Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

1988. szeptember 14., szerda 3 Kistermelők borversenye •Az összes hazai borvidék képviselteti magát a kistermelök szeptember 23-án Szekszárdon megkezdődő első országos borversenyén — jelentették be kedden, Szekszárdon, az esemény sajtótájékoztatóján. A versenyt a Kertbarátok Szövetsége rendezi a Hazafias Népfront közreműködésével, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi (Minisztérium anyagi támogatásával. A tájékoztatón Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Szövetségének elnöke elmondta a sajtó képviselőinek, hogy Magyarországon a szőlő- és bortermés több mint 50 százalékát a kistermelők adják, ezért a minőségre való ösztönzés, illetve a jó minőségű áru elismerése ma már milliókat érint. A kistermelők értékesítési lehetőségeit javítja, hogy a verseny díjnyertes borait, külföldön már jól bevált módszer szerint, felvásárolják, palackozzák, és a palackokon feltüntetik a termelő nevét, így kerülnek majd hazai vagy külföldi piacra. A kertbarátok országos borversenyét a Szekszárdi szüret elnevezésű rendezvénysorozat keretében tartják. Az ünnepélyes eredményhirdetés szeptember 24-én délelőtt lesz a Művészetek Házában. Jelen lesznek az illetékes kereskedelmi vállalatok vezető szakemberei is. (MTI) Rt. lesz a Skála-Coop A tatabányai Skála Sztráda és a pécsi Konzum Áruház részvénytársasággá alakulásával kapcsolatos kedvező tapasztalatok — hangzott el a Skála-áruházak igazgatóinak tatai országos tanácskozásának második napján, kedden — arra ösztönzik a Skála-Coop vezetőit, hogy valamennyi — együttesen 200-nál is több — tagvállalatuk bevonásával mielőbb részvénytársaságok alakuljanak. Brückner István, a Skála-Coop vezérigazgatóhelyettese bejelentette, hogy az átalakuláshoz szükséges szervezési munkát megkezdték, s ennek befejezését októberre tervezik. Vállalkozók az új törvényről A Vállalkozók Országos Szövetsége társadalmi vitára lenti csak a teljesítményekre hívta tegnap Szegedre a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád való nagyobb ösztönzést, megyei országgyűlési képviselőket. Gondolatébresztő be- S^t^alaTuí? W a vezetőt Palotás János, a VOSZ társelnöke tartott. VOSZ országos vezetői és a három megye "félen levő kép— jövedelemátcsoportosítás viselői között. Mag Pál — kellene megfelelni ha- Csongrád megyei képviselő a nem például az intézmény- magánvállalkozások és az rendszer radikális leépítésé- állami vállalatok gazdasági vei. az exporttámogatás versenvbeli esélvegvenlósédrasztiküs mérséklésével, a gét latolgatta. Madar Islvun védelmi kiadások átcsopor- Bács-Kiskun megyei képviHangsúlyozta. hogv a születőben levő törvény csak a szervezeti formák és a jogi szabályozás területén kínál korrekt feltételeket. A hónapokkal ezelőtt megfogalmazott gazdaságirányítási váltásra — az általa képviselt testület véleménye szerint — ezúttal sem kerül sor. A korábbi gazdaságiránvitás csaknem minden eszköze napjainkban is tovább él. Amikor a keletkező jövedelmek 80 százaléka központosításra kerül, akkor a gazdálkodóknál maradó 20 százalék rendkívül kevés ahhoz, hogy a kibontakozás megindulhasson. A VOSZ szerint a jelenlegi kormányzat prioritási rendszere nem megfelelő. Visszafogott gazdaságban lehetetlen a kibontakozás. A jelenlegi koncepciót mihamarabb meg kellene változtosításával. A társadalmi szerződéseket akkor is teljesíthetné a honvédelem, ha a kiképzési időn túl a fegyveres testületek tagjai a gazdaságban tevékenykednének. Erre a szándékot már többször kinyilvánította a kormányzat. de a VOSZ szerint érdemi-gyakorlati lépések még nem történtek. A vállalkozók szerint csak a további eladósodással képzelhető el. hogy 2—3 éven belül fordulat következzen be a magvar gazdaságban. Az adórendszerben sem elegendőek a módosítások, igazi selő annak a lelkiismereti gondiának adott hangot, hogy a hétfőn kézhez kapott 550 oldalas dokumentum végiggondolására. az ellenérvek mérlegelésére október 5-ig. a parlamenti ülésszak nyitányáig igazán nem lesz ideje. Karácsonyi Sándor Csongrád megyei képviselő pedig többek között arról szólt, hogv az ilyen fórumok a nem közgazdász-képi iselők számára is érthetőbbé teszik a törvények szellemét, ellentmondásait. Különösen értékesnek nevezte a VOSZ által a képviselők számára változásra lenne szükség. Az átadrti rövid, lényegre toró tatni. A vállalkozási adótér- év első nyolc hónapjában be- és kezétthető anyagokat. vény érdemi átfogalmazására van elengedhetetlen szükség. A kormányzat ..panabizonyosodott, hogv az általános forgalmi adó jelenlegi mértékére nincs fedezet a sza", hogy a remélt adobe- gazdaságban. Hogv lendületvételekre hiába várnak. En- be jöhessen a népgazdaság, a nek oka a vállalkozók szerint. hogv a nagymértékű központosítás már működőképtelenné gazdaságot, a személyi jövedelemadó progresszivitása visszafogta a teljesítményeket. Egy olyan szabályozási koncepcióra lenne szükség, amelyben a gazdaság élénkítésének van a legfőbb prio0—10—18 százalékos adókulcsokat javasolják. Ekkor csakrem több áru forogna, s lényegetette a sen megnőne az adóalap. A A tudósító kicsit értetlenül regisztrálta, hogv Békés és Bács-Kiskun megyéből több képviselő érdeklődött a szeeedi rendezvény iránt, mint a Csongrád megyei törvényhozók közül. Az előbb név szerint említetteken kívül még egy valaki ielent meg személyi jövedelemadóban aki háromnegyed óra múltán törvényes garanciát kértek távozott. A többiek — egéaz Országgyűlésen, hogv kö- szen biztos — más. fontos elvethesse az infláció mérté- foglaltságuk miatt maradtak két. Egy hónapja a módosí- távol. Pedig nem egyéves kitásról a pénzügyi kormány- hatású törvényben fog denzat még hallani sem akart, tení október első napjaiban ritása. aztán az életszínvonal Az utóbbi napok eseménye, a Parlament, s gazdaságunk további zuhanásának meg- hogy hajlandóság van az és társadalmunk jelenlegi akadályozása következne, adósávok megváltoztatására, helyzetében talán a fontos mivel társadalmi elszegénve- A VOSZ felhívja a figyelmet. dés közben csúcsteljesítményekre naivitás lenne várni. hogv a nyitás csak akkor ielent szigorodást az s ezek után következhetne az adórendszerben, ha a csúszkérdésben kezüket feleme löknek nem ártana a lehető legtöbb helyről információkat gyűjteni, és az erre kí r Érzelem helyett érdele Az. idén a búzatermelésben rekord született. A gazdaságok hektáronként átlagosan 5440 kilogramm termést takarítottak be. ami néhány kilogrammal meghaladja az eddigi rekordot. Maradéktalanul mégsem örülhetnek a gazdaságok vezetői, mert aratás közben és azóta is nehezítette helyzetüket a gazdag termés felvásárlásának pénzügyi ellentételezése. Kevés volt a pénzük a gabonaforgalmi vállalatoknak, kibocsátott váltóikat vonakodva fogadták el a partnerek. Több helyen a kenvérnekvaló leértékelődéséről, bizonytalan megítéléséről beszéltek, mivel a búzaért kapott váltót az arjó kifizetésére nem fogadták el. mintha az állam sem bízna a termés értékében. A késedelmes fizetés sok halyen a pénzügyi stabilitást veszélyeztette. Pillanatnyilag tehát megingott a búzatermelésbe vetett hit. de mindennek ellenére ezután is a legfontosabb árunövénvek közé tartozik a gabona a gazdaságokban. Ezt mindenekelőtt az ielzi, hogy a szántóterületnek még mindig több mint 60 százalékát foglalja el. A gabona értéke évente 50 milliárd forint, ezen túl ntég az állattenyésztés is 80—30 milliárd forint értéket állit elő a gabona takarmányozása révén. A kettő eavütt meghaladja a mezőgazdasági termelési érték felét, emiatt pótolhatatlan bevételi forrásai a nagyüzemeknek, nélkülük az eredményes vállalati gazdálkodás el sem képzelhető. Már régóta nem volt a döntő 1985-ben is. amikor 10 százalékkal csökkent a kukorica vetésterülete. Ez ellentétes volt a népgazdasági törekvésekkel és szükségletekkel, hiszen a kukorica a búzánál drágább a világpiacon, s a takarmánygabonára itthon is nagyobb szükség van. Az üzemi és az országos érdek ütközött, s mivel a költségek 34 százalékkal nőttek 1983-hoz képest, a felvásárlási ár viszont csak 9 százalékkal emelkedett. Ennek következménye, hogv az átlagos jövedelem visszaesett: s szinte már elrettentő tapasztalat. hogv 1986-ban a termelőszövetkezetek fele. a termőterület 40 százalékán tonnánként 420 forintos veszteséggel termelte a búdöntést a vetést irányítók zát. hozták, a maguk javára cselekedtek. Jó okuk volt rá. mert a kukorica vetésterületének növelésére inkább csak a szavak, a búzáéra akkor a Mindezek tények. hatásukkal. a várható következményekkel előre lehet számolni. A gabonatermelés korábban tekintélyes és biztos jövedelemtermelő ágazata gazdasági ésszerűség ösztön- volt a mezőgazdaságnak. zött. A nyolcvanas évek derekán a búzatermelés hektáronkénti jövedelme hétezer, a kukoricáé háromezer forint körül mozgott. Az ellentmondásokat tapasztalva számos, nem mindig a piac szabályaira épülő ösztönzési módszer született, s bár valóban javult valamelyest a kukoricatermelés jövedelmezősége. mértékét, gazdasági hatását jelzi, hogv a gazdaságok az idén is 5 százalékkal kisebb területen vetették el a tervezettnél. Az ösztönzés tehát a kukoricatermelésben sem volt egyértelmű, s ugyanebben az időben romlott a búzatermelés helyzete. A tapasztalatok mégis félreérthetetlenül bizonyították, hogy a kukorica és a búza termelésének gazdaságossága egymással ellentétes irányban mozgott, semlegesítve ezzel a kedvező hatáalapon — a kenvérnekvaló sokat is. megtermelése miatt —. ha- J nem gazdasági érdekből kí- Országos Tanácsa elemezte a séri megkülönböztetett fi- búzatermelés iövedelmezőTermelőszövetkezttek gyelem a gabonatermelési a gazdaságokban. Az érdek ségét. s kiderült, hogv 1986ra a tonnánkénti termelési ha ez bármilyen ok miatt kedvezőtlenül változik. tovább romlik a gazdaságok pénzügyi helyzete. Az pedig már eddig is a kritikus határhoz érkezett a termelőszövetkezetek több mint harmadában. E konjunkturális helyzetnél biztonságosabban mutatta a gabonatermelés iövőiét. hogy a mintegy 100 milliárd forint értékű élelmiszerexportra mindaddig szüksége van az országnak, míg annak csökkenését más népgazdasági ágazatok nem képesek pótolni. Az élelmiszerexport egyik stabil alapja pedig a gabona, hiszen közvetlenül, valamint a takarmányozás révén az állattenyésztési termékekkel szolgálja a külgazdasági egyensúlyt. A gabona jövője az egész magyar gazdaság teljesítőképességétől függ. Jelenleg szükség van rá népgazdasági és üzemi érdek a fejlesztése. ezért a valós termelői érdekeltség sem hiányozhat. M. P. Egyévesek a szegedi „petősök" Mint tudjuk, sokfelől csodájára járnak a budapesti Pető Intézetnek. Egy éve, hogy Szegeden is megszervezték a mozgáskorlátozott gyerekek speciális óvodai csoportját. Miért éppen Hattyastelepre esett a választás? Mindinkább kezdem hinni, tudni, ebben az óvodában volt meg [legfőképpen az a lelki szabad vegyérték, szeretettöbblet, ami nélkül egy csodálatos módszer is könnyen veszíthet az erejéből. iELső meglepetés akkor ért, amikor a vezető óvónő, Barna Lajdpné szobájában rohan felém Vivien. Az a csöpp, aki alig egy éve járegyensúly megtartása. Ez utóbbi követelménveknek tatás mértéke a !7 százalékos inflációt eléri. Ennél naKdL Kyuiicill. ca Oú CJlt I+l- ' ' > C - t > . a nálkozó alkalmakat minden-1 ni se tudott, a> jobb kezét, sem a korábbi módszerekkel eyobb mértékű módosítás ieképpen kihasználni. Bőle István Á kukorica is „váltós" lesz Bizonytalan a terméskilátása, a dák és a gabonaipari vállalatok újabb és újabb mintavételekkel igyekeznek felmérni, valójában milyen hozamra számithatnak ebből a fontos takarmánynövényből. Az ország egyes déli vidékein már a betakarítást is megkezdték — így példá ff vállalatainak kedvező feltételeket biztosíszerint azon- tani mezőgazdasági partneszerényebb reiknek, akik szívesen venmennyiséggel is be kell ér- nék, ha árujukért készpénzt niük; az eddigiek szerint kapnának. Ezért a felvásár1,65 millió tonnát kínálnak lók (megpróbálnak újabb kukorica ipar megyei mezőgaz- eddigi jelzése ban esetleg fel a termelők, mindenekelőtt azért kevesebbet, mert az idei termés a tervezettnél várhatóan kisebb lesz. A jelenlegi szerződésállomány ul Baranyában és Békésben szintén ezt tükrözi, de ez a —, ám ez amolyan kényszerű megoldás, hiszen a tartós nyári szárazság következtében van szükség a gépek 'korai indítására. A termés ugyanis sokfelé „megsült", és így már semmi remény továbbiakban még módosulhat; az elmúlt évek átlagában a ténylegesen átvett mennyiség 300-400 ezer tonnával meghaladja azt, amit a szerződésekben eredetileg lekötöttek. A törszt mindenbanki hitelekhez jutni, a lehetőségek azonban korlátozottak. Ezért a kukoricáért részben váltóval fizetnek majd, ugyanúgy, mint az a kalászos gabona esetében korábban megtörtént. lábát mereven tartotta. (Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy természetes módon a gyerekeknek itt szabad bejárása van az irodákba, a felnőttekhez, bármit lehet tőlük kérdezni.) Vivi ezzel a lehetőséggel gyakran él. — Milyen az elmúlt egy év mérlege? — Tizenkilenc kisgyerek oktatását végeztük eddig a Pető Intézet instrukciói alapján. Hetente egyszer Budapestről érkezik hozzánk egy szakember, egy úgynevezett konduktor, aki összeállítja a feladatokat, és betanítja azokat a picikkel, illetve az óvónőkkel. Ez a arra, hogy normálisan érjen esetre valamennyi kukoricábe, s kielégítően fizessen gazdálkodóknak. A Gabonatröszt szakemberei arra számítottak, hogy az idei termésből 1,8 millió tonna feletti mennyiséget vehetnek majd át az állami ért 5 százalékos felárat fizet, a jelenlegi árrendelet értelmében. Technikailag felkészültek a termés fogadására. A tröszt, valamint a vállalatok a felvásárláshoz gazdaságoktól és a termelő- szükséges anyagiak megteszövetkezetektöl. A gabona- remtésében igyekeznek a Számitógépes öntözés Jól vizsgázott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási tanszékén kidolgozott úgynevezett ökológiai elvű öntözési módszer: az eljárást alkalmazó 14 mezőgazdasági üzem az aszályos év ellenére átlag 25-30 százalékos terméstöbbletet ért el. A módszer lényege, hogy az öntözésre kijelölt táblákon termesztett növények, a talaj, az éghajlati viszonyok adatait számítógépbe táplálják, ennek alapján az egyetemi kutatócsoport vízmérleget készít, vagyis meghatározza, hogy melyik időszakban mennyi vizet célszerű kipermetezni a növény gyors fejlődésének érdekében feltétele annak, hogy a gyakorlatokat naponta ismételni tudjuk. A közel húsz gyerekből jelenleg öten számítanak a súlyosak közé. A többiek bekerülhettek a normái óvodai csoportokba. Ez számunkra a legnagyobb öröm, hiszen nem szeretnénk őket kortársaiktól elszigetelve nevelni. Bizonyos mozgásos gyakorlatokat azonban velük külön gyakoroltatunk. Arra az időre visszahívjuk őket, majd pedig ugyanazokon a foglalkozásokon vesznek részt, mint a többiek. Azt is elárulhatom, hogy az egészséges gyerekek is végeznek bizonyos láb- és kézfejlesztő gyakorlatokat, melyekre azért van szükség, mert rossz a tartásuk, a járásuk. A vezető óvónő a „bóbitások", azaz a .mozgáskorlátozott gyerekek közé invitál. Tart a foglalkozás, öt pici: Dani, Krisztina, Zsuzsi, Vivien, Marci. Közülük Krisztina és Vivien a rangidős. Kriszti még az ősszel csak a hasán tudott feküdni, most ül, és végzi a gyakorlatokat. (Viviről már az elején ejtettünk szót.) A legkisebb Marci, kétéves. Felnőtt segítség nélkül ülni sem tud. Közben Barna Lajosnétól megtudom, hogy folyamatosan veszik fel a gyerekeket. A környéken híre ment a speciális csoportnak. Zákányszékről éppúgy vannak érdeklődők, mint Kiskunhalasról, vagy Békéscsabáról, Hódmezővásárhelyről. Mi a legnagyobb gondjuk? A foglalkozásokhoz speciális eszközökre van szükség. Például asztalokra, székekre, padokra, 'bordásfalakra. A pénztelenség utolérte a hattyastelepieket is, és legfőképpen a mozgássérült csoportot. Az óvónőkben hiába van meg a szándék, a módszerek bármennyire is varázsiatasak, eszközök híján akadozik a munka. Tudom, az állampolgárról, az intézményekről aligha lehet már több bőrt lehúzni. Az is kétségtelen, nehéz bennünket meghatni. Vagy talán mégis akadnak olyanok, akik áldoznának a szegedi „petősök re"?! Ha már a közös kasszából nem futja erre sem! Méltányos-e, 'ha ezzel is büntetjük a segítségre szoruló gyerekeket? A konduktort, Surinás Klárát kérdezem, hol tart most a szegedi csoport? , — Ez a város az úttörők között szerepel. Hátrányt legfeljebb csak a tárgyi feltételek miatt szenvednek az itteni gyerekek. En a hét egy napját "toltom 'közöttük, egyébként a Pető Intézetben dolgozom. Az óvónők felkészültek, következetesek, gyakorlatokon kívül is nagyon figyelnek ezekre a gyerekekre. Itt, Szegeden ugyanolyan módszerekkel dolgozunk, mint Pesten. A mi speciális tornáinkat beépítjük az óvodai programba. Jó 'hangulatban, családias légkörben folyik a munka. Itt senki nem ég takaréklángon. A gyógytornász, Dabóczi Mária például úszni tanítja a „bóbitásoka t". A görcsös izomtónusokat nagyon jól lehet vízben mozgással oldani. Persze, az sehoi nincs előírva, hogy uszodába ¡kell vinni a gyerekeket. Mégis megteszik. Ezt én csak üdvözölni tudom. Időközben óriási nyüzsgés a folyosón. A középsösök, és a nagycsoportosok sétálni mennek. Ismerős arcok. Tavaly még „bóbitás" volt Zsolti, Attila, Gabi és Anikó. Anit az édesanyja nemrég még öl ben hrrtta az óvodába. Most a középsősökkel együtt futkos. Eddig a csodák, melyek szinte naponta megtörténnek Hatytyastelepen. De a ..kincstárnoki" már fél, retteg... B.E. ' * V