Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 256. szám 1988. október 26., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Sajtótájékoztató az ÁBMH-ban Eltérő nézetek a Munka törvénykönyvének módosításáról A gazdasági társaságokról szóló törvény jövő évi hatályba lépése elkerülhetetlenné tesz bizonyos módosításokat a Munka törvénykönyvében — mondta Radnay József, az ABMH főosztályvezetője. Az új szervezeti formák felvetik egyebek között a kollektív szerződések további sorsának kérdését. A kollektív szerződések eddi- _______________ gi, 1968 óta érvényben levő —————_ szabályozásánál a nagy létszámú állami vállalatok solják, hogy a változtatászempontjai voltak az alap- sok révén megszűnne a vetőek. Azóta viszont sok szakszervezeti bizalmiak Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és a SZOT képviselői kedden együttes sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal a Munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatos, több kérdésben eltérő álláspontjukat. A tervezett változtatások körül sűrűsödnek a viták, az elmúlt napokban többen a sajtó nyilvánossága előtt is kifejtették véleményüket. A nézetek ütköztetése még korántsem fejeződött be, hiszen a módosítások tervezetét társadalmi vitára bocsátják. kisszervezet, magánvállalkozás alakult, s az űj társasági törvény révén ezek száma várhatóan tovább nő. Abban mind az állami, mind pedig az érdekképviseleti szervek egyetértenek, előzetes egyetértési joga például az alapbérek megállapításánál, a jutalmak elosztásánál. Ezzel szemben a hivatalos vélemények szerint egyedi ügyekben a munkáltatóknak kell döntehogy a kollektív szerződé- niük, s ez felel meg a törsek jelenlegi rendszerét ja- vénY szellemének is. Ezzel szerének kérdéseiről még nem zárult le, a törvény tervezetét a november 12-i napilapokban közzéteszik. Az új oktatási törvénnyel összhangban a munkavállalási kor alsó határát a korábbi 15 évről 16 évre emelték. Jövőre már nem lesz érvényben az a korábbi renvítani, korszerűsíteni szűk- kapcsolatban Radnay József delkezés, miszerint 1 évben seges. Véleménykülönbségek a mikéntet illetően vannak. A munkaügyi kormányzat szerint szélesíteni kell a kollektív szerződések megkötésének lehetőségét. Így kétféle kollektív szerződés megkötésére kívánnak lehetőséget adni; egyrészt a hagyományos helyi, vállalati szintű megállapodásra, másrészt pedig az ügynevezett kollektív keretszerződések létrehozására ágazati, roás, a dolgozók élet- és szakágazati, vagy megyei munkakörülményeit megszinten, vállalatcsoportok "és határozó — akár még kora szakszervezetek között. mányzati — intézkedések utalt arra, hogy a szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogút 1976-ban nem szakmai, hanem egyéb megfontolások alapján vették be a Munka törvénykönyvébe, s ez az intézmény az elmúlt 10 évben nem hozott érdemi eredményeket. Fahn Péter, a SZOT osztályvezető-helyettese ellegalább 255 munkanapot kell teljesíteni. Ezután nem kell külön műszakot teljesíteni, ha a naptári munkanapok száma ennél kevesebb lesz. Ugyancsak megszűnik jövőre az a rendelkezés, miszerint az ünnepek táján háromnál több munkaszüneti nap nem követheti egy mondta: a szakszervezetek .„" fontosnak tartják, hogy A szabályozás célja azonesetében is élhessenek a véban - a nemzetközi egyez- tojogukkal. Ezzel jelenlegi ményeknek megfelelően - U^zdasag. helyzetünkben csak a kollektív szerződé- sem a munkaugyi kormanysek létrejöttének segítése, Mt' se™ pedlg a kartlara s nem pedig a tartalmi ne™ , kérdésekbe való beavat- A jövőben a Munka törkozás lehet - mutatott venykonyveben szabályoznák a sztrájkjogot is. A szakszervezetek véleménye nemcsak a munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói, hanem minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit aránytalanul is felmondási időre vonatkozó szabály is, eszerint a munkáltatók akár hat hónapra is felmenthetik a munka alól a felmondási idejüket töltő dolgozóikat. (MTI) Grósz Károly Iránban Teheránba érkezett Grósz Károly. A Mi. ügyminiszter-helyettes, Melega Tibor kenisztertanács elnökét és kíséretét szállító reskedelmi és Sós Gyula ipjiri miniszterTU—154-es különrepülőgép kedden, helyi helyettes, Marosán György, a kormány idő szerint pontosan egy órakor ért földet szóvivője és Székács Imre, a TESCO veaz iráni főváros nemzetközi repülőterén. zérigazgatója. Kázmér Zsigmond, a Magyar A Grósz Károly miniszterelnök vezette Népköztársaság teheráni nagykövete az magyar kormányküldöttség tagjai: Berecz iráni fővárosban csatlakozott a küldöttségFrigyes ipari miniszter, Nagy Gábor kül- hez. a» A magyar miniszterelnököt az Iránban zajló eseménye- Grósz Károly és a magyar és kíséretét a legmagasabb ket, és úgy érzi, hogy Irán- küldöttség az ünnepélyes rerangú vendégeket megillető ban is figyelmet tanúsítanak pülőtéri fogadtatás után katonai tiszteletadással kö- Magyarország iránt. szállására hajtatott, szöntötték Iránban. Grósz Grósz Károly hangsúlyoz- A magyar kormány elnöke Károly személyében először ta: mostani látogatásával teheráni látogatásának első jár magyar miniszterelnök folytatni kívánja azt a rend- napján zsúfolt programot az Iráni Iszlám Köztársaság- kívül hasznos és konstruktív bonyolított le. Grósz Károly ban, s ő a legmagasabb ran- párbeszédet, amely az iráni és vendéglátója, Mir Hoszein gú politikus, aki az augusz- miniszterelnöknek a két or- Muszavi tárgyaló küldöttsétusban hatályba lépett tűz- szág kapcsolataiban új feje- gükkel oldalukon, megkezdszünet óta Teheránba látó- zetet nyitó látogatásával két gat. Grósz Károly fogadására Teherán Mehrabad repülőterén megjelent Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő, Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettes, ísza Kalantari mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Golam Reza Safei ipari miniszter, Muliammad Dzsalali honvédelmi miniszter, valamint Keyvan Imani, Irán budapesti nagykövete. A repülőtér épületében Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi beszélgetést folytatott, majd a két kormányfő nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Repülőtéri nyilatkozatában Grósz Károly először megköszönte Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő meghívását és örömét fejezte ki. hogy viszonozhatja az ö ket évvel ezelőtti Budapesten tett útját. Megállapította, hogy a magyar nép és a kormány mindig nagy érdeklődéssel követte nyomon evvel ezelőtt megkezdődött. (Folytatás a 2. oldalon.) 1989 Termelői árváltozások a mezőgazdaságban Kedden a MÉM-ben a mezőgazdasági termelés helyzetéről tájékoztattak az újságírókat, összefüggésben azzal, hogy befejezéshez közeledik a betakarítás és a termelök nagv érdeklődéssel várják a jövő évi felvásárlási árak meghirdetését. A mezőgazdasagban 12— Ili százalékos termelői árrést irányoznak elő, fezen belül a hatósági árak átlagosan 17 százalékkal emelkednek, és ez várhatóan kellőképpen ellensúlyozza a termelők növekvő kiadásait, és a központi táEzek ismeretében alakíthat- mogatások fokozatos leépíják ugyanis 1989. évi ter- tését. veiket, amelyekben tekintettel kell lenniük arra, hogy az állami támogatás csökkent, és mindinkább az elért árakban kell realizálniuk a nyereséget. rá az ÁBMH főosztályvezetője. Ezért a jövöre nézve nem írnák elő szerint kötelezően a kollektív szerződések megkötését, mert az közvetlen beavatkozásként minősíthető. Az új szabá Jyozas csak azt mondaná intézkedés esetére ki. hogy a kollektív szerző- biztosítani kellene a sztrájk dés megkötésére irányuló M®^*?" tárgyalásoktól egyik fél sem •zárkózhat el. Ezzel a megoldással a kamara is egyet-' ért. Nem tartják viszont kielégítőnek a szakszervezeügvi Minisztérium képviselője szerint ellentmondana a nemzetközi gyakorlatnak, mert például Nyugat-Európában is jogosulatlannak lek, amelyek véleménye minősítik az állami döntészerint kötelezővé kellene sekkel szembeni sztrájkot, tenni a kollektív szerződés Felvetődött annak kérdémegkötését, ha azt bárme- se is, hogy ha egyazon munlyik fél, akár a munkáltató, kahelyen több szakszervezet akár a munkavállalók kép- működik, akkor melyik viseletében a szakszervezet, képviselje konkrét ügyekigényli. ben a dolgozók érdekeit? A kötelezettség fenntartó- Erre a tervek szerint az sa a munkaügyi kormány- lenne az irányadó, hogy zat szerint azért sem indo- konkrét ügyekben (például kolt, mert, ha a felek nem a kollektív szerződés megtudnak megegyezni, nincs kötésénél) az adott munkauz a fórum, amelyhez dön- helyen a dolgozók körében tésért fordulhatnának. A legnagyobb befolyással bíró, szakszervezetek szerint legtöbb tagot tömörítő szakazonban ennek a fórumnak szervezet legyen a munkála szerepét betölthetnék azok tató partnere. Az a szakaz egyeztető bizottságok, szervezetek dolga lenne, amelyek életrehivására a hogy előzetesen egyeztessék kollektív szerződéssel vagy álláspontjukat, egyéb, munkaviszonnyal Az alkalmat felhasználva összefüggő vitás ügyek ren- egyéb munkaügyi kérdésekdezése érdekében a tör- ről is tájékoztatták az űjvénytervezet lehetőséget ad. ságirókat. Ha a felek előzetesen aláve- A Minisztertanács döntik magukat e bizottság tött arról, hogy a munkadöntésének, akkor az he- nélküli segélyt az eredetilyettük. s rájuk nézve köte- leg tervezettnél korábban, Jező döntést hozhat. Eltérő- már a jövő év január elek az álláspontok a dolgo- sejével bevezetik. A tárzói részvétel tekintetében is. sadalmi vita azonban a A szakszervezetek kifogá- munkanélküli segély rendDél-Tisza Menti Áfész Új székház és ABC-üzlet Az első vevők az ABC-ben Mostoha körülmények között dolgoztak a vevők sokkal szélesebb áruválasztékot, eddig a szegedi központú Dél-Tisza Menti az itt dolgozó tíz bolti alkalmazott pedig Afész alkalmazottai a központi irodaház- lényegesen jobb munkakörülményeket tabun. A faépületek nemcsak a kényelmi lálhat. szempontoknak nem feleltek meg, hanem Kelemen János, az áfész elnöke rövid már-már a munka hatékony végzését is megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy veszélyeztették. A Szent István tér sarkán ez a korszerű élelmiszerbolt értékes szín1986. október 15-én kezdődött meg az új foltja lehet a városnak. Az elmúlt évek központi épület kivitelezése. Az építkezés dinamikus felújítási és beruházási munkáaz idén'.július végén befejeződött. A be- ja pedig végre egy igazán munkavégzésre rendezés után tegnap, kedden az avatásra alkalmas irodaépületet is eredményezett, is sor került. A beruházás teljes költsége A tervezést az Energokart Gmk. végez25 millió forint volt. Az épület földszint- te el, Tarnai István irányításával, a kivijén élelmiszerboltot nyitott az áfész, eb. tel ez és nagy részét pedig a Horizont Építő ben évente 30 millió forint forgalmat vár- és Szolgáltató Kisszövetkezet vállalta manak. A tér szemben levő sarkáról került gára. A belső burkolatokat, bútorokat az át az új épületbe az élelmiszer-áruház. A őrség és Vidéke Afész készítette, lényegesen korszerűbb körülmények között B. I. Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy az első osztályú étkezési búza árát 16,6 százalékkal — tonnánként 3730 forintról 4350 forintra —, a másodosztályúét 13,7 százalékkal — tonnánként 4150 forintra —, a takarmánybúzáét és takarmányárpáét pedig 8,8 százalékkal emelik. A kukorica felvásárlási ára 7,9 százalékkal nagyobb, mint idén, tonnánként 4100 forint. A vágómarháért átlagosan 30,5 százalékkal adnak többet, de egy idejűleg a kilónkénti 7 forintos termelői árkiegészítés megszűnik. A felvásárlási árat egyébként differenciálták, eleget téve a termelók kérésének. A vágósertés árformája eddig az úgynevezett garantált ár volt. jövőre a tájékoztató ár lesz mérvadó, ettől 5 százalékban lehet eltérni fölfelé, illetve lefelé, attól függően, hogy a partnerek miben állapodnak meg. A kiinduló alap egyébként 10,3 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, ami azt jelenti, hogy átlagosan kilónként 4,50 forinttal többet adnak majd az állatokért, minőség szerint, differenciáltan. A tej termelői ára szintén „felemás" módon alakul, mivel az eddigi támogatások egy részét megszüntették, ám ezzel együtt a felvásárlásnál mégis csak elönyösebb helyzetet teremtettek; mindent egybevetve literenként 2,90 forinttal emelték az árát. A műtrágya árának növekedése vegyes érzelmeket keltett a mezőgazdaságban — ez is kifejezésre jutott a sajtótájékoztatón. A válasz az volt, hogy a termelók hiteleket vehetnek fel a vásárlásra, és az idei hitelek kamatainak 20 százalékát az állam magára vállalja, envMtve az áremelés következményeit (MTI) v i é