéseket. A testület politikai tevékenységével ezt kívánja elősegíteni. A KEB számol a nézetek és az érdekek sokféleségével, újabb ellentmondások és konfliktusok Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Az utóbbi időben látványosan — s eredményeit tekintve sikeresen — megélénkült legfelső szintű magyar diplomácia két újabb állomása: a pártfőtitkárminiszterelnök ma kezdődő látogatása a Spanyol Királyságban és a Francia Köztársaságban. Kétoldalú találkozókon gyakran elhangzik: „kölcsönös érdekeik alapján", „az érdekek kölcsönös figyelembevételével". Milyen spanyol, illetve magyar érdekek csoportosíthatók a látogatás ténye köré? Spanyol részről mindenképp az kívánkozik az élre, hogy az ország, amely nem olyan régen tagja a nyugati integrációs szervezeteknek — a NATO-hoz eléggé sajátos módon csatlakozik, az Európai Gazdasági Közösségbe pedig csupán a közelmúlttól számíthatja magát — saját mozgásszabadságát kívánja azáltal is növelni hogy „a másik pillérre is építkezve", keresi-építi a kapcsolatokat a kelet-európai szocialista országokkal is. Magyarország e téren több szempontból is jó partner a nyugati világban, rokonszenvvel figyelik — s ennek számos jele van —, a hazánkban kibontakozó gazdasági és politikai reformfolyamatokat: nem annyira a helyzetünk, mint inkább törekvéseink váltanak ki szimpátiát. Egy másik ok arra, hogy megkülönböztetetten jó partnerek lehetünk: a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének újabb lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSOE — hatalomra kerülése 1982-ben. Ami a magyar érdekeltséget illeti: számunkra fontos, hogy szándékainkat, tervezett reformlépéseinket jól ismerjék nyugati partnereink, hiszen egyensúlyi helyzetünk javítása, gazdasági • szerkezetváltásunk gyorsítása aligha mehet végbe az együttműködés jobbítása nélkül. Ehhez pedig az kell, hogy megértsék: a magyar vezetés következetes tervei véghezvitelében, s szavatolt bekapcsolódási lehetőséget kínál gazdaságfejlesztési programunkba. Ehhez a nemzetközi feltételek abban adottak, hogy mindkét ország érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, a nemzeti feltételeket pedig éppen az érintkezések, találkozókszaporításával lehet megteremteni. Gazdasági kapcsolatainkban egyébként lassú Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, J7-étöl 19-éig pedig Franciaországban tesz hivatalos látogatást, Felipc González spanyol miniszterelnök, illetve Francois Mitterrand köztársasági elnök meghívására. az előrehaladás, a kereskedelmi forgalom a két ország fejlettségéhez mérten indokolatlanul szerény és szűk termékskálára korlátozódik. (Tavalyi exportunk és importunk kölcsönösen úgy nagyjából 40—40 millió dollár körül alakult.) S a négy-öt termékcsoportra koncentrált forgalom rendkívül sérülékeny, mert ha csak egy is kiesik, az egyensúly már megbomlik. A magyar—spanyol vegyes vállalati és ipari kooperációk száma és súlya elenyésző: mindössze három vegyes vállalatunk (gyógyszer, textil és vákuumtechnika) működik Spanyolországban. Pedig az együttműködésnek éppen ezek a korszerű formái a kívánatosak, „csábítani kell" a spanyol működő tőkét, s ennek egyik lehetséges útja a néhány éve nem funkcionáló gazdasági vegyes bizottság munkájának felújítása, garanciája pedig egy beruházásvédelmi megállapodás lehetséges megkötése. A meglevő két ipari együttműködési megállapodás — Mogürt—Bendiberica (szervókormánygyártás), valamint a Medimpex—Andreu (gyógyszerhatóanyag-termelés) — távolról sem tükrözi lehetőségeinket. Az új kezdeményezések közül érdemes kiemelni a Chemolimpex és az Explosivos Rio Tinto cég közötti novényvédöszer- és más vegyitermék-gyártási kooperációs megállapodást, továbbá a Magyar Hitel Bank—Mercasa együttműködési megállapodást, amely a spanyol cég piacszervezési ismereteinek magyarországi értékesítését, illetve a magyar export bővítését célozná. Az előrelépés lehetősége: Spanyolország 1986 óta tagja az EGK-nak, s csatlakozásakor megkapta azt a lehetőséget, hogy — a korábbi megállapodásai alapján — nem köteles diszkriminatív mennyiségi korlátozások bevezetésére. Remélhető tehát, hogy a — spanyol részről is üdvözölt — magyar—EGK megállapodás, valamint a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének együttes hatására Spanyolország felszámolja a magyar árukkal szembeni diszkriminatív korlátozásokat. S itt vannak a magyar vállalatok közvetlen nagy lehetőségei is: 1992-ben Hlspánföldön lesz a világkiállítás, Barcelonában az olimpia, s abban az esztendőben Madridé az Európa Kulturális Fővárosa cím. A kulturális kapcsolatok a két ország közötti megállapodások alapján fejlődnek, ám ezeket is a fokozottabb magyar érdeklődés jellemzi. E kontaktusokat kedvezően befolyásolhatja, hogy tavaly lektorcserére került sor az Alcala de Henares-i Egyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem között, s az érvényben levő kulturális munkaterv alapján a spanyol kormány hasznos segítséget nyújtott a budapesti spanyol—magyar gimnázium működéséhez. 1987 márciusában írtuk alá a két évre szóló műszaki-tudományos munkatervet, s bár számokban nem jelentős, de növekvő tendenciájú a kétoldalú turizmus. A magyar—spanyol politikai, gazdasági és kulturális-tudományos kapcsolatok jelenlegi intenzitását alapvetően befolyásoló tényező, hogy negyedszázados kihagyás után — kereskedelmi és konzuli képviseletek kölcsönös felállításával — 1970-ben újítottuk föl a hivatalos kontaktusokat. A diplomáciai kapcsolatok rá hét évvel, 1977-ben álltak helyre. Mara elmondható: a Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság államközi kapcsolatai rendezettek, a két ország egyezmények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik megoldatlan, vitás kérdések. Nagy jelentőségű eseménynek tartjuk I. János Károly király tavaly júliusi magyarországi látogatását, amelynek során hangsúlyozott viszonzásra talált a kapcsolatok elmélyítésére Irányuló szándékunk. E változatlan szándék jegyében iktatta Grósz Károly külföldi tárgyalásai sorába úticélként Madridot is. Ami a spanyol—magyar kapcsolatokról még nem, a francia—magyar kontaktusokról már leírható: tradicionálisak. A II. világháború után, 1946-ban felvett diplomáciai kapcsolatokat 1963-ban emeltük nagyköveti szintre, s a kétoldalú párbeszéd az 1980-as esztendők első felének feszültebb nemzetközi helyzete ellenére sem szünetelt. A találkozók krónikájából kiemelkedik Francois Mitterrand 1982-es magyarországi, illetőleg Kádár János két évvel későbbi — immár második — hivatalos franciaországi utazása. S bár tény, hogy a gazdasági együttműködés a megfogalmazott szándékkal ellentétben sem mélyült, a két ország kapcsolataiban nem keletkezett szakadás, a politikai párbeszéd folyamatos maradt. Miután a francia politikai, gazdasági helyzet alakulása következtében felértékelődött a kisebb és közepes nagyságú piacok szerepe is, aktivizálódott Franciaország „magyar-politikája". Ugyancsak pozitív hatást gyakorolt a kétoldalú kapcsolatok alakulására a francia külügyminiszter tavaly márciusi budapesti látogatása is, amelynek konkrét eredményei politikai, gazdasági téren is megmutatkoztak. Végül Francois Mitterrand újraválasztása, a Rocardkormány hatalomra kerülése a kelet—nyugati kapcsolatok francia újjáértékeléséhez vezetett, s Magyarország a francia Kelet-Európa-politikában különleges szerepet kapott. Következetes belés külpolitikánk, útkeresésünk tekintélynek örvend, annak ellenére, hogy gazdasági téren nem egységes a francia megítélés. A magyarországi társadalmi-gazdasági kibontakozási program, hazánk nyitási politikája felkeltette a francia politikai körök érdeklődését s bár a gazdasági együttműködésben ez érezhetően még nem jelentkezett, mind markánsabban fogalmazódik meg az előrelépés szándéka. Az újabb legfelső szintű találkozó elé nagy várakozással nézünk. Jogosan: a közös alapokat a helsinki folyamat továbbvitelének; a hagyományos leszerelés folytatásának szorgalmazása, a gazdasági együttműködés megújításának, a műszakitudományos kapcsolatok bővítésének szándéka szolgáltatja (MTI) létrejöttével a párton belül is. Fontosnak tartja, hogy az alapkérdésekben: a párt politikájának elfogadásában, képviseletében és védelmében legyen egyetértés, és az jusson kifejezésre az egyirányú cselekvésben. A demokratikus centralizmust sajátosságainkhoz igazítva alkalmazzuk, amely által a pártban is létező érdekkülönbségek és törekvések politikai akarattá alakulnak. A KEB a pártértekezlet állásfoglalásával azonosulva a párton belüli demokrácia érvényesítését hangsúlyozza, ugyanakkor rámutat arra, hogy a demokrácia nem létezhet fegyelem nélkül. A közösen átgondolt és elfogadott feladatok végrehajtásához az önként vállalt fegyelem érvényesítésére most leginkább a pártban van szükség. A Központi Ellenőrző Bizottság a párt tagjaitól politikai kiállást, élő, tartalmas politizálást és személyes felelősséget igényel. Szükségesnek tartja, hogy mindenütt következetesen lépjenek fel a szocializmus alapelveitől idegen, a törvényeket megszegő, erkölcsöt sértő korrupciós magatartás és a vezetői beosztással való visszaélés, az elvtelen összefonódás minden formája ellen. Ilyen esetekben nem maradhat el a pártfegyelmi felelősségrevonás sem. A, Központi Ellenőrző Bizottság személyi kérdésekkel foglalkozó napirendje keretében pártbüntetések elleni fellebbezéseket bírált el. több pártbüntetést megerősített, illetve eltörölt. Egy esetben hatálytalanította a pártbüntetést, s az érintett párttagot csupán figyelmeztette, mert a pártbüntetés indokait nem látta kellőképp bizonyítottnak. Döntéseiről az érdekelteket, illetve a pártszerveket, -szervezeteket közvetlenül tájékoztatja. A Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyta az MSZMP Heves Megyei Bizottsága a pártból való kizárásra hozott határozatát Győry Sándor, a Mátravidéki Szénbányák volt vezérigazgatója ügyében. Igen sajnálatos, hogy bár hoszszú ideig jó munkát -végzett, az általa vezetett vállalat eredményeket ért el, de ugyanakkor beosztásával visszaélve, jogtalan előnyöket szerzett maga és családja részére, s ezzel anyagi, erkölcsi és politikai kárt okozott. (MTI) Francia újságírók kitoloncolása O Párizs (MTI) A román hatóságok az elmúlt héten újabb két francia újságírót toloncoltak ki az országból. Pierre Blanchet, a Le Nouvel Observateur című heti hírmagazin munkatársa és Gilles Luneau fotóriporter turistav ízűm mai érkezett Romániába. Ott-tartózkodásuk ötödik napján, november 8-án Kolozsvárott jártak és fej akartak keresni Doina Corneát, az egyetem volt franciaoktatóját, akit 1983-ban elbocsátották állásából. Ekkor léptek hozzájuk az utcát szemmel tartó titkosrendörök, a kapitányságra kísérték őket, ahol közölték a két franciával, hogy „törvénytelen és románellenes tevékenység" miatt kitoloncolják őket az országból. Két nappal előbb Franciaország bukaresti nagykövetét már bekérették a román külügyminisztériumba. és közölték vele, hogy a két újságíró turistavízumával visszaélve „románellenes újságíró-tevékenységet folytat", és halpdéktalanu] meg kell szüntet, niük találkozásaikat „Románia iránt ellenséges személyekkel". A Le Quotidien de Páris című lap értesülése szerint Cornea asszonyt tavaly letartóztatták, miután nyilatkozott az Antenne—2 francia televíziónak. Idén augusztusban több más személlyel együtt tiltakozó levelet küldött Nicolae Ceausescu elnöknek a falurombolással járó területrendezési program miatt, és kérte felfüggesztését. Szeptemberben Pierre Bocevet. a Le Figaro munkatársát toloncolták ki a román hatóságok, azzal az indokkal, hogy újságíróvizummal érkezett ugyan az országba, de eltért jóváhagyott útitervétől, és abban nem szereplő személyekkel is találkozott. Jól gépelő, érettségizett adminisztrátort keres a Sajtóház, a hirdetések feldolgozására, azonnali belépéssel. Jelentkezni: a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10. Szerszám készítő és lakatos SZAKMUNKÁSOKA T, valamint porszórásban jártas férfi munkaerőt FÉM FEST öl munkakörbe felveszünk. Jelentkezés: Fémtex Kisszövetkezet Szeged Kossuth L. sgt. 111. KISTERMELŐK, GAZ-DÁLKODÓK! Rába 15 kistraktor 180000 Ft. U—340 kistraktor 173525 Ft. U-445 DT kistraktor 253868 Ft. T-25 kistraktor 177110 Ft. Husauana 254/E motoros láncfűrész 33537 Ft. AT—5 típusú francia motoros háti permetezőre igényét előjegyezzük. Irányár: 19000 Ft. 1989. évi megrendelésével forduljon hozzánk, beszerezzük. Felvilágosítás, információ. AGROKER, SZEGED Géposztály Tel.: (62) 61-085 Dorozsmai út 33. M