Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

52 1988. szeptember 3., szombat Grósz Károly beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) — Jogosnak és fontosnak tartom a munkásmozgalom és a nemzet története közötti szerves kapcsolat bemutatását. valamint azt. hogv az előbbiek hogyan kapcsolódnak a nemzetközihez, az egyetemeshez. Nem érhet bennünket az a vád. hogy például ..a mozgalom békaperspektívájából" szemléljük nemzeti történelmünket, hiszen nem a látószög önmagában. hanem a meglátott eredmény minősít. Mert nemcsak a munkásmozgalom nemzeti szűkkeblűségére tudunk felhozni számtalan történelmi példát, hanem a provinciális hazafiságra is. — A szocializmus lényege szerint nemzetközi. Ebben az összefüggésben értendő reális világtörténelmi esélye — hangsúlyozta Grósz Károly. — Ugyanakkor nemzeti keretek között épül. ilyen léptékben szemlélve válik az emberek számára vonzó — vagy ha rosszul csináljuk, átmenetileg éppen ellenszenves — programmá. Mi azzal tudunk a szocializmus egyetemes érvényéhez érdemben hozzájárulni, ha saját dolgunkat a lehető legjobb színvonalon végezzük. Ez a mi nemzeti kötelességünk, amivel méltó módon megfelelünk legjobbjaink reménykedésének. Múlhatatlanul szükséges tehát nemzeti történelmünk értékeinek teljes birtokba vétele. Olvan adósságok törlesztése is előttünk áll. mint a polgári, paraszti és értelmiségi értékek egyesítése a munkások által kialakított értékekkel, hogv feltárjuk a magyar munkásmozgalom egységes pártiának történelmi előzményeit, kialakulását, amely mind a szociáldemokrata, mind a kommunista párt legjobb hagyományait egyesíti, nemzeti műveltségünk szerves részévé avatja. Hasonlóképpen fel kell dolgozni az 1956hoz vezető út és azt követő időszak tanulságait. Ez hozzátartozik mind nemzeti, mind egyéni önbecsülésünkhöz. — Az értékek megőrzésével egyidejűleg meg kell szabadítani a pártot a működését akadályozó, hozzá méltatlan lerakódásoktól — ielentette ki a főtitkár. Nem nyugodhatunk bele a párt megmerevedésébe. lelassulásába. úi iránti fogékonyságának gyengülésébe. Nem kevés helyen tapasztalható a befeléfordulás. Sok tekintetben eluralkodott a szubjektivizmus. Érzékelhető az elbizonytalanodás. a tétovaság. az önállóság hiánya. A centralizmus túltengése is tettenérhető. márpedig ez nem kevésbé veszélyes, mint az öncélú. végletekig hajtott decentralizálás. Mindkettő akadályozza a • demokratizmus fejlődését, elszürkíti az egyéneket, lehetetlenné teszi markáns, karakteres arculatú személyiségek kibontakozását. Van kapkodás is ma a pártmozgalomban, és lazul a pártfegyelem. Itt-ott összekeveredik az egészséges ambíció egyféle karrierizmussal. amely egy sorait átrendezni kívánó párt számára nem lebecsülhető veszély. Túl erős a mának élés. csökkent a holnapért érzett felelősség. Figyelmeztető negatívum a pártéletben a tolerancia képességének csökkenése más szellemi, politikai irányzatokkal. nézetekkel szemben. Mindez a kádermunkában is kedvezőtlen hatást váltott ki. A hangsúly a változatlanságon volt a párt maga sem karolta fel elegendő számban a fiatal tehetségeket nem teremtett számukra megfelelő ..politikai küzdőteret". Ma azonban hallatszik olvan vélemény is. hogy mindenki konzervatív, aki nem húszéves. Emiatt egyesek túl hangosan kiáltanak reformért ott is. ahol nem kell. csupán azért, hoev ne lássák őket ósdinak, konzervatívnak. Az elméleti bázis erősítéséért — Pártunk megújulásának egyik fő forrása és garanciája is egyben az ideológiai munka megjavítása — mutatott rá a főtitkár. Legnagyobb. legveszélyesebb ellenségeink egyike a ..meg nem gondolt gondolat". Ma a párt életében az ideológiai munka nem tölti be azt az arányt és azt a szerepet, amelyet be kell töltenie. Ezep azért kell változtatni, mert történelmi tanulságok igazolják, hogy a párt megbénul, elveszti arculatát, ha az elméleti-ideológiai munka bármely területét elhanyagolja vagy lebecsüli. Az ideológia — Lukács György meghatározása szerint — a valóság társadalmi feldolgozásának az a formája, amelv tudatossá és cselekvőképessé teszi az emberek társadalmi gyakorlatát. Szükséges és időszerű tehát az elméleti bázis, benne — mint eszköz — a pártoktatás megerősítése is. Ehhez pedig hiteles mércére van szükség, amelv az osztálvszemlélet rehabilitását. középpontba állítását igényli — a feladás helyett. — Tekintettel arra. hogv ma és még hosszú ideig osztálytársadalom keretei között élünk és dolgozunk, nincs semmi szégyellnivaló abban, ha az osztálvérdek jelentőségét, eligazító szerepét nyíltan vállaljuk. A marxizmus attól élő elmélet számunkra, hogv összekapcsolja a szocializmus általános emberi ügvét a munkás különös osztálvérdekével. Azzal az osztályéval, amelv csak úgy tudja magát felszabadítani. ha közben a társadalom valamennyi osztályát is felszabadítja. — A párt ma úi helyzetben van ós ez más lehetőségeket jelent akkor is. ha maga nem változna — hangsúlyozta a szónok. — Ám ha nem változik, lehetőségei iócskán leszűkülnek. Ha viszont időben. megfelelő irányban és mértékben változik, esélye van arra. hogv cselekvési lehetőségeit. befolyását jelentősen megnövelje. Ehhez a pártnak nemcsak a helyzettel. hanem önmagával is tisztában kell lennie. A párt vitathatatlanul forradalmi jellegű és indíttatású. Jellege szerint forradalmi munkáspárt. rendeltetése szerint össztársadalmi funkciókat ellátó, korszerű intézmény. Létmód iát tekintve értelmiségi alakulat. Ma épp az az egyik legfontosabb feladat, hogv — az osztálvtartalom következetes érvényesítésével egyidejűleg — visszaadjuk a pártnak ezt az értelmiségi arculatát, amelv legsikeresebb időszakaiban minden országban mindig is jellemezte a kommunista mozgalmat. A kommunista ugyanis — függetlenül a munkamegosztásban elfoglalt helyétől, képzettségétől — amennyiben igényt tart e kitüntető cím viselésére, párttagként értelmiségi feladatokat vállal. tudatosan, szervezetten és célratörően. A párt tényleges társadalmi érzékenysége csak az így felfogott értelmiségi vonások újjáélesztése és értelmiségi szerepvállalása útián lehet elérhető cél. tevékenységének színvonala így lehet valóban korszerű. — A pártmozgalom megújulása. régi jellemző vonásainak visszanyerése úi feltételek között lehetőségeinek újabb, soha nem látott bővülését hozhatja magával. Ülra kell gondolnunk a pártoktatás szervezeti rendszerét — hívta fel a figyelmet a főtitkár. — Ügy tűnik, a szervezett oktatásnak a jelenlegi formáit túlhaladta az élet. A hangsúlyt a továbbképzésre. a politikai munka konkrét és most időszerű feladataira való felkészítésre kell helyezni. Ez feltételezi, hogv a pártoktatás nyisson a világra. legyen képes felhasználni a szocialista világban születő úi értékeket, a szociáldemokrata és tőkés politológiai. szociológiai ifánvzatok tanulságait. Tanuljunk, hogy taníthassunk. Vetkőzzük le az unalmasságot, a marxizmus gépies magyarázóinak igénytelenségét, ne elégedjünk meg a ..brossúramúveltséggel". A szocialista műveltség elevensége aktivitást és elmélyedést ielent. Éppen ez a legfontosabb iegye, nem az ismeretek gőgös birtoklása, hanem a kultúra felhasználásának képessége. A Politikai Főiskolának is tovább kell formálódnia felépítését, össztársadalmi funkcióit és munkájának színvonalát tekintve egyaránt. hogv a most következő nehéz időkben a párt nélkülözhetetlen segédcsapata lehessen. Olvan eszmei bázissá és tudományos műhellyé kell válnia, amelyben a politiká és az elmélet közvetítése egymás irányában gördülékenyebben folyik. Legyen valóban egyetem a követelményeket, a színvonalát. a kultúrát, a világáramlatokhoz való kapcsolódás módiait és az alapkutatásokat illetően, de ne akarja beszerezni mindenáron a porosz professzori vaskalaposság nálunk is ittott megtalálható jegyeit. Legyen a politikatudomány, a politikai kultúra sajátos, másra át nem ruházható feladatokat vállaló eszmei és intézményi bázisa, a pártoktatás szervezeti iránvítóia. Váljék a pártvezetés szellemi műhelyévé. A pártegvség megújításának és újrateremtésének legsürgetőbb feladatairól szólva Grósz Károly utalt a máiusi pártértekezleten megfogalmazott úi feladatokra, a korábbi gyakorlat újragondolásának igényére. Mint mondta: mindkettő törvényszerűen vitákkal iár együtt, amely vita egy élő párt létezési módja. A vita azonban könnyen parttalanná válik, akár a Központi Bizottságban, akár a Politikai Bizottságban. a területi pártbizottságokon vagy az alapszervezetekben. ha a kultu-. rált. konstruktív vita elemi szabályait nem egységesen értelmezzük, alkalmazzuk. A vitáknak — amelyekben minden gondolatnak létjogosultsága van. de az érvek és nem a beosztás alapián — nem egyéni érdeket, személyi becsvágyat, hiúságot, hanem a kollektív társadalmi haladást kell szolgálnia. Lejárt az uniformizálás Ideje A vitában való egymásra találás és a frakciók között különbséget kell tenni. Vannak és lesznek gyorsan le nem zárható kérdések, vagv a kellő ismeret hiánya, vagv a szubjektív körülmények miatt. Ekkor — többszöri próbálkozás után — csak a nagyobb kommunista közösség lehet ítélkező bíró. Ennek egyik formája az egész párttagságot átfogó pártvita. — Nemcsak megújult pártegységre, hanem az ezt biztosító, kölcsönösen tiszteletben tartott politikai, erkölcsi munkanormákra, feilett vitakultúrára, kiérlelt módszerekre van szükség — hangsúlyozta az előadó. — Elhatározott szándékunk a párt munkamódszerének, munkastílusának korszerűsítése. amely az apparátusnak a testülethez való viszonyát is rendezi. Az apparátusnak ennek elősegítésében, a testületek érdemi kiszolgálásában kell jeleskednie, megszüntetve az önmozgatást. az öncélú akciók erőltetését, az .apparátus az apparátusért" szemléletet és gyakorlatot. Ugyanakkor lejárt az uniformizálás ideje. A területi szervek testületeinek azt is önállóan kell eldönteniük, hogy az adott helyen milyen szervezeti felállás, az apparátus milyen tagolódása ígéri a leghatékonyabb működést. Nem biztos, hogy most minden megyében pártértekezletet kell tartani, de ahol kell. ott ez a megoldás. Csak ne az érdemi munka elodázása végett, ne a politizálás élőbbé tétele helyett szerveződjenek ezek a fórumok. Lakóterületen és üzemben Az egyesülési és gyülekezési törvény előkészületeiről szólva kifejtette: a várhatóan gomba módra megszaporodó egyesületek, társaságok a közéleti szereplés, a mindennapi politizálás súlypontiát a munkahelyekről a lakóterületre helyezik át. Ezzel is összefüggően a pártmunka iránti követelménvek mind a két terepen — tehát a lakóterületen és az üzemben .— módosulnak. Nagyobb rangja lesz a területi pártmunkának. Más jellegűvé válik az üzemi Dártélet. amire kellően fel kell készülni. Nem azt jelenti ez. hogy a párt kivonul a munkahelyekről. de azt igen. hogv más módszerekkel, más feladatkör szerint kell működniük az itteni pártszervezeteknek. Ez szemléletváltozást. ideológiai továbbképzést és önképzést egyaránt feltételez, a politikai intézmény korszerűsítése a demokráciával összefüggő elméleti munkát is közvetlenül érinti. Itt is nagyon fontos a történeti elemzés, benne hazai demokratikus hagyományaink. ¡különösen az elméleti teljesítmények felszínre hozása. — Szerteágazó és újszerű munkára kell tehát felkészülnie a pártmozgalomnak. Ehhez tenni akaró és tenni tudó személyiségek kellenek, akik a közösségek keretei között, azokat erősítve és színesítve. ugyanakkor meggyőződéssel és szuverén módon teszik a dolgukat. Olyanok. akikről Kassák Lajos így írt: „Meggyőződésem, hogy nem az a forradalmár, aki kész fejjel nekimenni a falnak, aki bármikor, bármilyen körülmények között kész törni, zúzni, rombolni, hanem az. aki a legnehezebb körülmények között is vállalja az építés nehéz, felelősségteljes munkáját" — mondotta végezetül a főtitkár. s további eredményes munkát, jó tanulást, sok sikert kívánt a jelenlevőknek. Ezt követően Románv Pál bejelentette, hogv változások történtek az egyetemi rangúvá vált főiskola vezetésében. Kemény László és Benedek Sándor személvében két úi rektorhelvettes kezdi meg tevékenységét. Az ünnepi tanácsülésen Berecz János nyújtotta át az e kinevezésekről. az egyetemi tanári. docensi, adjunktusi és tiszteletbeli egyetemi tanári címekről tanúskodó okmányokat. Az ünnepi tanácsülésen végül esküt tettek az elsőéves hallgatók. (MTI) flz 1848—49-es emlékmű védnökségének ülése Pozsgay Imre elnökletével hétfőn az Országházban ülést tartott az 1848—49-es forradalom és szabadságharc budapesti emlékművének felállítására alakult társadalmi védnökség. Az intézőbizottság tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a társadalmi adakozás eredményeként eddig 1 millió 750 ezer forint gyűlt össze. A Fővárosi Tanács jóváhagyta, hogy a tervezett emlékmű helye a budai Szent György tér legyen. Az ülésen egyhangú döntés született arról, hogy megalkotására Szervátiusz Tibor szobrászművészt kérik fel. A társadalmi védnökség a jövőben alapítványként működik, amelynek titkárává Pálfy G. Istvánt, a Magyar Ifjúság főszerkesztő-helyettesét választották meg. Tájékozódtak a tanácskozás résztvevői arról is, hogy az 1848—49-es szabadságharc hősei tiszteletére készülő emlékhely létesítésének anyagi támogatására szeptember 26-án, 19 órai kezdettel az Erkel Színházban népzenei és néptánemúsort rendeznek. Az alapítvány várja a további egyéni és közösségi felajánlásokat MNB 235— 90 172—5215 sz. számlára. Rádióteles MIKLÓS IMRÉT FOGADTA J1CHAK SAMIR Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi Hivatal nemhivatalos munkalátogatáson Izraelben tartózkodó elnökét hétfőn fogadta Jichak Samir miniszterelnök. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint Miklós Imre a nap folyamán felkereste a nácizmus zsidó áldozatainak emlékére épült Jad Vasem múzeumegyüttest. GLEMP BELORUSSZIÁBAN Józef Glemp bíboros, Lengyelország primása hétfőn a Szovjetunióba utazott, hogy kétnapos látogatást tegyen az egykori kelet-lengyel területeken, amelyek ma Belorussziához tartoznak. A lengyel katolikus egyházi vezető Grodno, Lida, Novogrudok, Nyeszvizs, Minszk és Pinszk városokat keresi fel. Ez az első alkalom, hogy lengyel prímás találkozhat az ottani lengyel katolikus közösségekkel. Glemp látogatást tesz Filaret metropolitánál, a belorusz ortodox egyház fejénél is. CEAUSESCU AFRIKAI UTAZÁSA Nicolae Ceausescu, az RSZK államtanácsának elnöke hétfőn két afrikai országban teendő hivatalos, baráti látogatásra indult. Először Kenyát keresi fel, majd Tanzániába utazik. Útjára elkísérte felesége, Elena Ceausescu. A hivatalos kíséret tagja többek között Stefan Andrei miniszterelnök-helyettes és Ioan Totu külügyminiszter. CSEHSZLOVÁK SPORTGÉP ELRABLÁSA Váratlan fordulatot vett az Ausztriába térített csehszlovák sportrepülőgép ügye. Rendőrségi vizsgálat szerint nem géprablásról volt szó, hanem előre kitervelt embercsempészésről. A csehszlovák tájékoztatási szervek korábban arról számoltak be, hogy augusztus 28-án Pozsony mellett a csehszlovák honvédelmi szövetség holicsi repülőterén két álarcos férfi hatalmába kerített egy sportrepülőgépet, és a pilótát arra kényszerítette, hogy Ausztriába szálljanak. A pilóta a géppel együtt visszatért Csehszlovákiába. A rendőrségi vizsgálat most kiderítette, hogy a pilóta által elmondott történet valótlanság. Előre kitervelt akcióról volt szó: a pilóta a fivérét, annak feleségét és a házaspár gyermekét csempészte át az ausztriai Grossmussbachba. A pilóta és távollétében a házaspár ellen a csehszlovák hatóságok megindították a bűnvádi eljárást. CSURBANOV-PER Hétfőn a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának épületében a vádbeszéddel megkezdődött Jurij Csurbariov volt első belügyminisztérhelyettes és nyolc társának pere — jelentette a TASZSZ. Csurbanovot és társait különösen nagy összegű vesztegetési pénzek elfogadásával és szolgálati beosztásukkal való visszaéléssel vádolják. (Csurbanov a néhai pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev veje.) REAKTORTÜZ LITVÁNIÁBAN Hétfőre virradóra, hajnali 0 óra 50 perckor a litvániai Ignalina atomerőműben tűz ütött ki. A reaktor egyik helyiségében lángra lobbantak az ellenőrző kábelek. -A reaktor működését a műszaki védelmi berendezések automatikusan leállították, az automatikus tűzvédelmi berendezések kioltották a tüzet. Az Izvesztyija című lap hétfő esti moszkvai kiadásának híre szerint a tűzben nem sérült meg senki, s a tűz nem okozott nukleáris szennyeződést sem. A tűz okának kiderítésére szakértői bizottság alakult. EXKLUZÍV KIVITELŰ jugoszláv import férfi-, női kötöttáruk érkeztek a PÓK DIVATÁRUBOLTBA (Széchenyi tér 14.) J