Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

4 1988. í zeptembcr 8., csütörtök Dagadó mellű, nyugdíjas „bankfiúval" hozott össze minap a véletlen, s mint lenni szokott, azonnal a gaz­daságot vettük górcső alá. Az iménti furcsa jelző pe­dig ebből fakad, mivel kény­telenek voltunk megállapí­tani, hogy manapság az egyetlen szeplőtlen tevé­kenység a bankári funkció, így a büszkeség Indokolt. Innen kezdve azonban vi­tánk hangosabbá vált, mi­vel nem titkolt cinizmussal azt mertem állítani: jól néz­nénk ki, ha már az uzsorá­soknak is rosszul menne. E diskurzus néhány elemének bemutatása talán segít meg­világítani: mitől megy jól a bankoknak, és mitől csor­dogál egyre lassabban a bankófolyam? Minap az állami bankfel­ügyelet vezetőjének nyilat­kozatából sok kérdésre kap­tunk választ. Kezdjük a vé­gén: az idén is kiemelkedő osztalékra számítanak a bankok részvényesei (állami intézmények és vállalatok), ezt jelzi a „hasonló mér­tékű osztalék" megjelölés. Ez jó dolog, de kérdés, hogy van-e emőgőtt marxi ér­telemben felfogható űj ér­ték? A válasz nem könnyű, és a gazdaság állapotából nem is lehet egyértelműen erre válaszolni. Az azonban gyanús, hogy a gyorsan te­rebélyesedő bankszektor részvényesei közül még sen­ki sem jelentkezett, sőt, ta­nulmányban, cikkben sem találkoztam olyan vállalat­tal, amely jelezte volna, miszerint fölös tőkéjének szerencsés befektetése elő­mozdította szerkezetváltást segítő fejlesztéseinek sor­sát. Erre azonban reális va­lasz, hogy az idő ennek mé­résére még túlságosan rö­vid. Maradunk tehát abban, hogy bár üzleti szempontból a bankrendszer jól, sőt si­keresen működik, ennek gazdasági hatása még je­lentéktelen. Nézzük meg, miért? Persze, csak néhány kiragadott példa alapján tehetjük ezt. Bankjaink zöme rész­vénytársasági formában mű­ködik. Mivel hazánkban ez idő tájt még magánosok nem vásárolhatnak részvényt, a dolog eléggé egysíkú, amo­lyan „szegény ember víz­zel főz" alapon működik: a tőke nem lett több, és a nemzetközi részvétel is cse­kély, jóformán csak speciá­lis tevékenységre szorítko­zik. Innen jutunk el ah­hoz a problémához, hogy a pusztán belföldre hitele­Bankok és bankók sített bgnkok csak új leosz­tás a régi partiban, bár a korlátok látszólagosan ázű+ kültek. Azért látszólagosan, mert az év elején tapasztal­tak — hitelkorlátozás — mutatja: a rövid póráz még létezik, s az, hogy több pó­ráz van, nem segít. A világ legfejlettebb ré­szein azt tapasztalni, hogy ritka kivételektől eltekint­ve a bankprofit és a válla­lati profit között nincs sza­kadékszerű különbség. Ná­lunk van. Tavaly a ban­kok osztaléka; némi szórás­sal, 15—17 százalék körül mozgott. Az ipar, mely­nek fellendülésétől függ a jövőnk, átlagosan 10 száza­lék forgalomarányos nyere­séget mutat ki, melynek legalább a fele adó, és más kötelezettség. Innen nézve a bankári funkció jól meg van fizetve, de terheit a ha­gyományos (ipari, mezőgaz­dasági) szervezetek viselik. Szóvá is tette nemrég a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke, hogy a fele kamat körül kapott Világ­bank-hiteleket belföldi fel­tételek mellett folyósítják. Ez azért feltűnő, mert ilyen hitelhez csak jó devizameg­térülés mellett lehet jutni. E példával is utalnék ar­ra, hogy a bankoknak mi­előbb meg kell kapniuk a devizaüzlet-bonyolítás jogát. De nagy a félsz, hogy ak­kor kevesebb lesz a priori­tásként kezelt törlesztési, adósságszolgálati alap. Va­lójában itt a bizalom kér­déséről van szó. Kifogás tárgya, hogy a bankok nem kooperálnak, és kevés a közös vállalkozás. Ma a fő téma az ipar és a mezőgazdaság, de szinte szó sem esik a szolgáltató (terci­er) szektorról, noha a világ fejlettebb részén ez a dina­mikusan fejlődő ágazat. A bankok tudják (?), hogy miért van így. Az is furcsa, hogy felmerül: a vállalatok leragadtak az eredeti „ki­osztás" szerinti bankoknál. Ezt banki felügyelet részé­ről fölvetni érdekes, netán árulkodó. Sok évtizedes ta­pasztalatom szerint ez a hú­szas-harmincas években sem volt jellemző, de min­dig valami nagy bajjal tár­sulva következett be. Ma, amikor a vállalatok zöme nem is tudja, hányadán áll a bővített újratermeléssel, ritka kivétel, hogy nagyobb összegű hitel nélkül tud reuzálni. Ismerjük az év elején kitört pánikot. Naiv elképzelés azt hinni, hogy csak úgy átsétálunk az ut­ca túlsó oldalán levő bank­ba. jelentős hitelekkel a hónunk alatt. Bár a kamat, a forgalmi jutalék számot­tevő, és még veszteség ese­tén is jár, nem biztos, hogy a másik oldalon van annyi pénz a hozott hitel és az ilyenkor rendszerint jelent­kező újabb igény kielégí­tésére. Bonyolult kör ez, s mivel manapság még nem tudjuk elviselni a csődöt, a szétszabdalt bankmonopóli­um még jól megél, tönkre­menésről pedig nem is ál­modik. Sajnos, a partnerei, ügyfelei annál inkább. Azután nagyon izgalmas kérdés: van-e verseny a kamatpolitikában? Látszó­lag tagadhatatlan, de a va­lóságban nem jelentős. En­nek legalább két oka van. Az egyik, hogy a kamatpo­litika határa a lakossági bank sajátos helyzete. Mi­nap az OTP vezérigazgató­ja panaszkodott (a Hét 1988. augusztus 28-ai adása) az uralkodó állapotokról. A másik ok, hogy a takaré­koskodó lakosság csak az OTP-t „ismeri". Más bank nem is gyűjthet lakossági betéteket. Az OTP kamatai a látra szóló (betéteknél olyan alacsony, hogy azt az inflációs rátával egybevet­ni nem is lehet. Mivel a gazdálkodó szervezetek Pro­metheusként láncolva van­nak a hitelekkel bankjaik­hoz, a lakosság pedig me­het az OTP-be, versenyről szólni elég bajos. Legfel­jebb egy kényszerű verseny­futásról van szó az infláció­val. amelyben az OTP-re hárított fontos szociálpoliti­kai kérdések (lakásépítés, személyi hitelek fitb.) nem is nagyon teszik lehetővé a lényleges hitel- és kamat­versenyt. Ami gyakorlatilag megfi­gyelhető, hogy az új köntös­ben a régi szemlélet él. Ez­zel azt akarom mondani, hogy a bankvilág önállósá­ga még a vállalatokét sem éri el. Ez az említett korlá­tok és a változatlanul tel­jes állami monopólium mi­att érthető. Ne feledjük, minden fejlett államban kiemelt jelentőségű a jegy­banki funkció, mely az ál­lami akaratot képviseli. En­nek persze, amint azt az USA pénzügyei is mutatják, határt szabnak az objektív gazdasági törvények. A mi esetünkben ez a fiskális pénzügyi módíjzerekkel tör­ténik. Ez pedig egy beszű­kült, egy-két feltételre kon­centráló (külföldi fizetőké­pesség, külgazdasági egyen­súly stb.) szemlélet, mely szinte alig vállal kockáza­tot. Ennek legfőbb veszélye, s erről már olvashatunk ta­nulmányokban, miszerint még az infláció, mely jócs­kán meghaladja a számított szintet, előnyeit (sajnálatos, de így kell fogalmazni) sem képes kihasználni. Ez pedig az infláció öngerjesztő ter­mészetéből kiindulva veszé­lyes. Mint látjuk, a bankófo­lyam azért hömpölyög. Csak mivel nálunk szinte sem­mit nem lehet import nél­kül előállítani, egyre inkább megjelenik a fölös pénz, az infláció legkedvesebb gyer­meke. A többivel, már ami a bankok működésének ér­tékelését illeti, akár egyet is lehet érteni. Marosi János Miből van a Coca-Cola? Közismert tény, hogy a Coca-Cola ízesítőanyagának összetétele a legszigorúbban őrzött gyártási titkok egyi­ke. Amióta a múlt század­ban egy atlantai gyógysze­rész, John Pemberton első­nek állította össze az ízesí­tőszirupot a szénsavas üdí­tőhöz, s különösen azóta, amióta egy kollégája, Asa Candler világraszóló üzletté fejlesztette az ital gyártását, senkinek sem sikerült a ti­tok pontos megfejtése. Közismert, hogy az ital nevét arról a növényről kap­ta, amelyből a kokain ké­szül, s a növényt felhasznál­ta az ital gyártásához. A cég vezetése most a The New York Times kérdésére elismerte, hogy valóban használ Coca-növényt az alapanyag elkészítéséhez, de közölte: az italban termé­szetesen nincs kokain, csu­pán a Coca levelének olyan kivonata, amely nem tartal­maz kábítószert. Mi? Hol? Mikor? Halólné nem volt jó üzletfél A szegedi autópiacon A 30 éves Rostás István és tizenegy évvel idősebb élet­társa. Halál Mátvás Mihálv­né (Rókusi körút 31. szám alatti lakosok) listáián több bűncselekmenv is szerepelt már életük során. de. nem csekély az a lajstrom sem. amit fejükre olvastak a mi­nap a városi bíróságon, ahol Gyurisné Komlóssy Eva ta­nácsa tárgyalta viselt dolgai­kat. Rostás Istvánt legutóbb 1987 szeptembereben büntet­ték: a szegedi rendőrkapi­tányság közveszélyes mun­kakerulés szabálysértése mi­att hatvan nap elzárással sújtotta. A dolog azonban Rostást nem ..hatotta meg", folytatta ugyanúgy korábban jól bevált. büncseleklYié­nyekre építkező életmód iát. Ténykedésének fő szintere a szegedi autópiac volt. Évek óta foglalkozott gépkocsi adásvétellel, s 1985 nyarától a Halálnével létesített élet­társi kapcsolat kezdetétől már kettesben űzték ezt az ipart. Jó érzékkel keresték meg a piacon azokat az el­adókat. akik valamilyen ok­ból szorult helyzetben vol­tak. s már nagyon szereltek volna megszabadulni az au­tójuktól. Ezeknek az embe­reknek azt a mesét adta be Rostos és Halálné hogy ők takarító kisiparosok, csakha­mar nagyobb pénz áll a ház­hoz. & az autó árát. illetve annak egy részét abból fe­dezik. Találtak is ió néhány olyan ..madarat", aki bele­ment a részletre történő el­adásba. Rostásék általában a kialkudott ár harmadát fi­zették ki. de előfordult olvan is. hogy teljesen hitelben vá­sároltak. és már vihették is az autót. Természetesen a vételárat, illetve hiányzó há­nyadát a tulajdonosok soha nem kapták meg. mire egy­általán reklamálni kezd­tek volna. Rostásék már rég túladtak a gépkocsin: általá­ban az eredeti árnál ióval ol­csóbban. nekik azonban még igv is busás hasznot hozó összegért. Nem egy esetben az eljárás megindításakor az autót már elö sem lehetett keresni, mert a követhetet­lenül sokadik" tulajdonosnál volt. anélkül természetesen. hoRy közülük bárki is a ne­vére íratta volna. Rostás István és Halál Mátvás Mi­hályné bizonyíthatóan tíz embert ..palizott be" rövid két év alatt ilyen üevben A forgalmazott" autók kial­kudott ára összesen félmil­lió forint, a tiz autóért ki­fizetett pénz azonban ösz­szesen 129 ezer forint volt A többi a tartozás .. . Nyilván az olvasóban is fölmerül: ta­lány. hogy mire számítottak a gépkocsik eladói, akik kö­zött volt. aki 140 ezer forin­tos autóiát adta oda egv fil­lér előleg nélkül, noha a ve­vőkkel kapcsolatosan ráné­zésre is lehetett volna némi fenntartása ... S két továb­bi adalék arra vonatkozóan, kikkel kötöttek ilven jól sikerült" üzletet ezek az au­tótulajdonosok. Az egvik — idézet a bírósági jegyző­könyvből: ..Halál Mátvás Mihálvné vádlottnál a gyen­geelméjűség enyhe foka íde­bilitás) állapítható meg. emiatt cselekménye követ­kezményeinek felismerésére, illetve e felismerésnek meg­felelő cselekvés tanúsításá­ban enyhe fokban korláto­zott volt." A másik adalék egy tény. ami szintén a tár­gyaláson derült ki. Az autó­vásárlásokkor az üzletet Ha­lálné nevére kötötték. az adásvételi szerződéseket is úgy töltötték ki. Élettársa nevét azonban Rostás irta a papírokra, tekintettel arra. hogy Halálné esetleg három ikszét tehetett volna neve helyére... Még néhány kisebb ügv színesítette a vádlottak tény­kedését Rostás például egv 1988. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MARIA, ADRIÉN A Nap kel 6 óra 12 perckor, és nyugszik 19 óra 12 perckor. A Huld kel 3 óra 00 perckor, és nyugszik 18 óra 19 perckor. VIZ4 IXA S A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 81 cm (apadó). 20,4 Ceisi us-fok. férfinak megígérte, hogy au­tóját megjavíttatja ennek fejében át is vett tőle négy­ezer forintot, ám a iármüvet nemhogy nem javíttatta meg. hanem abból alkatré­szeket szerelt ki. Halálné szomszédja irhabundáiát lopta el. valamint, amikor albérlője rövid időre eluta­zott. eladta minden ruháiát. használati tárgyát. A bíróság a két vádlottat üzérkedés, csalás bűntetté­ben. magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek, ezenkívül Rostást közveszé­lyes munkakerülésben. Ha­lálnét lopásban is. Ezért Ros­tás Istvánt két év hat hónap Halál Mátvás Mihálvnét két év börtönre ítélte, és mind­kettőjüket három évre eltil­totta a közügyektől. Kötelez­te továbbá őket kétszázezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, valamint Ha­lál Mátyás Mihálvnét koráb­bi. hasonló ügvben kiszabott, feltételesen felfüggesztett egyévi szabadságvesztésének letöltésére. A megvei bíróság az el­kobzás alá eső érték összegét százezer forintra csökkentet­te. egyebekben az ítéletet helybenhagyta. így az jog­erős. Balogh Tamás NEGYVENÉVES Kincses Veronika (szül 1948) Liszt-díjas operaénekes. érde­mes művész, az Operaház ma­gánénekese. MOZIK Vörós Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Miss Arizona (szincs ma­gyar—olasz film. III. helyár) délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Júdás hadművele­te (színes, m. b. francia ka­landfilm. III. helyár!). Fáklya: fél 3, háromnegyed 5 és 7 órakor: A dzsunigel köny­ve (színes, m. b. amerikai rajz­film. III. helyár!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Miss Arizona (színes, magyar-olasz film. III. hely­ár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Bolwieser (színes NSZK film). Kertmozi: este 8 órakor: Hálószobaablak (s_zínes, m. b. amerikai film. IV? helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vi­deomozi) délután 4 és este 8 órakor- Conan. a barbár (szi- ­nes amenkai film). Kiskörössy halászcsárda, kert, este 10 órakor: Hánts fegyvert! (színes amerikai westernfilm. III. helyár!). Eva presszó: este fél 9 óra­kor: A csendőr és a földonkí­villiek (francia vígjáték). Kék Csillag: este 11 órakor: Infraember (hongkongi karate­film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI. SEBÉSZETI ES ÜROI.OGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegedon. az Idegsebé­szeti Klinika (I'écsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­btihln sgt. 57.) tart. Gyermcksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET F.sle 7 órától reggel 7 óráig a fclnőttlakosság részere: Szeged. HunVadt János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetele orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az ÜJszogcdl Gyermek­kórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától röggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IEJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. gf Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-tonna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Surkozy István: Itt Járt Mátyás király . . . III/l. . . és meglátta a szelistyei asszonyokat — zenés kalandfilm — (ism.) 19.20: Képújság 16.33: Hírek 16.40: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 17.00: Hazai tükör 19.03: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-torna 19 30- Híradó 20.15: Szomszédok — Tele­regény — 36. 20.45: Hírháttér 21.35: Tájkép 22.20: Gálaest Ca ste 1 ga n d olfó ban 22.45: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.50: Képújság 17.55: Autó-motorsport 18.13: Magyar évszázadok — (Ism.) Lakásra, nyilvános hivás esetén a kiállás 8 Ft. Telefon: 12-222, 26-555. GÁBRIELTAXI 18.30: Féltestvérek — francia tv-film.sorozat — 4 19.25: Správy — hirek szlovák nyelven 19.30: Nasa obrazovka — a szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi músoTa 20.05: Képújság 20.10: Szerelmek nyomában — francia tv-fllm­sorozat — J. 21.45: lliradő 2. 22.00: Tclosport 23.00: Képújság BELGRÁD 1. 17.10- Híradó 17.30: Gyerekeknek 18 00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Tv.kiállítás 18.40: Vetélkedő 19.00: idegenforgalmi műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Híradó 22.10: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00- Amerikai játékfilm 22.35: Irodalmi műsor ÜJVIDÉK 17.10: Híradó szerb­horváttil 17.30: Gyerekeknek 18.00: üjvldéki képeslapok 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitika — román nyelvű műsor 21.00: Tv-dráma 22.00: Híradó Rádió KOSSUTH 8.30: Nana Mouskourl és Andy Williams cnckel 9.15: Labirintus 9.30: Vicclapokban írták 10 05: Diák félóra 10.35: Népzene 11.00: Bolgár művészek o pe ra fc 1 v i - tele 1 bő 1 11.29: A heledik ucWar — Vészj Endre novellája 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századal 14.25: Zenei tükör 15.00 szóról szóra — zenés irodalmi magazin 16.03: A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa énekel 16.20: Furfangos történet — Miron Ivanov hangjátéka 17.00- A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Vállalkozók a tudományban 18 00: Kritikusok fóruma 19.38: Fejezetek a nádiórendezes történetéből 20.30: Korkóstoló 21.00: Diszkotéka 22.00: Hírvilág 22.30: Romantikus kórus. muzsika 23.00:. A dzsessz világa PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család 9.05- Napközben 12.10: Erdélyi népdalok 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Sátán, ördög, boszorkány — 3 15.10: Opcraslagerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Saigóbánya '86 — nyarl rockzenei tábor — 1. 16.30: Nóták 17.03: Uldonságainkból 17.30: Táskarádió 18.30: Slágerlista 19.03: Operettkedvelöknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05- Mesék a lépcsőn — a Bolgár Rádió Humor és Szatíra szerkesztőségének műsora 22.17: Country-Világ 23 10: Az U2 együttes összes nagylemeze — 2. BARTÓK 9.08: Nagy mesterek kamara­zenéjéből 10.37: Sztravinszkli: Szimfónia C-ben 11.31: Vivaldi: Titus Manlius — három felvonásos opera — III. felvonás 13.05: Fejezetek a rádió­rendezés történetéből 13.53: Bemutatjuk új felvételeinket 14.08: Romantikus kamaramuzsika 15.00: pophullám 13.54: Bolgár szerzők müveiből 17.00: Nyitnikék 17.30- Liszt Ferenc Nemzetközi Orgona­verseny elődöntője 18 30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.05: Politikai vitaműsor 19.35: Beethoven: C-dúr vonósnégyes 20.05: Mendelssohn­hangverseny 21.50: Barokk muzsika 22.10: Rossinl operáiból v., 22.41- Napjaink zenéje

Next

/
Thumbnails
Contents