Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

Mb o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. cvíolyam, 248. szám 1988. október 17., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Bizalmi válság a szegedi tanácsnál Mondjon le a vb' Szeptember 15-én a szegedi tanácsülésen dr. Tóth Ká­roly, a 35-ös választókerület tanácstagja felszólította Papp Gyula tanácselnököt, a testület elött tisztázza azokat a mendemondákat, amelyek a tulajdonszerzési ügyeivel kapcsolatosak. Az elnök ismertette állami lakása megvá­sárlásának körülményeit, amelyeket a testület törvényes­nek ítélt, és bizalmat szavazott. Am dr. Tóth Károly fel­szólalása egy neutronbomba hatásával ért fel. A tanács, ülés után riport jelent meg Papp Gyula telektulajdonáról, amit követett több bejelentés, miszerint a megyei fő­ügyészség és megyei tanács vizsgálatot indít a telekszer­zés körülményeiről. Az ügyészségi vizsgálat már befeje­ződött, a megyei főügyész, bevárva a tanácsi ellenőrzést, a közeljövőben sajtótájékoztatót tart. A szegedi tanács ügyrendi bizottsága is vizsgálatot indít, ha erre a rendkí­vüli tanácsülés pénteken felhatalmazza. A bizalmi válsá­got tetézte, hogy a tanácselnök általános helyettese. Cson­ka István is vizsgálatot kért maga ellen különböző kér­dések tisztázására, amelyek függetlenek Papp telekügyétől. A szegedi tanács elmúlt negyven évének példa nél­küli helyzetében kerestem lel dr. Tóth Károlyt — aki alkotmányjogász —, hogy megtudjam, igaz-e, amit re­besgetnek a kulisszák mö­gött: további „bombákat éle­sít" a rendkívüli tanácsülés­re. Először arra kértem a tanácstagot, őszintén vála­szoljon arra: leleplező kér­déseivel azt a cirkuszt akar­ta. ami egyik hétről a má­sikra bekövetkezett Szege­den? — Nem vagyok összeeskü­vés részese, mint ahogy azt sokan hiszik. Kétségtelen, a legutóbbi tanácsülés előtt több választópolgár megke­resett, mint tanácstagot, szá­mon kérve rajtam, nyugodt lelkiismerettel szavaznék-e a napirendre tűzendő ren­delettervezetre, ami az ál­lami lakások megvásárlásá­val foglalkozik. Szuverén ta­nácstagként álltam fel, és tettem fel kérdéseimet. — Nem egészen értem az álláspontját; ön is bizalmat szavazott a tanácselnöknek? — A törvényességről és nem a tisztesség kérdéséről szavaztunk. Egy nagyváros polgármestere ne csak tör­vényesen, hanem tisztessége­sen is cselekedjen. — ön tudott a telekügy­röl? — Arról nem tudtam. — Felmerül az összeférhe­tetlenség kérdése. Mi annak a lényege? — Minden olyan politikai, gazdasági, s egyéb tevé­kenység, magatartás, amely ellentétben áll a nép érde­keivel, összeférhetetlen a ta­nácstaggal. Az összeférheíel­lenség bejelentését uz ügy­rendi bizottság elnöke kö­teles a legközelebbi tanács­ülésen ismertetni. A beje­lentés alapján a tanács dönt uz összeférhetetlenségi eljá­rás megindításáról. Az ügy­rendi bizottság ezt követően körültekintően köteles meg­vizsgálni az ügyet, jelentését és határozati javaslatát a ta­nács elé terjeszteni. A ja­vaslat kétféle lehet: ha a bejelentést alaptalannak tartja, kérheti annak eluta­sitását, ha pedig alaposnak, javaslatot tesz az össze­férhetetlenség kimondására, vagy intézkedik a tanácstag visszahívására. — Milyen érzelmekkel megy a tanácsülésre? — Mindenképp az össze­férhetetlenségi eljárás meg­indítására fogok szavazni. Az elmúlt tanácsülésen való felszólalásom is ilyen céllal hangzott el. Derüljön ki, igazak-e a mendemondák. Egy dologra nyomatékosan felhívnám a figyelmet: ha a tanács végül is az össze­férhetetlenségi eljárás meg­indítása mellett dönt, az ügyrendi bizottságnak kizá­rólag — mint a bejelentés­ben is szerepel — a tanács­elnök és lánya lakásügyével, valamint telekügyével kell foglalkoznia. Ezen sem jo­gilag, sem erkölcsileg nem léphet túl. Az ügyrendi bi­zottság nem nyomozó ható­ság. Jogosult a tanácsi ügyek vizsgálatára, pontos felde­rítésére, de egyéb nyomoza­ti cselekményeket nem vér gezhet, nem rendőrség. — Pontosan mire gondol? — A szeptember 15-i ta­nácsülés után sokan keres­tek meg telefonon és szeme­lyesen, általam eddig nem ismert állampolgárok, és a legkülönbözőbb, elítélendő dolgokról . beszéltek. Meg­hallgattam őket, de termé­szetesen nem tekintem fel­adatomnak az ezzel való foglulkozást. Nemcsak ne­kem, de a tanácsnak sem tartozik a hatáskörébe, hogy ezekről a dolgokról vitát nyisson. Az összeférhetetlen­ségi eljárás esetleges meg­indítása az esetleges elma­rasztalással együtt az elnök politikai felelősségének meg­állapítását jelenti. Senki sem jogosult őt emberileg meg­gyalázni, rágalmazni, gyö­törni. Bízom abban, hogy a tanács rendelkezik olyan er­kölcsi tartással, hogy ezt megértse. — És akkor elégedett lesz? — Nem leszek elégedett, mert az a véleményem, hogy a dolgok normalizálásához sokkal többre van szük­ség. — tÍjra felszólal és java­sol valamit? — Igen. Javasolni fogom, hogy a végrehajtó bizottság testületileg, a vb-titkárt is beleértve, mondjon le. Ha a vb lemond,, indítványozom a tanácsnak, ezt a szándékát fogadja el, maradjon a kö­vetkező vb megválasztásáig hivatalában, és a testület köszönje meg eddigi mun káját. Ha nem mondana le, akkor a helyzet kínosabbá válik. Ebben az esetben ugyanis a vb-tagok egyéni felelősségének kérdését ve­tem fel, és visszahívásukat fogom javasolni. — Ez megdöbbentő. ön az egész tanácsi vezetés fe­jét akarja? — Ez a fogalmazás durva. Nem fejeket követelek, ha­nem törvényes, tiszta köz­életet szeretnék. — Miért akarja kilapátol­ni a végrehajtó bizottságot? — Legyen elegendő, hogy a vb tevékenységével kap­csolatban csupán arra uta­lok, ami a sajtóban meg­jelent. Óriási port vert fel, és még mindig nem ült le a lakástámogatások ügye. Ebben felelősség terheli a vb-t, hiszen megszavazta. Ugyancsak súlyos törvény­sértésnek és politikai bak­lövésnek minősítem a ci­gányügyben hozott júliusi döntését, ami deportálásnak is felfogható. Hasonlókép­pen felelősnek tartom a Tö­mörkény gimnázium igaz­gatói pályázata körüli cir­kuszért. Kulturált politikai viszonyok között e három ügy akármelyike önmagá­ban is elegendő lenne arra, hogy a vb levonja a megfe­lelő konzekvenciákat. — Hogyan látja a kivezető utat? •— Óriási felelősség „ter­heli a tanácsot ebben a helyzetben. Egy pillanat alatt lincshangulat alakulhat ki, és az események ellen­őrizhetetlenné válnuk. Ezt el kell kerülni. Ha látszólag káosz is van, a jelenlegi kö­rülmények között meg kell keresni a biztos pontokat. Olyan embert kell találni el­nöknek, aki ismeri a taná­csi munkát, gyakorlott a közigazgatásban, megfelelő vezetői rutinnal rendelke­zik, hiszen a tanácsi munka nem állhat meg. Ilyenkor, év vége felé mérleget kell készíteni, s tervezni a jövő évi munkát is. Segítenünk kell abban, hogy új csapa­tot szervezzen, s minden tá­mogatást meg kell adnunk, mert akkor kérhetjük csak számon az eredményeket. Bizalmat kell szavaznunk, hiszen nehéz körülmények között végzi a munkáját, bárki legyen is az. — Szándékát miért mond­ta el nekem, miért játszotta ki kártyáit? Az én megbíza­tásom csak arra szólt, hogy a jelenlegi helyzetről érdek­lődjek. — Megtehettem volna, hogy ebben a kérdésben most nem nyilatkozom. A beszélgetésünk elején mond­tam, hogy nem puccsra ké­szülök, csupán tiszta köz­életet szeretnék. Nem hi­szerh azt, hogy nálam van a bölcsek köve, ám, ha va­laki ezzel ellentétes, de en­nél jobb megoldásról győz meg, készséggel segítem a jobb lehetőségek megtalálá­sában. Halász Miklós A választási törvény tervezete A Hazafias Népfront és a kormány társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A párt Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosításának fö irányai­ról. Az állásfoglalást és an­nak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártéleti szeptemberi szá­ma. A politikai állásfogla­lásra és az elemzések ta­nulságaira építve a Belügy­minisztérium és az Igazság­ügyi Minisztérium elkészí­tette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, ame­lyet a Minisztertanács a társadalmi vita alapjául el­fogadott. A törvénymódosítás alap­vető céljai és irányai a kö­vetkezőkben foglalhatók össze: váljon világosabbá, hogy milyen program alap­ján. ki kit képvisel; a kép­viselői és a tanácstagi vá­lasztás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyil­vánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat: bővül ion a választásokat körülövező jogi garancia­rendszer. , Az új alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására, a politikai intézményrend­szer átfogó reformfolyama­tának részeként kerül sor. A politikai rendszer műkö­désének alapvető szabályait az alkotmány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, * mert kiáll­tak a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a vá­lasztójog. a szavazás titko­san történik. A választási szervek az államigazgatás­tól függetlenül működnek, a választás alapvető szabá­lyait az Országgyűlés álla­pítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók névjegy­zéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény mó­dosításának társadalmi vi­tára bocsátott tervezete döntően az alkotmány je­lenlegi keretei között is megoldható módosítási ja­vaslatokat és döntési válto­zatokat tartalmaz. Termé­szetszerűen felvetődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdések is, amelyek túl­mutatnak a közreadott tör­vényjavaslatokon. Így pél­dául szóba kerülhet az Or­szággyűlés, a tanácstestüle­tek szerepének változása, az új társadalmi közmegegye­zés mechanizmusának ki­alakítása, amelyek a vá­lasztási rendszernek a tör­vénytervezetben nem érin­tett intézményei újragondo­lását is igényelhetik. A tár­sadalmi vitának az is célja, kiderüljön, a javasolt vál­toztatások alkalmasak-e ar­ra. hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az alkotmány felülvizsgála ta. Megalakultak az előké­szítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkot­mányos szabályozásának ki­dolgozásával. Hasznos, es elősegíti az alkotmány fe­lülvizsgálatát is, ha a vá­lasztási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és ja­vaslatok, amelyek az emlí­tett kérdéseket is érintik. Ennek során megfogalma­zódhat: célszerű-e az alkot­mány felülvizsgálatának be­fejezése előtt a választási torvényt lényegesen módo­sítani. vagv erre csak az új alkotmány elfogadását követően kerüljön sor Közbenső megoldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, amelyekben ki­alakul a társadalmi egyetér­tés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képvi­selői és tanácstagi válasz­tások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a tár­sadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valame­lyik változatot, és alapiául szolgálhatnak a döntésnek. A törvény tervezete min­den szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldön­tött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járul­hatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tar­talmaz. Nyitott abban az ér­telemben is, hogy a társa­dalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogathatja. ha­nem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kiala­kíthat. Egy időben vagy külön A képviselői és a tanács­tagi megbízatás tartalma különböző, az országos és a helyi politizálás eltérő jelle­ge miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemo­sódnak a feladutoki és a szerepfelfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémák megoldású, ra buzdítják a választók, ós ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt a ke­veredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választfisokon sem az egyéni programok­ban, sem a választási eljá­rásban, az agitációban nem vált el egyértelműen az el­térő jelleg. Az időbeni el­különítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdek­képviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várha­tó ha ez a forma megfele­lő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanács­tagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a válasz­tás szabályainak (például: jelölés folyamata) differen­ciálása is. A szétválasztási fontos politikai §lőnye, hogy a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két al­kalommal teremt lehetősé­get a legszélesebb körű pár­beszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szét­választással s/.emben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választasi szervek tagjai munkaterhének növe­kedése, a költségek duplá­zódása, a választási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellen­érvekre tekintettel, a tör-­vény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanács­tagi és a képviselői vá'—­tás, a másik szerint 1990­ben még azonos napon len­nének. A jelölcs kritikus pontjai Egyhangú a vélemény ab­ban, hogy az 1985. évi vá­lasztások egyik legizgalma­sabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre ke­rültek a jelölési rendszer ellentmondásai. Így többek köz.ott az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a je­löltnek javasoltak kiválasz­tása és maga a jelöltállítás. A jelenlegi szabályozás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölő­gyűlésen ad alkalmat. A je­lölőgyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez, hozzájárult, hogy a jelölő­gy ű 1 ések lebi >ny ol í tásá na k jogi szabályozatlansága visz. szás helyzeteket is teremtett. A jelölögyűlésen való rÓNZ­vételi, szavazati jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zava­rok az adott esetben szük­ségtelen feszültségek forrá­sává váltak. A jelzett prob­lémák a jelölés egész folya­matának megújítását igény­lik. A jelölés folyamata a módosítás tervezete szerint három, egymásra épülő sza­kaszból áll: a •jelöltajánlás, a jelölést előkészítő bizott­ságok munkája és a jelölö­gyülés. Jelöltajánlás Annak érdekében, hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött ténylegesen közös politikai akarat, köz.össégi gondolkodás és cselekvés állhasson, indokolt a jelölt­ajánlás jogának kollektív jogként való megfogalmazá­sa úgy, hogy minden, alkot­mányosan működő szerve­zetnek. kollektívának jelölt­ajánlási joga legyen. A mó­dosítás szerint a képviselő­jelölt személyére Írásban ajánlást tehetnek a válasz­tókerületben múködö. jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdek­képviseleti szervek, egyesu. letek, 'gazdálkodó szerveze­(Folytatás a 2 oldalon) - \

Next

/
Thumbnails
Contents