Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 211. szám 1988. szeptember 3., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Közös hadgyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erői kikép­zési tervének megfelelően a vezetés és az együttműködés tökéletesítése céljából a Magyar 'Néphadsereg alegy­ségei és a Szovjet Hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével október 15—20. között közös harcászati gya­korlatra kerül sor hazánk területén, a Balatontól északra levő katonai gya­korlótereken. Erről hazánk — a stock­holmi dokumentum értel­mében — diplomáciai úton tájékoztatta az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban részt vevő ál­lamokat, ezzel egyidejűleg katonai megfigyelőket hí­vott meg. Becsei Attila. Nem bizonytalan viszont a nádé, ezé az értékes alap­anyagé, amely lényegében ingyen terem a gazdaság­ban. Mintegy 600 ezer kévét vágnak le belőle még az idén, melynek nagy részét a Sárszentmiklósi Állami Gazdaság vásárolja föl, s adja el külföldre. 15 ezer kéve azonban itt marad a halgazdaságban, töltésvéde­lemre használják a legtöbb hasznot hozó ágazat érde­kében. Farkas Csaba Mégis lesz megyei pártértekezlet Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottsága péntefken tartotta soros ülését. A testület mun­kájáról új módon, sajtótájékoztató formájában adott in­formációkat a sajtó munkatársainak Szabó Sándor első titkár, ami azt jelenti, hogy az újságírók kérdéseire is válaszolt. A testület tegnapi mun­kájáról és határozatairól el­mondotta: rendkívül aktív volt, a vitában 26-an kértek szót. Az érdeklődést első­sorban az motiválta, hogy a j>ártbizottság június 27-i döntésének újbóli megvizs. gálása rolt a jő napirendi pont. Mint ismeretes, akkor a testület 56:5 szavazatarány­nyal úgy döntött: nem kez­deményezi megyei pártérte­kezlet összehívását; saját hatáskörében megoldja a személyi megújulást, s párt­vitában dolgozzák ki az or­szágos értekezlet határozatá­nak végrehajtását szolgáló, helyi feladattervet. Mos­tanra a pártbizottság, majd­nem ilyen szavazataránnyal, más meggyőződésre jutott: 5 ellenszavazattal és egy tar­tózkodással a megyei párt­értekezlet szükségességének elismerését fogalmazta meg. A vitában kifejezésre jutott az a szándék, hogy minél hatékonyabban járuljon hozzá a testület a párt meg­újulásához, a pártegység megszilárdításához. Arról még nem határoztak, mikor­ra tűzik ki a pártértekezle­tet. de az idő sürget). Szinte minden fölszólaló egyetértett abban: az előző döntés elhamarkodott volt. és a téma tárgyalásának sorrendjét is rosszul vá­lasztották meg. Előbb kel­lett volna dönteniük a váro­si és a városi jogú pártbi­zottságoknak, hogy a dön­tás irányából a pártközvéle­ményhez. illeszkedő követ­keztetést vonhassanak le. Azóta a pártban a véle­ménynyilvánítás élénkebb lett a témáról, a politikai helyzet változott — a párt­bizottságnak volt erkölcsi bátorsága, hogy szembenéz­zen egy korábbi határozatá­val. Az új érvek hatására a döntés megfordult. Ebben szerepet játszott a szélesebb körű információ, s termé­szetesen annak a 25 pártbi­zottságnak a levele is, ame­lyet erről a pártbizottsághoz eljuttattak. Jóllehet, a mód. szer megítélése nem volt egyöntetűen elismerő a tes­tületben, a pártbizottság tagjai méltányolták a levél tartalmát. Minthogy a párt­egysége nélkül a megújulás elképzelhetetlen, s a párt­egység megerősítésének mos­tanáig a megyei pártértekez­let megtartása vagy mellő­zése lett a sarkköve — az új döntés bizonyosan vissz­hangra talál a pártszerve­zetekben. A pártértekezletre, a ha­tározat szerint, az alapszer­vezetek közvetlenül választ­ják meg a küldötteket: 100 párttagnak lesz egy delegá­tusa, és szavazati joggal vesznek részt rajta a jelen­legi pártbizottság és fegyel­mi bizottság tagjai is. Ezután személyi kérdések­ről döntöttek. Elmondotta még az első titkár, hogy a testület ülé­sén bírálat érte a tömeg­kommunikációs intézménye­ket, mert pontatlanságaik többször zavart okoztak, . a segítő- és együttműködési készségük nem volt kielégí­tő az utóbbi időben, .s bizo­nyos tendenciózusság is föl­fedezhető volt benne. Éppen ezért, új alapokra helyezik a tájékoztatást, a nyíltság, a pártnyilvánosság erősíté­sével. Erről is hamarosan tanácskozik a testület, hogy minél előbb megteremtse az információs módszerek in­tézményes rendjét, a telje­sebb körű és garanciákat tartalmazó feltételeket. A jó együttműködéshez, mun­kakapcsolathoz a sajtó dol­gozói is hozzá tudnak já­rulni tárgyilagos közlések­kel és kezdeményezésekkel. (Az ülésről szóló pártbi­zottsági közleményt a 2. ol­dalon közüljük.) Környezetvédelmi konferencia A dunai duzzasztógátak címmel pénteken kétnaoos környezetvédelmi konferen­cia kezdődött a Magvar Tu­dományos Akadémia Ország­ház utcai kongresszusi ter­mében. A tanácskozást a Duna Kör és a World Wild­life Fund (vízvédelmi világ­alap), az International Ri­vers Network (nemzetközi folyóhálózat) nemzetközi környezetvédelmi szerveze­tek szervezték, amelvek a káros környezeti hatások miatt ellenzik nagy vízlép­csők építését. Á kétnaoos találkozó előkészítésében aktivan részt vett a fiatal demokraták szövetsége és különböző Dropagandaanva­gok elkészítésével az oszt­rák körnvezetvédő is. E<*ve­bek között röplapot nyom­tattak Stop Nagymaros cím­mel. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um sajnálattal állaoitia meg. hogy a konferencia szervezői — az előzetes meghívókon is szereplő ígéret ellenére — nem hívták meg a vízüevi ágazat által ajánlott szakér­tőket. Elzárkóztak attól, hogy a vízlépcsőrendszer építését támogató szakembe­rek a konferencián tervezett 24 előadás és hét .felkért hozzászólás közül akár egvet is tarthassanak. Mindennek ellenére az ágazat Ralfbn­czay Zoltán környezetvédel­mi és vízgazdálkodási mi­niszterhelyettes részvételével magas szintű képviselettel jelent meg a rendezvényen abból a célból, hogy a mi­nisztérium tájékozott legven a kifejtett nézetekről, és a hasznosítható felvetéseket a kormány, majd pedig az Or­szággyűlés számára készülő tájékoztató során mérlegel­hesse. „Utazó" szalámi A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát újabb piaco­kat keres Világhírű termé­kének a Pick szaláminak. Most Kanáflába szeretnének szállítani, de köztudomású, hogy a tengerentúli ország élelmiszer- és higiéniai kö­vetelményei rendkívül szi­gorúak. Így a szállításokat még megelőzi a két ország szakminisztériumainak és állategészség-ügyi hatósá­gainak tárgyalásai is. Nagy László felvételei Fehér-tón megérte... Megfelelő halellátás Már megint itt az ősz, ami nemcsak a növényter­mesztés különféle területein jelent aratást, de a halgaz­dálkodásban is. Ezt azon­ban, vagyis a lehalászást, egész évi szívós munka elő­zi meg, melynek egyik lé­nyeges mozzanata a halte­lepítés. A fehér-tói halgazdaság főágazat-vezetője, Becsei Attila elmondta, hogy az idén pontosan 560 tonna te­nyészhalat helyeztek ki a gazdaság tavaiba. E meny­nyiségből 460 tonnányi volt az úgynevezett kétnyaras (átlagsúlyuk 30 deka), a maradék száz tonna pedig a mintegy 3 dekás, apró ivadék. A halgazdaság há­roméves üzemterv szerint dolgozik, a halak növeke­dése ezt teszi leginkább le­hetővé. Az első éves hal­ivadék ugyanis, amelynek átlagsúlya 3 deka, a máso­dik évre növekszik 30 de­kásra, a harmadik évben pedig már eléri az eladha­tó testnagyságot és -töme­get. Ez a pontyra és a nö­vényevőkre egyaránt vonat­kozik — mondta Becsei At­tila. A fogyasztókat egész év­ben el kell látni hallal — folytatta a főágazat-vezető —, így aztán a lehalászás, a halszállitás egész évben folyamatos. A fehér-tói hal­gazdaság Csongrád és Bács­Kiskun megyét látja el mindenekelőtt, de jelentős mennyiség — 150 tonna — ponty kerül exportra is, mindenekelőtt Franciaor­szágba.' (A franciák egyéb­ként kizárólag fehér-tavi pontyot vesznek meg Ma­gyarországtól, ugyanis ez a viszonylag zsírtalanabb az egyéb halgazdaságok ponty­terméséhez képest.) Az el­látás — akár belföldre, akár pedig külországba viszik a halat — az elkövetkező hó­napokban bizonyára a leg­zavartalanabb lesz; mint­egy tíz százalékkal több halra számítanak a gazda­ságban, mint az előző évek­ben. Ennek oka mindenek­előtt a hosszan tartó nyári melegben keresendő. A fo­lyamatosan magas vízhő­mérséklet — és persze az ezzel párosuló állandó víz­utánpótlás, vízcsere — ha­tására ugyanis a halak jó­val intenzívebben táplál­koznak, mint egyébként, több takarmányt lehetett föletetni, s így gyorsabban is növekedtek. A halellátás tehát megfe­lelő lesz a gazdaság üzletei­ben, az árak azonban alig­ha mennek lejjebb, tekint­ve, hogy a többlet többlet­takarmányozással járt együtt. A haltenyésztés so­rán nem nélkülözhető takar­mányok, tápok ára egyre emelkedik; s a halpusztulás megelőzését szolgáló folya­matos nyári vízátfolyatás is költségnövekedéssel járt. Az aszályos időjárás miatt mintegy 5 millió köbméter vízzel kellett többet szi­vattyúzni a Tiszából a ta­vakba, mint egyébként, en­nek többletkiadása pedig nem kevesebb, mint 800 ezer forinttal haladta meg a más években szokásos költ­séget. Egy, azaz 1 köbméter Tisza-vízért mintegy II fil­lért fizet a halászat, ami nem csekély ár, ha tekintet­be vesszük, hogy a nyári időszakban éjjel-nappal másodpercenként 2 köbmé­ter vizet szivattyúztak a ta­vakba. Mindez persze na­gyon is megérte, hiszen megakadályozták vele a halpusztulást, ami enélkül föltétlenül bekövetkezett volna — mondta a főágazat vezetője. Lehetővé vált te­hát a júniustól augusztusig terjedő időszakban mintegy 140 tonna ponty lehalászá­sa, értékesítése. Jelenleg az őszi lehalászásra a gazda­ság. a teleltető tavak, a gé­pek, halászati eszközök rendbe tételére. Előrelátha­tólag október tizedike táján kezdődik meg az őszi nagy lehalászás. Hogy mi lesz ennek a várható mérlege? A becslé­sek ezerint mintegy 2100 tonna halat termel idén a gazdaság. Ebből 1100 tonna az eladásra kerülő, azaz az áruponty, mintegy 300 tonna az eladandó növényevő hal, $ körülbelül 680 tonna a te­nyészhal. A maradék 20 ton­na a harcsa, ami igen ör­vendetes. Soha ennyi har­csa nem volt a gazdaságban, mint az idén, s mivel e halnak kilója 250 forint — összesen ötmillió forint be­vétel várható belőle. A kedvező eladhatóeág, sajnos, nem jellemző min­den halra. A növényevőket — az amurt, busát — bel­földön még mindig csak ke­véssé veszik, a külföldi piacok jó része pedig meg­szűnt. Romániába ugyan szállít mintegy ezer tonná­nyit a gazdaság, de ez ke­vés. A növényevők fagyaszt­va kerülnek külföldre, de amíg nincs megrendelő, a fagyasztást nem lehet el­kezdeni, s a csomagolóesz­közöket is kór megvenni, így hát a növényevő halak sorsa még mindig bizonyta­lan Fehér-tón — mondta

Next

/
Thumbnails
Contents