Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
1988. november 12., szombat 5 November 7. alkalmából Ünnepségek, kitüntetések, jutalmak Az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetségénél a Szövetkezeti iDar Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át: Donáth Béla. a Csongrád Megyei Fodrász Szövetkezet elnöke Gáspár Péter, a Szegedi Műszaki Kerámia Kisszövetkezet elnöke, Szekeres Tibor, az ÁDrilis 4. Cipőipari Szövetkezet anyagraktár-vezetőie. Szekeres Sándorné. a Szinkron Vegyesipari Kisszövetkezet részlegvezetője. Ankes Jenő. a Mérlegkészitö és Javító Kisszövetkezet részlegvezetője, Miskolczi József, a Szegedi Bútoripari Szövetkezet brigádvezetője. Kordás Pál. a Szegedi Gépjárműjav. Kisszövetkezet múszakvezetőie. Oltyán Sándor, a Sándorfalvi Háziipari Szövetkezet meósa. Szabó János, a Mindszenti Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője. * Az Autófer, Autójavító és Fémipari Vállalat dolgozói közül Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át Kiss Mihály tanműhelvvezető. valamint Molnár László, az Autófer Leányvállalat belsőellenőre. * Budapesten, a MAV vezérigazgatóságon Miniszteri Dicséretet vehetett át Virág Istvánná vontatási számadó és Mészáros János motorvezető. Szegeden, a MÁV igazgatóságon Vezérigazgatói Dicséretet vehetett at Csóka Ferenc kocsivizsgáló. Daróczi József forgalmi szolgálattevő. Bencze Lajos rendész. Bakacsi János ügyintéző. Dongó József asztalos. Vereska András műszerész. Igazgatói dicséretben húszan részesültek * A Szegedi Kábelgyár személyzeti osztályvezetője. Falkenstein János Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át. * A Szegedi Nyomdánál Kiváló Munkáért kitüntetést vehettek át: Surányi Tibor. Mayer József. Ekker János. Illés Tibor. Hocz Pál * A Hazafias Népfront szegedi bizottságánál Kiváló Társadalmi Munkás ielvénvt vehetett át: Márta István. Rojik Imréné. Zsiga Attila. Nóvé Ernő. Mezei Lászióné. Füleki József. Szabó Jánosné. Mihalcsik Istvánná Knkai Istvánná. Kovács József. Gáborné Forgó Eva. Komor Irén. Tóth Margit. Tóth Csaba. Lippai Jánosné. Érdemes Társadalmi Munkás jelvényt kapott: Rácz Béla. Lőrincz Jánosné. Barna Károlyné. Klötzl^Ferenc Szentklárai Béláné. * A Röviköt Kereskedelmi Vállalat előadója. Cselötei Istvánná Kiváló Munkáért kitüntetést kapott * Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat két munkatársa: Paragi Edit és Káplár Emma. k A Zalka Máté laktanyában a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemerem arany fokozatát adta át Danics József zászlósnak. A Haza Szolgálatáért Érdemerem bronz fokozatát Antali Imre hadnagynak és Tóth B. Jánosné kinevezeti polgári alkalmazottnak adományozta. Szolgálati Érdemérem 15 év után fokozatát kapta Kovács Sándor főtörzsőrmester. Honvédelmi Érdemérem 10 év után kitüntetést pedig Markó Lajos kinevezett polgári alkalmazott vehette át. A KISZ Központi Bizottsága aranvkoszorús KISZ-ielvénvt adományozott Kúti Balazs .honvédnek, s dicsérő oklevélben részesítette Till Ferenc tizedest A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából Szegeden és környékén is több helyen tartottak ünnepséget, s ez alkalommal többen részesültek kitüntetésben, elismerésben. A Kossuth laktanyában november 4-én ünnepi állománygyűlést tartottak, ahol megjelentek a megyei állami és pártszervek, a helyőrségben ideiglenesen állomásozó egység képviselői. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át. A Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést kapta Szíjártó Jenő alezredes. Szolgálati Érdeméremmel tüntették ki 35 év után Lábodi László alezredest és Tóth Lajos alezredest. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át Szöllösi József őrnagy és Seres János zászlós; bronz fokozatát Nagy János alhadnagy, Borsi János főhadnagy és Király Illés főtörzsőrmester. Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapott Rácz Józsefné, Bajusz János, Tanács László kinevezett polgári alkalmazott. A Szolgálati Érdemérem 15 év utáni fokozatát Ordas János főtörzsőrmester, 10 év utáni fokozatát Fuszka Kristófné alhadnagy kapta. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét Szabó József hadnagynak adták át. * Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Dóc2t Mihály és Kriston István, Honvédelmi Érdemérem 25 év után kitüntetést kapott Pópity István, a Magyar Néphadsereg Budapesti Területi Elhelyezési Igazgatóság .2. számú osztályának ünnepségén. * A Magyar fosta központjában Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vett át Kauczki Antal, a hálózatépítő üzem előmunkása; Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Beszédes Zsolt, távközlés-fenntartási üzemvezető; Szendrei József, a postaigazgatóság előadója; Pritz Tibor, a javító-szerelőüzem üzemmérnöke és Galina István, a postaigazgatóság területi biztosa. Szécsényi Józsefné a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bauer László technikus, Fülöp Ferenc adjunktus, Kishalmi Zoltán technikus és Náfrádi József adjunktus. Miniszteri Dicséret elismerést kapott Gráfl János mütőssegéd, Jurkó Mihályné szülésznő, Nagy Miklós tanársegéd és Wagner Adám pszichológus. * A Tisza Volán dolgozói közül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Kiss Mihály. a teherforgalmi üzemegység gépkocsivezetője. bronz fokozatát pedig Just Józsefné osztályvezető. * A Delta _ Kereskedelmi Vállalat dolgozói közül Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Janovics L,aszione csoportvezető. * Az Ikarus Szegedi Leányvállalatánál a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapták: Borbás Jenő technológiai osztályvezető. Dér Györgyné betanított munkás. Komló Ottó személyzeti csoportvezető és Raupach lstvánné munkásellátási előadó. Veteránok köszöntése A nagy októberi szocialista forradalom alkalmából bensőséges ünnepséggel köszöntötték tegnap, a városi pártbizottságon a Szocialista Hazáért Érdeméremmel kitüntetett veteránokat, s a Magvar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségenek kitüntetett tagjait. A Családi Intézet által megrendezett, az alkalomhoz illó irodalmi műsor után Oláh Miklós, a városi pártbizottság- titkára, illetve Horváth La jos, a megvei pártbizottság osztályvezetője emlekezett meg a forradalomról. Ezt kővetően elvtársai, régi harcostarsai körében üdvözöltek Lengyel Mariát, aki immár hatvan éve tagja a pártnak, valamint a betegsege miatt ielen lenni sainos nem tudó Móricz Bélanét. aki párttagságanak ötvenedik évfordulóiát ünnepelheti. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult. Elismerés társadalmi munkáért Az MSZMP Szeged Városi Bizottságán az elmúlt években végzett eredményes társadalmi munkájukért köszönetet -mondtak tegnap a következőknek: Babarczi Imre. Bódi Andrásné. Bus György. Dáni Sándorné. Gajdács Józsefné. Gárdián Erzsébet. Goda István. Hajdú Ferencné. Harkai János. Juhász Lászlóné. Kovács János. Kovács Károlv. Körmöczi Ala.ios. Körösi Júlia. Kutasi Mihálvné. László Iván. Márton Nándor. Mészáros Antal. Mészárosné Gyöngyössv Éva. Miklós Mihálvné. Monoki Laiosné. Né meth Péter. Nyilasi Péter. Rébék Mihálv. Róvó József Szabó Ferenc. Szirovicza Lajos. Szirovicza Lászlóné Szőllősi Sándor. Tóth Dezsó Tóth Péter. Vérné Sioos Ilona. Vörös Lajos. MTESZ-küldöttértekezletek Novemberben és decemberben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 33 tagegyesületének többsége küldöttértekezletet tart. Azért nem mind, mert az egyesületek önállóan döntenek a tanácskozás öszszehivásának szükségességéről. A szakemberek értékelik a két és fél éve megtartott küldöttértekezletek óta eltelt időszak munkáját, s meghatározzák az elkövetkezendő időszak tennivalóit. Valamennyi tudományos egyesület maga határozza meg, milyen témákat ríiz a küldöttértekezlet napirendjére Az azonban bizonyos, hogy mindenhol számba veszik a műszaki fejlesztést akadályozó tényezőket, s elemzik a reálértelmiség munkafeltételeit, anyagi és erkölcsi megbecsülését. Ismeretes, hogv az MTESZ szeptember végén országos konferenciát hívott össze a tagegyesületekben tevékenykedő kutatók és mérnökök részvételével. Az ott elfogadott ajánlásokat a szövetség megküldte 3300 tagvállalatának. s valamennyi tagegyesületnek. A most sorra kerülő küldöttértekezleteken' azok is kifejthetik véleme nvüket a műszaki szakemberek érdekvédelméről, akik az MTÉSZ-tanácskozáson nem vettek részt. A küldöttértekezleteken megvitatják azt is, hogyan lehetne az egyesületek szerepét növelni a gazdaságpolitikai döntések meghozatalában. Az egyesületi tanácskozá sokat követően az MTESZ előreláthatóan a iövő év februárjában országos tanácskozáson tekinti át az 1080ban megtartott XIV. küldöttközgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását n nagy játszma C saládosok, gondoljatok egy pillanatig arra, hogyan éltek! Fiatalok, akik lakásra gyűjtötök, ifjú szülők, ahová most érkezett a baba, te családfő, te szegény „papucs", szépkapós asszony párja, te három műszakos családanya, ti vállalkozók, ti nyugdíjasok, ti, akik építkeztek, ti, akik elváltatok, váltok, válni készültök, ti gazdagok, ti szegények... No. hát ez van. Megéri? Megérte? Szegeden október közepétől egy hónapig tart a családvédelmi hónap eseménysorozata. Történésein főleg a legkülönbözőbb témákról szóló előadásokat tessék érteni. Pszichológusok, tanárok, szakorvosok, jogászok, tudományos kutatók, szociológusok beszéltek és beszélnek a családban előforduló nevelési hibákról; az újszülöttek, kisgyermekek gondozásáról, a família megszervezéséről — ilyen is van ám! —, a szülésre való felkészülésről, a családokat érintő társadalombiztosítási elképzelésekről, az új családjogi törvény alkalmazásának tapasztalatairól, a megye és Szeged demográfiai helyzetéről... Makk Marci a neve egy játékos vetélkedőnek, amit a gyerekeknek szánnak a szervezők — nem elég korán kezdeni a kedvcsinálást. Az akciónak nincs vége, úgyhogy nem tudni, célját elérte-e a szándék. Gyanítom, november végén sem leszünk sokkal okosabbak, legfeljebb statisztikákat böngészhetünk, milyen nagy volt az érdeklődés, mi volt a legnépszerűbb... A lényeget eg2akt módon úgy sem lehet mérni. Egy dolog' máris bizonyos, a kampány gondolkodásra késztet: hol a helye, mi a szerepe mai magyar társadalmunkban a családnak? A kérdés megválaszolásához igen nagy segítséget adott számómra is Zám Mária szociológus. Lehetne persze boncolgatni más viszonyokat is, például a társunkhoz, gyerekünkhöz, gyerekeinkhez fűződő szálakat, de ezeket is mind-mind a társadalommal, a nagy egésszel vívott játszmáink determinálják. Már jó néhány éve a családok válságáról beszélünk Magyarországon. Az egyik aggasztó jel, hogy nem teljesül a biológiai reprodukció. Évről évre kevesebb gyerek születik, tavaly mintegy 20. ezerrel csökkent az ország lélekszáma. A tendencia tovább tart, egy re kevesebb az olyan család, amelyben három, vagy annál több a gyerek. Ezek a tendenciák egyáltalán nemcsak a modernizáció termékei, nem is csupán az emberi önzésé. Az oly sokszor emlegetett egoizmus és a fogyasztás fetisizálása csak kisérő jelenségei a kiváltott lő okoknak. Mert azokkal magyarázhatók a válások gyakorisága, a társadalmi devianciák növekedése is. Természetesen az iparosítás, a modernizáció közrejátszott abban, hogy a családok ezrei szakítottak régi életrendjükkel — gondoljanak például az ingázókra, a nők tömeges munkába állására. Megbuktak a tekintélyelven alapuló szereposztások. A férfi uralmán alapuló családi kapcsolatok fölött, a gazdasági viszonyok változásától függetlenül is, eljárt az idó. Ez. tehát nem, veszteség, de az igen, és mérhetetlenül nagy, hogy a patriarchális modellt jellemző állandóságot, kiegyensúlyozottságot is elvesztettük. Ezzel egy időben fontos funkciókról Ls lemondott a család: a kisgyerekek, gondozásáról, az idősek, a hozzátartozók és betegek ellátásáról. Ma már például az a természetellenes, ha az. anya otthon gondoskodik gyerekéről, míg az iskolába néni megy A folyamatnak azért voltak, és vannak szép, lelkesítő jegyei is. Az emancipáción nyertek is a nők, hogy mennyit, azt persze ki-ki maga döntheti el. Megjegyzem, hogy mindezidáig otthon vigyáztunk volna is "á családi tűzhely melegét, mai dolgaink állása szerint a fütésszamlára sem futná a férj keresetéből, úgyhogy indulhatnánk dolgozni. A játszmában hendikeppel indulunk akkor isi, ha egyéb praktikumokat vizsgálunk. Nevezetesen, nem tud a család eleget tenni a társadalom támasztotta követelményeknek azért sem, mert nincs elég pénz lakásra. Ma egy átlag magyar házaspár a szüleinél, vagy albérletben kezdi a családalapítást. Gyerekről hallani sem akar (hát még ha tudnák, egyes számítások szerint, a családi pótlék őszszege a gyermeknevelés költségeinek még egyharmadát sem fedezi). Felvetődhet a kérdés, milyen alapon citáljuk ezeket az érveket? Azon a társadalmi, állami intézményen, amit szociálpolitikának nevezünk. Az ötvenes évektől elfogadott volt az a voluntarista szemlelet, amely kimondta, a szocialista szociálpolitika vállalkozik a csa•ládok állal leadott funkciók pótlására, legyőzi a devianciákat. lakást épít, biztosítja a dolgozó ember létfeltételeit Ügy, hogy még az orvosi ellátás, az oktatás,-az üzemi étkeztetés, a nyaraltatás is központi szociális juttatás lesz a polgárnak. (Vajon annak eszébe jutott-e, hogy a mindezek finanszírozására szükséges pénzt a bérekből és a fizetésekből vonták le.) Ez a szociális ellátó rendszer egy fiktív családmodell alapján működött és működik, az ötvenes években kialakított tömegellátás intézményrendszerére alapoz, nem képes a valós szükségleteket kielégíteni. A bölcsőde például nem helyettesítheti családot, egy személyes szükséglet — például a nyaralás, pihenés — nem váltható át intézményes szolgáltatássá. Mára bebizonyosodott, szociálpolitikánk rendszere roskadozik a számtalan próbatételtől és önhibájától. Ez azt jelentene, hogy a nagy játszma résztvevői — a társadalom is, a család is — küszködik a maga válságával? Tulajdonképpen igen, de közben megindult egy most már megfordíthatatlan folyamat: a társadalom, az állam lepasszolja vissza, a családnak mindazt, amiről idáig azt ígérte, átvállalja. Szóval, ezért a nagy propaganda, ezért rendeznek nekünk családvédelmi hónapot? Lehet. Abban biztosabb vagyok, hogy az elmúlt évtizedek során — ki, mennyit élt meg belőle — sokat felejtettünk. K ellenek a példák, -modellek, eszmék, mankók és kapaszkodók, önmagunknak és egymásnak. És kell a gyerek, a magyar. Ezért, amikor éppen visszakapogatjuk a funkciókat, nem árthatnak nekünk az szakértők előadásaikkal, ezért lehet hasznos egy családvédelmi hónap kampánya. Az állami szociálpolitika újragondolásának jegyeit látom a gyedben, a hivatásos nevelőszülői hálózat kezdeményezésében, az önsegítő csoportok, közösségek csíráiban, az egyházak együttműködésre kész, szociális, világi munkájában Kezdhetünk újabb játszmái, de család es társadalom, mindkettő a .startról induljon. A humán automaták kora, szerencsére, még nem jött el. Mag Edit