Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

4 1988. november 5., szombat Magyar-szovjet barátsági nap Kisteleken A nagv októberi szocialista forradalom tiszteletére magvar—szovjet barátsági napot tartottak tegnao. Dénteken Kisteleken. Ez alkalomból szovjet vendégeket fogadtak a HNF helvi bizottsága székházában. Ivanov Vlagyimir Alekszejevics, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudománv Házának főelőadója és Abramov Szergej Boriszovics közgazdász, a Szovjetunió Akadémiájának tagja először Mucsi Fcrencnével. a városi iogú nagyközségi népfrontbizottság titkárával és Papp Istvánnal. az MSZMP helvi bizottságának titkárával találkozott. Délután a ..Kiskun Cipögvár" kisteleki üzemegységébe látogattak a vendégek, ahol Pigniczki Sándor igazgató adott tájékoztatást a gvár életéről, munkájáról. A szovjet vendégek késő délután utaztak el Kistelekről. Kiállítás nyílik Kopasz Márta, kétszeres alkotódíias képzőművész kiállítása november 21-én. délután fél ötkor nvílik a Széchenyi tér 4. sz. alatt. A Tóth Attila művészeti író által rendezett tárlatot Hajnóczy Gábor művészettörténész nyitja meg: közreműködnek a Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola zenetagozatos növendékei. A kiállítás november 25-ig tekinthető meg. reggel nyolctól délután négy óráig. Könyvek Kárpátaljára A közeli hónapokban gitséget azzal, hogy levelet labirintusában ez milyen többször beszámoltunk ar- irt a város iskoláinak veze- fontos adalék!) ról, hogy a Szovjetunió ma- tőihez: szervezzék meg az Az OSZK néhány hete foaíkciót és csatlakozzanak a lyamatosan küldi ki akönygyűjtéshez. A kezdeti szór- véket. Nem teljesen pontos ványos próbálkozásokat információk szerint Kárpátezután szervezett munka alján több mint hetven álváltotta föl, s most, az ak- talános iskolában oktatják ció befejeztekor arról szá- majd a magyar történelmet, s (közülük idén 15 juták, hogy 2500 kötet jött tott olyan lehetőségekhez össze az adományokból. (tanerők, könyvek, segédHála a Tisza Volánnak, anyagok), hogy az első tantérités nélkül jutott el ez a évet majdnem teljes egészékönyvtárnyi gyűjtemény a ben a tantervnek megfelelőfővárosba, az Országos en tudhatják le. ezért gyűjtést szerveztek Széchényi Könyvtárba. Az Fontos inofrmáció: az hazánkban, többek között OSZK azért válhatott köz- egyetemisták felhívására Szegeden ij. vetítővé, mert az ország idősek és középkorúak egyA tudományegyetem bői- minden tájáról érkező adocsészhaHgatóinak egy cso- mányokat ott csoportosítják, portja öntevékenyen szer- s mert a szállításra az ottavezte a könyvek gyűjtését, niaik kaptak hivatalos engemajd Szalamin Edit, a kar délyt. (Gondoljuk meg, büdékánhelyettese nyújtott se- rokratikus felépítményeink gyarok lakta területén, a Kárpátalján idén ősztől oktatják a magyar történelmet. A tantervet, a kisebbségi magyarok jeles képviselői, egyetemi és főiskolai tanárok, valamint különbö- molhattak be az egyetemis •ző kutatóintézetek munkatársai állították össze. A nyárelőn született döntés után kevés idő maradt arra, hogy a tankönyvek és segédletek elkészüljenek A tettes színre lép Mostanára már teljesen következő, hatalmas ossz- lólábát kilógatva, ekképpen nyilvánvaló: ez az esztendő társadalmi veszélyeket idéz érvelve. A hatalmas mérvű aránt jelentkeztek, s nem csupán a városból és környékéről, hanem még Gyuláról is. A hallgatók ezúton is köszönik ... D. I. Kiállítási napló Paiackposták a képtárban VINCZE ANDRÁS HA- Szobabelső című képeken zöldjeivel, okkereivel BakoGYATÉKA a nemrégiben el- már előlegezik lírai konst- nvi Mihálv. hunvt szegedi mester pá- ruktivizmusát. ám motivu- A FA BŰVÖLETÉBEN lváiának újbóli felfedezésé- mai eevre átirtabbak. színei dolgozik Kerekes Ferenc, hire késztet. Olvan alkotóia oltottabbak. harmóniára tő- szem ezt annak ellenére, volt ö a városnak, mint aki rekvők lettek. Számára a hogv kiállításán márvánvmaganvos hajósként iária a központi elem a madár. A és brozszobrokat is láthatengert. de igazából soha- népdalok, mesék, mítoszok, tunk. Mégis a fa. ez az élő sem tud (?). akar (?) kiköt- hiedelmek olvkor csodákra is anyag, erezetével, görcseivel, ni Ezért is egyszeri és sen- képes madara. Az ..absztra- finom tónusaival az. melv kihez sem hasonlítható mű- hált madár", a szabadság, a leginkább megragadja. s vészete. melv olvkor naiv- szárnyalás, a csapongó gon- eredeti alkotásokra készteti, nak. máskbr a szürrealizmus- dolat. a dinamizmus, a szép- Mert márványszobrai őrzik tói érintettnek, ismét máskor ség jelképe. S hiába rettenti Amerigo Tot tömbös formaaz asszociációk szabad áram- valóságos vagv képzelt ma- kultúráját. bronzplakettiei lásának. maid keménv gon- dárijeaztő. az ö szelíd és utalnak Szabó Iván dombordolati abroncsokba fogott harmóniára vágvó madarai műveire. Ám faplasztikái konstruktivizmusnak hat. még a madárijesztőre is eredeti, és értékes alkotáEgv biztos: alkotásai, me- fészket raknak. Megzaboláz- sok. Reliefjei a néoi faragók Ivek immár a Móra Ferenc zák a félelmeket, lefegwer- esvszerűsitési törekvéseiből. Múzeum gvüiteménvét cva- zjg a rettenetét, reménvt lénvegretörő dekorativitásaiból táplálkoznak. Faszobrainak két.véglete az Elveszett paradicsom fantasztikus fadzsungele. benne a védtelen fehérmárvánv Ádám Évajel. illetve a hatalmas hullámzó palló felületéből éoocsakhogv fölseilő Kodályrapitiák. maradandó érte- hoznak a reménytelenségbe, kek. Bűvárkodasra késztet- Hogv aztán a Legyőzött manók. melvebb elemzésre biz- dárijesztö körül életre keltatnak jen a Madárfa. elkezdödhesA Siratok görög inditta- sen a Szárnypróbálgatás, a tust hazai környezetbe oltott Küzdelem, a Menekülés, a asszonvkórusa. a Madarak Kitörés, lehessen Madárpikázdehne omber-oróbáia. az henő és béke. Csend és béke Örök termo élet egészséges A lélek békéié és erotikája, az Igy történik szabadsága. Erről szól és elejétől fogva létfilozófiáia. ezért szól gvöngvházfaktuA banya rejtelmes térképe, ráiű kékeivel. szürkéivel. A perc egymásrakoofrozott zsúfoltsága. A végtelen semmitől való irtú2ás őszinte rettenete, az Egy tál puncs bujasága, a Tünö napok férfiszomorúsága. A technika évszázada robbanásélménve. A teremtés optimista látomása. A város kaleidoszkópdinamizmusa. A kelő nap felé veszélyérzete, az Alakos csendélet naiv csodája mind Vincze András saiátla. Sokszínűség és egyéniség e korszerű művészi kísérlet kötőanyaga. Érdemes a komplex feltárásra. Szomorú, hoav mint befejezett pálvakénről, mint nemes hagyatékról kell beszélnünk róla. FÉSZEK A MADÁRIJESZTŐN — Bakonyi Mihály kiállításának számomra kulcsképe. Talán ezen a munkán sűríti leginkább töprengő alkatának, lelkéoteremto ereienek, síkbeli képi ritmusainak, kiérlelt színvilágának és érzelmigondolati tartásának lényegét. A felbontott és újrarendezett. komor, drámai világ a Tarján, a Kőfejtő és a a lélek D°rtré. Mindkettő tartalmas. mélv emberi üzenet, érvényes palackposta. Tandi Lajos évtizedek óta talán a legtöbb változást hozta a magyar életben. Nemcsak a pártértekezlet történelmi tányéré, az új autonóm szerveződésekre, s még csak nem is általában a megélénkült társadalmi aktivitásra gondolok: az 1988-as év majdani történelmi krónikájához a szabadabb szólás, az annyit emlegetett nyíltság viszonylag magasabb foka is hozzátartozik majd. Szólni, megnyilatkozni kezdtek eddig egyáltalán nem, vagy csak alig hallható, neves emberek, művészek és egykori politikusok, idehaza és külföldön élők, a mindinkább süvítve száguldó időben változók, és az egyre csak ugyanazt mondók, A szókimondás e hódító hadjáratában színre lépett a költő és a kivégzett katona gyermeke, emigráns közíró és idehaza hosszú évek óta csak szamizdatokban publikáló íróesszéista. S ha kimondunk a nevek közül néhányat: miföl. tájékozatlanság és informáKépzeljük el a spandaui cióéhség növekvő mértékét börtönben nemrég meghalt akár még manipulációval is Hesst, a náci vezérek leg- kihasználva, tovább életben maradt tag- Hát akkor? Ne engedjünk ját, amint 20-25 éves fiata- teret nekik? Tiltsuk be terioknak magyarázza: hogyan, vezett előadásaikat? Lépmiként is történtek a dol- jünk fel akár hatósági tilagok. Mármint szerinte. Ha a lommal is, ha megszólalni legjobbat (bár ez, elemiem- merészelnek? Nem erről van berismerettel, alig elképzel- szó. — Hanem — nagyon, hető) tételezzük is fel, vagy- nagyon figyeljünk rájuk, is, hogy Hess, vagy bárki a l-együnk egyszer éberebbek, létező legjobb útra tért, val- mint amilyen éberségre ök lasos tébolyba esett, meg- biztatták egykoron egymást, hasonlott, stb., stb. — még'és az ájult félelem fogvacoakkor is csupán úgy-ahogy gásában élő országot. Ha illedelmes maga-mosogatás látszik, mekkora a veszély tételezhető föl reálisan egy újramegjelenésükkor, megilyen eljárásban. Hogy nem szólalásuk hallatán, védteúgy történt, dehogyis! ö len és tájékozatlan fiatalnem! A másik! A többiek! emberek hülyítéssel fölérő Az oroszok, az amerikaiak, „történelmi ismeretterjesza zsidók, a hottentották. És tésében" — akkor már egéő ugye, csak parancsra, szen más a helyzet. Akkor Kényszeredetten. Sírva, idő- már talán azt sem kell küközben már belátva, hogy lönösebben hangsúlyozni, jaj istenem. Meg aztán nem ami tény: a magyar nép már több mint harminc esztendővel ezelőtt, sőt, gyakorlatilag már Nagy Imre első kormányának hatalomra kerülésétől fogva elég világosan megmutatta, mennyire is fájt annyira. (Mármint másoknak). Meg különben is: ő nem tettes, hanem, kérem szépen, csak hogy tuddőn Faludy György, Sólyom juk — tanú. önmaga által Ildikó vagy Konrád György kinevezve. Bárkivel, bármia magyar olvasóközönségeiéi lyen vitát, bármilyen kérdés bölcs, érett és felelősségtellépett, s hangját hallatta — megtárgyalását vállalja, jes minden efféle mesterkesúlyos hátvédként mögöttük mindenre válaszol. Nincs ta- déssel szemben. A mostani, morális fedezet állott. Mű- kargatnivalója. Sőt: bizo- általuk alkalmazott reformnyít. Ha mégsem — hát is- retorikát, az ezer százaléktenem. Sajátságos tetemre- ban megváltozott és még hívás: a holtak még glasz- tovább változó társadalmi noszty idején sem beszél- környezethez igazodni prónek. Így, tudjuk csak a na vek, szenvedés, emberi teljesítmény és gyötrelem. Hogy ki(k), vagy mi(k) áll, vagy állnak amögött az úr mögött, aki — miként csütörtöki lapunkban hírt adtunk róla — a Magyar gyon tiszta és a nagyon Rádió adása után éppen itt mocskos emberek képesek Szegeden lépe.tt a nyilvános- érvelni. De nem is ez az sag elé — nem tudom, de igazán fontos. Engem, őszinnem is érdekel. Minden- tén szólva, nem az érdekel esetre Farkas Vladimír meg- elsősorban, kínozta-e Kádár jelenése a glasznoszty különös változata. Nem mondom, persze, hogy szólalhasson meg mindenki, hallgattassák meg a másik fél is —. csakhogy, ami a volt ávós tiszt mostani színre lépése kapcsán, jelenségként előttünk áll: több mint rémületes. Mert a tettes, a mindenkori tettesek utólagos viselkedésének különböző vetületeiből báló szóhasználatot és stílust hallani tőlük, a színre lépő tettesektől lehet ma már csupán gusztus dolga, de a jelenséggel igencsak számolni és szembe nézni kell. Ha úgy tetszik: résen lenni, de alaposan. Mert a elég Jánost vagy másokat Far- -nyíltság a miénk, tőlük, elkas Vladimír és ha igen, hányat, és miféle módszerekkel. Hiszen a mindenkori tettesek színre lépésével: az önmaguknak a kialakult történelmi helyzet következtében szükségszerűen készítők próbálnak a vánosság elé állni. A tisztázás igényének álöltözetében, a kibeszélés álszakálla alól a nyilvánvaló önfelmentés lenükben hódítottuk a magunkévá — így ebből a világból ők odavalók, ahová. Minél erőteljesebb magamentegető akcióbá kezdenek, annál jobban és annál glóriát sürgősebben. Ezt kezdjük el nyil- mindennél határozottabban eszméletünkbe vésni. Es lehetőleg inkább már ma, mint holnap. DL. Á Tiszatáj novemberi száma „A vásárhelyi kubikos szobrát megmintázhatták volna róla. De szobrász úgy nem látta őt, ahogy Péter bácsi sem szobrászt. - Ugyan, nem lehet tudni. Világjárt embernek számított. Annak idején talicská.jával a balkáni vasút töltéseit hordta, magasította, simogatta, zsinórba döngölte, vizimérték. be lapátolta. Nem egyedül, többszázas magyar kubikos seregekkel." Ezekkel a sorokkal kezdődik Tóth Béla Péter Bácsi című novellája novemberi Tiszatáj élén, melyben kellemes találkoA Royal kávéházban Ami kisvárosunk Bizonyára sokan emlékeznek még: a közelmúltban látott napvilágot az Elet és Irodalomban egy dokumentumriport, amely, nek cime ez volt: A mi vármegyénk. Azóta, mit tesz isten. Szeged, azaz a mi kis városunk is hirtelen egyre sűrűbben fedezhető föl az országos sajtó hasábjain. Es aligha okoz nehézséget bárkinek kitalálni: többnyire bizony nem a legjobb színben. A legkülönfélébb botrányok, téglaügytől bizalmi motorokon át tanácselnöki telekdussziéig borzolták és borzolják nemcsak a város, hanem a megnövekedett nyíltság jegyében, az erkölcsi tisztulás igényéközvoltak és kollégáink, kitüntetetSzeged bizoinyos fokú „hírhedtségéről" a magyar társadalomban; Tanács István, a Népszabadság megyei tudósítója, akinek több írása látott napvilágot (például az Élet és Irodalomban is) ebben a témakörben — valamint Halász Miklós, a Délmagyarország rovatvezetője, a Magyar Nemzet helyi tudósítója. aki szintén „követett el" néhány írást a szegedi közélet aktuális anomáliáihoz kapcsolódva. Velük, azaz kollégáival mi kis városunk egyetemben ígér remélhe(az alcím: Szeged tőleg izgalmas, a jobbítás és a jövő iránt érzett felelősség igényének alárendelt beszélgetést hétfőn este 6 órakor áz est házigazdája: Domonkos László vei fellépő országos véleményt is. Mi tagadás, vannak olyan akiknek neve ten került reflektorfénybe a közelmúlt e szegedi VOL. natkozású ügyletei kapcsán — segítségükkel, és egyben csatlakozva az ország megújulását morális megújulás nélkül elképzelni nem tudók mind népesdfcb táborához — a Royál irodalmi kávéház SOL. ron következő programjában A címmel képe a mjn sajtóban) lesz beszélgetés néhányukkal. A résztvevők: Zöldi Lász ló, annak az ÉS-nek a főszerkesztő-helyettese, amely elsőként adott hírt zás ígérkezik a szegedi iró színes világával, ízes nyelvével. Versekkel jelentkezik Ba. ránszky László, Fabó Kinga, Labancz Gyula. Tönköl József. Gál Farkas, Kántor Zsolt, Pallag Tibor és Bo^ hus Károly. E számban is olvasható regényrészlet Kolozsvári Grandpierre Emiltől. Agh Attila egy elfeledett, majd újra fölfedezett régió, Közép-Európa történelmi meghatározottságáról ©s távlatairól irt tanulmányt. Kulcsár Kálmán a magyar szociológia egészében helyezi el Erdei Ferenc ötven éve megjelent művét, a Parasztokat. önimádat és önpusztítás címmel készített érdekes beszélgetést Forgách Ilona Temcsváry Beáta és Boncz István pszichiáterekkel. E gáénak: Gyulát és Szegedet Itt vállalják ugyanis a kísérletezés kockázatát is a hagyományok következetes ápolása mellett. Az Örökség rovatban szép Kós Károly-összeállitás olvasható. Kitűnő építőművészek, szakemberek nyilatkoznak az Országépitőhöz való viszonyukról, élükön Btírvendég Bélával, a „körkérdezővel". A Tiszatáj-galériában Reimholz Péter, Nagy Elemér és Korompay György csatlakozik egy-egv dolgozattal az összeállításhoz. Szigeti Csaba a tőle megszokott fentebb stílben értekezik Oravecz Imre prózalírájáról. Székely Jánc\i A mítosz értelme című könyvéről Horpácsi Sándor mond bírálatot. Tandi Lajos kritikus hangvételű tanulmányt ír a magyarorkét, látszólag ellentmondást szági nemzetközi képzőmühordozó fogalomnak a tartalmáról, szoros kapcsolatáról, az öngyilkossáaok okairól, a szegedi tudományos műhely kutatási eredményeiről olvashatunk e tanulmányértékű interjúban Kissé színtelen, de kétségkívül áttekintő írás következik ezután: Bögel József az idei nyár szabadtéri produkcióiról -mond összegzést. Aligha van még valaki ebben a honban, aki Bőgelhez hasonlatosan járja az országot — immár két évtizede —, s megnéz mindent., ami a színházzal kapcsolatos. Ilyen módon mindenképpen figyelemre méltó az a megállapítása, hogy a megcsontosodni látszó szabadtéri „mozgalom" két igazig éltetőt mondhat ma vészeti kiállítások húsz esztendejét összegző kötetet recenzálva. Nemzettudatunk horizontjáról — három könyv kaocsán — Szabó Annamária ir Szeged naev szülöttétől. Sötér Istvántól Péter László vesz búcsút. Gázhálózat Szeptember végén gyújtották meg ünnepélyesen a gázlángot Szatymazon, november 3-án pedig betöltötték az utolsó árkot. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag befejeződött a hálózatépítés a községben és így adott a lehetőség, hogy bekössék a gázvezetéket a házakba