Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

" 2 1988. október 12., szerda A választási törvény tervezete (Folytatás az 1. oldalról.) tck, intézmények dolgozóinak, illetőleg tagjainak közösségei és a lakóhelyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák alatt például a lakács utcabizottsagok, a tarsas. házi közösségek ós lakásszövetkezetek érthetők. Ebben az érteleimben lehat az egyének jelöltajánlási joga kollektív joggá integrálódik, hiszen valódi képviseleti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. A kollektív ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kérdése lesz. Azt kell tisztán látni, hogv a javasolt megoldás előrelépést jelent. Megszűnik az az ellentmondás, hogy a jelólögyülésen az ott helyben, először felvetődő személyre kelljen szavazni: jelölt legyen-e, vagy som. Tartalmilag az egyéni jelöltajánlási jog eddig is Csak akikor tudott érvénvesülni. ha megfelelő mértékű kollektív támogatást szerzett. Az úi keretek között egyértelműbbé válik, hogy ki kit képvisel, az ajánlott személynek mekkora a támogatottsága. Jelölést előkészítő bizottság A jelöltajánlás új rendszerének kialakítása felveti új választási szerv, a jelölést előkészítő bizottság létrehozását minden kepviselöi választókerületben. A javaslat szerint a bizottság 31-51 tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizottsága választja meg, a választókerület politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollektivok által javasolt választppolgarok közül. A bizottság tevékenységének nyilvánosnak kell lennie, mert csak a nyilvánosság teremtheti meg azt a közbizalmat, amely elengedhetetlen feladatai ellátásához. A bizottság működése: — ülése nyilvános, melynek idejét és időpontját közzé kell tenni; — munkájában tanácskozási joggal részt vehet a jelöltet ajánló kollektíva képviselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — ülésén bárkinek hozzászólási jogot adhat. A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánlásokat; — konzultációkat folytathat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdekében, hogy esetleg közösen támogatható programokban és személyekben állapodjanak meg; — a javaslatokat támogatottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölögyülés elé terjeszti. A bizottság nyilvános érdekegyeztető fórum, tevékenysége szigorúan kötött a törvényességhez. Minden ajánlással érdemben köteles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvényes feltételeknek nem felel meg (pl. nincs választójoga). A támogatottság mértékétől függetlenül valamennyi ajánlott személyről tájékoztatja a jelölőgyűlést. A támogatottság mértékének megállapításánál több összetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban az ajánló kollektívák és ezek tagjainak száma, az ajánló kollektívának a választókerületben betöltött társadalmi, politikai súlya, az ajánlott személynek a választókerület érdekében végzett tevékenysége. A társadalmi vita remélhetően tovább pontosítja a támogatottság mértékének tartalmi meghatározását. Az előkészítéskor felmerült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat tartalmaz a következő kérdésekben is: — a képviselőnek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; — a jelöltet ajánló kollektíva csak egy vagy több személyt javasolhat képviselő-jelöltnek. Jelölőgyülés Változatlan a jelölőgyűlésnek az a joga, hogy kizárólagosan dönt arról, ki legyen jelölt. A jelölőgyülés résztvevői csak a kollektívák által előzetesen ajánlott szemelyekröl szavazhatnak. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat elhangzásuk sorrendjében egyenként kell szavazásra bocsátani. Az 1985. évi választások tapasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik választási programjukat. Az elgondolás szerint. — a jelenlegi egyharmad helyett — a jelólögyülésen részt vevők felének igenlő szavazata szükséges a jelöltté váláshoz, kifejezve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott személyek közül a leginkább támogatottak legyenek jelöltek. Sok kifogás érte 1985-ben a választási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a jelólögyülésen a választókerületben lakó választópolgárokon kívül a munkahelyi közösségek tagjainak is volt szavazati joga. ,,Az jelöljön, aki választ" — fogalmazódott meg a tapasztalatok összegezésekor. A modosi.. tás szerint a jelólögyülésen szavazati joga kizárólag a balasitÖkéVüteF lakosainak van. További kérdésként merül fel. és a tervezetben alternatív javaslatként szerepel: a képviselői választókerület lakosai minden jelólögyülésen vagy csak egy alkalommal élhetnek a szavazati joggal. Ennek eldöntésénél kétféle, egymásnak ellentmondó lehetőséget kell mérlegre tenni: ha a jelölőgyülés résztvevői csak egy gyűlésen szavazhatnak. akkor kiküszöböljük az „utaztatást", ugyanakkor meggátoljuk, hogy az ajánló kollektíva minden választókerületi jelölőgyűlésen támogathassa saját jelöltjét. A törvényi garanciák erősítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszámláló bizottság működik. A törvény a jelölőgyúlésre vonatkozó további részletszabályok kialakítását (pl. a hozzászólások időtartamának korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) demokratikusan, a többségi elv betartásával a jelölőgyűlés résztvevőire bízza. E megoldás azért látszik célszerűnek, mert csak ott kell kiegészítő részletszabályokat megállapítani és alkalmazni, ahol erre igény mutatkozik. A tanácstagok választásánál a jelölést előkészítő bizottság feladatait a Hazafias Népfront helvi bizottsága látja el. A tanácstagi jelölésnél a jelölőgvűlésen további személvekre is javaslatot tehetnek a választópolgárok. Választási programok A választások népfrontjellegének egyik hagyományos megjelenési formája a választójogi törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a jelöltnek írásban nyilatkoznia kell a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról Politikai intézményrendszerünk reformja kapcsán nem zárhatók ki a választásokból azok az alkotmányosan megalakult szervezetek. amelyek a politikai szerveződés eddigiektől eltérő útját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megválaszthatóságnak az alkotmany, az alkotmányos jogszabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektívák és a jelöltek, illetőleg a választók és a megválasztott képviselők között. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektíva az ajánlott személy .választási programjához javaslatokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt követően, a választást megelőző napig ismertetheti választási programját. A választási agitációban, a lakossággal való kapcsolattartás szervezesében az ajánló kollektívák támogathatják a jelöltet annak érdekeben, hogy minél kedvezőbb és nagyobb ismertségre tegyen szert. A választási agitációnak (törvényes ' kereteket kell szabni: részben a jetölttől elvárható tisztességes magatartás normáinak kialakításával. részben a választási agitációra fordított pénzeszközök felhasználósának nyilvánosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a kapcsolat nem szakadhat meg. A javaslat ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogyha a vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánló kollektíva is kezdeményezheti visszahívását. Országos választási lista Az országos lista továbbfejlesztése két megközelítésből indokolt: váljék egyértelműbbé, hogy a listán indulp jelöltek milyen érde. keket, mely szervezeteket képviselnek, továbbá minden jelentős, a politikai intézményrendszerben meghatározó jelentőségű országos szervezet ka^'on helyet a listán. Ez szükségessé teszi az országos listán megválasztható képviselők számának növelését, a jelenlegi 35-röl mintegy 50-re. Ennek arányában csökkenne az egyéni képviselői választókerületek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által megállapított számban közvetlen jelölési jogot kapnak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Kamara, a TOT, a Szövosz, az Okisz és a Kiosz. A jelölt személyéről az országos vezető testületek döntenek. A nemzetiségek szövetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Tanács jelölheti. Reális alternatíva az országos lista jelenlegi szabályainak megtartása is. A tanácselnök választása Hosszabb ideje feloldásra vár az az ellentmondás, amely abból fakad, hogy a tanácselnök, mint tanácstag egy választókerülethez, mint a tanács elnöke pedig a település egészéhez kötődik. Feloldható az ellentmondás azzal, ha például a tanács elnökét a testület nemcsak a tanácstagok közül választhatja. A helyi tanácsok önkormányzati jellegének fejlesztése, a testületek meghatározó szerepének növelése igényli, hogy a település lakossága minél közvetlenebb befolyást tudjon gyakorolni a tanácselnök tevékenységére. Ezért új kötődési pontokat kell kialakítani, amelyek szélesítik az önkormányzat vezetőjének társadalmi bázisát, ugyanakkor egyértelmű felelősségi viszonyokat teremtenek a lakosság előtt. Erre tekintettel a módosítás tervezete tartalmazza, hogy a település választópolgárainak egésze válassza meg a helyi tanács elnökét. Ennek előnyei elsősorban ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete lehetővé teszi, illetőleg biztosíthatja, hogy a választók közvetlenül ismerhessék a tanácselnökjelöltet. Ezért a javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint valamennyi helyi tanácselnököt közvetlenül választaná a lakosság. a másik változatban a fővárosi kerület és a megyeszékhelyen működő városi, megyei városi tanács elnökének választása — a lakosság nagy száma miatt — nem közvetlenül történne. A tanácselnököt a közvetlen választáskor a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli. A jelölésre javaslatot a település bármely lakosa tehet, és ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyilvános ülésén kell megvitatni. Tanácselnöknek egy' vagy több személy is jelölhető. A tanácsrendszer új elemei Az állami szervezeti rendszerben a népképviseleti-önkormányzati jelleg új megfogalmazását tartalmazza a javaslat azzal, hogy a községi közös tanácsot a társközségekben megválasztott elöljáróságok alkotják. A társközségekben a választópolgárok elöljáróság! tagot választanak, aki egyben tanácstag is. E módosítási javaslat jelenleg elvi jelentőségű, és deklaratív jellegű. Teljes értékűvé az új tanácstörvény azzal teheti, ha kialakítja az alulról építkező államszervezeti rendet: minden községnek lehessen saját, önálló tanácstestülete, amely maga dönthet — a szakigazgatás kivételével — a saját hatáskörében, illetőleg a közös tanács útján ellátandó feladatokról. A módosítás vitát nyit arról is, hogy megváltozzon-e a fővárosi, megyei tanácstestületek összetétele. Ha a jelenlegi szabályozástól eltérően a fővárosi, megyei tanács tagjait csak a helyi tanácstagok közül lehet választani, akkor nyilvánvalóan növekszik a helyi önkormányzatok érdekképviseleti lehetősége, és megváltozik a területi tanácstestület szerepköre. A szavazás A szavazólapon hagyományosan a jelöltek nevei ábécé sorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy minden választó előtt ismertté váljon a jelölés során elért támogatottság mértéke, a szavazólap ennek megfelelő sorrendben tartalmazza a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a választáshoz, mint a semleges ábécésorrend. A szavazólap e két formája döntési változatként szerepel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan alternatíva található: — Az egyik változat a pótválasztások számának csökkentése érdekében bevezetné már az első fordulóban a relatív többség elvét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megválasztott képviselő, tanácstag, aki a választáson a leg tóbb, de legalább az érvényes szavazatok egynegyedét megkapta. — A másik változat fenntartaná az abszolút többség elvét, mely szerint a választás első fordulójából az kerül ki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a választás eredményének megállapítása alatt a sajtó képviselői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön engedely nélkül — jelen lehetnek a szavazóhelyiségben A pótválasztás egyszerűsítése A kötelező kettős jelölés bevezetése tette élővé a pótválasztás intézményét. A korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett a pótválasztások száma, amelyek a gyakorlatban nehézkesnek, esetenként formálisnak vagy ellentmondásosnak bizonyultak. A jelölögyülések kötelező megismétlése érthető ellenérzést keltett azzal, hogy a választas napján több ezer vagy több száz szavazatot elnyert képviselő és tanácstagjelölt ismételten megmérettetett az elenyésző létszámú jelólögyülésen. A pótválasztásnak szervesen kell kapcsolódnia a választási folyamat egészéhez, ugyanakkor egyszerű, gyors eljárást kell lehetővé tennie. A modositás tervezete szerint a pótválasztáson az a két személy indul, aki a választás napján a legtöbb szavazatot megkapta. Jelölögyülést csak akkor kell tartani, ha bármely okból nincs két jelölt. Ha egy jelölt van, akkor csak a hiányzó másik jelölt pótlásáról kell döntenie a jelölögyülésnek. Bírósági jogvédelem Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az alkotmányos garanciák érvényre juttatásában. A jogállamiság gondolati körében fogalmazódik meg a választásokkal kapcsolatos kifogások bírósági felülvizsgálatának szükségessége. A bírósági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a választás előkészítésével, lebonyolításával, eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal lehessen élni, például: — a választói nyilvántartásba való felvétel, vagy abból való kihagyás miatt; — a jelöltajánlás elutasítása; — a jelölőgyülés tevékenysége és döntése — a szavazás törvényes feltételeinek hiánya; — a választás eredményé, nek megállapítása ellen. A választópolgár a jogszabálysértőnek tartott intézkedés, döntés ellen először az érintett választási szervhez fordulhat (például: a jelölést előkészítő, vagy szavazatszedő bizottsághoz). Amennyiben kifogását elutasítják, az illetékes választási elnökséghez, fordulhat panaszával. A választási elnökség elutasító döntését lehet bíróság előtt megtá. madni. A bíróság népi ülnökök közreműködésével, gyorsított eljárás keretében, dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak nincsi helye. A bíróság megalapozott kifogás esetén a törvénysértő intézkedést hatálytalanítja (például meg. semmisiti a jelölőgyűlés eredményét, a választási eredményt), és intézkedik a törvényes rend helyreállításáról. Egyéb kérdések A választási törvény módosításának tervezete több, az előzőekhez képest kisebb jelentőségű, kiegészítő, pontosító módosításra is javaslatot tesz. Így: különbséget tesz a választójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozottak között, nö. veli a választási szervek feladat- és hatáskörét, a választási eljárás időtartamát, a választásokkal kapcsolatos hirdetmények, közlemények nyilvánosságát, pontosítja a visszahívás szabályait. Társadalmi vita A választási törvény módosításának társadalmi vitáját a Hazafias Népfront szervezi 1988. október utolsó hetétől. Minden állampolgár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, javaslatot írásba foglalnak, melynek összegezését a me. gyei népfrontbizottságok, végső soron az országos tanács végez el, és az összegezést a törvényalkotóhoz terjeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd meg a módosítás tartalmát, formáját, időpontját. (MTI) Rádiótelex HAZÁNKBA ÉRKEZETT JOHN C. WHITEHEAD John C. Whitehead, az amerikai külügyminiszter első helyettese vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. EMBERI JOGOK ROMÁNIÁBAN Az emberi jogok romániai állapotáról, ezen belül a romániai nemzetiségek helyzetéről kezdődött pénteken nemzetközi tanácskozás Rómában az olasü Helsinki-bizottság és különböző emberjogi nemzetközi szervezetek rendezésében. A tanácskozáson a részvevők felhívást fogadtak el. Ebben leszögezik: román részről aláírták az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi és politikai jogok nemzetközi egyeségokmányát, valamint a Helsinki Konferencia záróokmányát, ennek ellenére Romániában megsértik ezeket a jogokat. A konferencia felszólította az európai országokat, hogy az említett okmányokra hivatkozva, hassanak oda e jogok tiszteletben tartása érdekében KÖZÖS HADGYAKORLAT HAZÁNKBAN A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői kiképzési tervének megfelelően a Magyar Néphadsereg alegységei, valamint a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével szombaton közös hadgyakorlat kezdődött hazánkban, a Balatontól északra levő katonai gyakorlótereken. HATÁRÁTTÖRÉS Október 16-án, vasárnap hajnali fél 2-kor személygépkocsival kilépésre jelentkezett a letenyei határállomáson a 33 éves Kari Korda nyugatnémet és a 27 éves Hana Kordova, útlevele szerint csehszlovák állampolgár. Az útleveleket átadták ellenőrzésre, majd azokat hátrahagyva, a gépkocsival áttörték a határsorompót, és Jugoszláviába szöktek. A történtekről tájékoztatást kaptak a jugoszláv szervek. Az esemény vizsgálata folyamatban van 4 r