Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

1988. szeptember 24., szombat 30 wr wl É Wd'y.:: • » BAROKK KINCSEK cimmel nyílt tegnap délután kiállítás a Fekete-házban, ahol Gyulay Endre szeged—csanádi megyéspüs­pök mondott megnyitót. E hírhez kapcso­lódó információ, hogy a Művelődési Mi­nisztérium elvi beleegyezését adta egy sze. gedi egyháztörténeti gyűjtemény létrehozá­sához. Ez a szép kiállítás — mely Csongrád megye barokk egyházi kincseit mutatja be — fölhívja a figyelmet arra, hogy városi vagy országos összefogás szükséges az egy­háztörténeti múzeum megvalósításáért. Hétfőn a Somogyiban alakuló ülés Az Erdei-társaság szegedi csoportjáról A makói központtal mű­ködő Erdei Ferenc Társaság úgy határozott, hogy érde­mi munkája fejlesztése ér­dekében Szegeden helyi cso­portot hoz létre. A részle­tekről Kanyó Ferencet, a társaság egyik alapító tagját kérdeztem. — Mi indokolja a szegedi csoport létrejöttét? — Erdei Ferenc szellemi­ségének nem szabhat korlá­tot akár város, akár megye­határ. Az országban bárhol, ahol szükségét érzik, létre­hoazhatnak helyi szervezé­sű csoportot. Ez az igény ve­tődött föl most Szegeden. — Mi lesz a funkciója? — Ugyanaz, mint a társa­ságnak: Erdei Ferenc szelle­miségének, szellemi hagya­tékának ápolása, erősítése. Csoportunk elsősorban az érdemi ' munkának nyújt keretét. A társaság 56 tagja városunkban dolgozik, s itt található 12 kollektív tagja a felsőoktatási intézmények, egyebek. — Kik a tagok? — Találni köztük tanárt, nyugdíjast, építészt, egyete­i, nem véletlen a ztás, a címadás. Elismerés a testvérvárosnak Szeged angliai testvérvá­rosát, Cambridge-et az Eu­rópa Tanács legmagasabb el­ismerésével, díszzászlajával tüntette ki. Papp Gyula ta­nácselnök a város lakosai nevében köszöntő táviratot küldött Geoffrey Datson úr­nak, Cambridge közigazga­tási vezetőjének, mely így szól: „Városunk lakossága. Sze­ged város tanácsa és a ma­gam nevében baráti tiszte­lettel és nagyrabecsüléssel küldöm üdvözletemet Camb­ridge polgárainak, a városi tanácsnak, és személy sze­rint önnek, abból az alka­lomból, hogy az Európa Ta­nács zászlajával tüntette ki Önöket. Kívánom, hogy az a mun­ka, amit Önök a béke meg­őrzéséért, a népek közötti barátságért, az atomháború veszélyének elkerüléséért tettek és tesznek, járjon tel­jes sikerrel. Ez irányú tö­rekvéseikben teljes mér­tékben egyek vagyunk Önök­kel, támogatjuk elképzelé­seiket, és azok megvalósítá­sát. Kívánom, hogy a testvér­városi kapcsolataink min­den tekintetben gyümölcsö­zőek legyenek, szélesedje­nek, gazdagodjanak." Biokertészeti kör A Kiss Ferenc Természet- gyógynövények felismerése védő Egyesület biokertésze- ¿s biokertészeti felhasználá­ti köre hétfőn, 26-án 18 óra- suk dmmel tart SzalmaEle. kor kezdi meg újra muko- . . dését az odesszavárosi <klub- mer főiskolai adjunktus elo­ban (Szolgáltató sor 3). A adást. Műsorajánlat mi oktatót, könyvtárost, új­ságírót, téeszelnököt, s mint említettem, a tudományos élet intézményei, a mezőgaz­dasággal foglalkozó kutató­intézetek. — Az alakuló ülésen Er­dei Ferenc, és a reformgon­dolat címmel tart előadást. Ügy vélem témaválasztás — Erdei egész szellemisé­géből sugárzik a reform melletti kiállás, a magyar progresszió pártolása. Ügy gondolom, a szövetkezeti mozgalomra Erdeinek. ma újra nagy hatása lehet. Az ő nevével fémjelzett szövet­kezeti gondolat ismét aktu­ális az elvekben, és a gya­korlatban egyaránt. Munkái­ban nem csupán a gazdasá­gi szempontokra, de magára a közösségre is figyelt. Saj­nos, az ötvenes évektől ez utóbbiról elfelejtkeztek, a szövetkezeti tagok bérmun­kások lettek, a hiányzó de­mokratizmusban a kollektí­va csupán nevében élt Nos, ilyen értelmezését adnám az előadás címében szereplő reformgondolatnak. * Az Erdei Ferenc Társaság szegedi csoportja 26-án, hét­főn, 4 órai kezdettel tartja alakuló ülését a Somogyi Könyvtár földszinti klubter­mében. A szervezeti kérdé­sek megoldása, az említett előadás mellett, kamarakiál­lítás nyílik, a könyvtárban található anyag felhasználá­sával, Erdei Ferenc irodalmi életművéről. , M.E. Magyarok a Reménység Tavától Az amerikai magyar szellemi élet egyik kiemelkedő képviselője időzik e napokban Szegeden: Éltető Lajos, a portlond' egyetem professzora, a Magyarok Világszövetsé­ge elnökségének tagja, az egyesült államokbeli Magyar Baráti Közösség lapjának, az Itt — Ott-nak a főszerkesz­tője. — Az Itt — Ott-ról az olvasható A nyugati magyar irodalom 1945 után című könyvben, hogy a fiatalabb amerikai magyar értelmiség tekintélyes része e folyóirat körül gyülekezik, s „kiadását annak érdekében is szor­galmazzák, hogy fórumot teremtsenek az etnikai fennma­radásért, tudatosságért küzdök számára." Mit ajánl meg­ismerésre az anyaországi érdeklődőknek az Itt — Ott-ról? — A lapot 1967-ben Ludá­nyi András barátommal és kollégámmal alapítottuk: az Itt—Ott több is. mint folyó­irat: baráti társaságot, szel­lemi csoportosulást, értelmi­ségkört is jelent. Az Ohio állambeli Laké Hope-ná'. vagyis a Reménység Tavánál 1972 óta minden évben egy­hetes találkozót rendezünk, ahol előadás-sorozatokat tar­tunk a hungarológia legkü­lönfélébb tárgyköreiből. Ál­landó magvarországi meeh'­vottak közreműködésével­idén Csurka István. Nagy Gáspár volt vendégünk, de meghívottjaink között szere­pelt már Kontád György. régebben az erdélvi Kányád• Sándor, tavaly Csoóri Sán­dor, idén már másodízben iárt nálunk Köteles Pál, c volt ott Görömbei András é" Pomogáts Béla is. A nvugat' magyar kultúra kimagasló művelői közül rendszeresen vendégünk Faludy György Gombos Gyula, Hanák Péter Londonból Czigány Lóránt Párizsból Király Béla és még jó néhányan. Igaz. a társa­ságot elsősorban tényleg az ezer példányban. évente négyszer megielenő lap tart­ja össze — egyébként var> egy választott laptanácsunk is. szintén évente tanácsko­zik. Clevelandben. — Hánu amerikai magyart tömörít az Itt—Ott? — Tagságunk létszáma 4— 500 között mozog, bár mec kell jegyeznem, hogv össze­jöveteleink annyiban eltér­nek a hasonló amerikai ma­gyar rendezvényektől, hogv családostul, nyaralással egy­bekötve szervezzük mindig valamennyit — ez a tény persze befolyásolja a létszá­mot is. Főleg értelmiségiek tanárok, mérnökök. építé­szek. orvosok ielentik a bá­zist. de vannak munkások is szép számmal. — Az Itt—Ott-ról azt ír la éppen Pomogáts Béla. hoav viszonylag kevés szévirodal­mat közöl. ..annál több cik­ket. levelet, vitaírást, hozzá­szólást". esszét, tanulmánut s a szerkesztői program sze­rint 'a magyar szórványok felmorzsolódása ellen és az eszmecsere biztosításáét i dolgozván. „céliaik nem szépirodalmiak, hanem tár­A Pasolini-életműsorozat­ban holnap, vasárnap este fél 8 órai kezdettel a film­tékában a Madarak és ma­dárkák című moziban elő­ször látható 1965—66-ban készült alkotást vetítik szeptember 26-án, hétfőn, ugyanitt, ugyanebben az időpontban pedig a Medea lesz műsoron — magyaror­szági ősbemutatóként. Mihály napi búcsú lesz holnap, vasárnap Mihályte­leken. A hagyományos ren­dezvényen délelőtt fél 10 és 11 órai kezdettel film­vetítést rendeznek gyere­keknek, a Mihály napi bú­csúbál pedig este 7 óra­kor kezdődik a Móricz Zsigmond Művelődési ház­ban. A Magyar Madártani Egyesület madarászsulit szervez: a biológiai tárgyú szakkor első foglalkozását szeptember 26-án, hétfőn délután 5 órai kezdettel ren­dezik meg a Bartók Béla Művelődési Központ 27-es termében. A foglalkozásokat kéthetente tartják majd: el­méleti és gyakorlati, ter­mészetvédelmi, madártani, növénytani alapfogalmakkal ismerkedhetnek meg a részt vevő gyerekek. Az Ecranul nostru, a sze­gedi tévéstúdió román nyel­vű nemzetiségi műsora leg­közelebb szeptember 29-én, csütörtökön este fél 7-től lesz látható a 2-es program­ban. Az adást október 1­jén, szombaton délelőtt fél 9-től az l-esen megismét­lik. Megkérdeztük... ... hogy a vasút téli menetrendjében milyen változások várhatók. Lo­vász Lázár vasútigazgató elmondotta, hogy az euró­pai vasutak közötti nem­zetközi megállapodások szerint a téli menetrendi időszaik az idén szeptem­ber 25-én vasárnap, az óraigazítás napján kezdő­dik. A MÁV a sok éve jól bevált gyakorlat szerint egy pótfüzetben, az egyes számúban .jelentette meg azokat a menetrendi vál­tozásokat, amelyeket nem lehetett a menetrend szer­kesztésekor előre látni. Az említett pótfüzet díj­mentesen átvehető mind­azokon a helyeken, ahol a menetrendeket árusították. A MÁV szegedi igazga­tósága területén — egy kivétellel — lényeges vál­tozás nem lesz. Az emlí­tett kivételnek sokan fog­nak örülni. Mint ismere­tes, a Szeged-rSzabadka közötti vasúti személyfor­galmat eredetileg, kísér­letként szeptember 25-éig vezették be, most ezen változtatnak. A jelenlegi és várható utasforgalomra tekintettel a vonat közle­kedését december 31-ig meghosszabbították. Sze­ged—Szabadka között va­sárnaptól tehát változatlan feltételekkel lehet utazni. Továbbra is napi két Par vonat közlekedik, mindkét irányban Röszke, Horgos, Palics megállásokkal. A vonatot csak nemzetközi utazásra lehet igénybe venni. A menetjegy ára — egyelőre — egy útra 50 forint, gyerekeknek — 4­től 12 életévig — 30 forint. A jugoszláv vasút október 1-jétöl a menetjegy árát 50 forintnak megfelelő di­nárra felemeli. Ez a válto­zás a magyar utasokat, ha idehaza váltják meg me­netjegyüket oda- és visz­szaútra, nem érinti. G. J. sadalmi és etnikai jelleaűek s ezeket részben a tudo­mány. részben az ismeret­terjesztés módszereivel és érveivel próbálják megvaló­sítani" . — Ez így igaz. Egyfajta talán most már egyre jelen­tősebbé váló kulturál.s szemle vagyunk, olvan sza­bad fórum, ahol egv bizo­nyos esztétikai nívó fölött bárki szabadon kifejtheti véleményét, amennyiben a ió ízlés vagv a humanizmus normáit nem sérti. Szerzőink többsége az USA. Kanada Ausztrália és Dél-Amerika magyarjai közül kerül ki. Nyugat-Európából aránylag kevesebben dolgoznak ne­künk. hiszen nekik jócskán vannak színvonalas orgána maik. az Irodalmi Üiság. ar Üi Látóhatár, és a többi. An­nál több magyarországi szer­zőt közlünk. Köteles Pálló' Csoórin és Csurkán át a Bai­csy-Zsilinszkv-kutató Vigh Károlyig. — Éltető Lajosról azt is el kell árulni, hogy szülei er­délyi származásúak, de öv már Máriapócson látta mea a napvilágot: 1940—44 kó zött Marosvásárhelyen gye­rekeskedett — s annak ide­jén egyik kezdeményezője volt az anyanyelvi konferen­ciák ma már hagyományos­sá lett rendezvényeinek. A Magyarok Világszövetsége elnökségében a meglehető­sen kevés, nem magyar ál­lampolgárságú taa eouike Hogyan ítéli mea: ez a szer­vezet mennyiben számit az •egyetemes. 15 milliós ma gyarsáa központi szervezeté­nek? — Úgy látom, mostanában a magyarországi politika: változásokkal egyenes arány­ban egyre inkább, egyre lob­ban. És ez óriási dolog, ez nekünk nagyon nagy öröm. Csak türelem, idő és kitar­tás kellett: a néhánv hete megtartott, igen emlékezete" és szép 50 éves évfordulón már olyasmik hangozhattak el. amikre nemhogy 4—5. de még egv esztendeje sem lelt volna lehetőség ... Észlel­hető. jól érzékelhető a nyi­tás. ebben talán kis szere­pünk van nekünk is: amenv nyiben: mondtuk eleget a magunkét... Az erdélvi ma­gyarság ügyében csakúgv mint azért, hogv ne iárior idehaza szilencium magvar íróknak azért, mert külföl­dön hangot adtak annak, ami mindannyiunknak fái... — Milyen perspektívákat lát a Magyarok Világszövet­ségét illetően? — Egyre biztatóbbakat. A' ötvenéves évforduló buda­pesti ünnepségén a csehszlo­vákiai magvarok felvetették: legyen végre alapszabálya a szövetségnek. Ezzel mélvsé gesen egyetértünk: ha az: akarjuk, hogv a Magvarok Világszövetsége igazán elfo­gadott legyen a földkereksé­gen mindenütt, további bel­politikai demokratizálódás és ennek arányában az igazán demokratikus szövetségi mű­ködési szabályzat nélkülöz­hetetlen. Szintén a felvidéki magyaroik vetették föl a jövő egyik kardinális kérdését: magyarországi szlovákok például tagjai lehetnek a csehszlovákiai Slovenska Maticának — ugyanilyen alapon miért nem lehetnek tagok a szomszédos orszá­gokban élő 3 milliónál ir többet számláló magvarok > Ugyancsak rendkívüli pers­pektíva nyílik meg a szövet­séf előtt nagy tervünkkel kapcsolatban: 1995-ben. a Bécs—Budapest Világkiáll'­tás ideiére meg kívánjuk rendezni a Magvarok III. Vi­lágkongresszusát. (Az elsőt 1929-ben. a másodikat 1938­ban tartották meg.) Itt ielen lenne minden magvar kül­honi szervezet, tárgyalhatna, szavazhatna — az úi egyesü­leti törvény hátha e téren is újabb lehetőségeket nvithal meg ... — ön az Oregon állambeli Portland állami egyetemé­nek magyar—német szak os tanára is. és része van ab­ban. hogy Szegeden a tudo­mányegyetem ..amerikai kapcsolata" létrejöhetett... — A dolog még 1972-ben kezdődött, akkor szerveztük ide- az első amerikai cso­portot. Márta Ferenc, az ak­kori rektor tette szóvá: hí van nekünk kapcsolatunk a zágrábi egyetemmel — nv­ért ne lehetne a szegedivel is? Azóta évente átlagosan 3—6 amerikai egyetemi hall­gató jön a JATE-ra. három éve pedig létrejött egv csere­program-akció is a portlanc.i és a szegedi egyetem közöt'»: a magyar minisztérium en­gedélyezte. hogv minden negyedik amerikai hallgató­ra egv kiutazó magvar diák iuthat... De szép számmal jönnek ide. a Tisza partjára „fizető vendégek" is, vagy­is. akik dollárban fizetnek Ujabban más egyetemek is küldenek hallgatókat: egv húszfős csoport szintén Ore­gon államból iár ide. ..lén" a Wisconsin Steven's Point i:' — jövőre mintegy 30 ameri­kai diák tanul majd Szege­den. Eddig összesen kétszá­zan fordultak meg itt. az Ál­lamokból. És tanúsíthatom­valamennyien igen ió véle­ménnyel vannak a magva­rokról és Szegedről. Házas­ságok is születtek már ebbő' a kapcsolatból, s ami külór. csoda, nemcsak ..odafelé"­két amerikai fiú is iött férj­ként Magyarországra. Én te­hát elégedett, talán úgv is mondhatom, egyre elégedet­tebb vagyok. Kis. csende« munka volt. amit végeztünk, de most már kezd megérkez­ni az öröme is. Domonkos László Pályázat A tárgyi népművészet minden ágában (hímzés, szö­vés, fazekasság, fafaragás, bőrművesség, kékfestés, gyé­kényfonás, nemezkészítés stb.) népművészeti tárgyak készítésére ír ki pályázatot a Juhász Gyula Művelődé­si Központ és a SZOT For­rás gyógyüdülő. A pályáza­ton bárki részt vehet, aki a tárgyi népművészetet ama­tőrként műveli. A munká­kat legkésőbb 1988. decem­ber 16-ig lehet bevinni a művelődési központba, ahol a zsűri által kiválasztott tárgyakat december 27. és 30. között kiállításon mu­tatják be, majd árulják a gyógyüdülőben és ajándék­boltokban. A pályázat célja a közízlés fejlesztése olyan ajándéktárgyak révén, ame­lyek reprezentálják az or­szág, és Csongrád megye népművészetét. A meghir­detők 15 ezer forintot aján­lottak fel a díjazásra J H

Next

/
Thumbnails
Contents