Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

(NW VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 259. szám 1988. október 29., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint 9 9 demokrácia A

magyar nemzet viharos tórténelmenek egyik legmélyebb válságába került 1918 őszén. A katonai osszeomlás, a vereség cselekvésképtelenné tette a háborúért felelős politikai köröket, és kiélezte a társadalmi ellentéteket, ellenállhatatlan tömegmozgalom kialakulasához vezetett. Október 31-ére virradóan a nepforradalom hatalomra segítette az antant demokratikus országainak támogatásában reménykedő Károlyi Mihályt es az általa vezetett 48-as függetlenségi pártot, a szociáldemokrata, valamint a Jászi Oszkár nevével fémjelzett polgári radikális pártot A kormányzó pozícióba került pártok, korábbi programjaik szellemében, a tömegek követeléseinek megfelelően, hozzákezdtek az ország demokratikus átalakításához. A kedvezőtlen történelmi körülmények és a sürgető idő által szűkre szabott határok között az ország sok mérföldet lépett előre a demokrácia országútján, 1848 óta a legtöbbet. Létrehozták a polgári demokrácia legfőbb törvényes intézményeit és jogi garanciáit, meghonosítani igyekezvén a demokrácia mindennapi gyakorlatát. November közepén kimondták, hogy Magyarország „minden más országtól független és önálló népköztársaság". A Nemzeti Tanács által hozott Néphatározat kötelezte a kormányt, hogy alkosson sürgősen törvényeket az általános és titkos választójogról, a sajtószabadságról, az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, a nép esküdtbíráskodósáról, valamint a földműves nép földhöz juttatásáról. A november-decemberben megalkotott „néptörvcnyek" egyike-másika, így például az egyesülés és gyülekezés jogáról szóló, máig sem veszített aktualitásából, ma is mintájául szolgálhat hasonló témában készülő törvénytervezetünknek. A társadalmi haladás, a demokrácia erőinek nagy győzelme és egyben erőpróbája volt ez az időszak. Méltán tarthatjuk számon a forradalom győzelmét követő néhány hónapot demokratikus politikai kultúránk előzményei között. Az. 1918-as őszirózsás' forradalom és az azt követő polgári demokratikus rendszer mai szemmel nézve legbecsesebb öröksége, éppen "ebben a demokratikus jogi és intézményi berendezkedésben, löbb vonatkozásban példa erejű politikai gyakorlatban található meg. A polgári demokráciát, ami forradalmi, népi-nemzeti vívmány volt, kezdettől ket oldalról fenyegette veszély. Egyrészről az ellenforradalmi fehérdiktatúra, amely elsősorban a hatalmát féltő földbirtokos arisztokrácia és u nagytőkések érdekében állott volna A jobboldali pártok n demokrácia korlátozására, végső soron felszámolására törekedtek. Másrészről a teljesen ki nem elégített, magát sok vonatkozásban kisemmizettnek tekintő. radikális munkás- és népi csoportok támogatására cpítő kommunista párt sem csinált titkot belőle, hogy a kialakult "helyzetet átmenetinek tekinti, és a proletárdiktatúra, a szocialista köztársaság kivívására törekszik. November 24-én zászlót bontott a Kommunisták Magyarországi Pártja, Kun Bélával az élen, mivel e vállalkozás feltételeit nálunk — Oroszországhoz hasonlóan — adottnak tekintette. A munkásmozgalom marxista—leninista irányzata ebben az időben, a szocialista világforradalom aktualitásából kiindulva, lebecsülte a polgári demokrácia haladó vonásait, nem ismerte fel igazi értékeit. Joggal mondotta tehát Károlyi újévi beszédében: „Mi olyan Scyllái* és Charybdisek között evezünk, ahol az egyik szikla veresen piros, a másik fehér . . ." Minden forradalmi rendszer alapfeladatának megoldására, nevezetesen a konszolidációra, a Károlyi-kormányzat nem volt képes. A nyugalmat, türelmet és bizalmat, amit október végén kért, nem kapta meg. A sikertelenségben döntően külső tényezők játszottak közre. A kormányt alkotó pártok hiú reményeket tápláltak az antant-hatalmak demokratizmusát, a magyar ügy iránti elfogulatlanságát, jóindulatát illetően. A győzteseket mindenekelőtt a nagyhatalmi érdekek vezérelték A magyar kormány — képletesen szólva — a történelmi lehetőségek kártyáinak kiosztása után már csak a kapott lapokkal játszhatott, s ezek nem tették lehetővé a játszma megnyerését. A külpolitikailag leheletlen helyzetbe került kormány nem tudott, nem tudhatott kellő ügyességgel lavírozni, így a jobbról és balról egyaránt fenyegető hatalomátvétel útjába állni. A munkások egy kisebb része már november elején, is -szocialista köztársaságot akart. Az ismételt válslig az új forradalmat, fnunkáshatalmat követelő tömegek bizalmát megnyert kommunisták, baloldali szocialisták kezébe juttatta a hatalmat. A kényszerhelyzetben a polgári demokrácia erői aligha tehettek mást, mint hogy megkönnyítették a tömegek tényleges támogatását élvező tanácsköztársaság békés • létrejöttét, amely a munkásosztályra és m nemzetre váró bonyolult feladatok megoldására vállalkozott. A szocialista rendszernek egyébként a csődbe jutott rezsim vezetői maguk sem voltak elvi ellenségei. Károlyi Mihály a lemondott polgári demokratikus kormány tagjaitól elbúcsúzván —egvebek között— igy .szólt: Magyarországnak az az érdeke, hogy vi'ágszerte bukjék el a fehér forradalom, és söpörje rl a vörös torradalom oz imperialista rendszert, amelynek képviselői, íme, Párizsban készek koldusbotra juttatni a magyar nép millióit . . ." H

etven év múltával a -szocialista rendszer megújításának történelmi kihívásával jelenünkben szembesülve. nem pusztán az évfordulós tisztelgés kötelessége fordítja figyelmünket az 1918-as öszi események felé. A rövid eletü magyar polgári demokráciának van érvényes mondanivalója, tanulsága a ma politizáló ember számára is Bárány Ferenc Befejeződött azASTA kongresszus Az, Amerikai Utazási Irodák Szövetsége (ASTA) budapesti kongresszusának utolsó napján, pénteken plenáris ülést tartottak a küldöttek, majd sor került a leköszönő tisztségviselők búcsúztatására, s az új vezetők köszöntésére. A kongresszus végső adatait összesítő statisztikák szerint összesen 6 ezer 536-an vettek részt a nemzetközi tanácskozás munkájában. Közülük 357 volt az újságíró. A turisztikai kiállításon az úgynevezett Trade Shoiv-n. csaknem 250 kiállító vett részt. Összehívták ciz MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Kozponti Bizottságának ülését noifember elsejére összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előteljesítésében A beszámoló ismerteti többek között a pártertekezletet követő időszak főbb jellemzőit, elemzi politikai viszonyainkat, a part mai helyzetét. Javaslat hangzik el azokra a cselekvési irányokra, amelyek hozzájárulhatnak a kedvezőtlen folyamatok lassításához, megállításához, illetve lehetővé teszik, hogy a párt akcióképessége erősödjön. A valószínűen kétnapos ülés második napirendi pontjaként Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke terjeszti elő a népgazdaság 1988. evi várható fejlődéséről, az 1989—99. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. Az év eddig eltelt időszakának eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb céljainak többsége, a terv számszerű előirányzatainak nagy részé megvalósul, i-lletve megközelíthető. A kővetkező ket évre előirányzott gazdaságpolitika tő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételten számba veszi a korábban megfogalmazott, lehetséges két. variáció előnyeit é.s hátrányait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A" variáns elfogadására, amelynek révén a gazdaságot új pályára állító, nagy horderejű változások kezdődhetnek meg. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa penteken ülést tartott. A testület az alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1988. november 24én (csütörtök) 10 órára öszszehivta. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: — tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemterverő 1. — beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról. — a vállalkozói nyereségadóról szóló .törvényjavaslat, — a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosítások. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a lőfegyverekről, valamint az 1990. évi népszámlálásról. Az új jogszabályi November 24-én Országgyűlés megállapítja a lőfegyverek és a lőszerek tartásának, vásárlásának feltételeit, a ,kizáró okokat, es megteremti a rendőrhatósági engedélyezés egyszerűsítésének és gyorsításának felteteleit. A Jégfegyverek, valamint a gáz- es riasztófegyverek tartását a jövőben nem kötik rendőrhatósági engedélyhez, és a belügyminiszter feladata a biztonsági követelmények kidolgozása. A lőfegyverekről es a lőszerekről szóló törvényerejű rendelet 1989. január l-jén lép hatályba és végrehajtásáról a belügyminiszter — az erintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — gondoskodik. A népszámlálásról szóló torvényerejű rendelet' 1988. december l-jén lép hatályba, és célja, hogy a leimérés adjon pontos tájékoztatást az 1980-ban tartott népszámlálás ota bekövetkezett változásokról, amelyek a népesség számában, életkori, foglalkozási, képzettségi és területi összetételében végbementek. A felmérés beletartozik a/. ENSZ-ajánlások alapján szervezútt • világ-népszámlálások sorozatába, és megfelel a KGST-országok részéről meghatározott közös népszámlálási követelményeknek. A népszámlálás szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az adatgyűjtés végrehajtásáról a fővárosi és a megyei tanácsok gondoskodnak. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésről és felmentésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, továbbá kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Illés államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt, 1988. október 31-éi hatállyal felmentette. (MTI) Grósz Károly brit képviselőket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. a Minisztertanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a Dávid Arthur Russell Hovvell, a brit parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke vezette parlamenti küldöttséget. amely szerdán érkezett Budapestre. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Stadlnger István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard, NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A delegációt ugyancsak pénteken fogadta Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Az úttörők levele az Országgyűléshez Stadlnger István, az Országgyűlés elnöke pénteken fogadta Germánná Vastag Györgyit, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárát, aki átadta az úttörőszövetség országos tanácsa levelét, amelyet az Országgyűléshez intéztek. Ebben kérték a képviselőket, hogy a jövőbeni politikai döntésekben, a társadalomirányításban mindinkább érvényesüljenek a gyerekek érdekei, jelentőségüknek megfelelő rangot és lehetőségeket kapjanak a társadalomban. A levélben az úttörőszövetség országos tanácsa kifejezte készségét, hogy minden segítséget megadnak a törvényalkotóknak ahhoz, hogy döntéseikben, állásfoglalásaikban mindenesetben figyelembe tudják venni a 14 éven aluliak érdekeit, szükségleteit. Stadinger István ígéretet tett arra, hogy a levelet eljuttatja a megyei képviselőcsoportok, valamint a bizottságok elnökeihez, s rajtuk keresztül a képviselőkhöz (MTI) Emberi jogok, nacionalizmus, sovinizmus... Magyar fölszólalás az ENSZ-ben „Az ENSZ-közgyülés szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottságában felszólalt Somogyi Ferenc nagykövet, a külügyminisztérium főosztályvezetője. Többek között szólt arról a román határozati javaslatról is. amely a nacionalista, soviniszta, fajüldöző vagy antiszemita megnyilvánulások kormányok részéről történő betiltását. más államok területén ilyen demonstrációk ösztönzésének tilalmát, a tömegtájékoztatás tevékenységének szabályozását és az ifjúságnak a nemzetközi együttműködés szellemében való nevelését szorgalmazza. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja az arra irányuló erőfeszítéséket, hogy . a nemzetközi kapcsolatokból kiiktassak a normális államközi együttműködést akadályozó tényezőket. Utalt arra, hogy a magyar alkotmányos jogrend a nőm zetközi béke és biztonság elleni cselekménynek minősiti és tiltja a nacionalista, soviniszta, vagy fajüldöző megnyilvánulásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kétoldalú megállapodásokban. vagy nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek megsértése és ab talában a nemzetközi normák figyelmen kívül hagyása szintén komolyan veszélyezteti a nemzetközi kapcsolatokat. Megerősítette: hazánk nagv jelentőséget tulajdonít annak, hogy • az emberi jogok és alapvető szabadságjogok megsértése esetén az ENSZ nemzetközi ellenőrző szerepe maradéktalanul érvényesüljön. Nemzetközi dokumentumok írják elő, a valóban demokratikus társadalmi-politikai rendszer pedig megköveteli olyan alapvető emberi jogok érvényesülését, mint a sajtószabadság,' a szólás-, és a véleménynyilvánítás sza badsága, valamint a gyülekezési szabadság. A nagykövet egyetértett azzal, hogy az ifjúságot az emberi méltóság tiszteletére és . a más népek iránti barátság szellemében kell nevelni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fiatalok nevelésében kiemelkedő szerepet kell játszaniuk a népek tö-zátti széles kiből karcolatoknak, a zavartalan információáramlásnak, a kulturális együttműködésnek, illetve a kormányok példamutató politikájának és gyakorlatának is. Az államok közötti együttműködést, különösen a jószomszédi kapcsolatokat nem korlátozó intézkedésekkel, hanem a nyitottság és bizalom alapján, a nemzetközi kötelezettségeket — köztük az emberi jogokat — tiszteletben tartó aktív és konstruktív politikával lehet előmozdítani — fejezte be felszólalását a magyar delegáció tagja 4