Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

19SS. szeptember 6., kedd 3 Tanévnyitó ünnepségek H tanárképző főiskolán Nagy László felvétele Tanár jelöllek, útban a főiskolai ünnepségre (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap délután a József Attila sugárúti új gimnázium aulájában rendezte meg •tanévnyitó ünnepi tanácsülését a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A megye és a város vezetőit, valamint a társintézmények képviselőit Rozgonyiné Molnár Emma főigazgatóhelyettes köszöntötte, az első évfolyamos hallgatókat pedig Békési Imre főigazgató. (Beszéde egy részletét az ötödik oldalon közöljük.) Az intézmény oktató és kutató tevékenységét is bemutató ünnepi beszédet követően esküt tett a 473 nappali és 510 levelező tagozatos elsőéves. A neveléstudományi tanszék javaslatára a művelődési miniszterhelyettes címzetes főiskolai tanári címet adományozott Szvétek Sándor nyugalmazott kollégiumi igazgatónak, aki — a főigazgató szavai szerint — „úgy alkotta meg közel száz tanulmányból és öt könyvből álló elméleti életművét hogy negyven éven át nem hagyta el tanítványait, műhelyét, egy kisváros, Kalocsa középiskolai kollégiumát." Békési Imre ezen az ünnepségen jelentette be, hogy a francia kormány „A művészet és a bölcsészettudomány lovagja érdemrendet" adományozott Palásti Lászlónak, a főiskola nyugalmazott docensének, aki 55 éven át a magyar—francia művelődéstörténet és a francia névkutatás terén élethivatásként dolgozott. Az idős tudósok köszöntése után Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese öt hallgatónak egyenként tízezer forintos pályadíjat adott át. Ezt követően személyi változásokat jelentettek be. A főiskola új gazdasági igazgatója Marsi Zoltánné; fótitkára Pálfy Tamás, könyvtárigazgatója Gábor Kálmánná, személyzeti vezetője Varga Sándorné lett. Főiskolai tanári kinevezést kapott Pál Ágnes (földrajz tanszék), főiskolai docens lett Bonifert Domonkosné (fizika), Deák László (kémia), Kamarás Gábor (biológia), Pungor Miklós (testnevelési), Szederkényi Antal (matematika) és Varga Sándorné (neveléstudományi tanszék). Tanszékvezetői megbízást kapott Kaszab Imre tudományos főmunkatárs a földrajz, és Sebéné Madácsy Piroska a magyar irodalom tanszékre. Hagyomány, hogy az intézmény egykori végzőseit, öregdiákjait a tanévnyitón díszoklevéllel tüntetik ki. Idén rubin oklevelet kapott (70 éve végzett!) Heinrich Lajosné. Vasdiplomát kapott Babó Béláné, Csont Ilona, Dötsch Margit, Farkas Béla, Kojlanovits Jánosné. Ibolya Jánosné és Rozsondai Zoltán. Gyémánt oklevelet vehetett át Alföldi Gyuláné. Aranydiplomát kapott: Baló Alinka, Parlag Istvánná, Dubsky Ferenc né, Gajzágó Salamonná, Galambos Imréné, Girth Irén, Gyepes János, Ispánki Jánosné, Királdi Károly, Krajcsik Istvánná, Nagyfalusi Antalné, Oltai Pálné, Schwarz Zoltánná, Sebestyén Zoltánná, Turcsányi Sipos Margit, Szabó Józsefné, Schel Johnná, Váry Béla, Frank Pálné, Hajas Tamásné. Hangya Antalné, Beruzs Mihályné és Szolnoki Jánosné. Szembenézve önmagunkkal A városi pártértekezlet anyagainak vitája az olajiparnál Napjainkban érdekes fejleményeknek lehet naponta tanúja a megfigyelő. Például annak, hogy az emberek, amint érdemi kérdésekben kérik — és valóban kérik — véleményüket, segítségüket, igazi, valódi felelősségtudatról, tárgyismeretről, politikai érzékről és érzékenységről, no meg társadalmi-kollektív tisztességről tesznek tanúbizonyságot. Csak az a lényeg — s ezt ismét 'hangsúlyozni kell —, valóban a véleményüket kell kérni és érdemi kérdésekben. S akkor hamarosan 'bebizonyosodik, hogy a felelős politikai gondolkodás nem egy szűk réteg erénye hazánkban, s így kiváltságként sem kezelhető, hanem állampolgári joggá kell válnia a politika formálásának. Nos, e folyamat egyik izgalmas állomása volt az a vita, amelyet az olajipari pártbizottság rendezett, s amelyet tegnap, hétfőn tartottak — munkaidő után — a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat algyői központjában. A vállalatnál működő pártalapszervezetek küldöttei véleményezték a városi pártértekezlet közzétett anyagtervezeteit, hozzájárulva a városi pártértekezlet előkészítéséhez, a politikai gondolkodás érdemi formálásához. Mindehhez komoly segítséget adott a vita, s ehhez szabott volt Székely Sándornak, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága első titkárának köszönete is. Hogy konkrétan miről is volt szó? Nos, e pillanatban jön zavarba az újságíró, mert egyszerűen képtelenség a számos hozzászóló által felvetett lényegi és fontos kérdéseknek akár többségére is érdemben kitérni. De hát a szemelvények is alkalmasak lehetnek arra, hogy érzékeltessék: mi foglalkoztatja a párttagságot, milyen jelenségeket és kérdéseket tartanak meghatározóan fontosnak a kibontakozás szempontjából? A városi pártbizottság döntése alapján, október 8-án rendezik az MSZMP Szeged városi értekezletét. E tanácskozás előkészületeinek jegyében tegnaptól városi aktívaértekezlateket tartanak. A tanácskozások sorát a függetlenített pártbizottsági titkárok vitája nyitotta meg tegnap délelőtt, majd a nyugdíjas párttagok képviselői véleményezhették a dokumentumtervezetet. Délután az olajiparban dolgozó párttagok (e tanácskozásról számolunk be részletesebben mai tudósításunkban), a textilművek és a Volán kommunistái vitáztak, s e tanácskozásokkal egy időben került sor a közoktatásban dolgozók aktívaértekezletére is. Ma, a Sajtóházban a tömegkommunikáció munkásai vitáznak, míg a városi pártbizottságon a művészeti és közművelődési intézmények dolgozói és a műszaki értelmiségiek értekezletét tartják. A fiatal párttagok és KISZ-vezetök tanácskozására városi KISZ-bizottságon kerül sor. Szerdán jeles szegedi közéleti személyiségek, a felsőoktatási és tudományos intézmények dolgozói, a községi vezetők, és a mezőgazdaságban dolgozók aktívaértekezletét tartják. Egyesülési, gyülekezési jog I ° Mint ismeretes, e hónapban országszerte vitáznak, s azért merem így kategorikusan állítani, mert magam a második összejövetelen vettem részt, ahol a gyülekezési és egyesülési jogunkról szóló törvénytervezet" volt a téma. Legutóbb tegnap, hétfőn délután a szegedi népfront közjogi bizottsága foglalkozott vele. Tekintve, hogy tagjai zömükben jogvégzettek, igen élénken foglalkoztatta ókét a törvénytervezet szakmai része, de mint népfrontaktivisták azt is szem előtt tartották, milyen szempontokra kell majd figyelniük a sorra kerülő társadalmi fórumokon, amelyeken vitavezetők lesznek. Kukorelli István, az ELTE docense, a Hazafias Népfront országos elnöksége mellett működő közjogi bizottság titkára rövid bevezetőt tartott. Fölhívta a figyelmet: a népfront szeretné, ha a törvénytervezet vitája a nyíltság és az őszinteség légkörében zajlana. A mai magyar közélet rendkívül érzékeny és egyben érdeklődő is minden változás, változtatás iránt, történjék az társadalmunk akár gazdasági, akár politikai életében. A jogalkotói szándékok — nemcsak az egyesülési, gyülekezési, hanem a választójogi, a tanácstörvényről szóló, s a tervbe vett alkotmánymódosítás is — találkoznak az állampolgárok igényeivel. Kérte a leendő vitavezetóket, tudatosítsák: a törvényalkotás nem csupán szakmai kérdés, sót politikai aspektusa legalább olyan fontos már most a kiérlelés időszakában is, mint az, hogy maga a törvény jó lesz-e. Tehát valamennyiünk felelőssége, éppen ezért éljünk a fölkínált lehetőséggel. Az egyesülési, gyülekezési törvénytervezet több pontja alternatív megoldásokat tartalmaz, választási lehetőséget adva. Jóllehet, óhatatlan • fölmerül a kérdés, miért éppen most került napirendre ez az állampolgári jog törvényesítése. A válasz egyszerű, reformra éhes társadalmunk szülte. A szakemberek a hozzáértők szemével is nézzék, helyes-e egy-egy megfogalmazás, érthető-e. A közjogi bizottság tagjai tegnap mindezt meg is tették, íme, néhány észrevétel. A gyülekezési joggal kapcsolatban elhangzott, tisztázásra szorul majd az, hogy milyen jogosítványokkal kell rendelkezni a rendörségnek (jelenleg egy 1974-ben hozott kormányrendelet érvényes), egy felvonulást szervezőknek például milyen bejelentési kötelezettségük lesz, hogyan tehetnek eleget annak, kelj-e létszámlimit? Előfordulhat anyagi kór egy gyűlés alkalmával, ki viseli annak terhét, kié az anyagi felelősség? Többen hangsúlyozták, a törvénytervezet lényegre törő legyen, ne bocsátkozzon fölösleges ismétlésekbe. „Külföldi állampolgár jogosítványa nem tisztázott a törvénytervezetben" — hallottuk a vitán. De azt is, hogy a tüntetés kifejezést ne csak pejoratív értelemben használjuk, hisz pozitív, mozgósító ereje is lehet és van. Fontos tisztán látni, a gyülekezési jog gyakorlása egyértelműen politikai természetű, más az esküvő, az érettségi találkozó. Ez utóbbiakat, vagyis a „civil szférát" ki is hagyja a tervezet, vélte egy hozzászóló. Mások mintegy hangosan gondolkodva elmondták, tervezett alkotmányos törvényeink előbb születnek meg, mint az új alkotmány, s ez félő, hogy gondot okoz. Az egyesülési törvénytervezet vitájakor legszembetűnőbb volt egy szemléleti probléma. Nevezetesen: ne csak az egyesületekre gondoljunk vele kapcsolatban, az egyesülés fogalma annál szélesebben, tágabban értelmezendő. Komoly feladat lesz tisztázni a párt, a szakszervezetek helyét, szerepét, más temeg- és társadalmi szervezetekét is az új konstellációban. Fölmerült a kétely, hogy a párt és a szakszervezetek egyáltalán beilleszthetök-e a törvénytervezetbe. Kérdéses az is, hogyan valósul meg az egyesületek állami felügyelete, érvényét veszti-e a jelenlegi gyakorlat. Kívánatosnak látták, hogy az egyesületek költségvetési szervként, nagyobb szabadsággal funkcionálhassanak. Végezetül idézzünk még egy érdekes gondolatot a tegnapi vitából. Fölvetette valaki, ismeretei szerint napjaink gyakorlatában nincs, aki ellenőrizhetné, törvényesen működik-e például a nőszövetség. Talán e fölelevenített hozzászólások elég kedvcsinálók az elkövetkezendő fórumokra, amelyek helyét, időpontját lapunkban előre közzétesszük. M.E. Nagytakarítás a fővárosban A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat elkészítette Budapest őszi nagytakarításának tervét. A munka október l-jétől november 7-ig tart; a vállalat dolgozói a rárakódott szennyeződésektől megtisztítják a Duna-hidakat, az emlékműveket és a szobrokat, kitakarítják a gyalogos-aluljárókat, lemossák a falburkolatokat, a városból kivezető főútvonalak szalagkorlátjait. Kibontakozás? Igen, arról van szó. És annak érdekében szinte minden fölszólaló kitért néhány alapfeltételre. Hangsúlyozták többek között azt, hogy a párt nem kulloghat az események után, ahogyan azt hosszú ideig tette. Követelményként fogalmazták meg a politikacsináló, aktív párt iránti igényt, amelyben a fontos ügyekben a döntések kötelezően a tagság bevonásával, véleményének kikérésével születnek, nem pedig a feje fölött. Teljes egyetértéssel tartották múlhatatlanul szükségesnek a megyei és városi pártértekezlet megrendezését, a vezetés személyi megújítását — a valódi megújulás érdekében. Lényegi észrevételeket hoztak szóba többen is. Például a módszerek és garanciák kérdését. Egyetértve a feladattervvel hangsúlyozták, hogy múlhatatlanul szükséges azoknak a politikai módszereknek a kidolgozása, amelyek a jelenleginél messze nagyobb garahciát nyújthatnak arra, hogy a jövőben érdemi határozatok születnek, s amelyek egyúttal garanciát adnak e határozatok végrehajtására is. Ugyancsak hangsúlyosan merült föl a választott tisztségviselők erkölcsi feddhetetlenségének kérdése. Ahogyan az egyik felszólaló fogalmazott: ne csak a törvényesség, hanem az erkölcsi normák betartása is legyen alapkövetelmény számukra. S hogy melyik fölszólaló miről is beszélt konkrétan? Íme, néhány szemelvény az elhangzottakból: Szabó Ferenc, a vállalati szb munkatársa a demográfiai csúcs kapcsán az iskolahelyzetet taglalta többek között, a megoldás fontosságát hangsúlyozva, Tolnai József művezető pedig az elkövetett hibák, a kibontakozást akadályozó tényezők őszinte, nyílt feltárását és a felelősség tisztázását szorgalmazta, no meg a garanciákat nyújtó módszerek kidolgozását. Györki György művezető aggályait fejezte ki többek közt, hogy mennyire helytálló információk alapján készült a mostani anyag, tekintettel a múltbéli tapasztalatokra, valamint a pártbizottsági munkastílus és -módszer átalakítását szorgalmazta, míg Babcsán László csoportvezető a vezetői alkalmasság kérdését feszegette, s azt, hogy a pártbizottság felkészült-e az esetleges munkanélküliség kezelésére. Radics István művezető keményen bírálta Szeged tanácsi vezetését — különös tekintettel a lakás- és iskolahelyzetre, hangsúlyozva, hogy a prioritások kialakítása a várospolitikában ugyanúgy lehetetlen a polgárok bevonása nélkül, mint ahogyan a politikai megújulás. Ennek jegyében fölvetette a párt szervezeti szabályzata megújításának szükségességét, a pártélet és -munka kialakult alapelveinek fölülvizsgálatát is szükségesnek tartva (munkahelyi szerveződés, kisebbségi vélemények, frakciók stb.), kifejtve, hogy az új egyesületek komoly konkurenciát is jelentenek a pártnak. Kriska László termelőmester a politika késedelmessége mellett azt .tette szóvá nagy nyomatókkal, hogy visszás hangulatot kelt az alkalmatlan, sokszor erkölcsileg támadható vezetők korkedvezményes nyugdíjazása, más vezető beosztásba helyezése. Viola Tamás termelőmester a politikai intézményrendszer szükséges változtatásának tisztázását sürgette, hivatkozva arra is, hogy az olajipari pártbizottság évek óta kezdeményezte: ne születhessen fontos KB-határozat a tagság megkérdezése nélkül. Többekkel együtt kifejtette, hogy a megújulás jegyében érthetetlennek tartja a megyei pártértekezletet szorgalmazó dokumentumot aláíró 25 pártbizottsági titkár ügyében elhangzott nyilatkozatot, ami szerint „nem indítanak ellenük fegyelmi eljárást". Hogy ilyen gondolat még csak föl se vetődhessen a jövőben, annak érdekében sürgette a szervezeti szabályzat átdolgozását segítő pártvita mihamarabbi megkezdését. Kiss Balázs geológus a vezetői feddhetetlenség követelménye mellett a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta, kifejtve, hogy a sajtó számára a gyorsaság és a pontosság legyen az alapkövetelmény, ne pedig az elkötelezettség, mert az alkalmat adhat egyéni vagy csoportérdekeket szolgáló értelmezésekre is. Papp György, az olajipari pb titkára amellett szólt, hogy a kisebbségi vélemények azért is védelemre szorulnak — és nyilvánosságra! —, mert nem biztos, hogy a többségnek igaza is van, s a kisebbségi vélemény igykönynyebben válhat többségivé. Simon András műszaki ellenőr a párt korszerű ideológiájának kidolgozását sürgette, Lazányi István csoportvezető pedig a tisztességes munka fontosságát és a munkások véleményének figyelembevételét hangsúlyozta. Verbai Sándor részlegvezető a programból a jövőképet hiányolta, Lovász István pedig a szállítási alapszervezet nevében a konkrét feladatok kidolgozását kérte. Kiss Balázs pedig a jelenlegi pártbizottság megújulásra, reformra való alkalmasságát firtatta. Az elhangzottakra Székely Sándor részletesen reflektált, külön is hangsúlyozva, hogy a vita számos konkrét kérdésben segítette a pártértekezleti vitaanyag végleges kidolgozását Sl.1.