Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

W ; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 220. szám 1988. szcplcmber 14., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Vízlépcsőfokok I

dén májushan, a közlési tilalom feloldását követö napon, az Országos Vízügyi Hivatal előtt autóbuszba szállt a fővárosi és vidéki újságírók egy csoportja, hogy hajnaltól estig a bős—nagymarosi vízlépcső építésének, sokáig rejtegetett tényeivel ismerkedjen. Valóban szerencsésnek mondhatom magam, hogy engem is meghívtak erre az útra, nem csupán azért, mert kipróbálhattam: milyen érzés személyi igazolvány fölmutatásával átlépni az országhatárt. Mert az igazi élményt a túlsó oldalon látott „pokoli gödör" okozta: Bősön — azaz, Gabcsikovón — már csaknem elkészült a gigantikus betonteknő, a tulajdonképpeni vízlépcső. Megtiltották ugyan a fényképezést, de az elsomfordáló kollégák ballonkabátja alól gyakori kattogás jelezte: elkészülnek az embargó utáni első, féllegális felvételek. S ha már itt állunk e gödör partján, hadd mondjak valamit a kollégák kollektív lelkiségéről! Mindannyian ellenzékien és az építkezést ellenzően szálltunk föl a buszra. A vízlépcső históriájának sötétebb mozzanatait, a negatívumokat úgy vonzottuk, mint a mágnes a vasreszeléket. Éberek voltunk, és meg akartuk látni a bűn mélységeit Ezért kaptuk íöl mindannyian a fejünket, amikor a nagyberuházás szlovák KISZ-titkára előbb nem szólalt meg magyarul, majd kijavította a tolmácsot. Am keresve sem találtunk több vasreszeléket mágneses erőterünkbe hírek, információk, összefüggések kerültek. „Szóval, átálltát az ő oldalukra" — fogadták beszámolómat ismerőseim, holott csak annyi történt hogy végre megismerkedhettem és továbbadhattam az egyik álláspont szakmai tudásanyagának egy nap befogadható részét. Igaz, ez nem volt kevés, mert a vízügyiek úgy vetették ránk magukat, mint éhezők egy falat kenyérre. Nem volt kihasználatlan perc, folyamatosan mondták a magukét a buszon, Dunakilitin, az építkezés irodájában, a. bösi kocsmában, vagy a határátkelőn. Beláthattuk: ha valaki szenvedett a sajtóembargótól, az a „vizes" szakma, volt. Túrniuk kellett, hogy míg őket csendre intik odaföntről, addig alulról az elfojtott pusmogás helyett már kiáltó han. gok szólhatnak a beruházás környezeti hatásairól. így nem cáfolhatták sem azt, hogy kiszárad a Duna környéke, sem ennek ellenkezőjét, hogy mocsarasodásnak indul a táj. összeszorított ajkakkal „válaszolhattak" arra a képtelenségre, hogy egy esetleges földrengés nyomán kilenc méter magas vízáradat önti el a fővárost Így arról sem számolhattak be, hogy az építkezéssel mindig' és mindenütt együtt járó környezeti károkat milyen eszközökkel igyekeznek csökkenteni. Végül — és nem jogtalanul — az is fölvetődött a szakmában, hogy a kormányzat éppen így, elhallgattatásukkal és a környezetvédők néma inspirálásával akar olyan helyzetet teremteni, hogy a lakosságra mutogatva hátrálhat ki a számára egyre kellemetlenebb helyzetből. És most odáig jutottunk, hogy nincs jó megoldás. Köszönhetően annak, hogy egy antidemokratikus, szűkmarkú, korlátolt politikai gyakorlat az előzetes és nyilvános szakmai vita helyett a különböző érvrendszerű, zöldek kontra vízügy vitának adott teret. Ha alaposan megnézzük ezt az állatorvosi lovat, láthatjuk, a szocializmusnak nevezett újraelosztási rendszer többek között az információk visszatartása, val, a szakmai tények fölötti monopolisztikus rendelkezéssel okoz társadalmi betegségeket. Mert a vita a környezetvédők megközelítésében is azon a ponton izzik, ahol a zsurnaliszta a döntés-elökészités agyonhasznált, ám igaz tartalmában ritkán alkalmazott fogalmát jelöli meg'. Vagyis: mindenkinek — talán még a kormányzatnak is — az elhallgatás fáj. Most csupán abban bizhatunk, hogy ez a sajgás később, hasonló ügyek tárgyalása előtt is eszünkbe jut Visszalépkedve a két és fél évvel ezelőtti sajtótájékoztatóhoz: a buszon módomban állt interjút készíteni a nagymarosi beruházás főtervezőjével. A gondokat sem elhallgató, őszinte szakmai nyilatkozat nem kellett egy lapnak sem. Ilyen a mi glásznasztyunk... S talán ebbe a gondolatkörbe keríthető be az ügy egyik legérdekesebb tanulsága: a hallgatás feloldásával magas szinten is egyértelművé válé hogy paran. csoló kényszer a tájékoztatás, talán még az építkezés melletti propaganda is, ám a hírközlés monopóliumával rendelkezők nem tudták fölvenni a versenyt a nagyon kicsi tájékoztatási lehetőségekkel rendelkező alternatívokkal, amatőrökkel. Példák erre a tegnapelőtti tüntetések, melyeken — ez> ügyben — a kormánypártiság kisebbségiséget is jelentett. De miért legyen hatékonyabb a tájékoztatás, mint az ipar? A

másik tanulság: ha egy országos jelentőségű beruházásnak az előkészítése több vizsgálódári módot — szűken vett szakmait, környezetvédelmit, környezetgazdálkodásit, közgazdaságit és politikait — tételez fel, akkor a döntés előtt a tájékoztatásban is gondolni kell ezekre a nézőpontokra! Mivel ez nem történt meg, most teljesen eltolódott a hangsúly a politikai és környezetvédelmi szempontok felé. Szegedi vízügyi szakembertől hallottam, hogy ez a közös csehszlovák—magyar vállalkozás a trianoni békerendszer okos meghaladása. Ennek a gondolatnak a megvitatására még sok lipést kell megtenni. A vitatkozók azonban — nem ok nélkül — egyelőre az alsó lépcsőfokokon tülekednek. Dlusztus Imre Költségvetés és környezetvédelem A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén az Előterjesztések címen futtatott napirend keretében a testület tájékoztatást kapott a Tisza táj szerkesztőségéről, pontosabban a folyóirat néhány személyi kérdésének alakulásáról. Konkrét elképzelések és tárgyalások ellenére is betöltetlen a főszerkesztő-helyettesi poszt s egyelőre nem találtatott alkalmas személv a szerkesztőbizottság elnöki posztjára. Így a szerkesztőség jelenlegi összetétele, a szerkesztőbizottság működésének mostani rendje nem tekinthető véglegesnek — a művelődési osztály vezetőiének e megállapításával a vb egyetértett. Tudomásul vette a testület az együttműködési megállapodások eddigi teljesítéséről szóló elnökhelyettesi tájékoztatót. A vb-tagok hozzájárultak, hogy a megyei egészségvédelmi tanács úgynevezett Egészségvédelmi alapot hozzon létre — főként az alkohol- és kábítószerfogyasztás. valamint a dohányzás elleni küzdelem támogatására. a magas vérnyomás megelőzésére, a korszerű táplálkozás, a környezetvédelem. a tömegsport, a természetes gvógvmódok pártolására. E feladatok széles körű propagálásához, megvalósításához. a feilödést segítő kutatáshoz kérik maid az intézmények. vállalatok, magánszemélyek anyagi támo| Á megyei tanács vb-ülése J gatását. A befizetett pénzöszszegek a nyereség-, illetve személyi jövedelemadó-alapot csökkentik maid. A végrehajtó bizottsáe különbizottságot hozott létre, mely Üllés és Forráskút, illetve Fábiánsebestvén és Eperjes eddig közös tanácsainak különválasztását készítik maid elő. hogyha az Elnöki Tanács jóváhagyja a kérelmeket. az átszervezés zökkenőmentes leKyen. Döntölt még pótelőirányzatok engedélyezéséről és állami támogatás módosításáról is a testület, s hozzájárult ahhoz, hogy Ökrös Tamás deszki vtfc-titkárt — saját kérésére — felmentsék a tisztsége alól Végül a vb az október 20-ra összehívott megyei tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Félévi mérleg Az esztendő félideién túl a végrehajtó bizottság részmérleget készített — a tervés munkaügyi. valamint pénzügyi osztálya beszámoltatásával — arról. miként teljesült a megyei tanács idei első félévi költségvetési és fejlesztési terve. Nehezedő gazdálkodási körülmények. a pénzeszközök reálértékének csökkenése jellemzi az első hat hónapot — a tanácsok és intézményeik kötelezettségvállalását pedig erős visszafogottság. Az alapellátás intézményeinek működésére az árszínvonalemelkedés és a pénzzavarok kedvezőtlenül hatottak. de mint a beszámoló megállapítja: „az egészségügyi szociális. oktatási tevékenység színvonala nem csökkent, sőt. a tervben előirányzott fejlesztések. úgynevezett szakmai programok megvalósulásával bizonyos javulásról is lehet szólni". E napirend vitájában azonban több hozzászóló elmondta: a közvéleményben kialakult kép ennél negatívabb. (Így ítélte ezt meg egyébként legutóbbi ülésén a szegedi tanács végrehajtó bizottsága is. amikor a tanáncsi apparátus á'ta! javasolt további ötszázalékos megtakarításokat nem lartván reálisnak és teljesíthetőnek. intézményei ..nadrágszíját" nem húzta még összébb, s elvetette a javaslatot.) A megyei tanácsnak a beszámolót előzetesen megvitató két szakbizottsága úáv vélte: kerülni kell a túlzott optimizmust az intézmények vállalkozási kedvét megítélvén, s a lakossági közreműködéseket. anyagi áldozatvállalásokat vizsgálván. A helvi tanácsoknak nagyobb rugalmasságot s kevesebb óvatosságot kellene fölmutatniuk gazdálkodásukban — összhangban öná'lósági törekvéseikkel és szabadságukkal —. s ennek megfelelően a megvei tanácsnak is oldania kell a mostanihoz hasonló régi típusú elszámolási stílusát — hallottuk a vitában. Ami alighanem azt ielenti: a megyei költségvetési és fejlesztési tervek teljesítését a iövőben másként fog iák értékelni a megvei tanácsházán. Azaz az irányító testület a saját munkáját elemzi és minősíti maid. a helvi tanácsokéról pedig tájékozódik. Közepesen szennyezett Schmldt Amlroa felvételei KABÁTOK, BLÉZERFJV. A divattervez.-, vezői is. Most - az évszaknak megfelelően ,, .. , , ,, — kabátok, blezerek készülnék, mellette megaimodia a legújabb modelleket, es a ölt6nyök és a bundák is. Termékeiket nemvarrónö kiszabja és megvarrja azokat. Így csak a belkereskedelemben értékesítik, hatesznek a Szegedi Ruházati Szövetkezet ter- nem exportra is szállítanak belőle A végrehaitó bizottság 1982-ben tekintette át utoljára — véleményezve az akkor elkészült hosszú távú koncepciót — a megye környezetvédelmének helyzetét. Tegnapi ülésén a testület orról tájékozódhatott, hoav az eltelt hat év legnagyobb eredménye: Csongrád megye környezeti állapota nem haladta meg a közepes nzenvnyezettségi szintet. A termőföld mennyiségi védelmének 6—8 éve kezdődött kedvező folyamata ma is tart. a minőségi földvedelem programiának pedig közel negyven százaléka valósult meg 1976-tól 1987 végéig. A környezetkímélő kemizálás és a biológiai védekezés eredményeinek számbavétele után a tájékoztató jelentés egy súlyos gondot is megfogalmazott: a szennyvizek elvezetésében és tisztításában megmutatkozó lemaradást jelzi, hogv csak minden harmadik lakáshoz vezet közcsatorna, s a szennyvizeknek csak egytizedét tisztítják megfelelően. Romlik a folyók kémiai és bakteriológiai vízminősége — fürdésre már csak a mártélvi holtág alkalmas! A levegő, amit beszívunk. kevésbé szennyezett. de veszélyforrásnak kell tekinteni a rossz műszaki színvonalú gépjárműállományt. és általában a közlekedést. Ami az élővilág és tái védelmét illeti: elkészült a pitvarosi puszták természetvédelmi javaslata, a szegedi füvészkert és a Maros menti ártéri erdők egv részérek védelmét pedig most készítik elö. A települések köztisztasága nem kielégítő — állapítja meg a tájékoztató —. a lakásoknak csak feléből gyűjtik szervezetten a kommunális hulladékot. De azt legalább pormentesen, s általában két napon belül — viszont többségében nem megfelelő szemétlerakóhelven. A veszélyes hulladékoknak csupán a felét helyezik el jelenleg környezetkímélő módon. A tárolási feltételek akkor javulnak, ha a Szolnok megyei Kétpó kóz.ég mellett felépül a négy délalföldi megye veszélyes hulladékokat kezeló. közös telepe. Ennek átmeneti tárolóia várhatóan 1990-re készül el.