Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 210. szám 1988. szeptember 2., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint II város környéke, utcái, iskolái Tudósítás a szegedi tanács vb-üléséről Bőven volt miről beszélni és határozni a testület tagjainak a szegedi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén: a zsúfolt napirendből tudósításunkban csak néhányat tudunk kiemelni, azzal az ígérettel, hogy egy fontos, a váras minden lakóját érintő témáról, a vb-hivatai munkájának korszerűsítéséről, az el. só fokú hatósági tevékeny, ség továbbfejlesztéséről a közeli napokban részletesen beszámolunk. Utcanevek Az erre hivatott bizottság javaslatai alapján hozott határozat szerint, néhány szegedi utcának neve lesz, többnek — beépítés, vagy egyéb ok miatt — módosul a neve, néhányat pedig törölnek a jegyzékből. Az új közterületi nevek a következők: a Marostői városrészben Átrium, köznek nevezték! el a Magdolna és a Mária utcákkal párhuzamos zsákutcát; ökörszem utca lett a Rózsa Ferenc sugárúttól északra levő; az ipar. város területén a városgazdálkodási vállalat telepéhez vezető utcát ezentúl Városgazda utcának hívják, a közraktárakhoz vezetőt pedig Kereskedő köznek. A Ságváritelepen a Szabadkai útra nyílik a Dettre János cs a Czibula utca. Mihálytelken egy kialakítás alatt álló zsákutcát neveztek el Zsák köznek, a bodomi zártkertek gyűjtöűtját pedig Bodoini útnak. Üj-Petöfitelepen a Szilléri—baktói főcsatornával párhuzamosan a Bronz utca, az Acél utcától a Füge sor felé vezet az Ere utca, e kettőre merőleges a Kéz utca és a Réz utcával párhuzamos az Ezüst utca. Dorozsmán a Jerneynek a Dorozsmai úttól északra nyíló szakasza Orczy István utca lett. Odessza városrészben az ABC mögötti szolgál, tátóházak neve: Szolgáltató sor. Az. névjegyzékből törölték a Somogyi Bela teret, a Dohány us a Parajdi utcát Módosítottak a Baktói, az Obébai, a Hattyas és a Réti sor nevét, a sor elnevezés helyett ezentúl az utca használandó. Új telkek a községekben Utoljára nem egészen két évvel ezelőtt tekintette át a vb a városkörnyéki községekben a foglalkoztatás helyzetét. A téma most kilenc községben való vizsga, lódas alapjan „került az asztalra": a helyi tunacsok és gazdálkodó szervezetek vélemenye szerint a közsé. gek többségében megfelelő számú munkahely van, fog. lalkoztatási problémák csak Bordányban és Kübekházán adódnak. A munkahelyek megszűnésére és következményként a munkanélküliek számának növekedésére nem kell számítani a közeljövőben. Mivel a munkavállalók többsége a mezőgazdaságban dolgozik, az „időszakos alulfoglalkoztatottságot" melléküzemágak létesítésével igyekeznek el. iensűlyozni a téeszek. fi tájékoztató jelentés szerint a községekben a népességmegtartó erő növelése érdekében igyekeznek minél több lehetőséget biztosítani a lakásépítésekre, elsősorban bő telekkínálat révén. Ez Szegednek is érdeke, hiszen a város továbbfejlesztésének korlátai, az infrastruktúra terhelése miatt nem lehet ösztönözni a városba vándorlást (jóllehet, ezt adminisztrációs intézkedésekkel nem akadályozzák). A községi tanácsok segítik azokat, akik Szegedről akarnak kitelepülni. Például Szatymazon az ezer négyzetméteres telkeket négyzetméterenként 60 forintos áron adják, Zsombón 500, Deszken 400, Domaszéken 100 építési telket alakítanak ki. A törvény szelleme és betűje Az oktatási törvény bevezetésének tapasztalatai című beszámoló — előterjesztője Matusik Sándor, a művelődésügyi osztály vezetője —, kétségtelenül a legaktuálisabb témája volt a vb-ülésnek, hiszen tegnap volt az első tanítási nap. A két évvel ezelőtt hatályba lépett jogi szabályozás garanciát teremtett a nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságához, az iskolák szervezetében, működésében és vezetésében a demokrácia jobb érvényesítéséhez, az iskola nyitottságának fokozásához, és ahhoz, hogy az intézmények a • saját szükségleteiknek és feltételeiknek — a tanulók fejlettségének és érdeklődésének megfelelően — tervezzék a nevelés rendszerét. A két esztendő alatt csodák persze nem történlek. Az oktatás szakmai irányítása úgy változott meg, hogy a művelődésügyi osztályok szerepe csökkent, s a szaktanácsadói hálózat megszervezésével a megyei pedagógiai intézetek feladata lelt az iskolai szakmai munka segítése. A szakigazgatási szerv fenntartói és törvényességi felügyeletet lát el. Az eddigi tapasztalatok szerint olyan helyzet alakult ki, hogy — mivel a művelődésügyi osztály szakmailag már nem, a közben háttérintézménynek minősített pedagógiai intézet pedig még nem irányit, az iskolák szakmailag önmagukat irányítják. Könnyen belátható, hogy meghatározó szerepe lett Így az iskolavezetésnek. Következményképpen megindult az intézmények közötti differenciálódás. A többségükben megnőtt a munkaközösségek és a pedagógusuk aktivitása, kezdeményezőkedve, örömmel fogadták a szakmai önállóságot és módszertani szabadságot. Másutt viszont „nem elég felkészült még minden pedagógus" a nagyobb felelősséggel járó. és sok munkát is követelő önállóságra. Közülük töbl ben meg is fogalmazták, hogy inkább magukra hagyatottan érzik magukat, mint önállónak. A demokratizmus kiszélesítése jegyében születtek meg a vezetőválasztásokkal kapcsolatos jogszabályok. Az igazgatói munkakörök pályázat útján való betöltéséről van szó; ez az a miniszteri rendelet, amely az új oktatási törvény hatályba lépése óta a legtöbb vitát váltotta ki országszerte, és talán még annál is többet Szegeden. Annak ellenére, hogy a pályázati rendszer eddigi szegedi adatai önmagukban ezt nem indokolják: eddig itt összesen 38 pályázatot írtak ki, összesen 59 pályázat érkezett be (köztük csak egy a vidéki), és a 38 közül 37 eljárást sikeresen lebonyolítottak. A szakigazgatási szerv véleménye szerint viszont az az egy sikertelen — a Tömörkény gimnáziumé — fölmutatja a pályázati szisztéma több anomáliáját. Mindazonáltal kétéves tapasztalati anyag szolgáltatott alapot arra, hogy határozati javaslatot terjeszszenek a vb elé, miszerint a rendelet módosításra szorul. A szokatlanul nagy vitát kiváltott téma, (amelyről jegyzetünk az 5. oldalon olvasható) a pályázati rendszer ügyei mellet -nem sikkadt vl nem kevésbé fontos megállapítás, miszerint ha sürgősen nem javulnak az anyagi feltételek, az oktatási törvény végrehajtására nincs remény. A beszámolót a testület elfogadta és úgy határozott, hogy a pályázati rendszert szabályozó rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat határozatba foglalja és megküldi a művelődési miniszternek is. Megalakulás elölt n szőlő- és bortermelők egyesülele A szőlőtermesztéssel kapcsolatban kétféle gond látott egyetlen éven belül napvilágot. Először a tavaszi fagyok után, hogy elfagyott a termés, nem lesz szőlő. Utána regenerálódott az ültetvények jó része, s a gazdák, mezőgazdasági szakemberek bizakodni kezdtek, mégiscsak lesz bevételük e növényből is. Korai volt az öröm, mert — ahogy ez a tegnap, csütörtökön a technika házában megtartott szőlőtermesztési és borászati tanácskozáson elhangzott — a megyében várható 16 ezer tonnányi termés 60 százalékára a jelen pillanatban nincs vevő. Jelentős feldolgozási kapacitással egyedül a Dél-alföldi Pincegazdaság rendelkezik e térségben, s csak azokra a tételekre kötnek most, a szüret előtt adásvételi szerződést, amely a vállalati • érdeket figyelembe véve eladható. A korábbi, 3 évre kötött szerződés lejárt, s ezt nem újították meg. A termelők, ha kedvetlenül is, de tudomásul veszik, hisz jól tudják, a feldolgozó sem kap elegendő hitelt a készletezésre, s ha kapna, akkor is drága mulatság lenne a mai kamatok mellett. De hát akkor mi legyen? Ez az, amire egyelőre senki sem tudja a választ, legyen az a megyei tanács, a MÉM, vagy a tsz-szövetség képviselője. A felvásárlási árak tükrözik a borértékesítési gondok által gerjesztett dömpinget. Az asztali bort adó fajtákra 6-7 forint körüli, a minőségire 10-13 forintos kilónkénti szőlöárakról hallani. Ez a gyenge termésátlagok mellett közel sem fedezi a termeiéi költségeit. A termelő mégis „hálás", és szerencsésnek érzi magát, ha végre megköttetett az a szerződés, hisz jóval többen vannak, akik még ebből a lehetőségből is kint rekednek. Az ár felét fizeti ki a felvásárló, a többit csak jövőre, s ebbe az alkuba is bele kell menniük, A helyzet adott, országos szinten is nehéz belőle a kilábalás. Az exportpiac a korábbi 3 millió hektoliter felére csökkent, s a hazai kereskedelemben sem várható, hogy 1.7 millió hektoliternél több gazdára találjon. A becsült termés viszont 4-4,5 millió hektoliter. A közpon-" ti pénzügyi segítség is a leszerződött tételekre vonatkozik. De mit tegyenek azok a termelők, akik önhibájukon kívül nem tudtak szerződni, ők lennének a hibásak? Nehéz kérdés, s pénz nélkül nincs olyan ember és fórum, aki segítene. Mindenképp további központi segítségre, rendezésre van szükség, mert a szőlőtermelésre berendezkedett gazdaságok létükben rendülhetnek meg. A vázolt gondok várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, emiatt vált szükségessé a szőlőtermesztés és borgaz-dálkodás új programjának kialakítása. Ebben az. Ball • £M aifcft." » j lakjak •1 •.4*tr -*«,•> < m Farmer számitógéppel Schmldt Andrea felvételei Az újszeged! szövőgyárban számítógép-vezérléssel szőnek. Sokféle szövetet készítenek, köztük a kék farmert is. és itt helyben fakítják, a megfelelő, divatos színre. A másik termékük a raschelzsák, amit nemcsak belföldön értékesítenek, hanem exportra is szállítanak belőle is benne foglaltatik, hogv a területet országosan 25 ezer hektárral kell csökkenteni, s az új telepítések nem haladhatják meg az évi kétezer hektárt. Egy kérdés vitatott leginkább: arányos leeven e fogyókúra, vagy egyértelműen az alföldi termelöket sújtsa. Elhangzanak olvan kijelentések is. hogv az alföldi borra nincs szükségünk. mert gyengébb a minősége. Ez az állítás nem helytálló, az országos borversenyek helyezései erre a bizonyítékok, például a rajnai rizling Pusztamérges térségében adta a legjobb minőségű bort. A szőlőtermesztésünk létjogosultságát az érdekütköztetések vállalásával magunknak kell bizonyítani, helyettünk más nem kaparja ki a gesztenvét. A szőlő térvesztését a gvümölcstelepítéssel csak részben lehet ellensúlyozni, más növények gazdaságos termesztésére ezek a homoktalajok nem alkalmasak. Elkészült a megyei fejlesztési program, melv szerint a művelési mód előnvösebb megválasztásában, a termőhely optimális kijelölésében. a piacképesebb fajta — szerkezet kialakításában látja a fennmaradás esélvct. A megyében jelenleg halezer hektárnyi a nagyüzemi és a kistermelői szőlőterület A csongrádi borvidék fejlesztendő termőtáiai a csongrádi. a kisteleki, a pusztamérgesi és. a mórahalmi, beleértve a környező községek egy részét is. A tervezett selejtezések 1995-ig 2160 hektárt érintenek, a telepítési igény ezzel szemben szigorúan piacképesnek ítélt fajtákból 1430 hektár. A feldolgozás fejlesztésére két lehetséges módozat kínálkozik. Az első szerint a borászati vertikum a meglevő pincéket és tárolótereket hasznosítanák a kölcsönös érdekek figyelembevételével. s a palackozást a pincegazdaság végezné. kiegészítve a csongrádi térség vörösbor-palacko/.ójával A másik verzió szerint, amennyiben nem vonható be ilyen 'mélységig a pincegazdaság az együttműködésbe, térségenként kell kialakítani a borászati vertikumot. Ez tűnik, a nagyobb beruházást igénylő. így a nehezebben megvalósitható változatnak. A kérdés még nem eldöntött, de valamerre lépni kell. Az érdekegyeztetés, az egységes fellépés és az elképzelések megvalósításának lehetséges kerete u Csongrádi Borvidék Szőlő- és Bortermelök Egyesülete leheL amely a termeléssel, feldolgozással. forgalmazással foglalkozó gazdálkodó szervezetek, intézmények és állampolgárok köréből verbuválódik. A tegnapi tanácskozáson a résztvevők egyetértettek ennek szükségességével, s előkészítő bizottságot választottak. melynek feladatául tűzték ki. hogy lehetőleg e hónap végéig az előzetesen elkészített tervezet alapién szervezze meg és legalizálja az egyesületet. Tóth Szeles István