Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

1988. november 18., péntek Grósz Károly Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) össze kell fogniuk, mert „kontinensünk súlya, szerepe csökkenni látszik a világpolitikában" Kis visszapillantással kapcsolódott e gondolatkörhöz Grósz Károly, s elmondta: hazánk 1945 előtt — nem a nép hibájából — nem a haladás oldalán állt, majd elkezdődött egy „tömbjellegű bezárkózás", amelynek okai az akkori nemzetközi viszonyokban keresendők. Méltatta Mitterrand elnök történelmi szerepét a kelet—nyugati párbeszédben, az európai közeledésben, azoknak a kedvező folyamatoknak a fenntartásában, amelyekben — bár népességét, területét tekintve kis ország — hazánknak is megvannak a maga teendői. — Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor írtak alá politikai nyilatkozatot a magyar— francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz. Már ebben is tükröződött: a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, ám a kedvező nemzetközi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról 'beszélt, hogy az együttműködés mai lehetőségei sem gazdasági, sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. Szeretnénk bekapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb lehetőséget erre az elektronikában, a számítástechnikában, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve korszerű technológiák cseréjében és átvételében, valamint a harmadik piacokon való együttműködésben látjuk. — Franciaországnak nincsenek nagy hagyományai a gazdasági együttműködésben, a kereskedelemben, „talán mert a franciák nem szeretnek utazni" — adott tréfás magyarázatot a francia elnök. ,,Az előrelépéshez — fordította komolyra a szót — mindenekelőtt politikai akarat, impulzus kell". Viszsza-visszatérő témája volt a beszélgetésnek ' az 1992-es esztendő, az Európai Közösség egységest belső piacának megteremtése. Mitterrand elnök is megerősítette: ez nem lesz hátrányos a kívülállóknak, ellenkezőleg, „a közös belső piac létrejöttével még erősebbé váló EGK még nyitottabb lesz, az együttműködés jobb feltételeit tudja megteremteni". Leszerelés, fegyverzetkorlátozás — fontos kulcsszavak a tárgyalásról. Francois Mitterrand nagy hangsúllyal szólt arról, hogy Franciaország az egyensúly megőrzésével minden területen híve a leszerelésnek, s fontosnak tartja ennek ellenőrzését. Nagyon lényeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Franciaország is részt kíván venni. „Most azonban a hagyományos fegyverek csökkentésének. s a vegyi fegyverek korlátozásának kell elsőbbséget adni" — mondotta. „Ebben magunk is érdekeltek vagyunk" — emelte ki Grósz Károly, emlékeztetve vendéglátóját: Magyarország már többször kifejezte azt az óhaját, hogy már a leszerelési folyamat „első szakaszában érintve legyen". Rádióteles VARKONYI PÉTKR PORTUGÁLIÁBA LÁTOGAT Várkonyi Péter külügyminiszter Joao de Deus IPinheirónak, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének meghívására november 18. és 20. között hivatalos látogatást tesz Portugáliában. RÉSZVÉTLATOGATAS Miki Takeo egykori japán miniszterelnök elhunyta alkalmából csütörtökön részvétlátogatást tett Japán budapesti nagykövetségén Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és öszi István külügyminiszter-helyettes. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLESE Csütörtökön a Parlamentben együttes ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága. A szélesebb körű tájékoztatás mellett foglalt állást a neves bankszakember, Fekete János Békés megyei képviselő is. Ugyanakikor hozzátette azt is, hogy a döntéshozók mindig is rendelkeztek a kényesnek minősített adatokkal. Nem a 'bankembereken múlott, hogy a hitelként felvett öszszegek jelentős részét nem exportképes árúkat előállító ágazatokba fektették. Az egyik tanulsúg az, hogy a Magyar Nemzeti Bankszakembereinek nagyobb szerepet kellene kapniuk a döntések előkészítésében. Ez annál is inkább fontos, mivel a gazdaság mai helyzetében hazán'k nemzetközi fizetőképességének, hitelképességének fenntartása elsőrendű érdek. A felhalmozódott adósság kezelhetőségének biztató fejleménye, hogy a rövid határidőre felvett hiteleket sikerült 8-10 éves lejáratúakk&l felválta ni. Ennek egyi'k jele, hogy jövőre az utóbbi évek legalacsonyabb summáját kell hazánknak kiadnia az esedékes lejáratok fizetésére. A magyar gazdaság tehát lélegzetvételhez jut, s ennek 3-4 éve alatt kellene végrehajtani a stabilizációt. GORBACSOV INDIÁBA UTAZOTT Csütörtökön a késő délelőtti órákban Moszkvából Üj-Delhibe utazott Miihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő. A szovjet vezető kíséretében van Eduárd Sevardnadze külügyminiszter, Vlagyimir Kamencev miniszterelnökhelyettes, Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára és Vasziliij Zaharov kulturális miniszter. A MAGYAR ÁLLÁSPONT Az MTI-t illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a Palesztin Nemzeti Tanács november 15én elfogadott döntésének, amellyel a gyakorlatban kívánja érvényesíteni a palesztin nép önrendelkezési jogát. A Magyar Népköztársaság mindig elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, beleértve saját független állama megalakítását is, így üdvözli és támogatja a PNT mostani döntését. SZAHAROV—TELLEK TALÁLKOZÓ Szerdán, egy washingtoni díszvacsorán első ízben találkozott egymással a szovjet és az amerikai „hidrogénbomba atyja", Andrej Szaharov és Teller Ede. A ikét tudós, aki jelentős szerepet játszott az amerikai illetve a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében, ellentétesen ítéli meg a SDIprogramot. A magyar származású amerikai tudós köz ismert támogatója a csillagháborús terveknek Kormányszóvivői tájékoztató Még tartott a Minisztertanács csütörtöki ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson addig elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatában elmondta: a miniszterelnök távollétében Medgyessy Péter elnökletével ülésező testületnek több mint egy tucat kérdésben kellett döntenie. Ennek ellenére az Országgyűlés novemberi ülésszaka előtt jövő szerdán is találkoznak a Minisztertanács tagjai. A napirendi pontok közül kiemelte a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos előterjesztést. Hangsúlyozta: az államminiszter készítette tájékoztató kiemelkedő szerepet tulajdonít az alkotmány felülvizsgálatának, ugyanakkor rögzíti, hogy az új alkotmány létrehozása előtt és után egyaránt további jelentős jogalkotási feladatokat is el kell végezni. A Minisztertanács több olyan előterjesztést vitatott meg, amely majd az Országgyűlés elé kerül. Ilyen például a munka törvénykönyvének módosítása, a társadalombiztosítás reformja. Az utóbbival kapcsolatban kifejtette: a kormány olyan, az állami költségvetéstől elválasztott finanszírozási rendszer kidolgozásán munkálkodik, amely szerint az ellátás minimális szintje állampolgári jogon jár, jelentős szerepe van viszont az önkéntes biztosításnak, vagyis az ellátás színvonala öszszefügg a biztosítási díjjal. A Minisztertanács megítélése szerint önkormányzati testület által irányított és a Parlament felügyelete alá tartozó intézményt kell létrehozni. A kormány törvényben előírt kötelezettsége, hogy minden évben javaslatot tegyen a személyi jövedelemadó következő évi sávjaira és kulcsaira. A Minisztertanács szándéka az, hogy a nominálbér-növekedésből adódó adóbevételtöbbletről lemond. A társadalmi igazságérzet érvényesítése érdekében indokoltnak tartja az adómentes sáv alsó határának, a nyugdíjasok adómentes sávjának felemelését, és bizonyos túlóradíjak növelését. A kormány továbbra is tartja magát ígéretéhez, hogy az első évi tapasztalatok birtokában áttekinti a személyi jövedelemadó teljes rendszerét. A kormányszóvivő bejelentette: határozat született az ülésen a szakképzési hozzájárulás bevezetéséről, és a szakképzési alap létrehozásáról. Ennek lényege, hogy a gyakorlati oktatás költségeit megosztja a szakoktatásba bekapcsolódó, illetve az ebből közvetlenül részt nem vállaló munkáltatók között. A vállalatok ezért a jövőben szakképzési hozzájárulást fizetnek, ennek mértéke előreláthatóan a társadalombiztosítási járulékalap 1—1,5 százaléka lesz. A kormány áttekintette a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatos társadalmi vita tapasztalatait. Erről a sajtóértekezleten Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a kormány nem újratárgyalta azokat az elveket, amelyeket októberben elfogadott, hanem bemutatott néhány módosítási javaslatot. Az ülésen rendkívül éles párbeszéd alakult ki Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és a kormány képviselői között. Továbbra is alapvető véleménykülönbség maradt a szakszervezetek és a kormány elképzelései között; a Minisztertanács tagjai a korábban megfogalmazott rendező elvekben alapvető módosítást nem javasoltak A szakmai véleménycserék, amelyeket a különböző szervezetekkel folytatott a kormány, megerősítették a munka törvénykönyve módosítására vonatkozó korábbi elképzeléseket, ugyanakkor heves tiltakozásoknak adott hangot a napisajtó a szakszervezetek jogainak csökkentése és a szakszervezeti vívmányok megszüntetése miatt. A társadalmi vitában a valóságos szakszervezeti érdekek keveredtek nem kívánatos hangulati elemekkel, és ennek következtében a kormány törekvése, szándéka nem biztos, hogy helyesen került a közvélemény elé — mondotta az államtitkár. A kormány nem kívánja megszüntetni a kollektív szerződések intézményrendszerét, sőt érdemibbé akarja tenni, tartalommal kívánja megtölteni azt — szögezte le. Mindez abból a felismerésből következik, hogy teljesen felesleges központilag olyan jogszabályok létrehozása, olyan kötelezettségek előírása az állam részéről, amelyek betartását, betartatását nem tudja garantálni. A kormány a jövőben egyrészt tartalmilag kibővíti azon gazdálkodó szervezetek körét, amelyeknél lehetőség van kollektív szerződések megkötésére, példa erre a költségvetési szféra. Ugyanakkor ezen is túlmutat a kormány azon törekvése, amely több munkáltató számára is lehetővé teszi a kollektív szerződések alkalmazását. Eleget kíván tenni annak a szakszervezeti követelésnek: mielőbb legyen mód arra, hogy középszintű érdekegyeztetés is megvalósuljon például a bérekkel kapcsolatos kérdésekben, és ennek legfontosabb feltétele, az ágazati, iparági kollektív szerződés intézményesen biztosítva legyen. A társadalmi vitában nem kapott megfelelő hangsúlyt az sem, hogy a dolgozók beleszólását a vállalat életébe változatlan tartalommal, a legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben kívánja rendezni a kormány. A munkavállalók érdekeinek, érdekképviseletének hatásosabbá tételét szolgálhatja a vétójog új tartalmának megteremtése, valamint a sztrájkjog bevezetésére vonatkozó törvényszintű javaslat is. A SZOT főtitkárával folytatott vitában a kormány úgy foglalt állást, hogy ezt a szabályozást most kell megalkotni, mert a változások szükségessé teszik, hogy felülvizsgálják a múltban hibásan hozott döntéseket a munka törvénykönyvét érintő szabályozásokban, s felkészüljenek azokra a fejleményekre, amelyek 1989-től kezdve új helyzetet teremtenek gazdasági, társadalmi, politikai téren egyaránt — mondta Halmos Csaba. Kitért arra is, hogy a szakszervezetnek az a javaslata: a kormány ne a munka törvénykönyvében szabályozza a munkabeszüntetés! jog kérdéseit, hanem önálló sztrájktörvényben. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a mostani ülésen indítványozta, hogy a kormány decemberben, a munka törvénykönyve módosítása kapcsán ne terjessze az Országgyűlés elé a munkabeszüntetési jogra vonatkozó szabályozást. Azzal érvelt, hogy a SZOT testületei érdemben nem tudták megtárgyalni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, s ennek megfelelően a végleges testületi állásfoglalás sem alakult ki. A kormány a vitában kompromisszumos javaslatot tett; e szerint a fontos kérdésekben a kollektív szerződést kötelezően előírnák. Ezt a javaslatot a szakszervezetek elutasították, és továbbra is a kollektív szerződés megkötésének általánosan kötelező jellegéhez ragaszkodnak. A kormány a kérdésben megerősítette korábbi állásfoglalását, ugyanakkor kinyilvánította: még egy alkalmat kell találni arra, hogy a szakszervezetek és a kormány képviselői a parlamenti beterjesztés előtt próbáljanak megegyezni. Ennek megfelelően elhatározták, hogy november végén a SZOT és a kormány vezetői megbeszélést t irtanak a kollektív szerződés, a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga és a munkabeszüntetési jog szabályozása kérdésében. Kérdések — válaszok Ezt követően az újságírók tettek fel kérdéseket. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, mikor és milyen törvényben fogják szabályozni a politikai sztrájk lehetőségét. Válaszában Halmos Csaba kifejtette, nem változott a kormány álláspontja a tekintetben, hogy a sztrájk jogi lehetőségét alapvetően a dolgozók gazdasági, szociális érdekeit sértő munkáltatói intézkedéssel szemben garantálják. A munkáltató általában vállalati kategória, ugyanakkor a sztrájkjog szabályozása nem zár ki munkáltatóként például állami szervet sem. Amennyiben egy költségvetési szervnél bizonyos bérintézkedéssel nem értenek egyet, akkor a bérintézkedést kiadó minisztérium munkáltatóként értelmezhető, és az esetleges munkabeszüntetés törvényesnek tekinthető. A politikai sztrájkot a módosítási javaslat meg sem említi, ugyanakkor kimondja, hogy az alkotmányba ütköző cselekedet jogellenes sztrájknak minősül. A Népszava munkatársa, utalra arra, hogy a szakszervezetek és a kormány álláspontja között nem történt közeledés, felvetette: célszerű lenne, ha mindkét fél a Parlament elé vinné a maga elképzelését. Halmos Csaba elmondotta: személy szerint ő sem vár sokat az újabb SZOTkormány találkozótól Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a kormány a parlamenti beterjesztés előtt még egyszer indokoltnak tartja az érvek, ellenérvek mérlegelését. A végső döntést azonban a Parlamentnek kell meghoznia — vélekedett — azok után, hogy mind a kormányzati, mind a szakszervezeti álláspont, mind pedig a társadalmi vita tapasztalata megfelelő alapul szolgál a döntéshez. Marosán György ehhez hozzátette: a kormány a Parlament decemberi ülésszakára benyútja a munka törvénykönyve módosítását, és vele az említett kérdéseket is. A Magyar Nemzet munkatársa arról érdeklődött, hogy kik határozzák meg: az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás milyen területekre terjed ki. Marosán György elmondotta: a kormány ülésén ez a kérdés így nem vetődött fel. A jövőben, amikor a szociálpolitika reformja és több más területen a reformfolyamat kibontakozik, ezeket a kérdéseket el fogják dönteni. Tudomása szerint a kérdést több bizottság vizsgálja. A társadalombiztosítási hozzájárulás mértékével, illetve a magánbiztosítás lehetőségével kapcsolatos kérdésre (Magyar Televízió) válaszolva a kormányszóvivő leszögezte: a társadalombiztosítási hozzájárulás szintjét illetően a kormányülésen 43 százalékban állapodtak meg. Halmos Csaba kifejtette: a társadalombiztosítási járulékot nem a dolgozó, hanem a munkáltató fizeti be az élőmunkaköltségek, a bérköltségek alapján, tehát ez — amenynyiben a jogszabályban rögzítik — az ellátás szintjétől függően nem változtatható. A kormányülésen nem merült fel az a lehetőség. hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás megszűnjön, és a dolgozók maguk döntsék el, hogy menynyit áldoznak biztosításra a kézhez kapott 40 százalékból. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón Marosán György cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a november 7-i Vörösmarty téri tüntetés résztvevőit a rendőrség bántalmazta volna. Ezzel szemben a kormány lapjához helyreigazítási kérelem érkezett, melyben az egyik előállított megírta, hogyan verték meg a rendőrségen. A Magyar Hírlap munkatársa megkérdezte, sikerült-e azóta a szóvivőnek újabb információkat beszereznie az üggyel kapcsolatban? Érdeklődött arról is: politikailag mi indokolta a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt november 15-re tervezett tüntetés feloszlatását. Marosán György elmondotta: az információt a Belügyminisztérium illetékeseitől kapta, s ma sincs oka kételkedni annak igazában. Amennyiben az érintettek úgy vélik, hogy az elmondottak nem feleltek meg a valóságnak, helyreigazítást kérhetnek az újságtól, ezt — elutasítás esetén — a bíróság bírálja el. Az eset kivizsgálását kérhetik az ügyészségtől. A második kérdéssel kapcsolatban rámutatott: nem engedélyezett tüntetést próbáltak tartani. A világ több városában ugyanakkor lezajlott tüntetések — úgy tűnik — egyértelműen a Román Szocialista Köztársaság ellen irányultak. A magyar kormány még hallgatólag sem adhatja hozzájárulását ilyen törekvésekhez. A Makói Városgazdálkodási Vállalat nyugdíjazás miatt megüresedő főkönyvelői munkakör betöltésére pályázatot hirdet. Az állás 1989. január 1. napjától főkönyvelő-helyettesként betölthető. A munkakör közgazdasági tudományi egyetemi vagy pénzügyi-számviteli főiskolai végzettséghez kötött. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó iskolai végzettségét tanúsító okiratok másolatát, eddigi munkaköreinek felsorolását és részletes önéletrajzot. Bérezés megegyezés szerinti alapbér + prémium. Szükség esetén komfortos lakást is biztosítunk. Érdeklődni a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél lehet.