Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

2 1988. november 10., csütörtök Budapestre érkezett II. Jakovlev A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására, küldöttség élén, szerdán hazánkba érkezett Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a KB Nemzetközi Politika Kérdéseivel Foglalkozó Bizottságának elnöke. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagyikövete. Kollektív megtorlás Cl Kairó (MTI) Az izraeli hadsereg egységei szerdán szétromboltak egy Jordán-völgyi települést, több száz ember otthonát. A Tammun falura kimért kollektív büntetést — amelylyel a hivatalos közlés szerint a hétfőn megkéselt izraeli katona halálát kívánták megtorolni — a megszállt területeket kormányzó védelmi minisztérium tyjndelte el. Ugyancsak szerdán Gázában egy incidens során a katonaság tüzet nyitott a tüntetőkre, s a lövések egy 4 éves gyereket halálra sebeztek. George Bush az új amerikai elnök A Washington (MTI) George Bush, a Republikánus Párt jelöltje győzött a keddi amerikai elnökválasztáson. A 64 éves, mérsékelten konzervatívnak tekintett politikus, aki az elmúlt 8 évben Ronald Reagan alelnöke volt, az ismert eredmények szerint 8 százalékos többséggel győzte le ellenfelét, a demokrata párti Miehael Dukakist. Az egyidejűleg újjáválasztott képviselőházban, illetve a harmadában megújított szenátusban a Demokrata Párt nemcsak megőrizte, hanem meg is szilárdította többségét, így a Bush-kormánynak nehéz harcokra és alkukra kell felkészülnie. Az első amerikai kommentárok azt húzzák alá, hogy a jelek szerint a választók többsége számára változatlanul vonzóbb a konzervatív program, amelyhez a hagyományos republikánus polgári rétegek mellett ezúttal is sok munkás, valamint nem kevés színes bőrű is csatlakozott. Dukakis helyi idő szerint éjfél előtt, lovagias hangú beszédben ismerte el vereségét. Gratulált Bushnak, és felszólította támogatóit, hogy működjeinek közre az ország előtt álló nagy feladatok megoldásában. A demokrata politikus ugyanakkor hangsúlyozta: nem adja fel küzdelmét az ország elesett, segítségre szoruló polgáraiért. Bush a texasi Houstonban öt ünneplők előtt mondott rövid beszédében az amerikai népnek — és Ronald Reagannak mondott köszönetet győzelméért, és ugyancsak összefogásra szólított fel. * George Bush, az Egyesült Államok új elnöke 1924-ben, nagypolgári családban született Apja vagyonos üzletember, utóbb szenátor volt. Grósz Károly spanyolországi és franciaországi látogatása Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november közepén hivatalos látogatást tesz Spanyolországban és Franciaországban. Spanyolországi útjával Felipe González miniszterelnök meghívásának tesz eleget, míg franciaországi vendéglátója Franeois Mitterrand köztársasági elnök. Grósz Károly miniszterelnök, az MSZMP főtitkára közelgő franciaországi látogatása alkalmából interjút adott a Le Monde-nak. A legtekintélyesebb francia lap szerdán egész oldalon közölte a nyilatkozatot, amelyben Grósz Károly szólt a magyar politikai intézményrendszer fejlődéséről, gazdasági reformunk törekvéseiről és gondjairól, az adórendszerről ós Romániához való viszonyunkról. Egyebek között kijelentette „Az olyan rendszer, amely képtelen emberi viszonyokat teremteni ahhoz, hogy az emberek ott maradjanak, nem maradhat fenn sokáig. Ha a szocializmusnak nem sikerül ilyen körülményeket teremtenie, akkor nem lesz belőle új megoldás az emberiség számára. Mi vállaltunk kockázatokat, de nem sajnálom." Elmondotta, hogy az egypártrendszer „nem elvi kérdés számunkra, de a következő pártkongresszusig nem nyitunk vitat róla. A kongresszus viszont dönteni fog". Grósz Károly részletesen beszélt a magyar gazdasági reform ellentmondásos kilioM ikozásáról és rámptai hogy a reform a múltban éppen azért vallott kudarcokat, mert nem élvezte eléggé a társadalom támogatását Ezzel hozta öszszefüggésbe azt is, hogy hamarosan megválik miniszterelnöki posztjától, s igy teljesen a párt vezetésének szentelhesse erőfeszítéseit: „Egy nép vagy megérti, mit akar az ország vezetése, vagy nem érti meg, és akkor nem is támogatja. Úgy vélem tehát, hogy feladata sikerre . viteléhez kormányunknak erösebb támogatást kell kapnia a párttól, mint amit én magam is kaptam eddig." A m«gyar—román viszonyról szólva kifejtette, hogy Nicolae Ceausescu elnökkel való aradi találkozóján „nem tehettünk pontot egy olyan vita végére, amely évszázadok óta tart". Felsorolta, melyek azok a főbb kérdések, amelyek ma szembeállítják a két ország vezetését: „Ceausescu és köztem, Románia és Magyarország között alapvető ideológiai és politikai nézeteltérések vannak Ceausescunak más felfogása van a szocializmusról, mint nekünk. ö azt mondja, hogy a nemzetiségi kérdés már megoldott probléma. Mi nem így tartjuk, ö úgy véli, hogy nem tartozik ránk, milyen élete van a magyaroknak Romániában. Mi nem értünk ezzel egyet, ö úgy véli, hogy rendszereink ideológiai azonossága tiltja Románia bírálatát. Mi másként gondoljuk " fia kitűnő magániskolákban tanult, majd a jeles Yale egyetem közgazdasági karán végzett. A világháborúban önkéntes hadirepulőként vett részt a csendesóceáni fronton, s helytállásáért többször kitüntették. A háború után Hexasban olajvállalkozásokba fogott, amelyekkel saját vagyonra is szert tett, majd politikai pályára lépett. 1966—1970 között Téxas egyik kongresszusi képviselője volt, ám utóbb sem képviselőként, nem szenátorként nem sikerült megválasztatnia magát. Karrierje Nixon elnöksége idején ívelt fel: Nixon az őt híven követő, tehetséges és becsvágyó, fiatal politikust 1970-ben ENSZ^nagykövetté nevezte ki. ahol Bush energikusan, de diplomatikusan képviselte hazája érdekeit. Két év után a Watergate-úgy válságaiban vergődő republikánus párt országos elnökének hálátlan feladatát bízta rá Nixon, majd 1973-tól 14 hónapig a pekingi amerikai képviselet vezetője volt. Ezt követően egy évet töltött a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA élén — amely mellett azóta is határozottan kiáll. Bush szinte a végsőkig védte törvénysértései miatt lemondásra kényszerült elnökét, majd Nixon bukása után visszavonult az üzleti életbe. Nemsokára azonban elindult az 1980-as elnökválasztási versenyben; kemény harcot vívott pártjában Reagannal a jelöltségért, de hamar alulmaradt. Konzervatív, de középutas republikánusként azonban olyan szilárd pozíciót vívott ki magának, hogy Reagan — miután nem sikerült Genald Fordot megnyernie helyettesének '— végül Bushnak ajánlotta fel a posztot. A politikai hűségéről ismert Bush Reagan alatt is a háttérbe vonulva, lojálisán tett eleget az alkotmányban igen szűkre szabott, főként reprezentatív jellegű feladatainak. Politikai alapállása a pártban széles körű támogatóra talált, így kézenfekvő volt jelölése Reagan utódjának A kampányban lényeges hátránnyal indult demokrata vetélytársával, Miehael Dukakisszal szemben, de azt Reagan személyes támogatása és kitűnően szervezett, a korszerű tömegbefolyásolás minden eszközét felhasználó kampánya segítségével sikerült ledolgoznia. George Busht ismerősei pragmatikus menedzserként tartják számon, aki gazdasági és — viszonylagos — külpolitikai tapasztalatok birtokában nagy szerepet fog adni gondosan kiválasztott, jó képességű munkatársainak, tanácsadóinak. Jóllehet, alapvetően konzervatív beállítottságú, bel- és gazdaságpolitikai nézeteiben helye van bizonyos szociális meggondolásoknak is. Külpolitikai tekintetben ideoló'giaitag kevésbé elkötelezett, mint Reagan, de kommunistaellenes nézeteit sosem rejtette véka alá. Ugyanakkor a világ realitásaihoz alkalmazkodó külpolitikát hirdet, amelyben vezető helyen szerepel a Szovjetunióval való tárgyalás — mindenesetre az eddigiekhez hasonlóan, az amerikai katonai erő alapján. Az európai szocialista országokat illetően, Bush az irányukba folytatott differenciált amerikai politikát hirdeti, amelynek célja, hogy ezek az országok mind nagyobb politikai és gazdasági függetlenséget élvezzenek. E kérdésekről vezető magyar politikusokkal is tárgyalt, amikor alelnöki tisztében 1983ban hivatalos látogatást tett Budapesten. Az amerikai elnökválasztás végeredménye George Bush az ország 50 állama közül negyvenben szerzett többséget, míg Miehael Dukakist csak tíz állam és a főváros, a Columbia kerület támogatta. Az újonnan megválasztott amerikai elnök így 426 elektori szavazatot kap, vetélytársa 112-t. (Az elnökséghez szükséges minimális többség 270.) A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a választópolgárok 54 százaléka Bushra, 46 százaléka Dukakisra szavazott. George Bush egyébként több mint 150 éve az első alelnök, akit e posztról választottak elnökké. (Mások az elnök halála, illetve leváltása után vették át a tisztet.) A törvényhozásban a demokraták a várakozásoknak megfelelően megszilárdították többségüket, a még nem teljesen végleges eredmények szerint két további szenátori és öt képviselői helyet szerezve. A szenátusban így várhatóan 56:44, a képviselőházban 262:172 arányban lesz többségben az ellenzéki párt. A demokraták újabb kormányzói helyet is szereztek, az ország államainak kormányzói közül így változatlanul a demokrata pártiak vannak többségben. Az alkotmány szerint az új elnököt január 20-án iktatják be. Sajtóértekezlet George Bush szerdán kijelentette: keresni fogja a mielőbbi találkozást Mihail Gorbacsovval, hogy haladást érjenek el a kétoldalú kapcsolatok és a világ kérdéseiben. A megválasztott új amerikai elnök a szavazás utáni első, houstoni sajtóértekezletén közölte, hogy James Bakert jelöli külügyminiszterének. Baker jogász, Bush régi politikai szövetségese és barátja, oroszlánrésze volt az elnökválasztási kampány sikerében. Reagan elnöksége idején négy évig a fehér házi apparátus vezetője, majd három évig pénzügyminiszter volt. Bush elmondotta: Baker (az elnök januári beiktatása után) a NATO-tagországok külügyminisztereivel tanácskozik, majd Sevardnadze, szovjet külügyminiszterrel kíván megbeszélést folytatni, hogy jelezze: az új amerikai elnök kész találkozni Mihail Gorbacsovval. * Mihail Gorbacsov táviratban üdvözölte szerdán George Busht az amerikai elnökválasztáson aratott győzelme alkalmából. — Remélem — hangzik a szovjet vezető távirata —, hogy tevékenysége ezen a magas poszton a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti stabil és kiszámítható kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja, hozzájárul a nemzetközi helyzet javításához. — A Szovjetunió a maga részéről kész folytatni és elmélyíteni a kölcsönösen előnyös szovjet—amerikai együttműködést a kérdések legszélesebb körében Megnyílnak az archívumok Kun Béla levele Leninhez tettek titkosnak. Ezek semmiféle államtitkot vagy katonai jellegű bizalmas információt nem tartalmaznak, pusztán azért kerültek a „Szigorúan titkos!" feliratú dossziékba, mert szereptelt bennük néhány olyan személy neve, akiket „a nép ellenségeinek" nyilvánítottak. Feliksz Kovaljov, a külügy minisztérium diplomáciatörténeti főosztályának vezetője ptéldaként emiitett egy ilyen dokumentumot: szó szerint felolvasta Kun Béla egyik Leninhez intézett táviratát. A magyar olvasó számára bizonyára nem érdektelen megismerkedni az 1919. április 29én kelt üzenet szövegével, hiszen az több fontos történelmi tényre is rávilágít: Igazi tudományos szenzációval szolgált szerdán több közptonti szovjet archívum vezetője: az APN sajtóügynökség szervezésében rendszeresen megtartott, a történelem „feh'ér foltjainak" feltárására irányuló tájékoztatón ezúttal arról számoltak be a Moszkvában dolgozó újságíróknak, hogy megszűnt több mint egymillió doku mentum titkossága, s így rendkívül érdekes iratok váltak bárki számára hozzáférhetővé. Vszevolod Caplin, a Szovjetunió Archivumügyt Főigazgatóságának egyik vezetője elmondta: szinte kivétel nélkül olyan dokumentumokat helyeztek át a csak kutatói engedéllyel látogatható részlegekből a nyitottakba, amelyeket a harmincas években minősí„Lenin elvtárs! Mielőtt az utolsó harcba vetjük magunkat, meg kell tennem az utolsó jelentésemet önnek. Mindaz, amit eddig tattünk a diktatúra ideje alatt, radikálisabb es szervezei1x1)0 munki volt. mint amit ön tanácsolt a bécsieknek és a bajoroknak. Minden segítség nélkül végeztük el ezt a munkát, a környező országok proletariátusának árulása ellenéra, és utolsó leheletünkig teljesítve kötelességünKei, ia kell döbbennünk, hogy nem annak a proletariátusnak a viselkedése volt olyan fájdalmas számunkra, amely a kapitalizmus kizsákmányolása alatt szenved, mint inkább az, hogy az a proletariátus hagyott cserben minket, amely már felszabadult. Undort vált ki belölünk Rakovszkij és Csicserin magatartása. Könyörögtünk, hogy kezdjenek katonai akciót Besszarábia és Bukovina ellen, hogy megbénuljon az antant összpontosított támadása. Ehelyett Csicserintől hazug táviratokat kaptunk a Sztanyiszlavszkijkormány bukásáról, Rakovszkij pedig késleltette a Besszarábia és Bukovina elleni támadást. így a románok képesek voltak valamennyi csapatukat ellenünk küldeni. « Megállapodásunk volt a galíciaiakkal, amely nem zavarta volna meg a szocializmusra való áttérést. Ehelyett Rakovszkij folytatja a maga politikáját, amely csak látszatra bolsevista politika. Minden hazatérő hadifogoly egységesen úgy itéli • meg, hogy ez nem internacionalista magatartás. A történelem értékelni fogja, amit én már most megállapítok: az, amit mi itt tettünk, tiszta marxista politika volt, s ami miatt nem folytathatjuk tovább ezt a politikát, az a nem elégséges internacionalizmus, a bolsevista frázisokat hangoztató mensevista politika. Kérem, haladéktalanul tájékoztassa erről Zinovjev és Buharin elvtársat. Az Önhöz intézett táviratokra Csicserin válaszolt nekem, aki nem létező galiciai szovjetekről mond nekem meséket. Haláláig hü Önhöz — Kun Béla külügyi népbiztos." Kun Béla nevével egyébként — több évtizedes szünet után — ismét találkozhat időnként az olvasó a szovjet sajtó hasábjain. Legutóbb ptéldául az Ogonyok című népszerű hetilap, a nyilvánosság és az átalakítás egyik „zászlaja" közzé tette az azóta elhunyt Kun Béláné egy rövid írását. Ez voltaképpen utószó egy korábbi könyvéhez Kun Béla életének utolsó éveiről szól, s a Szovjetunióban most jelent meg először (a könyvet többször újra kiadták — az utószó nélkül). A KMP megalakulásának közelgő 70. évfordulója várhatóan újabb érdekes adalékokkal szolgál majd. gazdagítja, a szovjet és a magyar olvasók ismereteit Kun Béla életútjáról. Dávid l'éter Tárgynyereményjegyzék Nyereményjegyzék a november 8-án megtartott, októberi hatos lottó tárgynyeremény-sorsolásáról, melyen a hatos lottó szelvényei vettek részt. Az alábbiakban ismertetjük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvényeknek a számát és a nyereményt. 0 313 208 f 0 329 661 h 0 346 114 e 0 362 567 e 0 379 020 g 0 395 473 f 0 724 533 i 0 740 986 h 0 757 439 f 0 773 892 i 0 856 157 h 0 938 422 i 0 987 781 h 2 995 047 g 3 011500i 3 027 953 i 3 044 406 i 3 060 859 h 3 077 312 d 3 093 765 i 3 126 671 i 3 143 124 i 3 159 577 i 3 176 030 i 3 192 48,3 f 3 208 936 i 3 241 842 i 3 324 107 d 3 340 560 f 3 357 013 g 3 373 466 h 3 406 372 e 3 422 825 g 3 439 278 e 3 455 731 f 3 472 184 h 3 488 637 i 3 505 090 g 3 521 543 i 3 537 996 i 3 554 449 i 3 570 902 i 3 587 355i 3 603 808 i 3 620 261 i 3 669 620 i 3 718 979 f 3 735 432 e 3 751 885 g 3 768 338 f 3 784 791 i 3 801 244 f 3 817 697 i 3 834 150 c 3 850 603 i 3 867 3 883 3 916 3 932 3 949 3 982 6 631 6 647 13 524 13 557 13 574 13 590 13 623 13 640 16 656 056 h 509 i 415 d 868 g 321 f 227 h 160 h 613 i 967 h 873 i 326 i 779 i 685 h 138 g 591 f 13 673 044 i 13 705 950 i 13 837 574 f A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: d: Vásárlási utalvány (50 000 Ft), e: Szerencseutalvány (30 000 Ft), f: Vásárlási utalvány (10 000 Ft), g: Vásárlási utalvány (7000 Ft), h: Vásárlást utalvány (9000 Ft) r Vásárlási utalvány (4000 Ft) /