Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

1988. szeptember 79., szerda 7 Hóra Könyvklub Tanévkezdésig 160 általá­nos iskola jelezte belépési szándékát a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyer­mekkónyvklubjába. A Móra Könyvklubnak tagja lehet minden általá­nos iskolai tanuló, aki az évi 50 forintos tagsági dí­jat befizeti. A gyermekek a klub lapját ingyenesen kap­ják kézhez, s számukra 16 könyv megjelentetését ter­vezik, amelyek a könyves­boltokban nem lesznek kap­hatók. Közülük legalább ötöt kell megvásárolni a diákoknak. A kötetek kö­zött szeropel Csukás István Hogyan lettem filmszínész?, Janikovszky Éva Málna­szörp és szalmaszál. Kor­mos István Vackor az első bében. S/ép Ernő Mátyás király tréfái, Móra Ferenc A királykisasszony macs­kái ... A Móra Könyvklubba szeptember végéig várják a jelentkezőket, a klubtagok igazolványt kapnak. Felemás megújulás? Kiböjtölöm, gondoltam a tegnapi szmt-ülésen. míg végre eljutunk a negyedik napirendi ponthoz. Nem ke­vesebbről esett ugyanis szó. mint a megyei szakszerveze­ti küldöttértekezlet összehí­vása. Aggódtam, a többórás tanácskozás után lesz-e mondandója a testületnek a majdani küldöttértekezletről. A tét ugyanis — azt hiszem, túlzás nélkül állítható — óriási. A megyében ugyanis hamarosan vezető titkárt kell választani (Ágoston Jó­zsef jövő év januárjától nyugdíjba megy), és az szmt ezzel egy időben saját magát is igyekszik megújítani. Mennyire? A testület meg­szavazta azt. hogy október 22-én tartsanak megyei szakszervezeti küldöttérte­kezletet. Ezen a vezető tit­kár számoljon be az 1985. évi küldöttértekezlet óta végzett munkáról, és ismer­tesse a választásig terjedő időszakra meghatározott ter­veket. Eddig szépen. - simán folytak az események, ami­kor Harangozó József felve­tette. hogy teljes egészében válasszák újra az szmt-t és Iskolabővítések Egy-egy község költség­vetéséből egy komolyabb építkezésre igen nehezen te­lik. Donnaszéken és Asott­halmon iskolabővítést kény­szeritett ki az élet, így erre költik most forintjaikat. A domaszéki iskolában tavaly a 12 tanulócsoportot úgy tudták csak elhelyezni, hogy a nevelői szobában, a torna­öltözőben, egy lebontásra váró magánházban is taní­tottak. Az idén még két cso­porttal több gyerek várta az első becsöngelést. Szeren­csére addigra a kisteleki költségvetési üzem brigád­ja befejezte az áprilisban elkezdett építkezést, leg­alábbis a belső munkákat. A lapostetős iskola korábban beázott, így egyúttal cserép­tetőt tettek arra is, s 4 tan­teremmel, s foglalkoztatók­kal toldották meg az épüle­tet. Az ásotthalmi iskolában tavaly építettek hagyomá­nyos cserépfedésű tetőt a lapostetőre, s már akkor úgy alakították a padláste­ret, hogy ott az idén tante­remépitéssel folytathassák. A Csomiép a nyári szünet­re időzítette a munkát, de anyaghiány miatt maradt munka szeptemberre is. Va­lószínű, hogy a hónap végé­re azért elkészül minden. A gyerekeket el tudják addig is helyezni a Felszabadulás utcai régebbi iskolában. In­nen jön majd át 6 tanuló­csoport, s ettől kezdve egy helyen lesz a 8 osztály. A kétszintesből négyszintessé vált épületben átépítésre is sor került. A másodikon lkét irodából egy tantermet ala­kítottak ki, a harmadikon irodák, szertárak. csoport­szoba és két szaktanterem kapott helyet, mig legfölül a könyvtárat, egy tantermet és egy csoportszobát rendez­nek be. A szabaddá vált ré­gi iskolában jövőre az idő­sek gondozási központját alakítják ki, s egy 200 sze­mélyes konyhát, amely a diákétkeztetést is megoldja majd. A domaszéki új iskolaszárny Lázár Mihály felvételei A tetőtéri ablakok jelzik, hogy az ásotthalmi iskola pad­lásterét is kihasználják a tisztségviselőket. Azzal ér­velt. ha vállaljuk a megúju­lást. ne menjünk bele a fél­megoldásokba. Vezető titká­ri sugallatra talán célsze­rűbb lenne a részleges szmt­választás. néhány indokolt csere. A testület tegnap nem döntött ebben a kérdésben. Találgathatjuk, hogv miért. Az szmt. hogv szavazhatna maga ellen? Vagy másról van szó? Talán a szervezeti nihilizmusról? A SZOT ugyanis majd november vé­gén dönt arról, mi legven az szmt-kel. átalakulnak-e miként képzelik el a koordi­náló szerepüket? A sorsukat, funkciójukat tehát egy hó­nappal később határozzák meg. mint ahogy már a me­gyében a küldöttértekezlet döntött. És ha ez nem iIliik bele a SZOT-os elképzelé­sekbe? Üjabb küldöttérte­kezletet kell maid összehív­ni? A testület tagjai között zavar támadt. Most mi le­gyen? Alulról vagy fölülről építkezzünk? A küldöttérte­kezlet nem dönthet arról, hogy mi legyen az szmt-kel. hiszen azok a SZOT közéo­szervei. így tagság nem fe­iezheti ki óhaját, kívánságát, hogy milyen középszervet akar. Kisebbet. nagyobbat, az eddigitől teljesen eltérő funkciójút? Ha valóban alul­ról akarunk építkezni, miért várunk a SZOT instrukciói­ra? A SZOT diktál, nem pe­dig a tagság? Mi ez. ha nem felemás megújulás? Az szmt egyelőre vár. Mi­re? Talán arra. hogv a ko­vetkező testületi ülésig, szeptember 22-ig érkezik va­lamilyen instrukció a SZOT­tól. És ha nem? Akkor az szmt-nek most már haloga­tás nélkül döntenie kell (hi­szen október 22-én már kül­döttértekezlet). hogv teljesen újra választja-e a testületet részleges választások lesz­nek. vagy csupán vezető tit­kárt jelölnek? Sajnos a fenti dilemmák nem az ülésen, a folyosón, a munkaszobákban fogalma­zódtak meg. Éretlen a tagság arra. hogy újszerűt és nagvot lépjen? Bizonytalan a talai. nem tudjuk, mi várható fe­lülről. fogalmaztak néhá­nyan. Nekünk lehetnének el­térő elképzeléseink arról hogyan tovább, vélekedtek mások. És ha ezeket nem fo­gadná el a SZOT. hiába dol­goztunk. A másik nagy vihart ka­vart kérdés volt a küldöttek kiválasztása. A presztízs még mindig meghatározó? Melyik az erősebb. az ága­zat vagy a városi nagyköz­ségi szakszervezeti bizott­ság? Az egyéni füstölgések­ből az derült ki. az ágazat. Kovács Lajos, a MEDOSZ megyebizottságának titkára Déldául nem hajlandó le­mondani a szakszervezeti taglétszámmal arányosan választható küldötteinek egv részéről a városi szakszer­vezeti bizottságok javára. Az ellentábor. többek között Horváth András ígv fogal­mazott. pontosan akkor, amikor a területi politikát erősíteni akarjuk?! (Ez már nem a folyosón hangzott el. az viszont igen. hogv nézzem meg. a városi titkárok a leg­aktívabbak a testületben.) Mondhatnám azt is. időza­varba került az szmt. Vá­runk a SZOT-ra. a követke­ző szmt-ülésre. Mit csinál addig a megválasztott jelölő­bizottság? Toborozza a kül­dötteket. Csupán pontosan azt nem tudjuk még. hogv mire. Gondolom, idővel ez is kiderül. B. E. Á tankönyvhelyzetről Az általános iskolai tan­könyvek 98 százaléka már szeptember l-jén kapható volt az iskolákban, a né­hány hiányzó tankönyvet és a földrajzi atlaszt előrelát­hatóan szeptember 15-éig kiszállítja Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat a 77 szegedi és Szeged környéki általános iskola részére — tájékoztatta lapunkat Ár­kus József boltcsoport igaz­gatóhelyettes. A középiskolai tanköny­vek körülbelül 90 százaléka érkezett meg a 18 szegedi középiskolába. Főleg szak­könyvek hiányoznak — egészségügyi, kereskedel­mi, textilipari és villamos­ipari —, valamint a történe­lem atlasz. A hiányok pót­lása itt is szeptember 15. körűire várható, néhány müvet azonban csak év vé­gére ígértek a kiadók. A csúszás a papírhiány­ból és a késői kéziratleadás­ból adódik, noha egészében zökkenőmentes volt az idei tankönyvellátás. A középis­kolai tankönyvek szeptem­ber 5-étől a Kárász utcai Móra Könyvesboltban, az általános isikolai könyvek a Kiss Ernő utcai tankönyv­boltban kaphatók. Szeptem­ber 9-étöl viszont már csak az utóbbi helyen kaphatók az általános és középiskolai tankönyvek. A SZOTE tan­könyvei és jegyzetei a SZO­TE Jancsó kollégiumában, a JGYTF tankönyvei és jegy­zetei a főiskolán, a JATE tankönyvei és jegyzetei pe­dig a JATE—Gondolat Ki­adó Dugonics téri könyves­boltjában kaphatók. A család - este M int varázsszóra, a tévéhíradó jelére mindenki összegyűlt a tágas társalgóban. Eredetileg ket­ten szürcsöltük itt kései Kávénkat. A házigaz­dával egyszerű és nagyszerű egyezséget kötöttem: eleinte ő kérdez, majd ha összejön a nagy család, rám kerül a sor. Addig becsületesen álltam a .sarat. A fordított helyzet számomra nem volt kellemetlen. Mi több: lehetőséget biztosított egyfajta felmérésre. Melynek során újra bebizonyosodott, hogy az átlag­magyar (van ilyen? — vagy én is átveszem a sta­tisztikusok sokat ócsárolt, ellenben helyzetrögzitó szemüvegét?...) igenis politikus alkat. Természete­sen házon belül. Amit maga épített. Sok-sok áldozat­tal. Egyfajta Kőműves Kelemenként. Hogy ez önma­gában véve is egyfajta politikum? Már ezért is, mi­vel szigorúan a kerítésen belül manad? Bizonyára. Sőt. Biztosan. Csak értelmezni kellene. Szóval, szó nélkül, a kihívás ténye létezik, úgy tűnik, rövidesen alkotó elemeire hull az a bizonyos fal — s nem az átlagmagyart, az építőt, a birtokon belülit temeti ma­ga alá. Előítéleteit? Félelmeit? A kényszer szülte helyzetet? Rövidesen elválik. Lepergett a híradó, a vacsora felszolgálva szen­telte a napot. Nyilvánvaló: ki-ki a maga gondját hoz­ta az asztal mellé. Társaim nem készültek fel a sze­repcserére, úgy tűnt, figyelmeztetnem kellene őket erre, végül magamhoz ragadhattam a kezdeménye­zést a háziasszony köszöntésével. Aki, ez közismert tény, bátran, s becsületesen viseli a pénzügyminiszteri rangot a „tárcalesők" kereszttüzében. Nincsenek irir gyei, annál több a számon kérője. Cserélni senki sem szeretne vele. Egyetlen titkos álma iránt érdeklődtem. Megdöbbent Bevallotta: sok van, naponta mindig másik kerül előtérbe, képtelen a választásra. A mai a két gyermekkel kapcsolatos. Valahogy, körülírva, így fogalmazhatná meg: ha újrakezdhetné a nevelé­süket (miért, késő?), az önállóság olyan fokát hono­sítaná meg körükben, mely függetlenítené őket a hordaszellem minden külső kellékétől. Az öntörvényű embereké a jövő. Az értékek vásárán ők alakítják az árakat, ési a közösségi szellem behódol nekik. Mi több, megtermékenyül általuk. Nem állhattam meg kérdés nélkül — mi köze mindehhez az ő, családban viselt, egyedi funkciójához? A válasz nem késett Szerinte nagyon is sok. Egyrészt a rettenetes kolonc­cá váló, „nem akarjuk, hogy megismétlődjön a mi gyermekkorunk" szemlélet feloldását maga kellett volna, hogy megtegye; hisz az alapjaiban más körül­mények között felnövőkre csak ez az egy veszély nem le­selkedett, több más igen; másrészt a jellemük alakú lásában végül is negatív eredménnyel járt a „min­den a gyermekért" családi mozgalom, mely kiszol­gáltatta a felnőtteket a még éretleneknek. Akik — öntudatlanul, de — 'Visszaélték ezzel ö helyzettel. A többi már függvényrendszerek kérdése. A nagytata végighallgatta párbeszédünket. Pedig a jelenlevők mindenáron maguk mellett levőnek tud­ták — mégis, kalapja alatt (elnyűtt, minősíthetetlen gyártmány) olvashatatlan volt a véleménye. Míg ki nem nyilatkozta Komótosan, bár a pillantások sürge­tőek voltak. Ami meglepett, az a helyzetértékelése volt. Mindezek ellenére, a fiatalok nyíltsága, fel-fel­lobbanó érdeklődése — szerinte — nem előzmény nélküli. Az ellenzős irányítás ellenére mindig is sza­badoíi portyázhattak olyan mezőkön, melyek külső jeleire figyeltek csak fel az őket istápoló, családon belüli és társadalmi hatalmasságok. Most pedig elér­kezett az ő idejük. Végeredményben a sok. tiltás ir­tásokat eredményezett képletes erdőnkben, mezőnkön. Ott pedig a maga természetességében virágzik ki az élet. „Hangadó" növénytársulásokkal, domináns egye­dekkel, kiszámítható törvényszerűségek szerint. Csak arra kell figvelni, mi mindent irtott ki a tiltás, és hogy az uralkodó széljárás milyen magvakat szór a terepre. Illetve, milyen magvak várnak évek óta kedvező körülményekre Nagytata, mint az erdő sokat# látott tölgye, hajlandó a maga örök lombhullajtó ml-" nőségében hozzájárulni az új társulások kialakulásá­hoz. Előfeltételek nélkül. A lombhullajtók jogán. E zen egy család kapcsán a leegyszerűsített kép­let így fest: az apák építette (védő?)falakat nagyobb megrázkódtatás nélkül csak a falak mögül induló fiatalok képesek úgy lebontani, hogy az építőelemek még felhasználhatók legyenek Reggelig gondolkozhatunk rajta. Akkor azonban cselekedni kell. Pataki Sándor Donortoborzó, buktatókkal Hihetnénk, hetgy a vér­adási kedvet csökkentő ta­valyi intézkedések és veszé­lyek — mint például a munkaidőalap védelmének szigorítása és az AIDS-től való félelem — jelentősen visszavetette városunkban is a véradók számát. Mint Il­lés Margit adjunktustól és Alpári Lajosné szervezőtől megtudtuk, az idei esztendő első félévének adatai nem adnak aggodalomra okot. Mig az elmúlt évben 10 ezer 714, addig az idén jú­niusig 10 ezer 881 ember áldozta vérét az arra rászo­rulók megsegítésére. Mindenfajta lokálpatrio­tizmust mellőzve, a szám­adatok ismeretében elmond­ható: addig, amíg országo­san mind kisebb a véradók tábora, Szegeden évről évre több az önkéntes donor A szegedi speciális véradó­mozgalom: hiszen a klini­káinkon végzett szív-, ér-, májműtétekhez kelló vér­mennyiségnek is mindenkor rendelkezésbe kell állnia. Tudják ezt jól a véradást szervezők, akiknek az átla­gosnál lelkiismeretesebb munkájára van szükség ah­hoz, hogy sokszor, vész­helyzetekben „a föld alól is elővarázsolják a donorokat". A vérigény szabta donor­toborzás tehát a szervezés függvénye, s ez jelesre vizs­gázik Szegeden. De hogy e humanitárius cselekedetet mennyi buktató nehezíti, tegnap arról is szó került. Régi fájdalom, de mindig napirenden van: mérhetetlenül kevés a pro­pagandára jutó pénz. Noha kívülállónak nehezen hihe­tő, de a hivó, kérő, tájékoz­tató anyagok igen sok em­bert mozdíthatnak a vér­adás felé. De mostanság van két másik véradásszer­vezést gátló nehézség. Mind­kettő szoros összefüggésben gazdasági helyzetünkkel. Erre hivatkozva sok vállala­ti vezető — a munkaidő­alap védelme érdekében — nem engedélyezi a véradók távolmaradását. Persze ez még a kisebbik baj, mert a „megszállott" véradók sza­badnapjukat is hajlandók feláldozni. A nagyobbik gond — s ez józan ésszel nehezen felfogható —, mi­ért vonnak adót a véradá­sért kapott jutalomból? Eme, valószínűleg nem­csak szegedi jelenségre per­sze gazdasági magyarázatot nehezen lehet adni. Sokkal inkább erkölcsi kérdés. K. K. Országos szakszervezeti értekezlet lesz A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az 1989. évi nép­gazdasági tervezési munká­latokról. Az elnökség áttekintette az őszre tervezett országos szakszervezeti tanácskozá­sig soron levő feladatokat. Az országos szakszervezeti ér­tekezlet időpontjául novem­ber 25—26—27-ét javasolja a SZOT plénumának. Az elnökség megbízást adott arra, hogy tagjai meg­beszélést folytassanak a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekben a Tu­dományos Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének képviselőivel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents