Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

1988. november 18., péntek 3 Szigeten és Szentivánon Gázzal fűtenek Gázzal föznek-fütenek szeptember óta Tiszaszige­ten az Újszent'ivánon is. iNem a tény, inkább a beru­házás háttere miatt kell er­ről szólni. A lakók türelmet­lenek voltak, lassúak, von­tatottnak érezték a terve­zést, s ezért a közös taná­csot hibáztatták. Tudni kell, hogy az en­gedélyt 1 tUtti novemberében kapták meg, s csak ezután láthattak hozzá a tervezés­hez. Mint köztudott, ez sem megy az egyiik napról a má­sikra, de a tanács vezetői­nek következetes és alapos munkája révén 1987 au­gusztus 21-én megkezdőd­hetett az építés. Kézben a tervekkel versenytárgyalást hirdettek a kivitelezéshez. sA földmunkát a Komplex vgmk végezte kiváló minő­ségben. A gerincvezetéket Tiszaszigeten a Vertikál kisszövetkezet, Üjszentivá­non pedig a Dégáz építette. Sok gond volt az árakkal is. Az első költségvetés 23 millió 510 ezer forintról szólt, de ezt végül sikerült 13 millió 523 ezerre „leszo­rítani". A vezetéket Sző" regről kellett kivezetni. A költségeket a lakosság pén­zén túl a Tisza—Maros szög téesz, a határőrség, a tanács és más intézmények fedezték. Jelentős a társa­dalmi munka értéke is. A munkák szervezését és a lakók pénzének elosztását a két községben egy-egy úgynevezett gázbizottság végezte. Mint kiderült jól, hiszen 1 év alatt, 1988. szep­tember 29-éig, a befejezésig 27 ezer 583 iméter hosszú csőrendszert fektettek le. A. S. Érdekvédelmi javaslat A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége, a mű­szaki értelmiség szakszerve­zeti érdekvédelmének javí­tására vonatkozó javaslato­kat juttatott el a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­hoz azzal a céllal, hogy eze­ket a szakszervezetek de­cember elején sorra kerülő országos értekezletén vitas­sák meg. A dokumentum, az MTESZ-ben megtartott ér­dekvédelmi konferencián résztvevő tudományos kuta­tók, mérnökök, egyetemi és főiskolai tanárok vélemé­nye alapján készült. Az MTESZ rámutatott, hogy nem kívánja ellátni a szakszervezetek helyett, il­letve velük szemben a munkavállalók egyéni érde­keinek képviseletét, védel­mét. Továbbra is feladatá­nak tekinti azonban a szak­emberek szak mai-etikai ér­dekeinek 'képviseletét, s az értékalkotó tevékenység feltételeinek javítását. Megyei pártértekezlet előtt n megye és Szeged város Szögi Béla (megyei ta­nács) elmondta, a közigaz­gatás pártalapszervezetei na­gyon sok fórumot tartottak, ahol őszintén, szókimondóan beszéltek. Elsőrendű köve­telményként fogalmazták meg a jriegyei tanács kom­munistái, hogy a beszámoló végleges formájában legyen aktuális, konkrét, hangvéte­lében mozgósító. Elhangzott az is, a pártértekezlet az egység és a bizalom megte­remtését szolgálja, készítse fel a párttagokat az új kö­rülmények közötti munkára. Mindenki a megújulást sür­gette. Kritikai megjegyzé­sükkel a progresszív társa­dalmi folyamat felgyorsítá­sát szorgalmazták. Fontos té­maként hangzott el, szilárd ideológiai bázison tudnak he­lyesen politizálni a párttag­jai. Foglalkoztak az alterna­tív szervezetek megjelenésé­vel, javasolták; a megyei pártvezetők találkozzanak a Magyar Demokrata Fórum irányítóival, az úttörő- és KISZ-szervezetek felelősei pedig a cserkészszövetség, il­letve a FIDESZ vezetőivel folytassanak nyilvános be­szélgetéseket. Szóba került a Hazafias Népfront szerepe ís, a mozgalom a jövőben még inkább meg tudja te­remteni a társadalmi köz­megegyezés feltételeit. A lakóterületi politizálás is egyre inkább a közérdeklő­dés középpontjába került az utóbbi napokban. Nem vé­letlen a kitüntetett figye­lem, ugyanis a közelgő vá­lasztások szele már érezhe­tő és valószínű, hogy érde­kes és izgalmas közéleti csa­tákat is hozna. Ezenkívül sokan szeretnék, ha a lakó­területi politikai munka módszereiben is megújulna, színvonala emelkedne. Sok kritika érte a pártoktatás jelenlegi rendszerét. Ügy lát­ják, a marxista—leninista egyetem értéke devalváló­dott, helyre kellene állítani a régi becsületét. Hiányos­ságként említhető, az ál­lamigazgatás szolgáltató jel­lege nem erősödik. Ám, ezen' az állapoton csak úgy' lehet változtatni, ha az ágazati minisztériumok új munka­módszert javasolnak. A me­gyei tanács párttagjainak vé­leményeként hangzott el az is, hogy a küldöttek man­dátuma egyszeri alkalomra szóljon, ne legyen folyama­tos. Szögi Béla tolmácsolta azt a véleményt is, misze A december 10-i me­gyei pártértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetét vi­tatták meg tegnap, csü­törtökön Szegeden. Bódi György, a megyei párt­bizottság osztályvezető­je köszöntötte a részt­vevőket, a városi és nagyközségi tanácsok pártbizottságainak tit­kárait. rint a megyék között nem megfelelő a regionális együttműködés, a tanácsok felhasználhatnák a gazda­sági egységek tapasztalatait. Terítékre került a sajtó munkája, oly módon, hogy felmerült, szükség van-e két pártlapra a megyében, az egyik maradjon a párté, a másik pedig „össztársadal­mi" érdekeket képviseljen. (Hogy végül is ez a másik lap kinek az újságja len­ne, erről pontos véleményt nem hallottunk.) Szép gesztusként könyvel­nék el a párttól, ha az új­szegedi oktatási igazgatóság épületét középiskola céljai­ra adnák át, hiszen u tan­teremhiány miatt a gondok egyre inkább szaporodnak a művelődésben. E javaslat szerint a pártoktatás átköl­tözne a Középfasori tanácsi továbbképzési központba. A megyei tanács kommunistái azt szeretnék, ha a pártér­tekezlet a kibontakozást szolgálná, és nem lenne a személyi konfliktusok szín­helye, bár egyetértenek az ilyen jellegű megújulással is. Almási Bálint (makói ta­nács) elmondta, a közigaz­gatási munka presztízse csökkent. Ez magyarázható részben azzal is, hogy nem becsülik meg sem erkölcsi­leg, sem anyagilag az ap­parátust. Ugyanakkor szem­tanúi lehetünk egy új je­lenségnek, a tanácsok kez­dik a villámhárító szerepét betölteni a felhalmozott tár­sadalmi feszültség levezeté­sében. Felszólalásában a makóiak képviselője alá­húzta, nem mindegyik ve­zető etikátlan, s ezért nem szabad erkölcsileg az irányí­tókat egy kalap alá venni. Ismétellen szóba került a bürokrácia, amelyet elsősor­ban a jogszabályi lehetősé­gek idéznek elő. Az új adó­törvény Makón is gondot okoz, ha a tanácsnak a jö­vőben a személyi jövede lemadóból kell fenntartani magát, akkor működési za­varai lesznek. Ugyanis a vá­ros üzemeiben alacsonyak a jövedelmek, a mezőgazdasá­gi dolgozók pedig ilyen for­mában nem járulnak hozzá a közteherviseléshez. A me­gyei tanács kommunistáinak aktivitásával ellentétben a makói taggyűlések passzívak voltak. Sokan úgy fogalmaz­ták meg ezt a magatartást: amig nem volt baj a köz­életben, nem voltak kíván­csiak a véleményükre, most pedig nagyon nehéz közre­működni. Csonka Miklós (szegedi ta­nács) rámutatott arra, hogy sok félreértést tisztázni kel­lene, hiszen a párttagok nagy része nem ismeri a megyei pártbizottság mű­ködését, és ezért a módszer­beli változtatásokra a meg­újuláshoz nem tud javasla­tot adni. Egyébként is Sze­geden kisebb az érdeklődés a megyei pártértekezlet iránt, mint amilyen volt a városival szemben. Az utób­bi hónapok eseményei a ta­nács belső dolgai felé te­relték a dolgozók, figyelmét. Javasolta: a lakóterületi po­litikai munkára még na­gyobb gondot fordítsanak, a megye és Szeged kapcsolatát elemezni kell, megerősítette azt a korábbi véleményt, hogy a párt oktatási igazga­tóságát középiskolává ala­kítsák át. Viróeos István (Szentes) kérte, a tanácsi munka szé­lesebb körű nyilvánosságot kapjon a jövőben, és ele­mezte a személyzeti tevé­kenység, a káderfejlesztés nehézségeit. Nincs megfizet­ve az apparátus, ezért nö­vekszik a fluktuáció. Hegedűs Imre (Hódmező­vásárhely) egyebek között szólt arról: a pártértekezlet feladatterve ellenőrizhető, és számon kérhető legyen. Nö­vekszik azoknak a tábora, akik az erkölcsi normákat megsértik, ennek ellenére mégis kevés a felelősségre­vonás, s ezt gyakrabban te­szik szó"vá a kommunisták. Pozsgai Mihályné (Mind­szent) a korábbi hozzászólá­sokkal azonosulva foglalko­zott a vezetők tevékenységé­vel, az erkölcsi tisztasággal, és a következetesebb fele­lősségrevonást sürgette. A felvetésekre Bódi György vá­laszolt. H M Mától: OKÉ (?) U gye, egyetért velem a kedves olvasó — e Kissé furcsára smeredeit cím, bizony, magyarazatra szorul. Az OKK (igy: csupa nagybetűvel) az orszá­gos lOíjzl-erteKezlet, vagyis a mától Szé­Kesfehérvárott tanacskozo fórum elneve­zésének kezdőbetűiből állt assze. Ami pe­dig a zárójelbe burkolt kérdőjelet illeti: csupán egy Dizakoava me^iogaiinazott re­ményt sejtet — a kétnaposra tervezett, de talán három napig is elhúzódó vita után, .•olyan ifjúsági szövetség próbálja már a hétköznapi munka során rendezni sorait, amelyben többször is jelenthet elégedett­séget a tengerentúlról importált, de nap­jainkra szinte őshonossá vált fogalom: oké...! Merthogy ifjúsági szövetségre szükség van, aligha lehet vita tárgya politikai in­tézményrendszerünk reformja idején. S hogy ez a szövetség hatékonyan működ­jön? Hogy valóban tartalmában, s nem­csak nevében legyen ifjúsági? Hogy a megmerevedett, bürokratikus formákkal szakítani kell? Hogy kapcsolatrendszere éppúgy átértékelésre szorul, mint sokszor túl általános, ám annál kevésbé mozgósí­tó céljai és jelszavai? Nos, azt hiszem, efölött sem kell vitát nyitnunk. Már csak azért sem, mert megnyitotta jóval koráb­ban a KISZ központi és helyi vezetése. Bizonyítékként említem: asztalomon négy, különböző színű papir, ilyen címekkel és alcímekkel: „A KISZ politikai platformja — szocializmust, de másképpen!... Mit képviseljünk? Milyen legyen a politikai intézményrendszer?... Mit képviselünk a gazdaságpolitikában, oktatásban, művelő­désben, elosztáspolitikában, bérpolitiká­ban, foglalkoztatáspolitikában, szociálpoli­tikában, lakáspolitikában és környezetvé­delemben?" Az idézetek beszegéseként pedig egy jövőt célzó kérdés: „Hogyan szervezzük meg a KISZ XII. kongresszu­sát?" Hát mit is mondjak? Nos, nem kevés a megválaszolandó kérdés, s bizonyára, a vita hőfoka sem lesz langyos, de ma, az OKÉ első napján, legfeljebb arra vállal­kozhat a tollforgató, hogy — kiragadva egy-egy részterületet — jelzi, milyen ala­pokra építkezik a tanácskozás. Hát le­gyen. Bevallom, leginkább a „Szocializmust, de másképpen" címmel közreadott vita­anyag borzolta kíváncsiságomat, így — vállalva a szubjektivizmus vádját is — ebből próbálok úgy szemezgetni, hogy ama bizonyos és remélt heves vita né­hány száz kilométer távolságból is vala­mennyire kézzelfoghatóvá váljon. „Olyan társadalmat akarunk" — olvas­ható az első bekezdésben —. ,amely tel­jesítményre készteti és gazdagítja, sza­baddá teszi polgárait... a közösségre ala­poz és a jövőre tekint, gazdaságilag ha­tékony, működési módjában demokrati-. kus. nem adja fel az életesélyek egyenlő­ségének eszméjét, tiszteletben tartja a személyiséget, teret ad a közösségek sza­bad önszerveződésének, értékén becsüli a tudást és a szakszerűséget..." A napilap kínálta hely szűkössége mi­att e felsorolást most meg kell szakíta­nom, hogy papírra vethessem azt is, amit a vitaanyag egyébként csupa nagybetűvel közöl a szövetség tagjaival: „A magyar társadalom nem csúszhat el a kapitaliz­mus visszaállítása felé. de nem fordulhat vissza a sztálini elveken felépülő, bürok­ratikusán központosított társadalomirá­nyítás felé sem'" Elvek, célok, és újra elvek De a ho gyan kérdésére ugyan, megkapjuk-e a vá­laszt? — hallom szinte tisztán az olvasó kérdéseit. Mit tesz mindezért a KISZ? Egyáltalán: mit tehet? Nos, továbbolvasva a vitairatot, ilyen mondatok vonzzák a tekintetet. „Újjáala­kuló szervezet kell... Az ifjúság részvé­tele nélkül nincs kibontakozás ... Olyan szervezetre van szükségünk, amely képes a helyi társadalom alakítására, ezért or­szágos szinten is befolyásolja a politikai döntéseket, érvényesíti a szervezet alulról építkező álláspontját... Igényeljük a párt segítségét, kritikáját, és mi sem mon'dunk le a pártot érintő, elvszerű kri­tika jogáról... A hozzánk nem csatlako­zó fiatalokkal, közösségeikkel és szerveze­teikkel egyenjogú és érdemi párbeszédre törekszünk, de nem térünk ki a politikai viták, ütközések elöl sem ..." A politikai nyelvet ismerők és értők előtt nyilvánvaló — számos új, netán szo­katlan gondolat rendeződölt e vitaanyag­ban egy bizonyos egységgé. Ugyanakkor az is világos: a hogyan? annyit feltett kérdésére kész receptet most sem kap az ifjúsági szövetség tagsága. De egy vita alapjául szolgáló röpirat vajon adhat-e ilyet? Akad-e közöttünk (és most koránt­sem csak a KISZ-korúakra, netán magára a szövetségre gondolok), aki helyi szinte­kig bontható, a hétköznapok során azon­nal felhasználható megoldásokkal szolgál? Mert ha ilyen egyéniség találtatik Szé­kesfehérvárott, azt alighanem már e hét végén talapzatra emeli a tagság. Ha pedig •nem ... Nos, akkor a szövetségnek foly­tatnia kell a végre talán érdemben meg­kezdett és nyílttá tett közös vitát. S el­kezdeni valami olyat, amelyet nemes egy­szerűséggel akar cselekvésnek is nevezhe­tünk. Ez ma. november 18-án, a KISZ kö­telessége. Egyet azonban ne feledjünk: a KISZ KB szándékai szerint nem dönteni akarnak az ifjúsági szövetség jövőjéről, hanem arna készülnek, hogv megméretés­re a tagság elé tárják elgondolásaikat. Döntési joga ugyanis a kongresszusnak van, ezért az elgondolások szerint jövőre tervezik összehívását. T ehát mi is lesz azzal a bizonyos kérdőjellel? Talán bízzuk (vagy bízzunk) a küldöttekre a küldöttek­ben. Az ő feladatuk pedig „csak" annyi, hogy éljenek, s ne partikuláris, provinciá­lis. öncélú vitákkal, személyeskedő, " bün­bakkereső vitalkpzással. visszaéljenek ez­zel a bizalommal... Bátyi Zoltán Országos KISZ'értekeilet Csongrád megyei vélemények Az ifjúsági szövetség or­szágos értekezletét megelő­zően kisebb közösségek és a KISZ területi bizottságai is megvitatták a tanácsko­zás alapjául szolgáló doku­mentumokat. Így történt ez szűkebb pátriánkban is. A megyei KISZ-bizottság teg­nap megtartott ülésén fo­gadta el azt az állásfogla­lást, amely az OKÉ vita­anyagaihoz fűzött kiegészí­téseket. Az alábbiakban a tegnap összegzett vélemé­nyeket foglaljuk össze. A vitaanyagok fogadtatá­sáról megállapítható: me­gyénk KISZ-tagságának nagy része várakozó állás­pontra helyezkedett az or­szágos értekezlettel kapcso­latban, így a dokumentu­mok sem találtak széles körben visszhangra. Ahol viszont tartalmi vita ala­kult ki, a hozzászólók nagy többsége a platform megfo­galmazásának szükségessé­gével egyetértett, gondolati­ságát elfogadta. De ez csak alap, további kiegészítések­kel formálható — tűnt ki tegnap a testület elé ter­jesztett állásfoglalás-terve­zetből. S hogy a Csongrád megyei KISZ-esek szerint milyen gondolatok követel­nek még helyet magukpak az országos tanácskozás dokumentumaiban'' Nos, következzék néhány példa: „Az ifjúsági szövetség plat­formjának tételesen is tar­talmaznia kell az igaznak tartott, magunkénak vallott értékrendszert, amelyet a következőkkel javaslunk kiegészíteni: önkéntesség, kockázatvállalás, szolidari­tás, együttműködők vállal­kozói magatartása" El­határoljuk magunkat azon politikai áramlatoktól, amelyek a képviseletben, a nyilvánosságban, a politikai döntésekben monopolhely­zetre, a hatalom kisajátítá­sára, a civil társadalom gyengítésére és felszámolá­sára való törekvés jelle­mez." ... „Csak akkor va­lósulhat meg a jobb, haté­konyabb társadalom, ha az életesélyek eszméje mellett keresi azokat a megoldáso­kat, amelyek az esélyegyen­lőség felé mutatnak." ... „Javasoljuk a cél kifejté­sét, értelmezését, amelyhez a szocializmus, mint hosszú történelmi folyamat elve­szett." A társadalom modernizá­ciójának lényegéhez az alábbi kiegészítéseket java­solta a testület: lényeges a társadalmi tulajdon sokszí­nű megjelenési formájának keresése, engedni kell a piaci viszonyok kialakulá­sát, és a termelési szerkezet korszerűsítését e piaci vi­szonyok szabályozzák. Az országos képviseleti prog­ram témakörében összefog­lalt javaslatok pedig: „Po­litikai intézményrendsze­rünkben fontosnak tartjuk minden szinten a hatalom gyakorlóinak társadalom ál­tali ellenőrzését.. . Kor­szerű gazdasági-társadalmi viszonyokon nyugvó és an­nak fejlődését generáló köz- és felsőoktatási rend­szerre van szükség... Az értékteremtésben a tudás megbecsülésével, az oktatók és diákok érdekeltségének kialakításával és a feltéte­lek biztosításával kell meg­teremteni a tanulás, a tudás, a műveltség, a nyelvtudás becsületét." És még egy fontos gondolat, már az el­osztáspolitika kapcsán: „Továbbra is szorgalmazzuk a családi jövedelemadó be­vezetését." A tegnapi tanácskozáson e napirendi pont megvita­tását követően a testület megvitatta a megyei párt­bizottság Csongrád megye pártértekezletére készült beszámolóját és feladatter­vét is. A fiatalok e téma­körben készített állásfogla­lásáról a későbbiekben, if­júsági oldalunkban részle­tesen is beszámolunk majd. B Z. J

Next

/
Thumbnails
Contents