Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

19S8. szeptember 23., péntek Belgiumba megy a Szeged Táncegyüttes Vasárnaptól október 9-éig kapott a november végén, tartó táncfesztiválon vesz december elején megrende­rószt a belgiumi Tourna helységben a Szeged Tánc­együttes Kardos István-cso­portja. Az együttes a nyári sze­zonban is rendkívül gazdag programot bonyolított- Má­jus végén Nizzában voltak, igyormek-világfesztiválort, jú­nius elején pedig Isztam­bulban szerepeltek a felnőtt táncosok. A most is utazó Kardos-csoport június kö­zepén részt vett a csehszlo­vákiai Gombaszögön meg. tartott fesztiválon. Szintén Törökországban, a sansuni vásáron járt a Letye-petye nek; meghívják Szegedre elnevezésű gyermekcsapat, azokat a külföldi együttese­augusztusban pedig az ket, akik) eddig őket látták zendő barentini (Franciaor­szág) találkozóra, amelyet a Magyar—Francia Társaság szervez. Az együttes /vezetője, Nagy Albert arról tájékoz­tatott, hogy az őszi beirat­kozások utón immár több mint 700 tóncosi kezdte meg a próbákat. A ^okásos munka mellett vállalták, hogy március elején vendé­gül látják a Magyar Állami Népi Együttest, amely a nagyszínházban ad műsort. Emellett jövő nyáron nem­zetközi találkozót szervez­NSZK-beli Salzkotten gyer­mekfesztiválján lépett fel a Guzsaly nevű csoport. Négy pár felnőtt táncos meghívást vendégül. Két német, egv francia, egy belga, illetve török folklóregyüttes kapja a. meghívókat. Fiatalok tanácskozásai A MUSZ Csongrád me­gyei elnöksége tegnap, csü­törtökön megtartotta soros ülését az Ifjú Gárda Neve­lőotthonban. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a nevelőotthonokban vég­zett mozgalmi tevékenység­ről, melynek előadója Dégi László volt. Ezt követően Tatár István, a szakági szakbizottság munkájáról számolt Ibe. * A városi KISZ-bizottság testülete is tanácskozott. Többek között a szdmbati megyei küldöttgyűlésre ké­szültek fel, és az apparátus választott tisztségviselői két tanácskozásuk közötti mun­kájukról számoltak be a résztvevőknek. Döntöttek abban is, hogy december 3­án ismét városi küldött­gyűlést hívnak össze. A ta­nácskozást Szilágyi Akos, a városi K ISZ-bizottság első titkára vezette. Indulatok és tónusok VILHELM KAROLY VI­RÁGCSENDÉLETEI — mint cseppben a tenger — viselik a festőművész szándékainak minden lényeges elemét. Ezt azért fontos mindjárt elöl­járóban elmondani, mert Vilhelm nem cscndéletjestö. ami a tematikát illeti. Erről meggyőzött midenkit, aki a közelmúltban látta nagysza­bású Vigadó-beli tárlatának képiéit. Azokat az indulat­szülte, szorongó, aggódó, embermivoltunk és szétfosz­ló kapcsolataink veszélyeire Képcsarnok Gulácsy Termé- együttes számára piramisok­ben látható. ba komponált betűkből ki­MAGYAR MIHÁLY GRA- alakított burkoló. Viszont FIKAI TÓNUSAIT az ifjú- tévedésnek tartom a do­sági ház mini galériájában hányzás veszélyeire figyel­csodáLhatja meg a látogató, meztető plakátokon a rák­Jelentkezése a Tömörkény betegségre utoló rákállat, gimnázium és művészeti asszociációt. Nem kell jós­tehetség, hogy leírjam: Ma­gyar Mihályról még sokat fogunk hallani. HORVÁTH ZOLTÁN AK­VARELLTAJAIT az MTESZ székház előcsarnokában mu­Sőt, elsősorban nem az.jnár szakközépiskola magas szín vonaj^ grafikai műhelymun­kájának eredménye is, hi­szen az ifjú alkotó a Kép­zőművészeti Főiskola mű­vészképzős hallgatója, része­se annak a sornak, melynek tatja be. A tehetséges ama­tagjai a szegedi intézmény- tőr alkotó érdekes leckét ad bői indultak. Mély valóság- vízfestésből. A hagyomá figyelmeztető festményeket, ismeret, virtuóz rajztudás és nyos derengő foltokból, a amelyek egy felelősen gon- kivételes alkalmazkodó ké- különböző színű festékek dolkodó XX. századi művész pesség jellemzi a kamaratár- egymásba futásából születő. kemény kérdései zavarodott korunkban. A szegedi tárlat­ra virágcsendéleteket és né­hány tájképet hozott, ám festőisége, mesterségbeli fel­készültsége, szakmai alapál­lása nem változott. A festé­szet ősi erejére támaszko­dik: a festékfoltok és -réte­gek indulattal felvitt ör­vénylő felületeire, a színek intenzitására, a hideg és meleg foltok csatáira, egy­szóval a festés örömére. Ah­hoz a festői törekvéshez so­rolható, amelyet „ősei", igy lat illusztrációit, plakátjait, jórészt múló tájélményeket lemezboritóit, önálló lapjait, megragadó hangulatokat Néhány finoman megmun- olyan képek reprezentálják, kált, leheletnyi tónusokra mint az Ásotthalmi táj, a is érzékeny rajzait látva, Derengés, a Tanya I. és a könnyen ráfoghatnánk, hogy Halastó. Ezek az úgyneve­fotonaturalizmus, de gondol- zett klasszikus akvarellké­juk csak el, hogy a fény- pek, azok közül is legtisz­képezőgép objektíve soha- tóbbak, legszebbek. Mellet­sem képes a lényeg olyan tük néhány szálkásabb, ke­kiemelésére, hangsúlyozásá- ményebb, a motívumokat ra, mint művészi alkotás. erőteljesebben hangsúlyozó. fiatal közülük az Atkái holtág, a Mártélyi kép és a Csónak Felfigyelhetünk a művész típusalkotó és meg­jelenítő készségére, ötletgaz kikötő említendő, ezek kap­mindenekelőtt a Fauvokon dagsagara, az egyedi nevelkedett Czóbel Béla kaa belüli sokféleségére. Ez munkált ki expresszív indu- utóbbi igazolására hadd em­lataira hallgatva, s melynek lítsem csak néhány, modern mai kiteljesítője a rendkívü- metafizikai világot idéző, fi­li tehetségű Sváby Lajos. nom tónusokban gazdag Vilhelm Károly számára egyedi ceruzarajzait, néhány, Arad, Kolozsvár, Marosvá- szinte pointillistó kavargás­sarhely és Budapest jelzi az ból szerveződő lapját, tussal életállomásokat Első a szü- készített illusztrációit, feke­lőváros, második a felneve- te-fehér foltokból komponált ló közeg, harmadik a pálya- képét- Szellemes az Artuni­kezdés terepe, míg az utolsó <m emblémája, rendkívül a választott haza, ahová im- szép a Szentivánéji áromhoz már romániai sikerek után, készített plakátterv, a le­1974-ben érkezett. Akkor, amikor megritkulván körü­lötte a levegő, kezdett lég­szomjjal küzdeni, s érezte a művészet ellehetetlenülését. Jóval megelőzte az utóbbi idők menekülési hullámát, talán ezért kevesebb segítő kéz nyúlt utána, kevesebb volt körülötte a görögtűz. De erre nincs is szüksége. Hisz számára a művészi kifejezés nem stílushoz való kötődés, hanem magatartásforma. Talán a legalázatosabb mű­vészi attitűd, hiszen emberi gondolatait, korunk művészi élményeit, emlékeit és aggó­dásait, gyötrelmeit és indu­latait a klasszikus értelem­ben vett festői eszközökkel — festékkel, ecsettel, festő­késsel — fejezi ki. S ilyen szempontból teljesen mind­egy, hogy nagyméretű kom­pozíciót fest-e rettegve az emberi kapcsolatok kiürese­déséről, zsennyei parkrészle­tet örökít meg, vagy érzelmi viharait örökíti át egy nyári virágcsendélet pompázatos kavargásába. Alapelve a tiszta és manipulálatlan em­beri indulat, minden érték­teremtés startköve. Tárlata a mezborítók közül pedig a Klee-t idéző. Szabados Györgynek ajánlott tasak­terv, valamint az Izisz grafi- csan roefijegyze"1 — ez a kifejezésmód válhat légin kább rutinná, majd mam'rrá. A harmadik vállalkozás to­vábblép a tájképeken, több, mint friss feljegyzései élmé­nyeknek, hangulatoknak. Itt már határozottan emberi­művészi megnyilatkozásokra vállalkozik e sorból emléke­zetes a Találkozás, a Fák halála és a Romantika. Amit akvarellel sikerrel művel, az kevésbé meggyő­ző az olajképeken. Viszont az Éjszaka-sorozat a tovább­lépés egyik járható útja és a művészet felé vezető iránya T.L. Miből lesz az érszűkület? Hiába intek évtizedek óta prófétai hevülettel barátot tását sokszorosára emeli. és ellenséget, dobja el büdös bagóját, eddig két ember jó. Ennélfogva ha előadja a pá­ra fordulásánál több aligha íródhat számlámra, de egy eb- nászát a beteg, és a gvakor­ből a kettőből is vitatható. Igaz, leszokott ö is, hosszas lott orvos bizonyítottnak lát­hadakozások után, de nem ismeri el, hogy közöm lett voL ja az érszűkület veszedel­na bátor és önsanyargató lépéséhez. Két másik kollégám mes tényét, még szokta kér­kedvéért úgy teleragasztottam szobánk ajtaját mindenféle dezni Pepó János: épületes szózatokkal, ha régészek ásnák ki valahonnan, — Van cigarettája? Hamurabbi átkainak vélnék. Annyit értem csak el, akkor — Hogyne volna — kész­nem szívják, ha ott vagyok. Ha elindulok, és kelekótya fe­jemből kiesvén valami, a kapuból visszatérek, már kazá­ni füstbe érkezem. Könnyű nekem, mondja mindenki, so­ha nem szívtam. Négy éve pályázok egy olyan orvossal va­ló találkozásra, aki orvosként is megérdemelne néhány ma­gasztaló írást, de aki nálam sokkal több eredményt köny­velhet el, és ráadásul maga is szívja! Most végre össze­jött a dolog. ségeskedik a beteg, és már nyúl is a zsebébe, vagv a táskájába. Még el is szégyel­li magát, hogy elfelejtette kínálni. — Nézze meg. tíz-tizenöt csomaggal most is talál a szemétkosárban. Abban a szent pillanatban kell eldön­tenie a betegnek, meg akar-e gyógyulni, vagy azt akaria inkább, hogy apránként da­raboljuk le az egyik lábát, aztán a másikat. Nekem eb­ben az esetben már nem ajánlanom kell. hogv abba kellene hagynia a füstölést, hanem meg kell tiltanom. Aki nem hajlandó leszokni róla. nincs értelme megope­rálnom. Legalább hetven százalékuknál elzáródik űira ne- az ér. Lehet, hogy ugyanott, és ahonnan kivettem vagy meg­— Soha nem kérdeznek vissza a betegek: és ön. ta­nár úr? — Sajnos, szoktak. Azért sajnos, mert igazuk van. ma­gam is szívom. — Kinos lehet. Mit szo­kott mondani? — Azt. ha nekem is olvan nak. akkor eldobom. — Ügy tudom, infarktusa is volt már. — Hét évvel ezelőtt. Raj­tam próbálták ki először azt a módszert, hogy katétert Pepó János híres-neves azonban tudja, ha társadal­érsebészünkkel ültünk le mi körülményeink tovább beszélgetni két fölvonásban, romlanak, országszerte meg­Nem a füstölésről. hiszen emelkedik az érbetegek szá­magam is tudom, ő meg még ma. Mivel akaratunk és jobban, rogyadozik már a szándékunk ellenére hat. fal a sok rászórt borsótól, káros következményeit leg­hanem a tudományáról. Ne- iobban úgy tudjuk kivédeni, kem nagy élmény mindig, ha ha a többi, tőlünk is függő olyankor beszélgethetek egv tényezőn változtatunk. Az a sebésszel, amikor nincsen baj. hogy nem akarunk vál­kés a kezében. Két baráto- toztatni. mat operálta annak ideién. Faljuk még mindig a amikor életem legnagyobb héz és zsíros ételeket kalandját éltem. Az egyik- hetykén mondjuk a nálunk kerültem az elzáródást le­nek végigszántotta a hasat, sokszorosan több zöldséget het. hogy másutt Az agvvér­es a szegycsonttol az agve- fogyasztó külföldiekre, nem zéstől a lábak levágásáig k.g mueret fektetett bele. a vagyunk kecskék, hogy a sa- minden előadódhat utána másiknál „negykezest ope- látót is salátával együk. Ha rált a Laci bácsi agyába me- a vér zsírszintie megemel­né verőéren. Turbán alól kedik. lerakódik az érfalak­nézve egészen más a világ. ra. Elveszti rugalmasságál elhatároztam mégis, megke- az ér. és addig vastagszik a resem maid. ha meggvőgvu- fala — mindig befelé ter­lok. Nagyon köszönöm, hogv mészetesen —. amíg teljesen első kérésre készséggel fo- el nem záródik. Kiadós moz­Radott. gással ugyan átalakulna Avval kezdte, hogv divatos bennünk a káros zsírszint betegségek régen is voltak, védőzsírrá, de — megint csak betegségem lesz,, mint magá­és most is vannak, de a mos- hirtelen lettünk a három­taniak lényegesen mások, és millió koldus országából a ráadásul sokkal több van hárommillió túlsúlyos kövé­belőlük. A ráktól reszket az rek országává. Vagv a há­emberiség. nyilván azért, rommilliónál is többé. Any­mert minden oka megvan rá. nyira bajban vagyunk miat­pedig érrendszeri betegség ta. a háború utáni sovánv vezettek a comb eréből a többet visz a sírba. A ráknál szegénység hangulatát se szívhez, és ügy ..lőtték" szét is többet! Biztosan nem se- tudnánk már visszaidézni a dugulást. Csakhogy én az­gítene rajtunk, ha számos filmjeinkben, mert nincsen óta az összes többi tényezőt változatától legalább annvi- hozzá szereplőnk. igyekszem kizárni az éle­ra félnénk, de ha igazán tud- A magas vérnyomás nép- tt,mből Előfordul hogy egv­nánk. mekkora a veszély, ta- betegség lett. és még mindig eKy miJtét hét-nyolc óráig is Ián változtatnánk a sorsún- nem vagyunk hajlandók eltart- és ez az orvosnak is kon. Mert — és ez a lényeg! idejében orvoshoz menni ve- megerőltető munka, de utó­— a sokténvezős betegség le. Statisztikák hada bizo- nu én méK- akar negvvenfo­jobbára rajtunk is múlik. nyitja, amelyik országban kos melegben is elmegyek Az öregedéssel egvüttiáró ezt az egyetlen bait rendsze- teniszezni, és három órát ve­betegség az érszűkület. de resen gyógyítják. óriásit rem a labdát. Igyekszem nem törvényszerű. hogy csökken az időnap előtt el- nem elhízni, tehát megváló­minden öreg szenvedjen tő- hunytak száma. Másként Ratom eteleimet. Vigyázok a le. A civilizációs ártalmak- áramlik a megnövekedett vérnyomásomra. a cukor­nak nevezett okok dús csok- nyomás alatt a vér. hama- szintemre, és elhiszem a kú­ra segíti kialakulását, annyit rabb lerakódik a benne le- tóto orvosok tapasztalatát: a beszéltünk már róla. ismét- vő. de bele nem való ada- szallci1 a megelőzésre, lés nélkül is tudia mái lék. Ahol elágaznak az erek. — Eddig csak azt tudtuk. mindenki. Irtózatosan elsze- vagy ahol valami miatt meg- hogy befőzéshez jó. gényedtünk a mozgásban, az sérül az ér fala. legtöbbször — Nem ügy használom azelőtti embernvűzó munká- onnan indul ki a lerakódás, persze, mint a háziasszony, kat szinte átmenet nélkül A cukorbetegség legalább a szaiiciltartalmú evógvsze­váltottuk föl kényelemmel, ennyire egyértelműen ká- rek közül a Colfarit vagv az Végigüljük a napot, aztán ros. Bajt ielez. ha a vér Aspirin iónak tűnik. Húsz­autóba szállunk, hazamé- húgysavszintie emelkedik — ezer orvost öt éven át fi­gyünk. és ülünk tovább. Ho- a köszvényesek tudnak róla gyeitek, rendszeres gvógv­vatovább oda jutottunk, akit a legtöbbet —. és az elöidé- szerezés mellett, és azt ta­a bíróság ültet le. akár tíz zök között szerepel a fibri- pasztaiák. hatalmasat csök­vagy húsz évre. kevesebbet nogénszint megemelkedése kent náluk a szív- és érbe­ül büntetésből, mint mi sza- is. Szerencsénkre mindkét- tegségek száma, bad elhatározásból. Bizonvi- tőnek van gyógyszere, tott tény, büntetlenül nem És itt van nagyágyúnak a tehetjük. bagó! Azt talán nem lehet Életünk veleiáróia a rámondani, hogv előidézője stressz, és ez ellen tehetünk az érszűkületnek, de az ösz­legkevesebbet. Az orvos szes többi káros tényező ha­Amint azt imár hírül adtuk, spanyol szakszer­vezeti küldöttség érkezett a hét elején megyénkbe. A delegáció két tagja: An­tonio Montalban Gomez, a Valencia tartomány Mun­kásbizottsága Szakszerve­zeti Szövetségének főtit­kára és Reinaldo Simon Más gazdasági-pénzügyi titkár szívesen vállalta a villáminterjút. Például a spanyolok... A. |M. G.: — Igyekszik dunk ehhez az eszközhöz, szebbre festeni a valósá- ennek ellenére valahol got, mint amilyen. Es ter­mészetesen olykor hasz­nálja a bunkósbotot is. Ennek ellenére talán si­kerül elérni ebben az év­ben, hogy a bérek 3 szá­zalék helyett 5 százalékkal Fel­vagy lemenő emelkedjenek. A 3 száza­ágban van jelenleg a szakszervezeti mozgalom Spanyolországban? A. M. G.: — Nálunk) a munkanélküliek meghaladja a 3 Minden munkanélküli. Alapvetően ez határozza meg a kor­mánnyal szembeni fellé­pésünket. Nálunk ez köz­ponti probléma. — A kormány hogyan reagál a követeléseikre? lékos inflációt sem sze­retnénk nagyon túllépni. Sikernek számit az is, hogy a kormány indítvá­6zárna nyozta új munkahelyek milliót létesítését. Napirenden negyedik ember van a nyugdíjak emelése, a munkanélküliek jobb támogatása. — Önök nem riadnak vissza a sztrájkoktól sem. A. M. G : — Csak a leg­végső esetben folyamo­szinte mindig sztrájkol­nak. Legutóbb például az 1992-es olimpia majdani színhelyén, Barcelonában szüntették be a munkát az építoki. Nálunk erős a szolidaritás eszméje, így a sztrájk gyorsan tovább­terjed. — A munkásszakszerve­zeten kívül és mellett még működik Spanyolország­ban a szociáldemokraták szakszervezete, sót több működünk egymástól. A kormánnyal szemben min­dig egységesen lépünk fel. — Mekkorák önöknél a tagdijak? R. S. M.: — Az európai országok közül nálunk a legalacsonyabbak, az át­lagjövedelmek 0,5 száza­léka. — Mennyire védettek a szakszervezeti tisztségvi­selők Spanyolországban? R. S. M.: — Ha elbo­csátják őket, a választási ciklus végéig a munkálta­tónak fizetnie kell a bé­rüket. Ez igen nagy vé­dettséget jelent. Egyéb­ként nálunk minimális a egyéb kisebb szakszervezet szakszervezeti apparátus, is. Nem félnek, hogy meg- egy vezetőt könnyen visz­szűnik az egységük? A. M. G.: — Mi alulról, a pluralizmus alapján szerveződtünk. Ez nem azt jelenti, hogy elszigetelten szahívhatnak a választói. Mi nem dicsekedni, tanul­ni jöttünk Magyarország­ra .. Miért lennénk ünnep­rontók? B. E. — Nálunk az Aspirint Kalmopyrinnek mondiák. — Ebből a szempontból nem ugyanaz. A Kalmopv­rint sokáig nem viseli el a gyomor károsodás nélkül, ezt pedig megszakítós nélkül ér­demes folytatni. De ne kuru­zsoliunk újságon keresztül, akinek baia van. menjen or­voshoz. Még iobban teszi azonban, ha sokat mozog, ha ésszel eszik, és nem táplália túl magát, ha vigváz a vér­nyomására. a cukorszintié­re. és azonnal eldobja a ci­garettát. — Nagy áldozat lehet mind. — Életet lehet nyerni ve­le! Az oedig akkora ajándék, minden áldozatot megér. Említettem azt a betegét, akinek műeret fektetett a hasába. Most hallottam, agyvérzéssel fekszik a klini­kán. — Dohányzott tovább is? — Nem volt képes abba­hagyni. Sajnálom nagvon. Előre lehetett tudni. hogv baja lesz belőle. Azért is sajnálom, mert nagvon érté­kes ember volt. Horváth Dezső I

Next

/
Thumbnails
Contents