Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

2 1988. november 16., szerda Ülést tartott a Politikai Bizottság Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nemzetiségi törvény irányelveiről készült előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemzetiségi politika korszerűsítését,és nemzetiségi törvény kidolgozását, összhangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folyamatokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intézményrendszer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből hiányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírta a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányát. A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Tartalmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelvben folyó oktafaSnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyénj és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PBnek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi cigányság — amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzetiségnek deklarálhassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtótörvény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólásés sajtószabadság, a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-töl növelje adásidejét, és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Szovivoi tajekoztato Az ülést követően a napirendek előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa elöljáróban elmondta: rendhagyó, de nem rendkívüli ülést tartott a párt legszűkebb vezető testülete, ugyanis Grósz Károly főtitkár távollétében Lukács János vezetésével tanácskoztak. S bár az elmúlt héten is összehívták a Politikai Bizottságot, most mégsem rendkívüli ülést tartottak, mert nem politikai, gazdasági vagy egyéb körülmények tették szükségessé ezt. A külön ülést a PB elé került nagy számú feladat indokolta. Az első napirendi pont előadója. Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került dokumentum íóbb megállapításait és a körülötte kialakult véleményeket. Ennek során elmondotta, hogy a nemzetiségi törvény irányelveit — jelentőségére való tekintettel — a jövő heti központi bizottsági ülés elé terjesztik. Hangoztatta, hogy nemzetiségi politikánk az aktív kisebbségvédelem központi elvére épül. Az előterjesztésben is megfogalmazódott, hogy a nemzetiségek asszimilációs folyamata erősebb volt a kívánatosnál. Helyes nemzetiségi politikánk elveit a gyakorlatban csak bizonyos feszültségekkel, gondokkal tudtuk érvényesíteni. Ugyanakkor fel kell venni a harcot a nemzetiségiekkel kapcsolatos előítéletekkel, ez — különösen a tájékoztatásban dolgozók számára — folyamatos feladat. Ugyanis egy társadalom politikai érettségének, demokratizmusának fokmérője az, hogy az adott országban hogyan élnek a kisebbségek, a nemzetiségek. Egy másik fontos elvként emiitette; az MSZMP és a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája nem függvénye annak, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségi kisebbségek élete. Viszonosság ebben a tekintetben nem merülhet, és nem is merül fel A PB ezúttal is határozottan leszögezte: az egyes állampolgárok adott nemzetiséghez való tartozása kizárólag az egyén vállalásán, saját elhatározásán alapulhat. Felhívta a figyelmetarra, hogy az alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből azonban hiányzik a nemzetiségi jogok átfogó, korszerű és kellően részletes rögzítése. A készülő törvénynek tartalmaznia kell a nemzetiségi anyanyelv használatának, az anyanyelvi oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a saját kultúra megőrzésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének jogát, s az anyanemzettel való kapcsolattartás szabadságát. A tervezett törvénynek meg kell határoznia ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban az állampolgárok és közösségeik jogait, és az állami szervek kötelezettségeit, lehetőséget kell nyújtani arra is, hogy a magukat cigánynak tartó magyar állampolgárok szervezeteik révén kezdeményezhessék nemzetiséggé válásukat. Végül bejelentette: a PB javasolta, hogy az irányelveket vitassák meg a nemzetiségi szövetségek decemberben sorra kerülő kongresszusaikon, s ezután kezdődjön meg a kodifikációs munka. Ugyancsak indítványozta, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront bocsássa széles körű társadalmi vitára, s előreláthatólag a Minisztertanács 1989 végén, 1990 elején nyújtja be az Országgyűlésnek. A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Radics Katalin megerősítette: a cigányság szervezetei maguk jelezték, hogy számot tartanak a nemzetiségi státusra, s ezt a szándékot tiszteletben kell tartani. Az anyanyelvi oktatás nehézségeit kifejtve utalt arra, hogy a Magyarországon élő cigányságnak nincs egységes nyelve. Ez gátja a középfokú anyanyelvi ol'tatás bevezetésének. Megváltozott az az álláspont is, hogy a nemzetiségi státus alapfelvétele az anyanemzet léte. Az MTI felvetésére el mondta: az asszimiláció kívánatosnál erősebb folyamata abban nyilvánult meg, hogy a nemzetiségek hazánkban nem összefüggő területen, hanem, úgynevezett szórványokban, kistelepüléseken élnek. Emiatt nagy volt az elvándorlás a városokba, az urbanizálódás pedig önmagában az asszimiláció tendenciáját erősíti. Sokféle történelmi ok miatt a nemzetiségi családok nem vállalták, hogy gyermekeiket nemzetiségként iskoláztassák, hogy egeszében felvállalják a nemzetiségi létet. Ezek az akadályok lassan elhárulnak, akkor is, ha hosszabb időszakra kihatnak egy-egy család életére. Változatlanul gond viszont, hogy a nemzetiségi nyelvű képzés, az oktatás feltételei nem igazán vonzóak. A Magyar Rádió arról érdeklődött — miként az Országgyűlés külügyi bizottságának egyik ülésén is már megfogalmazódott —, hogy a készülő törvénytervezet lehetőséget teremt-e azoknak, akik zsidóságukat nem vallásként, hanem nemzetiségként kívánják megélni. Radics Katalin válaszából kitűnt: amennyiben a magyar állampolgárok egy része ezt akarja, kezdeményezi, akkor a törvény ezt elvileg lehetővé teszi, s valósággá fog válni. Ennek az útnak azonban bizonyos, a magyar történelemből eredő veszélyei is érzékelhetőek — tette hozzá. A tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését megvitató második napirend előadója, Andics Jenő, a KB agitációs és propagiandaosztólyániaik vezetője részletesen tájékoztatta az újságírókat — az őket is érintő — témáról. Egyebek között rámutatott, hogy a Központi Bizottságnak nem feladata a törvény megalkotása, hanem ezzel kapcsolatban csak a párt stratégiáját fogalmazza meg. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi sajtótörvény nincs összhangban a jövő év január l-jétől életbe lépő új törvényekkél. A PB-ülés vitájában is elhangzott: a szocialista pluralizmus kiépülésének olyan nyilvánosság felel meg, amelyben adottak a közéleti tájékozódás, az érdekkülönbségek és -azonosságok felismerési lehetőségei. Olyan új törvényre van szükség, amely ennek megfelelően szabályozza a tájékoztatás folyamatát. Ezzel kapcsolatban a Politikai Bizottság megfogalmazta azokat az elvéket, amélyeket a Központi Bizottság és később a törvényalkotók figyelmébe ajánl. Ezek között említette, hogy az új, már 1989-ben életbe lépő tájékoztatási törvénynek átfogó állampolgári szabadságjogként kell szabályozni a szólás- és sajtószabadságot. Kifejezésre kell juttatnia a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz való állampolgári jogot, s újra kell szabályozni az újságírók, főszerkesztők és információszolgáltatók felelősségét. A vitában hangsúlyosan felmerült: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gazdasági szervezetek automatikusan kötelezettek információszolgáltatásra. Ezt indokolja, hogy a gazdasági titkok, az üzleti élettel kapcsolatos kérdések nyilvánosságra hozatala a gazdálkodó szervezetek joga. A politikai szervezeteknek azonban a saját tevékenységüket a nyilvánosság előtt keli folytatniuk. A nyilvánosságra nem kerülő ügyeket a saját belső titkokra vonatkozó szabályok határozzák meg. A készülő törvénynek magában kell foglalnia a sajtótermékek terjesztési monopóliumának megszüntetését, azaz lehetővé kell tenni, hogy üzleti, érdekeltségi alapon bárki foglalkozhasson a kiadványok terjesztésével. Üjra kell gondolni a sajtórendészeti és helyreigazítási garanciális szabályókat is. Alapelvként szükséges érvényesíteni, hogy a sajtóban is mindent szabad, ami nem útközük jogszabályba. Külön foglalkozott azzal, hogy a társasági törvény jelentősen bővíti az állampolgárok társulási lehetőségeit, s igy időszaki lapok alapítását akar magánszemélyek jogává is kell tenni. A jelenlegi sajtótörvény felesleges terheket ró a lapmegjelenésj és a stúdióalapítási engedélyezéssel megbízott intézményeikre. Ezért ezt a folyamatot is egyszerűsíteni, demokratizálni kell. A Politikai Bizottság célszerűnek tartotta, hogy az engedélyezési eljárás helyébe csak nyilvántartásba vételi kötelezettség lépjen. Ezt a feladatot a bíróságok láthatnák el. Az új sajtótörvényben egyértelműen meg kell fogalmazni az újságírók jogait, kötelezettségeit. A cél, hogy a lapalapítók teljes anyagi-erkölcsi, szakmai és politikai felelősséget vállalhassanak lapjaikért, és az ő feladatuk gondoskodni a működés feltételeiről. A Magyar Rádió, Televízió, az MTI és a Magyar Hírlap „gazdája" a magyar kormány, az MSZMP pedig saját sajtótermékének alapítója. A rádió és a televízió nemzeti intézmény, ezért lehetővé kell tenni, hogy a társadalom 'különböző csoportjai — súlyuknak megfelelően — véleményük kinyilvánítására felhasználhassák ezeket a médiákat. Andics Jenő jelezte, hogy a legközelebbi parlamenti ülésen az államminiszler tájékoztatást ad az új sajtótörvény elveiről. Végezetül Thürmer Gyula bejelentette: döntés született arról, hogy a Központi Bizottság november 22én ülésezik. Ezt megelőzően, 21-én ülést tart a Politikai Bizottság. Grósz Károly Madridban (Folytatás az 1. oldalról.) kíséretéhez Csejtei István, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete. A gépkocsisor a repülőtérről a szálláshelyre, a patinás Ritz Hotelhez indult. A hivatalos program röviddel ezután a miniszterelnöki rezidencián, a Moncloa-palotában kezdődött. Az épület főbejáratánál katonai díszegység sorakozott fel. Kürtszó jelezte a magas rangú vendég érkezését. A gépkocsiból kilépő Grósz Károlyt elsőként a házigazda Felipe González kormányfő üdvözölte, majd egy diszemelvényen hallgatták végig a magyar és a spanyol himnuszt. Ezután a két politikus ellépett a spanyol szárazföldi haderő díszszázadának sorfala előtt. A Madridban honos protokoll szerint Felipe González mutatta be a kíséretében lévő spanyol politikusokat, köztük Francisco Fernandez Ordonez külügyminisztert, Pcdro Perez államtitkárt, majd Grósz Károly ismertette meg vendéglátójával a vele érkezett magyar politikusokat. A Moncloa palota tárgyalószobája készen várta a két kormányfőt, ám mégsem ültek asztalhoz: Felipe González a verőfényes időben sétára invitálta vendégét, a parkba, így szemmel láthatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar— spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyaló csoport tagjai között. Este a magyar vendégek tiszteletére Felipe González díszvacsorát adott, ahol a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. Á szovjet űrsikló sikeres próbaútja ® Moszkva (MTI) A bonyolult időjárási viszonyok miatt csaknem el kellett halasztani a Burán űrrepülőgép keddi startját — ez derül ki a TASZSZ jelentéséből. A kazahsztáni űrközpont térségében ugyanis sűrű esőfelhők gyülekeztek, erős széllökések voltak észlelhetők, a hőmérséklet alig valamivel haladta meg a fagypontot, s az előrejelzések szerint ciklon közelgett az. Aral-tó irányából. Az űrrepülési ügyekkel foglalkozó állami bizottság a meteorológiai viszonyok elemzésére külön ülést tartott, amelyen végül is engedélyt adtak az indításra. A moszkvai idő szerint pontosan reggel hatkor induló Enyergija hordozórakéta a Buránnal együtt két és fél perc alatt emelkedett 60 kilométeres magasságba. Nyolcperces repülés után vált le az űrsiklóról a hordozórakéta törzse, csaknem 110 kilométeres magasságban, amikor a Burán már keleti irányban repült DélSzibéria felett. Az emelkedő űrsikló 160 kilométeres magasságban kapcsolta be saját hajtóműveit, amelyek két rövid impulzussal az első kozmikus sebességre gyorsították fel a Buránt. Hat óra 47 perckor állt Föld körüli pályára az űrrepülőgép: ekkor érte el a 250 kilométeres magasságot, már a Csendes-óceán felett, a dél-amerikai kontinens déli csücskétől kissé nyugatra. A Burán fedélzeti rendszerei már az első Föld körüli fordulat végén, Afrika felett, megkezdték a leszállás előkészítését. Nyolc óra 20 perckor az űrsikló 180 fokos fordulatot hajtott végre, orral hátrafelé fordult, bekapcsolta a fékező hajtóműveket, s megkezdte az ereszkedést. Száz kilométeres magasságban ért az atmoszférába. negyven kilométer magasban pedig már aerodinamikai úton fékezte repülési sebességét, a kormányszerkezet és a szárnyak segítségével, vagyis úgy manőverezve, mint egy közönséges repülőgép. A Burán 340 kilométeres sebességgel szállt le a betonra, s néhány tucat másodpercnyi gurulás után, a fékezőernyők segítségév0! á'It •neg a 4,5 kilométer hosszú leszállópályán. Rádiótelex TANÁCSKOZOTT A SZOT Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a decemberre tervezett országos szakszervezeti tanácskozás állásfoglalás-tervezetét a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásáról, érdekvédelmi, érdekképviseás a Parlamentben A stabilizációs kormányprogram első esztendei tapasztalatairól, a jövő évi gazdaságpolitika főbb feladatairól tájékozódott, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvénytervezetet vitatta meg kedden a Parlamentben az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével. Az ülésen — amelyen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke — az Országos Tervhivatal írásos beszámolóját kiegészítve Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára adott áttekintést az ez évi várható gazdasági eredményekről és a kormányprog ram megvalósításának problémairól. Kiemelten foglalkozott azokkal a feltételbeli változásokkal — így a korábbinál is kedvezőtlenebbnek bizonyuló adósság- és piacpoziciókkal —, amelyek meghatározzák az 1989-es gazdaságpolitika fő vonulatát is. Szólt egyes jelentős kintlevőségekkel kapcsolatos behajtási problémákról, s ezért a kalkuláltnál többnek bizonyuló adósságállományról, valamint a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat, exportlehetőségek lefékeződéséről. E tényezők miatt — hangsúlyozta — a korábbinál még erőteljesebb tőkés külpiaci nyitásra kényszerülünk, s olyan ver senyképes termékekre, illetve olyan gazdálkodási feltételekre van szükség, amelyek még jobban közelítenek a nemzetközi követelményekhez. A teljes költségvetési reform helyett 1989-ben egyelőre csak olyan korrekciós változás várható, amely a költségvetési kiadásokat, illetve a támogatásokat több területen erőteljesen mérsékli. Így például a honvédelmi, az államigazgatási kiadásoknál, az állami beruházásoknál,' valamint a kereskedelemnél és a fogyasztásnál. A kormánynak a Parlament elé terjesztendő támogatáscsökkentési programja 1989ben mintegy 27—28 milliárd forintot jelenthet leti munkájának fő irányairól, valamint a mozgalom módosított új működési elveit, cél- és feladatrendszerét tartalmazó elképzeléseket. A SZOT elnöksége ügy döntött, hogy 1988. november 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, és a dokumentumtervezeteket a plénum elé terjeszti. GORBACSOV— REAGAN—BUSH TALÁLKOZÓ Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ-közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ronald Reagannel, valamint George Bushsal — jelentette hétfőn este az amerikai CBS-hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerősített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke december 7—8-án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ közgyűlésén, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nemhivatalos csúcstalálkozóról van szó. Mihail Gorbacsov e szerint az Egyesült Államokból visszatérőben tesz majd látogatást Londonban