Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

Mb o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. cvíolyam, 248. szám 1988. október 17., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Bizalmi válság a szegedi tanácsnál Mondjon le a vb' Szeptember 15-én a szegedi tanácsülésen dr. Tóth Károly, a 35-ös választókerület tanácstagja felszólította Papp Gyula tanácselnököt, a testület elött tisztázza azokat a mendemondákat, amelyek a tulajdonszerzési ügyeivel kapcsolatosak. Az elnök ismertette állami lakása megvásárlásának körülményeit, amelyeket a testület törvényesnek ítélt, és bizalmat szavazott. Am dr. Tóth Károly felszólalása egy neutronbomba hatásával ért fel. A tanács, ülés után riport jelent meg Papp Gyula telektulajdonáról, amit követett több bejelentés, miszerint a megyei főügyészség és megyei tanács vizsgálatot indít a telekszerzés körülményeiről. Az ügyészségi vizsgálat már befejeződött, a megyei főügyész, bevárva a tanácsi ellenőrzést, a közeljövőben sajtótájékoztatót tart. A szegedi tanács ügyrendi bizottsága is vizsgálatot indít, ha erre a rendkívüli tanácsülés pénteken felhatalmazza. A bizalmi válságot tetézte, hogy a tanácselnök általános helyettese. Csonka István is vizsgálatot kért maga ellen különböző kérdések tisztázására, amelyek függetlenek Papp telekügyétől. A szegedi tanács elmúlt negyven évének példa nélküli helyzetében kerestem lel dr. Tóth Károlyt — aki alkotmányjogász —, hogy megtudjam, igaz-e, amit rebesgetnek a kulisszák mögött: további „bombákat élesít" a rendkívüli tanácsülésre. Először arra kértem a tanácstagot, őszintén válaszoljon arra: leleplező kérdéseivel azt a cirkuszt akarta. ami egyik hétről a másikra bekövetkezett Szegeden? — Nem vagyok összeesküvés részese, mint ahogy azt sokan hiszik. Kétségtelen, a legutóbbi tanácsülés előtt több választópolgár megkeresett, mint tanácstagot, számon kérve rajtam, nyugodt lelkiismerettel szavaznék-e a napirendre tűzendő rendelettervezetre, ami az állami lakások megvásárlásával foglalkozik. Szuverén tanácstagként álltam fel, és tettem fel kérdéseimet. — Nem egészen értem az álláspontját; ön is bizalmat szavazott a tanácselnöknek? — A törvényességről és nem a tisztesség kérdéséről szavaztunk. Egy nagyváros polgármestere ne csak törvényesen, hanem tisztességesen is cselekedjen. — ön tudott a telekügyröl? — Arról nem tudtam. — Felmerül az összeférhetetlenség kérdése. Mi annak a lényege? — Minden olyan politikai, gazdasági, s egyéb tevékenység, magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstaggal. Az összeférheíellenség bejelentését uz ügyrendi bizottság elnöke köteles a legközelebbi tanácsülésen ismertetni. A bejelentés alapján a tanács dönt uz összeférhetetlenségi eljárás megindításáról. Az ügyrendi bizottság ezt követően körültekintően köteles megvizsgálni az ügyet, jelentését és határozati javaslatát a tanács elé terjeszteni. A javaslat kétféle lehet: ha a bejelentést alaptalannak tartja, kérheti annak elutasitását, ha pedig alaposnak, javaslatot tesz az összeférhetetlenség kimondására, vagy intézkedik a tanácstag visszahívására. — Milyen érzelmekkel megy a tanácsülésre? — Mindenképp az összeférhetetlenségi eljárás megindítására fogok szavazni. Az elmúlt tanácsülésen való felszólalásom is ilyen céllal hangzott el. Derüljön ki, igazak-e a mendemondák. Egy dologra nyomatékosan felhívnám a figyelmet: ha a tanács végül is az összeférhetetlenségi eljárás megindítása mellett dönt, az ügyrendi bizottságnak kizárólag — mint a bejelentésben is szerepel — a tanácselnök és lánya lakásügyével, valamint telekügyével kell foglalkoznia. Ezen sem jogilag, sem erkölcsileg nem léphet túl. Az ügyrendi bizottság nem nyomozó hatóság. Jogosult a tanácsi ügyek vizsgálatára, pontos felderítésére, de egyéb nyomozati cselekményeket nem vér gezhet, nem rendőrség. — Pontosan mire gondol? — A szeptember 15-i tanácsülés után sokan kerestek meg telefonon és szemelyesen, általam eddig nem ismert állampolgárok, és a legkülönbözőbb, elítélendő dolgokról . beszéltek. Meghallgattam őket, de természetesen nem tekintem feladatomnak az ezzel való foglulkozást. Nemcsak nekem, de a tanácsnak sem tartozik a hatáskörébe, hogy ezekről a dolgokról vitát nyisson. Az összeférhetetlenségi eljárás esetleges megindítása az esetleges elmarasztalással együtt az elnök politikai felelősségének megállapítását jelenti. Senki sem jogosult őt emberileg meggyalázni, rágalmazni, gyötörni. Bízom abban, hogy a tanács rendelkezik olyan erkölcsi tartással, hogy ezt megértse. — És akkor elégedett lesz? — Nem leszek elégedett, mert az a véleményem, hogy a dolgok normalizálásához sokkal többre van szükség. — tÍjra felszólal és javasol valamit? — Igen. Javasolni fogom, hogy a végrehajtó bizottság testületileg, a vb-titkárt is beleértve, mondjon le. Ha a vb lemond,, indítványozom a tanácsnak, ezt a szándékát fogadja el, maradjon a következő vb megválasztásáig hivatalában, és a testület köszönje meg eddigi mun káját. Ha nem mondana le, akkor a helyzet kínosabbá válik. Ebben az esetben ugyanis a vb-tagok egyéni felelősségének kérdését vetem fel, és visszahívásukat fogom javasolni. — Ez megdöbbentő. ön az egész tanácsi vezetés fejét akarja? — Ez a fogalmazás durva. Nem fejeket követelek, hanem törvényes, tiszta közéletet szeretnék. — Miért akarja kilapátolni a végrehajtó bizottságot? — Legyen elegendő, hogy a vb tevékenységével kapcsolatban csupán arra utalok, ami a sajtóban megjelent. Óriási port vert fel, és még mindig nem ült le a lakástámogatások ügye. Ebben felelősség terheli a vb-t, hiszen megszavazta. Ugyancsak súlyos törvénysértésnek és politikai baklövésnek minősítem a cigányügyben hozott júliusi döntését, ami deportálásnak is felfogható. Hasonlóképpen felelősnek tartom a Tömörkény gimnázium igazgatói pályázata körüli cirkuszért. Kulturált politikai viszonyok között e három ügy akármelyike önmagában is elegendő lenne arra, hogy a vb levonja a megfelelő konzekvenciákat. — Hogyan látja a kivezető utat? •— Óriási felelősség „terheli a tanácsot ebben a helyzetben. Egy pillanat alatt lincshangulat alakulhat ki, és az események ellenőrizhetetlenné válnuk. Ezt el kell kerülni. Ha látszólag káosz is van, a jelenlegi körülmények között meg kell keresni a biztos pontokat. Olyan embert kell találni elnöknek, aki ismeri a tanácsi munkát, gyakorlott a közigazgatásban, megfelelő vezetői rutinnal rendelkezik, hiszen a tanácsi munka nem állhat meg. Ilyenkor, év vége felé mérleget kell készíteni, s tervezni a jövő évi munkát is. Segítenünk kell abban, hogy új csapatot szervezzen, s minden támogatást meg kell adnunk, mert akkor kérhetjük csak számon az eredményeket. Bizalmat kell szavaznunk, hiszen nehéz körülmények között végzi a munkáját, bárki legyen is az. — Szándékát miért mondta el nekem, miért játszotta ki kártyáit? Az én megbízatásom csak arra szólt, hogy a jelenlegi helyzetről érdeklődjek. — Megtehettem volna, hogy ebben a kérdésben most nem nyilatkozom. A beszélgetésünk elején mondtam, hogy nem puccsra készülök, csupán tiszta közéletet szeretnék. Nem hiszerh azt, hogy nálam van a bölcsek köve, ám, ha valaki ezzel ellentétes, de ennél jobb megoldásról győz meg, készséggel segítem a jobb lehetőségek megtalálásában. Halász Miklós A választási törvény tervezete A Hazafias Népfront és a kormány társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A párt Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosításának fö irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártéleti szeptemberi száma. A politikai állásfoglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a Minisztertanács a társadalmi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók össze: váljon világosabbá, hogy milyen program alapján. ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat: bővül ion a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. , Az új alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására, a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabályait az alkotmány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, * mert kiálltak a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog. a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függetlenül működnek, a választás alapvető szabályait az Országgyűlés állapítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény módosításának társadalmi vitára bocsátott tervezete döntően az alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartalmaz. Természetszerűen felvetődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a közreadott törvényjavaslatokon. Így például szóba kerülhet az Országgyűlés, a tanácstestületek szerepének változása, az új társadalmi közmegegyezés mechanizmusának kialakítása, amelyek a választási rendszernek a törvénytervezetben nem érintett intézményei újragondolását is igényelhetik. A társadalmi vitának az is célja, kiderüljön, a javasolt változtatások alkalmasak-e arra. hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az alkotmány felülvizsgála ta. Megalakultak az előkészítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmányos szabályozásának kidolgozásával. Hasznos, es elősegíti az alkotmány felülvizsgálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdéseket is érintik. Ennek során megfogalmazódhat: célszerű-e az alkotmány felülvizsgálatának befejezése előtt a választási torvényt lényegesen módosítani. vagv erre csak az új alkotmány elfogadását követően kerüljön sor Közbenső megoldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, amelyekben kialakul a társadalmi egyetértés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valamelyik változatot, és alapiául szolgálhatnak a döntésnek. A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járulhatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogathatja. hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kialakíthat. Egy időben vagy külön A képviselői és a tanácstagi megbízatás tartalma különböző, az országos és a helyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemosódnak a feladutoki és a szerepfelfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémák megoldású, ra buzdítják a választók, ós ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt a keveredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választfisokon sem az egyéni programokban, sem a választási eljárásban, az agitációban nem vált el egyértelműen az eltérő jelleg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdekképviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várható ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás szabályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztási fontos politikai §lőnye, hogy a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszélesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szétválasztással s/.emben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választasi szervek tagjai munkaterhének növekedése, a költségek duplázódása, a választási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel, a tör-vény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői vá'—tás, a másik szerint 1990ben még azonos napon lennének. A jelölcs kritikus pontjai Egyhangú a vélemény abban, hogy az 1985. évi választások egyik legizgalmasabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre kerültek a jelölési rendszer ellentmondásai. Így többek köz.ott az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a jelöltnek javasoltak kiválasztása és maga a jelöltállítás. A jelenlegi szabályozás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölőgyűlésen ad alkalmat. A jelölőgyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez, hozzájárult, hogy a jelölőgy ű 1 ések lebi >ny ol í tásá na k jogi szabályozatlansága visz. szás helyzeteket is teremtett. A jelölögyűlésen való rÓNZvételi, szavazati jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zavarok az adott esetben szükségtelen feszültségek forrásává váltak. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatának megújítását igénylik. A jelölés folyamata a módosítás tervezete szerint három, egymásra épülő szakaszból áll: a •jelöltajánlás, a jelölést előkészítő bizottságok munkája és a jelölögyülés. Jelöltajánlás Annak érdekében, hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött ténylegesen közös politikai akarat, köz.össégi gondolkodás és cselekvés állhasson, indokolt a jelöltajánlás jogának kollektív jogként való megfogalmazása úgy, hogy minden, alkotmányosan működő szervezetnek. kollektívának jelöltajánlási joga legyen. A módosítás szerint a képviselőjelölt személyére Írásban ajánlást tehetnek a választókerületben múködö. jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesu. letek, 'gazdálkodó szerveze(Folytatás a 2 oldalon) - \