Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

2 1988. november 11., péntek Alekszandr Jakovlev budapesti megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról.) magyar kommunistákat, sok sikert kívánt a pártértekez­let határozatainak megva­iósftásához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatának a XIX. ikon­ferencia határozatainak végrehajtását, a politikai és gazdasági reform követke­zetes megvalósítását te­kinti. Szólt arról, hogy a po­litikai rendszer átalakításá­val, a társadalmi viszonyok megújításával arra töreked­nek, hogy országukban fel­számolják az ember elide­genedését a hatalomtól és a termeléstől. Az átalakítás nyomán a társadalmi lég­ikör jelentós mértékben megváltozott, a teendők ja­va azonban még hátra van. A találkozón Grósz Károly hangsúlyozta: a magyar közvélemény nagy érdeklő­déssel, őszinte rokonszenv­vel kíséri a szovjetunióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az átalakítás po­litikáját. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükséges­nek tartják a magyar— szovjet együttműködés korszerűsítését, a két ország kapcsolatainak értékes ha­gyományaihoz méltatlan rá­rakódások megszüntetését A két párt kölcsönös szán­déka a magyar—szovjet po­litikai, kulturális, tudomá­nyos kapcsolatok fejlesztése, az emberek közötti érintke­zések bővítése, a gazdasági együttműködés, a vállalatok közötti közvetlen kapcsola­tok hatékony, korszerű fej­lesztése. Ehhez jó alapot je­lent az MSZMP es az SZKP politikájában érvé­nyesülő összhang, egymás lehelőségei és az ebből fa­kadó megoldások iránti megértés, a pártok közptti bizalom — állapították meg. Az MSZMP fótitkára nagyra értékelte azt a se­gítséget, amelyet a Szovjet­unió párt- és állami szervei nyújtanak a kárpátijai ma­gyarság nemzeti arculatá­nak megőrzéséhez, kulturá­lis fejlődéséhez, a Magyar­országhoz fűződő kapcsola­tok ápolásához. Kiemelte, hogy ez a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eleme, egyúttal nemzetközi jelen­tőségű tényező. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták a szocializ­mus építésében szerzett kö­zös es nemzeti tapasztalatok tanulmányozásának és érde­mi hasznosításának fontos­ságát. A kot párt együttmű­ködését e területen a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlesztése fontos tartaléká­nak tekinti. E colt jól szol­gálja az ideológiai együtt­működésük továbbfejlesz­tésének átfogó programja, amelynek dokumentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP képviselői. A megbeszélésen véle­ményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről is. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára és Szű­rös Mátyás, a Közponi Bi­zottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. A délelőtti órákban Alek­szandr Jakovlev, a KB székházában találkozott Be­recz Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával. A politiku­sok véleményt cseréltek ar­ról: hogyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együtt­működésének bővítése an­nak a reformprogramnak a végrehajtásához, amelynek fő célja mind Magyarorszá­gon, mind a Szovjetunióban a kedvező változások gyor­sítása a társadalomban, a gazdaságban. Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára ugyancsak délelőtt folyta­tott megbeszélést Alekszandr Jakovlevvel. A magyar— szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet alakulását áttekintve különös figyel­met fordítottak az európai helyzetre, és az' emberi jo­gok kérdéskörére. Egyetér­tettek abban, hogy az új külpolitikai gondolkodás kedvező irányban befolyá­solja mind a globális, mind a regionális feszültségek enyhítését célzó tárgyaláso­kat. Az SZKP KB titkárának csütörtöki programján részt vett • Borisz Sztukalin is. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erősítését szolgáló doku­mentumot írt alá Berecz János és Alekszandr Jakov­lev. A délutáni órákban Alekszandr Jakovlev — Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osz­tályvezetőjének kíséretében — a Külügyminisztérium­ban tett látogatást. A ven­déget Várkonyi Péter mi­niszter üdvözölte. A szov­jet politikus találkozott a minisztérium párt- és álla­mi vezetőivel. A találkozón részt vett Borisz Sztukalin. Alekszandr Jakovlev este a magyar kulturális és tu­dományos élet számos sze­mélyiségével találkozott. Magyar üdvözlet Bush elnöknek Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke kü­lön-külön üzenetben fe­jezte ki jókívánságait George Bushnak, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökévé történt megválasztása alkalmá­ból. A cairns-i csoport miniszteri értekezlete Képviselőcsoport­ülések Tanácskozást tartott a fő­városi képviselőcsoport csü­törtökön a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságá­nak székházában. A Parlament november 24-én kezdődő ülésszakára készülő képviselőket Keme­nes Ernő országos tervhiva­tali államtitkár tájékoztatta a kormány stabilizációs munkaprogramja megvalósí­tásának helyzetéről, a jövő évi gazdaságpolitikai elkép­zelésekről. Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexport­ban érdekelt 14 ország, a cairns-i csoport 4. minisz­teri értekezlete. A tanács­kozás első napján Beck Ta­más kereskedelmi miniszter elnökölt. A résztvevőket Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Rámutatott, a bu­dapesti értekezlet fontos, idő­szerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskedelem liberali­zálása az egész világgazda­ság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e téren sikerül eredményt elérni, akkor a cairns-i csoportban részt vevő országok nemzeti bol­dogulásának feltételei is kedvezőbbé válnak.* A vilá­gon a mezőgazdasági ter­melés jelentős részét nem hatékony körülmények kö­zött, magas állami támoga­tással végzik. A fejlett ipa­ri országok együttesen több mint százmilliárd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedel­müket. Ennek következmé­nye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az ön­költségüknél olcsóbban, nagyarányú exporttámoga­tással kerülnek a világpiac­ra, s így eltorzítják az ér­tékarányos árakat. — Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémák­kal, s az eladósodás terhe országok sorát bénítja meg Az országok többsége gaz­dasága korszerűsítéséhez, fellendítéséhez mezőgazda­sági exportjával is szeretne hozzájárulni, egyre nagyobb mértékben bekapcsolódva a világkereskedelembe. A pro­tekcionizmus következtében ennek feltételei mind ne­hezebbé válnak. — A cairns-i csoport tag­országaiban a mezőgazdasá­gi export fontos szerepet játszik. így természetes az a törekvésük, hogy kompa­ratív előnyeiket a világpia­con érvényesíteni kívánják. A csoport tevékenysége ugyanakkor példaként szol­gálhat arra is, hogy a kü­lönböző társadalmi rend­szerű, eltérő fejlettségű és földrajzi elhelyezkedésű or­szágok nyílt, konstruktív, eredményes együttműködést A kormány ülésén elhang­zottakról délután Marosán György kormányszóvivő tá­jékoztatta az újságírókat. El­mondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Károly iráni útjának tapasz­talatait értékelte, s úgy fog­lalt állást, hogy a látogatás várhatóan elősegíti a két or­szág kapcsolatainak javítá­sát, a gazdasági együttmű­ködés élénkítését, és tovább erősiti a kölcsönösen elő­nyös kontaktusokat. Az ülés talán legfontosabb vitaté­mája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló tör­vénytervezet. A szóvivő ez­zel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javas­latok a társadalmi demokra­tizmus elmélyítését, a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítését szolgálják. Dön­tés született az alterna­tív katonai szolgálat kérdé­séről is. A kormány elha­tározta, hogy a már koráb­ban bevezetett fegyver nél­küli katonai szolgálat mel­lett lehetővé teszik az úgy­nevezett polgári szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási' vagy lel­kiismereti okokból „idegen­kedő" fiataloknak 36 hó­napot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság tevékenységét áttekint­ve a kormány különös fi­gyelmet szentelt az OMFB kezelésében levő Műszaki Fejlesztési Alap pénzeinek felhasználására, s elismerés­sel állapította meg, hogy az OMFB sokat tett a műszaki fejlesztésért. Ugyancsak csü­törtökön került a kormány elé a Nemzeti Színház je­lenlegi helyzetéről készült kormánybiztosi beszámoló. A nemzet színházának megépí­téséről jövő ősszel, az 1990­es népgazdasági terv vitájá­hoz kapcsolódva döntenek. Marosán Györgytől a saj­tótájékoztató meghívott ven­dége, Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter vette át a szót, s részletes tájékozta­tást adott a nagy társadal­mi érdeklődéssel kísért gyü­lekezési és egyesülési tör­vénytervezetekről. Az ér­deklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak­nem ötvenezren mondtak vé­leményt a tervezetekről, s számos, megfontolásra érde­mes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is kö­szönhető, hogy a korábbi változatoktól jelentősen kü Kormányszóvivői tájékoztató lönböző megszövegezés mel­lett döntöttek a törvény­előkészítők. így például a tervezet megfogalmazásában figyelembe vették azt a né­zetet, miszerint a vitára bo­csátott anyag paternálisan közelíti meg e jogokat. Bár a törvényalkotók min­dig is abból indultak ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember el­idegeníthetetlen joga, fi­gyelembe veszik a kifogáso­kat, s az új tervezetben vi­lágosan kimondatik: e két alapvető, elidegeníthetetlen emberi és állampolgári jo­got az állam biztosítja és elismert. Ennél jelentősebb változás, hogy az új tör­vénytervezetek — ismét csak a társadalmi viták tapaszta­latait hasznosítva — egyér­telműbbé teszik a jogok gyakorlásának korlátait. Ügy fogalmaznak, hogy sem az egyesülésnek, sem a gyü­lekezésnek nem lehet célja bűncselekmény elkövetése, illetve arra való felhívás, vagy mások jogainak és szabadságának sérelme. Sok támadás érte a bejelen­tési, illetőleg az engedélye­zési eljárást is. Kulcsár Kál­mán ezzel szemben védel­mébe vette a tervezetnek ezeket az intézkedéseit. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele mel­lett szól, hogy az államnak tudomással kell bírnia ar­ról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közterületeken szervezett rendezvények előzetes be­jelentését pedig az indokol­ja, hogy gondoskodni kell a rend fenntartásáról, a köz­lekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézke­dést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyébként úgy fog­lalt állást, hogy a gyüleke­zést a rendőrhatóságoknál kell bejelenteni. E döntés mellett szól, hogy a rendőr­ség ma már mind nagyobb szerepet vállal a közigazga­tási, rendészeti feladatok el­látásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti tenni­valók többsége éppen e kör­be tartozik. A tanácsoknak ezért — amennyiben az al­ternatív megoldást választa­nák — amúgy is a rendőr­séghez kellene fordulniuk a bejelentések elbírálásakor, s ez feleslegesen meghosszab­bítaná az ügyintézést, a gyü­lekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyéb­ként legalább három nap­pal előbb kell bejelenteni. Amennyiben tiltó határoza­tot hozna a rendőrség, a bí­rósághoz lehet fordulni fe­lülvizsgálati kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli eljárással három napon be­lül meg kell hoznia határo­zatát. A Magyar Rádió munka­társának a fegyver nélküli katonai' szolgálattal kapcso­latos kérdésére a kormány­szóvivő elmondta ^sorköte­les fiatal maga választhatja ezt a megoldást az illetékes hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnoksághoz írás­ban benyújtott kérvényben. Az előzetes elképzelések szerint elsősorban fizikai munkakörben folytatnak majd közhasznú tevékeny­séget a fiatalok. Ellátásuk­ról a foglalkoztatók gondos­kodnak, havi illetményük viszont nem haladhatja meg a rendfokozat nélküli kato­nákét. Igenlő választ kapott az igazságügy-minisztertől a Képes 7 tudósítója: a kor­mány és a jogszabály elő­készítői egyaránt megkapták a Kelet—nyugati Párbeszéd Hálózat és az Országos Bé­ketanács közösen kidolgo­zott tízpontos tervezetét a katonai szolgálattal kapcso­latban. Az előkészítő mun­ka során figyelembe vették az ott megfogalmazottakat. A Magyar Hírlapnak vá­laszolva Kulcsár Kálmán le­szögezte, hogy az egyesülési jog alapján — alapvető em­beri jogról lévén szó — kül­földi állampolgárok is tag­jai lehetnek a társadalmi szervezeteknek, illetve ma­guk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Magyarországon él­jenek. A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott Vörösmarty téri demonstrá­cióról is, amelyről egyéb­ként a nyugati sajtó is be­számolt. A kormányszóvivő megerősítette, hogy az ün­nep napján a délelőtti órákban egy, a FIDESZ-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel de­monstrálta az ünneppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 sze­mélyt előállított, kényszerí­tő eszközt azonban nem al­kalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rö­vid időn belül szabadon bocsátották az V. kerületi rendőrkapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőr­ség épülete előtt „jelenetet rendezett": a földre vetette magát, és azt kiabálta, hogy bántalmazták. Kisvár­tatva a helyszínre érkezett az időközben kihívott men­tőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzákezdhettek volna a „sérült" vizsgálatá­hoz, a fiatalember kiugrott az autóból, és eltávozott a helyszínről. Marosán György leszögez­te: a kormány semmiféle adminisztratív rendszabály­nak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabá­lyokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kife­jezték az ünneppel kapcso­latos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnep­li-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Mindenkinek szí­ve joga. hogy erről véle­ményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy no­vembbr 7-e emlékezete a jö­vőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárho­gyan is van, a november 7-eT ünnep 'kigűnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem" — fo­galmazta meg álláspontját a kormányszóvivő. (MTI) tudnak kialakítani olyan bonyolult kérdésben, mint az agrárkereskedelem visz­szásságainak felszámolása. A cairns-i csoport fellépé­sének is köszönhető, hogy a GATT keretében 1986 óta agrárkereskedelmi tárgya­lások is folynak. A csoport konstruktív szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem liberali­zálása az uruguayi forduló témái közé került. A cso­port aktív kezdeményező szerepet vállalt a tárgyalá­si célok kimunkálásában. Ez azért is fontos, mert az uruguayi forduló egészének eredménye és hitele függ az agrártárgyalások sikerétől. — Magyarország közvet­lenül érdekelt a cairns-i csoport erőfeszítéseinek si­kerében — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar mezőgazdaságot is \ sújtják az agrárkereskedelemben kialakult állapotok. Évente mintegy 200—250 millió dollár árveszteség éri a magyar agrárgazdaságot az exportszubvenciókkal eltor­zított világpiaci árszint mi­att. Ez a mezőgazdaság konvertibilis árbevételének mintegy negyedét jelenti. Magyarország nem képes arra, hogy a nála gazdagabb országok által biztosított tá­mogatásokkal, az így kiala­kuló agrárprotekcionizmus­sal felvegye a versenyt. — A magyar kormány tö­rekszik az agrárgazdaság továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy ez az ága­zat képes legyen folyamato­san alkalmazkodni a világ­gazdaság követelményeihez. Magyarország nem mondhat le a mezőgazdasági és élel­miszer-gazdasági exportról, kedvező adottságai és sajá­tos helyzete miatt. A ha­sonló érdekű országokkal együttműködve síkraszál] a tisztességes nemzetközi fel­tételek megteremtéséért, azért, hogy a világpiacon ne a támogatások, hanem a termékek versenyezzenek. — A magyar kormány tá­mogatja a cairns-i csoport erőfeszítéseit a mezőgazda­sági kereskedelemben a komparatív előnyök érvé­nyesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megteremteni a fel­tételeket a nemzeti és a globális erőforrások jelen­leginél ésszerűbb felhasz­nálására. A cairns-i cso­portnak — a mezőgazdasági világkereskedelemben ját­szott súlyánál fogva — minden gazdasági és erköl­csi alapja megvan ahhoz, hogy céljaiért továbbra is határozottan kiálljon. — Az agrárkereskedelem liberalizálására tett erőfe­szítések összhangban van­nak a nemzetközi kapcso­latok fejlődésének korszerű követelményeivel is. A vi­lág biztonsága is szilárdab­bá válik, ha sikerül a diszkrimináció minden for­máját kizárni a nemzetközi gyakorlatból, s olyan de­mokratikus viszonyokat létrehozni, amelyek garan­tálják valamennyi állam egyenlő gazdasági biztonsá­gát. A magyar kormány el­vi meggyőződése és gyakor­lati érdeke egyaránt az, hogy tovább keresse a bé­kés együttélés és együtt­működés lehetőségeit — mutatott rá Végezetül Grósz Károly. Jól gépelő, érettségizett adminisztrátort keres a Sajtóház, a"hirdetések feldolgozására, azonnali belépéssel. Jelentkezni: a főkönyvelőnél Tanácsköztársaság útja 10. A TISZA VOLÁN Szeged, Marx tér 10. sz. alatti telepén november 12-én (szombaton) de. 10 órakor árverést rendez. Eladó: Lada, Dacia, Volga, Wartburg típusú személygépkocsi, valamint Barkas (platós) típusú tehergépkocsi. Letéti díj: 5000 Ft. # • • I

Next

/
Thumbnails
Contents