Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

197 1988. november 30., szerda • T Készülődés a megyei pártértekezletre A jelölést előkészítő bizottság munkájáról Uj taxi-rádió telefonok Életvédelmi funkcióval is ellátott tavi-rádiótelefonok kísérleti gyártása kezdődött el a BRG salgótarjáni gyárában. Az URH-sávban működő taxirádiók a diszpécserközponttal állnak összeköttetésben, s a hagyományos funkciók mellett — vészhelyzet esetén — riasztásra is alkalmasak. Ha a gépkocsivezetőt támadás éri, a vészkapcsoló azonnal működésbe hozza az automatikus üzemmódot, ennek alapján a központban az SOS-jelzéssel együtt, azonnal azonosítják a hajba jutott jármüvet, a rejtett mikrofonon keresztül pedig értesülhetnek a gépkocsiban történt eseményekről. Az új készülékből várhatóan még az idén hétszáz darabot áladnak a Rádió, a City és a Volántourist taxisainak Nemzetiségiek vitája A Hazafias Népfront (Csongrád megyei nemzetiségpolitikai bizottsága tegnap. kedden tartotta soros ülését. Móricz Jenöné, a bizottság elnöke köszöntötte a (résztvevőket, akik azért gyűltek össze, hogy elmondják véleményeiket az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának ér leJtez létére készült beszámolóról és fel. adat tervről. Mini ismeretes, a dokumentumok megjelentek a ihelyn sajtóban (a Csongrád Megyei Hírlap és a Délmagyarország november 2-ai számaiban), ezekhez fűzött szóbeli kiegészítőt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Elsőként közzétette a tervezetekről tartott viták eddigi tapasztalatait. Ezek szerint, sokan kérték, Jegyen az konkrétabb, főként a feladatok kijelöléseiben. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta. kétes értékű lenne anyagiakról számadatokkai is határozni, mert jelenlegi helyzetünkben semmi garancia nincs az eL határozottak tisztességes teljesítésére. Nyilvánvaló: a romló közhangulatban a pártértekezlet, eredményességétől függően, a tagság körében újbóli egységet te remthet, újbóli bizalmat ébreszthet. A résztvevőkkel ismertette, hogv a káder elökészitö bizottság befejezte munkáját, már csak ügyrendi, és néhány egyéb kérdés megvitatására kerül sor a következő pártbizottsági ülésen, s természetesen hátra van még a vitákban hallottak hasznosítása ik A vitát Rusz Márk kezdte mondandójával. Szólt a megyei egészségügy problémáiról, nem a .sürgetés igényével, forszírozta a megyei kórház. létrehozását. Mint mondta, jó) tudja, hiányoznak a megteremtéséhez a pénzügyi források, inkább arra hívta fel a figyelmet: örül a szándéknak, amely engedi, hogy szakmai kérdésekben szakmabeliek dönthetnek. Dovalovszky Jánosné egy újságcikk kapcsán utalt a közhangulatra. Hogyan lehetséges, kérdezte, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében egy gyárigazgató 500 ezer forintos prémiumban részesül, s ezt a tényt a Népszabadság közli is? Karsai Arpádné léziseibei tette nagyító alá a beszámolót és a feladattervet A dokumentumok elkészülte óta a szinte naponta változó események már egyfajta hangsúlyeltolódásokat idéztek. Például hiányolja az anyagból a lakóterületi pártmunka kiemelkedő jelentőségét, egyfajta átértékelését az MSZMP-nek. A tervezetek az egypártrendszer kereteiben „gondolkodnak", s félő, hogy ez már ma anakronizmus A tartandó pártértekezleten részt vevő küldöttek mandátuma — szerinte — egyszeri, csak arra az Bikalomra szól. A fegyelmi bizottság működésével kapcsolatban irreális elképzelésnek tartotta, hogy az képes a prevencióra. A jelenlegi pártoktatás szisztémáját sem tartia szerencsésnek. Az egyébként helyes és kedvező visszhangra találó új munkastílusról, a nyíltságról elmondta: mértéket kell tudni tartani, hisz vannak és lehetnek a pártnak is olyan belső ügyei, amelyek nem tartoznak például a sajtóra. Vitatta a dokumentum állásfoglalását. amely szerint eredményes kádermunkát vt'geztek a megyében. A következő felszólaló Neducza Szvetiszláv, az oktatás nagy témakörét érintette, a nemzetiségi általános iskolákról beszélt. Konkrét példát említett: Magyarcsanádon 33 diák végzett legutóbb nemzetiségi iskolában. Közülük mindössze egy akadt, aki román anyanyelvi gimnáziumban folytatta tanulmányait, félő, hogy a többiek számára „meghal" az anyanyelv. Több fórumon elmondta, itt is, szívfájdalma, hogy a rádió, televízió nemzetiségi műsorai rendszertelenül és követhetetlenül jelentkeznek. Jobb lenny ezek fordítottja (a tv-híradó is mindig fél 8-kor kezdődik az egyesen ...). A vitában végül Rusz Márk azért kért ismételten szót, hogy elmondhassa: a nemzetiségek nem a magyar lakosság rovására kívánnak politizálni az országban sem és a megyében sem. A magyarországi nemzetiségi szövetségek partneri viszony biztosítékát látják például abban, hogy a Minisztertanács irányítása alá tartoznak. Végül Móricz Jenöné ecsetelte egyebek mellett az oktatásbaji, a közművelődésben dolgozók egyre tűrhetetlenebb munka- és életkörülményeit. M. E. Újjáalakuló szervezetek Az élelmiszer-gazdaságban jövőre várhatóan mintegy ezer, együttműködő szervezet alakul át, választ a jelenleginél korszerűbb működési formát Egy részük — az új társasági törvény szellemében — átlép ci jogi személyiségű gazdálkodó egységek közé, vagyis az egyszerű gazdasági társaságból közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot (kl't.-t), vagy részvénytársaságot alapit. Olyan formációt választanak, amelyben az anyagi eszközök a korábbinál jobban hasznosulnak, a befektetett töke jelentős osztalékot, nyereséget hozhat. Az újjáalakuló szervezetek, amelyek mezőgazdasági termelésre, élelmiszer,feldolgozásra, illetve szolgáltatásra egyaránt vállalkoznak:, a tömegtermelés mellett a termékek minőségének javításában is érdekeltebbé válnak. A MÉM területén több mint 1100 együttműködő szervezet jött létre az el múlt évtizedekben, köztük több mint 60 termelési rendszer, valamint számos agráripari egyesülés, közös vállalat, gazdasági társaság. Hozzávetőleg egyharmaduk élelmiszer-feldolgozásra vállalkozott, a többi ipari, építőipari. illetve szolgáltató tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság. Ezek jelentős részét a különféle tulajdonformával működő állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok, ipari üzemek és szövetkezetek közösen alapítottak. Együttműködésük a legutóbbi felmérés szerint összességében eredményes. Árbevételük tavaly megközelítette a 166 milliárd forintot; a 100 forint vagyoni betétre jutó tagvállalati nyereség átlagosan 14 forint körül volt, elérte vagy meghaladta az alapító szakvállatokét, Tiszta eredményük annyi, mint a termelőszövetkezetek összes nyereségének egyharmada Hogy a tárgykörhöz közelebb kerülhessünk, pillantást kell vetnünk a közelmúlt helyi eseményeire is. Az országos pártértekezletet követően a megyei pártbizottság úgy döhtött: Csongrádban pártértekezlet összehívása nélkül is megvalósítható a megújulás, beleértve a megyei pb-t, mint testületet is. Ez utóbbi akkor bizottságot választott — Juhász Géza vezetésével —, mely a személyi változásokkal öszszefüggő megújulás előkészítését kapta feladatul. Munkájáról, javaslatairól be is számolt a megyei pb-nek. Ezen az ülésen azonban olyan döntés született, hogy — a felgyülemlett problémák megoldásához — mégis szükség van Csongrádban pártértekezletre! A kilenc tagú munkabizottságot pedig 15 fősre bővítették, és a testület megbízta a jelölésre ajánlás előkészítésével. A Juhász Géza vezetésével munkához látott jelölést előkészítő bizottság tagja lett Bleier Katalin, Horváth Lajos, Székely Sándor, Börcsök József né. Kapás Sándorné, Sipos Sándorné, Kis Lajos, Horváth József, Kakuszi László, Betkó János, Vincze Rókus, Ágoston József, Szarvas Ferenc és Halász Norbert. A jelölést előkészítő bizottság október 17-én látott munkához, és hét — 2— 2 fős — csoportja elbeszélgetett a megyei pártértekezlet küldötteivel, november 14-én egy zárótanácskozáson összegezve a beszélgetések és a bizottság előkészítő munkájának tapasztalatait. Hogy némi fogalma lehessen az olvasónak e munka méreteiről, elmondjuk, hogy az alapszervezetek — immár a „nagykorúsodás" időszakát élve — 345 küldöttet választottak a december 10-i megyei pártértekezletre, amelyen (hasonló „státusszal") részt vesz majd a „hivatalban levő" megyei pb 66, valamint a fegyelmi bizottság — nem pb-tag — 7 tagja is. December 10-én tehát 418 szavazati joggal rendelkező résztvevővel lát majd munkához a megyei pártértekezlet. Nos, az elmúlt egy hónap során — 12 küldött kivételével, akik vagy külföldön tartózkodnak, vagy betegállományban vannak, vagy pedig esetleg a lakóterületen dolgozva még nem sikerült időpontot találni a találkozásra — több mint négyszáz delegálttal beszélgettek el a bizottság 2—2 fős csoportjai. A beszélgetések kötetlenek voltak. Tehát a küldöttek bármilyen témakör kapcsán véleményt nyilváníthattak. Ezen belül is különös hangsúllyal vetődött fel a megyei pártbizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezete, valamint a jelenlegi megyei vezető párttestületek megújulásának-megújításának kérdésköre, a vezető tisztségeket betöltő személyét is beleértve. Kiket javasolnak a megújuló megyei párttestületekbe? Kiket a vezető tisztségekbe? Akiket — akár ide, akár amoda — nem, azok helyett személy szerint kit? Mint Juhász Géza tájékoztatójából megtudtuk, a megkérdezetteknek mintegy 20-25 százaléka nem élt a konkrét személyi javaslattevés lehetőségével. 75-80 százalékuk ellenben annál aktívabbnak mutatkozott Ahogy közeledik a megyei pártértekezlet napja — deeember 10-c —, úgy erősödik az érdeklődés a szűkebb pátriánk életében rendkívül jelentősnek számító esemény iránt. A helyi tömegkommunikációs fórumok is mind többen foglalkoznak c tárgykörrel, cikkek, nyilatkozatok látnak napvilágot — köztük egy, 19 párttag aláírásával megjelent levél, amelyet szintén a közelgő jeles politikai esemény inspirált, különös tekintettel a pártértekezlet előkészítéséhez kapcsolódó kérdésekre. Közülük az egyik legjelentősebb a jelölést előkészítő bizottság munkája. E munkacsoport vezetője Juhász Géza, a megyei pártbizottság tagja. Ű tájékoztatta lapunkat a jelölést előkészítő munka részleteiről, jelenlegi állásáról. Rendkívül sok — mintegy 250 — személyi javaslat hangzott el a testületek újjáválasztásával összefüggésben. De a konkrét vezetői tisztségek — első titkár, titkárok — betöltése kapcsán is összesen 58(!) jelöltre tettek javaslatot a küldöttek. Ha tendenciák szerint vizsgáljuk az ezzel összefüggő folyamatokat, akkor két fő irányzat volt megkülönböztethető. Az egyik képviselő szerint be kell tartani a folyamatosságot, ami a személyi megújulást szükségszerűen bizonyos határok közé szorítja. A másik álláspontot vallók szerintellenben radikális változásra, tehát teljes személyi megújulásra van szükség, beleértve ebbe nem csupán a megyei pb első titkárát és titkárait, hanem a pb osztályvezetőit is. — Ilyen körülmények között egy ésszerű konszenzus kialakítása látszik célszerűnek — összegezte a tapasztalatokat Juhász Géza. — A döntés joga természetesen a pártértekezleté, személyi kérdésekben is. S, hogy e döntés — épp a konszenzus alapján is — mentől körültekintőbb jehessen, ezért a kettős vagy többes jelölés módszere tűnik indokoltnak nem csupán a titkárok, hanem az első titkár esetében is. A küldöttek nagy többsége helyeselte, hogy szakítani kell a korábbi kiválasztási rendszer merev sémáival. Az ellenben hangsúlylyal fogalmazódott meg, hogy a képviselet többé-kevésbé tükrözze a területi arányokat, valamint az újjáválasztandó testületben kapjanak jelentőségüknek megfelelő szerepet többek között a fiatalok és az értelmiségiek. A jelölést előkészítő bizottság végül — a beszélgetések tapasztalatai és az elhangzott személyi javaslatok alapján — úgy határozott, hogy a javasolt 250-ből hetvenet javasol jelölésre az újjáválasztandó megyei pb tagjául. Közülük 32 korábban is tagja volt a testületnek, 38 pedig — megválasztása esetén — most kapna először ilyen megbízatást. Hozzá kell gyorsan tenni: közülük sokan még nem is tudnak róla, hogy e tisztségre javasolják őket. Tehát még beszélgetni kell velük: vállalják-e a megbízatást? A jelölést előkészítő bizottság vezetője úgy látja, hogy a november 25-i megyei pártbizottsági ülést követően rögtön nyilvánosságra lehet hozni a jelölésre javasoltak listáját, így a párttagságnak — és a küldötteknek — elegendő ideje maradna a mérlegelésre a december 10-i pártértekezletig. Természetesen a. jelölést előkészítő munka nem zárult le sem az elbeszélgetésekkel, sem a jelölésre ajánlottak listájának összeállításával, sem majd e névsor nyilvánosságra hozatalával. A küldötteknek egyes sze mélyeknek, kollektíváknak természetesen ezt követően is jogukban áll majd — ezt várja is tőlük mind a jelölést előkészítő bizottság, mind általában a közvélemény — további jelöléseket tenni vagy szóvá tenni (ami szintén elképzelhető): esetleg a jelölésre ajánlottak közül kiket nem javasolnak felvenni a végleges listára. Ezzel kapcsolatban észrevételeket lehet tenni majd mind a jelölést előkészítő bizottság vezetőjének, tagjainak, mind a területi illetékes pártbizottságoknál. A lebonyolítás módját — például: inspekciós rendszer — rövidesen nyilvánosságra hozzák. A személyi kérdésekkel összefüggésben még csak annyit jegyeznénk meg. hogy a jelöltek személyére vonatkozóan a jelölőbizottság tesz javaslatot, és a pártértekezlet fogja eldönteni, kiket vesz fel majd végül a jelölőlistára. Végezetül néhány szó még m — a jelölést előkészítő bizottság vezetőjének tájékoztatója alapján — a beszélgetések tapasztalatairól. Minthogy a pártértekezlet megrendezése kapcsán a hosszas huzavona során sok indulat halmozódott fel, óvják a felszólalókat a személyeskedéstől, a szubjektivitástól. A tagság azt várja a pártértekezlettől, hogy fogalmazza meg a kibontakozás konkrét helyi programját. Az újjáválasztandó testületek, tisztségviselők legyenek etikailag tiszták, határozottak. Az ipar és a mezőgazdaság helyzetének fölmérése, és a tennivalók meghatározása mellett foglalkozzanak kiemelt figyelemmel az ifjúság, az értelmiség, ezen belül az oktatás és az egészségügy nyomasztó gondjaival. Szűnjék meg a megyei vezetés Szeged-cenlrikussága, és a vezetésben — beleértve a párt-vb-t is — kapjon arányos képviseletet minden város. A kölcsönös képviseletek rendszerével szakítani kell. Ne uralják a megyei pb-t az első számú gazdasági vezetők, és ne legyenek tagjai — például, többek között — a megyei pb osztályvezetői. A vb-t ne a pártértekezleten, hanem azt követően, 2-3 hét múlva válasszák meg, amikor az új megyei pb tagjai már jobban ismerik egymást, és lehetőség lesz megalapozott személyi javaslatokra. Ami a pártértekezlet tartamát illeti: javasolták, hogy tíz percben maximálják a felszólalások időtartamát. Amennyiben így sem jutna idő a vélemények szabad kifejtésére, a megyei pártértekezlet ne egy, hanem két napon át tanácskozzék. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy nem küldött párttagok is vehessenek részt — meghívottként — a pártértekezlet munkájában; és hogy a tanácskozásnak széles nyilvánosságot (írott sajtó, rádió, televíziót kell biztosítani P Z