Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

110 1988. szeptember 10., szombat flz iráni parlamenti küldöttség látogatása Grósz Károlynál Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke kedden az Or­szágházban fogadta Mohant­mad Szadeg Halhali hodzsa­toleszlámot. az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnö­két. A megbeszélésen iclen volt Korom Mihálv. az Al­kotmányjogi Tanács elnöke. Korom Mihálv a nap fo­lyamán ugyancsak megbe­szélést folytatott a Moham­mad Szadeg Halhali hodzsa­toleszlám vezette iráni par­lamenti küldöttséggel. Az iráni politikus részletes is­mertetést adott országa bel­politikai helyzetéről, s külön kitért az irán—iraki konflik­tusra. Kérte Magyarország támogatását is. hogy a nem­zetközi fórumokon — minde­nekelőtt az ENSZ-ben — se­gítse elő a Biztonsági Tanács 598-as. az iraki—iráni hábo­rú befejezésére felszólító határozatának megvalósítá­sát. amely megítélésük sze­rint a tartós békét hivatott szolgálni. Utalt arra. hogy a genfi tárgyalásokat minden bizonnyal New Yorkban folytatiák maid. s ezek ered­ményes befejezése tartós bé­két biztosíthat a térségben. Nagyra értékelte az országa­ink közötti kapcsolatokat, s ezen belül is a parlamentek közötti együttműködést. Hangsúlyozta, hogy politikai, gazdasági, tudományos. Kul­turális. valamint más terüle­teken tovább bővülhetnek a már eddig is meglevő kap­csolataink. A tárgyaláson Korom Mihály — a vendé­gek kérésére — részletes tá­jékoztatást adott az Ország­gyűlés munkájáról, választá­si rendszerünkről, s belpoli­tikai helyzetünkről. A delegációt kedden fo­gadta Várkonvi Péter kül­ügyminiszter és Berecz Fri­gyes ipari miniszter. A küldöttség programjain részt vett Kevvan Imani. az Iráni Iszlám. Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Gorbacsov tudósoknál # Moszkva (MTI) Krasznojarszki látogatá­sának második napján a város tudományos 'központ­jában a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel találkozott Mihail Goirba­csov. A találkozón kialakult eszmecsere középpontjában a térség termelőerőinek át­fogó tudományos előrejel­zésre alapozott harmonikus fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. Kiutasították Londonból Kuba nagykövetét fl jemeni külügyminiszter Budapesten Várkonyi Péter külügy­miniszter kedden megbeszé. lést folytatott Abdel-Aziz ed-Dalival, a Jemeni Szo­cialista Párt Központi Bi­zottságiinak tagjával, kül­ügyminiszterrel, aki átuta­zóban rövid látogatást tett Budapesten. A megbeszélé­sen áttekintették a két or­szág Iközötti kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, s a közel-keleti térség legutóbbi fejleménye­it. 4 London (MTI) Hétfőn este berendelték Kuba londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, és közölték vele a kormány döntését: őt és egyik diplo­máciai beosztottját — ez utóbbi által hétfőn délután elkövetett tiltott fegyver­használat miatt — azonnali hatállyal kiutasítják Lon­donból. Oscar Fernandez Mell nagykövetnek és Medi­na Perez harmadtitkárnak 24 órát adtak a távozásra. A kiutasítási döntést Ti­mothy Eggar külügyi állam­miniszter közölte a kubai nagykövettel. Ezt követően Eggar a BBC televíziónak adott nyilatkozatában han­goztatta: a brit kormány a diplomáciai státussal való „megengedhetetlen vissza­élésnek" tartja, hogy egy diplomata bármilyen körül­mények között fegyverhasz­nálathoz folyamodjék. Eggar utalt arra is, hogy a múlt szombaton kiutasítot­tak egy beosztott vietnami diplomatát is, aki nagykö­vetségének bejáratánál pisz­tolyt emelve próbált elriasz­tani fenyegetően fellépő tüntetőket. A kubai diplomatát érintő hétfői incidens pontos rész­leteiről nem adtak hivatalos tájékoztatást. Egyes szem­tanúk állítása szerint a Lon­don diplomáciai negyedében lakó Medina Perez egy őt nyomon követő és a Camb­ridge Square-on lévő háza előtt megálló gépkocsira öt pisztolylövést adott le. A lövésektől senki sem sérült meg. A diplomáciai képviselete­ket biztosító rendőrügyosz­tály helyszínre küldött egy­sége a lakásán őrizetbe vet­te, és a közeli őrszobára kí­sérte a kubai diplomatát. Ott azonnal szabadon en­gedték, amikor igazolta dip­lomáciai mentességét. Medi­na Perez állítólag arra hi­vatkozott, hogy élete ve­szélyben forgott, amikor fegyverhasználathoz folya­modott. Külügyi szóvivői értekezlet Magyarország és Dél-Ko­rea kormánya meg van győ­ződve arról, hogy az állandó képviseletek felállítása hoz­zájárul kapcsolataik külön­böző területeken történő elő­mozdításához. A két kor­mány megállapodott továb­bá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgyalásokat kezdenek kétoldalú kapcso­lataiknak a diplomáciai kontaktusok felvételével já­ró rendezéséről. Kifejezték elhatározottságukat a tár­gyalások mielőbbi sikerre vitelében. Az MSZMP 1988 májusá­ban lezajlott országos érte­kezletén határozottan síkra­szállt a realitásokkal való szembenézés, gazdasági-tár­sadalmi reformjaink tovább­vitele, valamint a világ felé való nyitottságunk fokozása, a nemzetközi munkamegosz­tásba történő nagyobb mér­vű bekapcsolódás mellett — emlékeztetett a szóvivő. — Meggyőződésünk, hogy meg­határozó jelentőségű a ked­vező folyamatok erősítése és visszafordíthatatlanná téte­le érdekében az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélése és együtt­működése. A Koreai Köztársaság irá­nyában tett lépésünkkel ki­fejezésre juttatjuk a II. vi­lágháborút követően kiala­kult, és azóta fennálló tá­vol-keleti realitások iránti nyíltságunkat, elismerésünk­nek adunk hangot a Koreai­félsziget déli részén élő, a koreai nemzet több mint 48 millió lélekszámú csoportja iránt, amely — északi hon­fitársaikhoz hasonlóan — kiemelkedő eredményeket ért el a gazdasági építő­munkában. Ügy gondoljuk, hogy mostani fellépésünk­Magyarország és Dél-Korea állandó képviseletet létesít Budapesten, illetve Szöulban — jelentette be Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője ked­den az újságíróknak, majd nyilatkozatot tett a két or­szág kapcsolatáról. Utalt a Magyar Távirati Iroda közleményére, amelyből már ismeretessé vált, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köz­társaság, felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét, és azért, hogy megteremtsék, s szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-, műszaki-tudományos, egyéb, vala­mint konzuli kapcsolataikat, megállapodtak a két or­szág állandó képviseletének létesítéséről a két fővá­rosban. Megnyitásukra megfelelő időben sor kerül. kel hozzájárulunk az észak­és dél-koreai fél közötti párbeszéd folytatásához, a feszültség csökkentéséhez. Elvi külpolitikánk szelle­mében továbbra is támogat­juk a Korea békés egyesí­tésére irányuló konstruktív kezdeményezéseket. Meg­győződésünk, hogy dél-ko­reai jelenlétünkkel a koráb­binál hatékonyabban tu­dunk részt vállalni ebben a folyamatban — hangsúlyoz­ta a szóvivő, majd válaszolt a hazai és külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Az állandó képviselet lé­tesítése nyomán a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság részéről várható ész­revétellel kapcsolatban Ko­moróczki István elmondta: a kapcsolatok felvételét megelőzően a magyar kor­mány hivatalosan tájékoz­tatta a KNDK budapesti képviselőit, akik tudomásul vették a bejelentést. Egy további kérdésre válaszolva kifejtette: más szocialista országok eddig hozzánk ha­sonló módon nem emelték magasabb szintre kontaktu­sukat Dél-Koreával, ellen­ben 68 ország párhuzamo­san tart fenn kapcsolato­MAGYAR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG AZ NDK-BAN Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével kedden parlamenti küldöttség utazott Berlinbe, a Varsói Szerződés tagálla­mai parlamentjei elnökei­nek találkozójára. A tanács­kozáson várhatóan szó lesz a Varsói Szerződés tagálla­mai törvényhozó testületei­nek az interparlamentáris tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokról, az inter­parlamentáris csoportok munkájáról. KITÜNTETÉS A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Népek Barátságin Bmlékplakettel tüntette ki a népeink közöt­ti barátság elmélyítésében kifejtett tevékenységéért Oldrich Mohelskyt, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének követtanácsosát. A kitüntetést kedden Ribánsz­ki Róbert, a HNF OT titká­ra adta át. Jelen volt Ond­rej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. MALILE BONNBAN Kedden a nyugatnémet fővárosba érkezett Reis Ma­lile albán külügyminiszter, hogy viszonozza bonni part­nere és vendéglátója, Hans­Dietrich Genscher tavalvi látogatását. Tirana nemzet­közi elzárkózásának felol­dása, illetve külpolitikai és gazdasági Nyugatra nyitásá­nak meghirdetése óta Mali­le személyében most jár Nyugaton a legmagasabb beosztású albán politikus. CORDEST SZABADON BOCSÁTOTTAK Hatszázöt napi fogva tar­tás után hétfőn siaabadon bocsátották elrablói Rudolf Cordes nyugatnémet üzlet­embert, a Hoechst-cég liba­noni vezérképviseletének igazgatóját. Cordest 1987. január 17-én rabolták el Bejrútban, egy ottani üzleti útja alkalmával. KÉRÉS AZ ENSZ FŐTITKÁRÁHOZ Az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy-Britannia és Japán állandó ENSZ-képvi­selői hétfőn kérték az ENSZ főtitkárát, a világszervezet küldjön bizottságot annak kivizsgálására, hogy Irak valóban használt-e vegyi fegyvert az ország területén élő kurd lakosság ellen A kérést a nagykövetek: Perez de Cuellar főtitkárral hét­főn New Yorkban tartott megbeszélésükön tolmácsol­ták. A négy ország képvise­lői javasolták, hogy a vizs­gálóbizottság Irakba és Tö­rökországba látogasson el. Irak tagadja, hogy vegyi fegyvert alkalmazna a kurd lakasok ellen. Reformpárti esték Konzultáció Marjai Józseffel Marjai József elmondotta, hogy bár a szerkezetváltás terén továbbra sem sikerült számottevő eredményt elér­ni, az idei esztendő a kon­vertibilis export mutatóit te­kintve kedvezően alakult. Igen figyelemre méltó, hogy a legigényesebb piacokon, a fejlett tőkés országokban sikerült számottevő mér­tékben növelni az eladáso­kat. A magyar vállalatok ki­használták a kedvező kon­junktúrát, és előnyös volt az is számukra, hogy egyes nyersanyagok árai emelked­tek. Mindezek eredménye­ként az első nyolc hónap külkereskedelmi egyenlege 500 millió dollárral jobb, mint a múlt esztendő ha­sonló időszakában. Várha­tóan az év végére a kül­kereskedelem aktívuma dol­lárelszámolásban eléri a ter­vezettet, a 250 millió dol­lárt. A legfőbb gond azonban az, hogy ez az eredmény nem a struktúraátalakulás felgyorsulásából származik, jelentős szerepük van az átmeneti tényezőknek, a vi­lágpiaci konjunktúrának, va­lamint a cserearányok szá­munkra kedvező alakulá­sának. így továbbra is hiá­nyoznak a tartós stabilizá­ció eszközei. A kormány alapvető törekvése, hogy a jövőben mindenképpen biz­tosítsa az átütő struktúra­váltáshoz szükséges feltéte­leket. Az ehhez szükséges intézkedések meghozatalánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy miként ala­kul a társadalom tehervise­lő képessége, milyen feszült­ségek keletkeznek egyes ré­tegeknél. Ehhez kapcsolódva többen is megkérdezték Mar­jai Józsefet, mi a véleménye arról, hogy az infláció meg­haladja a tervezettet, ö azt válaszolta: nemcsak az árak nőnek gyorsabban, hanem a bérek is. A KSH infláció­A reformpárti es­ték rendezvénysorozatát kedden gazdaságpoliti­kai előadással és kon­zultációkkal folytatták a Kandó Kálmán Műsza­ki Főiskolán. Marjai Jó­zsef miniszterelnök-he­lyettest, kereskedelmi minisztert elsősorban je­lenlegi gazdasági gond­jainkról, s a kormány véleményéről kérdezték a fiatalok. val kapcsolatos számításai megbízhatóak — a felszóla­lók közül ezt is többen tuda­kolták —, nemzetközi inté­zetek is erre a megállapí­tásra jutottak a magyar sta­tisztikai számítási módszere­ket elemezve. Marjai József — utalva arra, hogy sokan keveslik a kormány reformintézkedéseit — elmondta, hogy a reform gyorsítása, az állami támo­gatások leépítése, az árak felszabadítása, a piaci vi­szonyok kiépítése a mai vi­szonyok között mindenkép­pen erősíti az inflációt. A kormány hároméves támo­gatási leépítési programmal rendelkezik, arról azonban, hogy jövőre mekkora le­gyen a támogatásleépítés mértéke — 25 vagy 40 mil­liárd forint —, még jelentős a vita. A jelenlegi elkép­zelések szerint ugyanis a fogyasztói áremelkedés üte­me 1989-ben nem haladhat­ja meg az ez évit. Sok szó esett a jelentős adósságterhekről is. Vajon a magyar gazdaság teljesítmé­nye mikor növelhető olyan mértékben, hogy lényege­sen csökkenteni lehessen a külföldi adósságszolgálatot? Erre a kérdésre Marjai Jó­zsef elmondotta, hogy az elkövetkező 5-6 esztendőben csak fokozatosan javul a helyzet, továbbra is igen nagy terhet ró a gazdaság­ra, s így a lakosságra az adósságtörlesztés, a népgaz­dasági egyensúly javítása. A jövő évi gazdasági el­képzelésekről elmondotta, hogy a kormányzat a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésére beterjesztett progra­mok közül az úgynevezett A változat megvalósítását tá­mogatja. Ki kell építeni a szocialista piacgazdaságot, biztosítva a termelési té­nyezők árainak szabad ala­kítását, az import liberalizá­lását, a munkaerő, a pénz és a tőke szabad mozgását. Ezeket a célokat tartalmaz­za az A változat, amelynek megvalósítása azonban két területen kérdéses. A re­form felgyorsítása ugyanis a fogyasztói árak további emelkedésével járna, s je­lenleg úgy tűnik, hogy a szükséges külső források sem biztosíthatók teljes mérték­ben. Ezért a szakemberek az A változat részleges módo­sításán dolgoznak. Az alap­elvekről Marjai József el­mondotta, hogy számításai szerint jövőre az ideinél na­gyobb konvertibilis árufor­galom-aktívumot kell elér­ni. s az adósságállomány to­vábbi növekedése nem ha­ladhatja meg az 500 millió dollárt. Ha nem is kerülhet sor a konvertibilis importforgalom teljes mértékű liberalizálá­sára, a jelenlegi korlátokat a termékek mintegy 45-50 százalékánál meg fogják szüntetni. Jelentós előrelé­pés várható a bérmechaniz­mus korszerűsítésében, a belső fogyasztás csökkenése pedig várhatóan megáll. Szá­mos kérdés még vitatott. Gondot jelent például, hogy a jelenlegi számítások alap­ján jövőre még mindig túl nagy lenne a költségvetési hiány. Szükség van az ex­portszabályozás megváltoz­tatására is kat mindkét Koreával. Kö­zülük többen — Ausztria, Finnország, India, Indoné­zia, Líbia, Pakisztán és Svédország — párhuzamos képviseletet működtetnek Szöulban, illetve Phenjan­ban. Egy, az állandó képviselet diplomáciai státusára vonat­kozó újságírói kérdésre a szóvivő kifejtette: az állan­dó képviseletek minősítése a két ország tárgyalásainak eredménye. A továbbiakban gazdasági vonatkozású fel­vetésekre leszögezte: Ma­gyarország kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­désre törekszik Dél-Koreá­val is. A konkrét együttmű­ködés területei azonban a közeljövőben sorra kerülő tárgyalásokon alakulnak ki. Közölte: a konkrét gazda­sági, kereskedelmi kapcsola­tokról folyó tárgyalásokról hallható híreket nem tudja megerősíteni, mert ez a te­rület egy másik tárca ha­táskörébe tartozik. A szóvivő — ugyancsak kérdésekre válaszolva — be­jelentette: Jichak Samir iz­raeli kormányfő szeptember 14-én kétnapos magánláto­gatásra Magyarországra ér­kezik. A politikus program­járól, a két kormányfő kö­zött várható megbeszélések témáiról azonban nem tu­dott érdemi tájékoztatást adni. A Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi munkata­lálkozója nyomán történt előrelépés iránt érdeklődő újságírói felvetésre a szóvi­vő megállapította: a két or­szág közötti legfelsőbb szin­tű találkozó megtörténte ön­magában véve fontos előre­lépés. Ezt követően mind­két fél bizonyos javaslato­kat juttatott el egymáshoz a további lépések lehetősé­géről. Szó van — alacso­nyabb szinten folytatandó — pártközi párbeszédről, s vár­hatóan magyar tanácsi dele­gáció utazik a közeljövőben Romániába. Az MTI munkatársa az NSZK-beli kémügy magyar vonatkozásairól érdeklődött. Komoróczki István elmond­ta: egyes nyugati lapokban több cikk jelent meg az el­múlt hetekben a nyugat­németországi kémügyről, amelynek néhány magyar származású, de évtizedek óta külföldön élő szereplője is van. Az ügy körül kibon­takozott sajtókampány kap­csán a Külügyminisztérium nevében kijelentette: a Ma­gyar Népköztársaság olyan, elvi alapokon nyugvó kül­politikát folytat, amely — lehetőségeinket figyelembe véve — aktívan hozzájárul a kedvező nemzetközi folya­matok erösitéséhez, a kelet —nyugati párbeszéd fenn­tartásához és a különböző társadalmi berendezkedésű országok sokoldalú kapcso­latainak elmélyítéséhez. Grósz Károly nemrég lezaj­lott és széles körű, pozitív visszhangot kiváltó tárgya­lásai az Amerikai Egyesült Államokban ós Kanadában hangsúlyozottan mutatják a magyar fél kapcsolatépítő és -fejlesztő készségét Ez a készség töretlen, és függet­len a politikai kojnjunktúra változásaitól. A szóvivő meggyőződését fejezte lei, hogy ezt partnereink is jól tudják, és velünk együtt lépnek fel a kapcsolatain­kat zavaró körülmények, a sajtókampányok megszünte­tése érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents