Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

28 1988. október 22., szombat Rudolf Kerer A szovjet zongoristaisko­la egyik legkiemelkedőbb alakja Rudolf Kerer, a moszkvai Csajkovszkij kon­zervatórium tanára. Több­ször koncertezett már Ma­gyarországon, Szegeden most először hallgathatjuk: hétfőn este fél 8-kor a Tisza Szálló­ban (a Filharmónia A kama­rabérletben) Szokatlan művészpálya Kereré: felnőtt korában kezdett koncertezni és rövid idő alatt az előadóművészét csúcsaira jutott. így írtak róla hazájában, amikor meg­nyerte az összoroszországi versenyt: „Rudolf Kerer egy jelenség, messze kimagaslik az átlagból. Tele .van művé­szi érzékkel, temperamen­tummal, ösztönös határtalan technikai tudással. Mélyen érző és gondolkodó művész. Érett férfias tehetség. Ha­talmas energiával, logikus zenei gondolkodással vonzza magához a közönséget. ." Kerer rendkívül széles re­pertoárja Bachtól a mai szovjet szerzőkig terjed, kü­lönösen közel áll hozzá Beethoven, Chopin, Prokof­jev művészete. Hétfői szege­di koncertjén Glazunov-mű­vet, Rachmaninov-etüdöket és Liszt Ferenc-zongoramű­veket játszik. Pályaválasztási akció Nyitott kapuk A megyei pedagógiai in­tézet szervezésében ez év­ben is sor kerül a Nyitott kapuk pályaválasztási ak­cióra. Ennek része, hogy az MN Damjanich János Hon­véd Kollégium október 25­én, kedden egész nap vár­ja a hivatásos tiszti pálya iránt érdeklődő 'hetedik­nyolcadik osztályos fiatalo­kat. Az érdeklődök tájé­koztatást kapnak a beisko­lázás fettételeiről, a jelent­kezés módjáról, az ott fo­lyó oktató-nevelő munká­ról, a továbbtanulás lehe­tőségeiről és a kollégium életéről. A kollégium a Pe­tőfi Sándor sugárúti 4-es villamossal és a 76-os busszal közelíthető meg. Pedagógus­képzőművészek kiállítása A Pedagógusok Szakszer­vezetének megyei bizottsá­ga immár nyolcadik alka­lommal rendezi ímeg a me­gyében élő és alkotó peda­gógus-képzőművészek kiál­lítását Makón. A szakszer­vezet kétévenként biztosit bemutatkozási lehetőséget azoknak az aktív, vagy már nyugdíjas pedagógusok­nak, akik szabadidejükben a képzőművészet valame­lyik területén alkotó tevé­kenységet folytatnak. Ezen a seregszemlén természete­sen részt vehetnek a szak­köri tagokon kívül azok is, akik önállóan, otthon dol­goznak. A korábbi évek ta­pasztalata szerint rendsze­res kiállítók a megyei ta­nács művelődési központja ásotthalmi nyári alkotótele­pének tagjai, és néhány hi­vatásos művész, akik vállal­ják, hogy a tanítványaikkal együtt kiállítsanak. A szervezők, a művelődé­si központ és a pedagógus­szakszervezet legalább hat­van alkotó jelentkezését várja. Csongrád megye vá­rosai összesen hat díjat ajánlottak fel. A házigazda ismét Makó lesz. Az alkotásokat október 31-én és november l-jén a Lszegedi Vasutas Képzőmű­vész Kör műtermébe lehet beadni (Széchenyi tér). Bibó István Emlékbizottság A bejelentés, pontosab­ban a megalakulási nyilat­kozat ugyan nem teljesen friss — szeptember 28-<ra datálódik —, a hír értéke mégis felér a szenzációk aktualitásának mindenkori súlyával: a szegedi fiatal­ság különböző szellemi mű­helyeinek kezdeményezésé­re megalakult a Bibó Ist­ván Emlékbizottság. Az Acías, a Gondolat-Jel és a Harmadkor szerkesztősége, a Galiba Kör. a JATE Tár­sadalomtudományi Kör, a Károlyi Mihály Kollégium Társadalomtudományi Köre, a Móra Ferenc Társadalom­tudományi Szekció és a Szegedi Egyetemi Műhely ikezdeményezése a nagy tu­dós többszörös érvényű sze­gedi kötődésére is alapoz: az 1 979-foen elhunyt Bibó 1933-ban a szegedi tudo­mányegyetemen szerzett jo. gi diplomát. 1946 júniusa és 1950 decembere között pe­dig mint professzor, váro­sunk universitásán tartott előadásokat politikatudo­mányból és szociológiából. S mivel jóvő tavasszal, egé­szen pontosan 1989. május 10-én lesz éppen évtizede, hogy a magyar politikai gondolkodás e«"ik legna­gyobb alakja nincs közöt­tünk, a megalakulási nyi­latkozat szerint „az említett öntevékeny csoportok tagjai úgv vélik, hogy erről az évfordulóról egyetemünk polgárainak intézményünk 'hírnevéhez méltóan kell megemlékezniük." Hasonlóképp fontos idéz­ni az emlékbizottság létre­hozóinak azt a gondolatát is, mely szerint „a magvar társadalom jelenlegi válsá­gos helyzete indokolttá te­szi, hogy egv olyan kiemel­kedő jelentőségű felsőokta­tási intézményben, ahol a hazai szellemi élet alakítói jelentős hányadának kép­zése folyik, egy olyan sok­oldalú, kritikusan, de egy­ben hazája sorsáért való fe­lelősségtói áthatva gondol­kodó és cselekvő egyéniség­nek, mint Bibó István volt, a magvar társadalom de­mokratizálásáért folytatott elméleti és gyakorlati tevé­kenységét befogadják." E célkitűzés értelmében r nemrégiben megalakult sze­gedi Bibó István Emlékbi­zottság hatpontos program­tervezetet dolgozott ki, me­lyek között szerepel Bibó István-emléktábla fölavatá­sa a májusi évfordulón, Bibó emlékére Nemzet és demokrácia címmel meg­rendezendő vitanapok szer­vezése, az életmüvet átte­kintő előadás-sorozat, Bibó István Szegeden elnevezésű kiállítás, Bibó-archivum létrehozása, továbbá az év­fordulón elhangzó előadá­sok és hozzászólások kötet­ben való megjelentetése. Az emlékbizottság három védnököt — i/j. Bibó Ist­vánt, Ilia Mihályt és Vá­sárhelyi Miklóst — kért föl céljainak elérését segítendő, egyben a rendezvénysorozat rangját emelendő. Arra pe­dig, hogy az Eltorzult ma­gyar alkat, zsákutcás ma­gyar törtéryelem, A zsidó, kérdés Magyarországon 1945 után, az Emlékirat és a többi nagy tnű szerzőjét a huszadik századi magyar kultúrában végre az őt megillető rangra emelni szándékozó kezdeményezés Szeged városához kötődik — biztos vagyok benne, egy­koron még nagyon büszkék leszünk. És gyanítom; nem is olyan sokára. Zenei naptár Meglepetések koncertje A Weiner Kamarazene­kar hangversenye mindig szolgál valami kellemes döbbenetet okozó felfede­zéssel. Már nem először kapjuk ezt az élményt tő­lük, hogy a tolmácsolt mű­veket valami egészen új, váratlan megvilágításban mutatják fel, azoknak új arculatát, s az alkotások lelkületének addig árnyék­ban maradt felét képesek felragyogtatni. Ez történt most is, amikor Mozart c­moll Adagio és Fugáját (K. 546) játszották. A barokk óriás J. S. Bach zseniális kontra­punktikus művészetével, illetve fugáival 25 évesen ismerkedik meg Mozart. Szédítően mély benyomást gyakorolnak rá a kompozí­ciók, s maga is gyorsan számos darabot ír az újon­nan megismert technika felhasználásával. Ezek kö­zül egyik ilyen opus a c­moll Adagio és Fuga. Ha más előadásban halljuk, akikor ás bizonyára kitűnt volna, hogy kiválóan meg­szerkesztett mesterműről van szó. Ám Weninger fel­fogásában ennél sokkal többet kaptunk. Mint aho­gyan műsoruk másik iMo­zart-bemutatójában, a Se­renata Notturna (K. 239) újraalkotásában is, nem a csipkezsabós, rokokó eti­kett szerint muzsikáló kom­ponista attitűdöt hangsú­lyozták, úgy az Adagióban még fokozottabban az em­beri lélek mélységeibe le­nyúló, tépelődő, vívódó embert ragadták meg. Lán­goló drámai erővel sza­kadtak fel a bevezető Adagióban a kiáltásba lob­banó sóhajok, jajdulások, majd a Fugában lázas ví­vódások, sötét víziók har­cának indulatos küzdelmét kaptuk. A Serenata Not­turna előadásában is a hús­vér emberhang volt a szim­patikus meglepetés. A jó­ízű humornak, szellemes tréfálkozások. — élbűvölő­Emlckezetcs este ma­rad az idei évad ka­marabérleti nyitó­hangversenye a Tisza Szállóban. A Weiner Kamarazenekar lépett fel Weninger Richárd vezényletével, szólis­tájuk pedig Iván Ildi­kó volt. Műsoruk ja­vát Mozartnak művei alkották. ek voltak különösen a má­sodik tétel ízes hangsúlyai, gusztusos karakterei — az ifjú komponista bűbájos jókedvének ábrázolása, a zenekar tolmácsolásában mindvégig párosult a leg­választékosabb artisztikum­mal. Mozart korai remekével, az Exultate, jubilate mo­tettának bravúros elének­lése vei Iván Ildikó okozott nagy meglepetést. Hangszi­nének bársonyos, meleg­fényű szépségén túl, az izig-vérig stílusos, izgalma­san eleven előadást, meg­formálást, káprázatosan fű­szerezte rendkívüli kolora­túr adottságaival. Valódi '• koloratúr-királynő! Ilyen könnyedén, ilyen varázsla­tos csiszoltán, gördüléke­nyen énekelni a legnehe­zebb díszítéseket, ékesitése­ket csak különleges rátér-­mettséggel, született tehet­séggel lehet. A Weiner Kamarazenekar két zárószáma ismét felfe­dezés számba ment. A va­lójában még gyermek Men­delssohn szinte soha nem játszott — 12-13 éves fővel megírt — c-moll (No. 13) és h-moll (No. 10) szimfó­niáit hallottuk. A jómódú, igen kulturált otthonban növekvő, minden nélkülö­zéstől, megpróbáltatástól kímélt ifjú muzsikus nö­vendékről ki gondolta vol­na, hogy bennsejében eny­nyi szenvedély, s ennyi drá­mai indulat, ilyen kiapad­hatatlan érzelmi gazdag­ság, magasság és mélység letezik? Weninger Richárd olvasatában mindezt meg­ragadó erővel bizonyította a zenekar. Az együttes a me­legen ünneplő közönségtől csak ráadás árán (Farkas: Regi magyar táncok) bú­csúzhatott el. I Berényi Bogáta Immáron hét esztendeje annak, hogy országos prog­ram született a fogbeteg­ségek megelőzése érdeké­ben. Csongrád megyében 1986-ban alakult meg az az operatívbizottság, amely­nek feladata a gyermekko­ri fogszuvasodás megelőzé­se. Preventív munkájuk a Dentocar-programmal kez­dődött. Céljuk az volt, hogy a Dentocar nevű fluo­ridpótló tablettát fokoza­tosan kapja még minden gyermek. Ma már a ter­hesség második felétől sze­detik ezt a várandós édes­anyákkal és pillanatnyilag a 8 éves korosztályig min­den gyerek — iskolában, óvodában — megkapja e védő tablettát. A fogszuvasodás megelő­zési program itt azonban nem végződhet, hiszen a fluoridok bevitele a szer­vezetbe önmagában csak 60 százalékos védettséget ad a fogaknak. A másik, — vagy mondhatjuk úgy is második — igen lényeges feladat a szájhigiéniával kapcsolatos ismeretek nép­szerűsítése, a száj és a fo­gak tisztán tartásának ok­tatása. Erre 'hivatott a Bar­tók Béla Űttörőházban teg­nap átadott fogorvosi „ren­delő", amit Molnár 'Erzsé­bet függetlenített megyei prevenciós főorvos mutatott be többek között a sajtó képviselőinek fs Nem helytálló — ezért ír­tam idézőjelben — a ren­delő elnevezés, hiszen nem fogfúrásra-húzásra ren­deltetett, hanem éppen e fájdalmas orvosi beavatko­zások elkerülésére, a fog­betegségek kialakulásának megakadályozására. A szakszerű fogmosás­oktatás, a lepedékfestő­tabletta, a fogkefe helyes alkalmazásának megtaní­tása mellett — a már át­tört fogakat védendő — fáj­dalommentes kezelés folyik majd itt. A megtisztított, leszárított fogsorra — ki­váló külföldi — fluorlak­kot, védőréteget ecsetelnek. A közel 600 ezer forin­tos beruházással elkészült Somogyi Károlytné felvétele — az országban első ilyen jellegű. — kezelőbe a me­gye egész területéről vár­ják a gyermekeket és szü­leiket. Utóbbiakat azért, hogy a szakszerű felvilágo­sítás, tanácsadás segítsé­gükre legyen gyermekeik otthoni, helyes szájápolá­sának figyelemmel kiséré­sében. A fogszuvasodás-megelő­ző program Csongrád me­gyében tehát elérkezett második szakaszába, bizta­tó jeleként annak, hogy a most felnövekvő generáció már ép és szép fogsorral „megajándékozott" felnőtt lesz. K. K. Névadó ünnepség lesz Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Jövő héten pénteken tart. ják a közgazdasági szakkö­zépiskola névadó ünnepsé­gét: Vasvári pál nevét ve­szi fel az intézmény. Miért éppen most? — Ki­rály Leventévé, a szakkö­zépiskola igazgatónője há­rom okot is fölsorolt: egy­részt az idén 75 teljes tan évet tudhat maga mögött az intézmény (1912-ben szü­letett az alapító okirat), másrészt negyven éve álla­mosították az iskolát, mely — harmadrészt — épp húsz éve költözött jelenlegi, Gu­tenberg utcai épületébe. Az iskola eddig nem választott névadót; az előbb fölsorolt hármas indok azonban al­kalmat ad erre. Vasvári ne­ve mellett egyébiránt föl­merült Teleki Blankáé, Né­meth Lászlóé, Keleti Káro­lyé és Klauzál Gáboré is. Teleki Blanka nevének föl­vételét azért vetették el, mert túl sok oktatási in­tézmény viseli már az or­szágban, Klauzál Gáborét pedig azért, mert — aho­gyan a tanárok testülete fo­galmazott — „egy másik is­kola levetett neve ne legyen a miénk ..." (Tudvalevő, hogy annak idején a mai Radnóti gimnáziumot hív­ták ekképp.) Végül is Vas­vári Pál nevét szavazta meg a testület és a diákság. — Amiért e választást jónak tartjuk — fogalmazott az igazgatónő —: manapság a gyerekek előtt alig van pél­dakép, s Vasvári Pál, a maga huszonhárom évével, mindig ott tudott dolgozni, ahol legnagyobb szükség volt rá. Vasváriról egyéb­ként kevesen tudják, hogy történelemtanár volt, s a Teleki Blanka-féle első leánynevelő intézetben ta­nított. Egyebek közt az el­ső gyorsírókör létrehozásá­ban is részt vett; a nevét fölvevő iskola gép- és gyors­írást is tanít. A névadó ünnepséget a Vörös Csillag filmszínház­ban tartják, amit emléktáb­la-avatás, majd kiállítás­megnyitás követ az iskolá­ban. Nem marad ki a prog­ramból régi tanárok és ta­nítványok találkozója sem. F. Cs. Műsorajánlat ERÖS HAJNAL ÉS NAGY ANDRÁS keramikusművé­szek alkotásaiból nyílik KI­ÁLLÍTÁS ma, szombaton délelőtt 10 ólakor a szaty­mazi művelődési házban. KÁRPÁTI JÓZSEF OR­GONAESTJÉT rendezik meg ma, szombaton este 7 órai kezdettel a Fogadalmi Templomban Liszt Ferenc születésének 177. és a dóm felszentelésének 58. évfordu­lóján. A műsorban többek között Bach- és Liszt-művek is szerepelnek. AZ ANGYALARC című, 1952-ben készült, Ottó Pre­minger által rendezett ame­rikai filmet vetítik a Gruber László Filmklub előadása­ként holnap, vasárnap dél­előtt 9 és 11 órai kezdettel a Szabadság moziban. Fábri Zoltán 1954-es ÉLETJEL című filmjét lát­hatják az érdeklődők a Kos­suth Lajos sugárút 53 szám alatti Dugonics moziban a Volán filmklub vetítésén ok­tóber 24-én, hétfőn este fél 8 órakor. Ugyancsak hétfőn este 7­töl az ifjúsági ház Snitt Filmklubjában Barbra Streisand YENTL 1985 cimű filmjét mutatják be. „ÉDES HAZÁM, MIT VÉ­TETTEM ..." ezzel a címmel CSÁNGÓ ESTet rendeznek október 24-én, hétfőn dél­után 5 órától az újszegedi SZOT Forrás Gyógyüdülő­ben. Kókai Rozália és Fe­renczy Csongor estjén közre­működik Gulyás Ferenc és Vass Árpád. Az ECRANUL NOSTRU, a szegedi körzeti tévéstűdió. román nyelvű nemzetiségi műsora október 27-én, csü­törtökön este fél 8 órai kez­dettel jelentkezik legköze­lebb a 2-es programban. Az adást október 29-én, szom­baton 9 óra 5 perckor az 1­esen megismétlik

Next

/
Thumbnails
Contents