Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

2 1988. szeptember 3., szombat Közlemény a pártbizottság megyei • •• W W ff I uieserol Bevezetőben az előadó utalt arra, hogy megyénk pártközvéleményére is nagy hatással volt az országos pártértekezlet szellemisége, hangulata. Párttagságunk teljes egyetértéssel fogadta a pártértekezlet állásfogla­lását, pozitív visszhangot váltolt ki a politikai veze­tés megújítása. Az embere­ket sok napi politikai kér­dés foglalkoztatja, de a közhangulatot mindenek­előtt a népgazdaság helyze­tének alakulása, a lakossá­gi terhekre gyakorolt hatása befolyásolja. Erősödik az a AZ MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, pénteken Szegeden, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében, Koncz János megyei titkár elnökletével zárt ülést tartott. Jelen volt a ta­nácskozáson Judik István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja és Kovács Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vczetőhelycttesc. A megyei párttcstülct tájékoztatót hallgatott meg a pártbizottság 1988. június 27-i ülése óta eltelt idő­szak fontosabh politikai eseményeiről, a megyei párt­végrehajtóhizottság és az apparátus tevékenységéről: Szabó Sándor megyei első titkár előterjesztésében. megye partmozgalmának iö­vője. a politikai kibontako­megítélés, hogy az egy éve zás jövője forog kockán. Meg meghirdetett kormányprog- kell akadályozni a pártmoz­ram végrehajtása, a gazda- galom szétzilálódását. A sági gondok okainak felszá- megoldás egyetlen politikai molása, a kilábalás konk- lehetősége a párttagság, az rét feltételeinek megterem- alapszervezetek megnyerése tése nem halad kellő ütem- és mozgósítása a megyei ki­ben. bontakozás és megúiulás Az embereket aggasztja mellett, megélhetési gondjaiknak a A megyei párt-végrehaitó­fnkozódása, továbbá a fo- bizottság nevében kérte a lyamatos infláció, a bérre­formmal kapcsolatos bi­zonytalanság. Szólt arról: sok helyen továbbra is felvetik, hogy szükség lenne megyei párt­értekezletet tartani, s fon­tosnak Ítélik a szükséges személycseréket is. Ezzel a kérdéssel nemcsak a helyi, hanem az országos tömeg­kommunikációs fórumok is rendszeresen foglalkoznak. . Tájékoztatta a testületet arról, hogy 1988. július havi keltezéssel — bár ténylegesen már augusztus­ban — a megyei pártveze­tés megkapta a megyei párt­bizottság tagjaihoz írt leve­megvei pártbizottságot, dönt­sön abban, hogy: — a megyei pártbizottság korábbi döntését felülvizs­gálja és — a kialakult poli­tikai helyzetre való tekintet­tel — összehívia a soron kí­vüli megyei pártértekezletet: — vagy kitart korábbi ha­tározata mellett, és korábbi állásfoglalásának megfelelő­en dönt a személyi kérdése­ket illetően. A tájékoztatóval kapcsola­tos kérdést tett fel: Halász Norbert. Molnár Sándor Komócsin Mihály. Periési László. Koczkás Ferenc. Ju­dik István és Nagy Gizella. A kérdésekre Szabó Sándor let, amelyet 25 üzemi, in- első titkár és Papdi József. tézményi pártbizottság tit­kára írt alá. A levél tar­talmát a megyei párt-végre­hajtóbizottság augusztus 5-i ülésén megismerte. Tekin­tettel a kialakult helyzetre, úgy foglalt állást, hogy a kisebbség jogainak tisztelet­a megyei tanács elnöke vá­laszolt. Második napirendként a testület meghallgatta „A me­gyei pártbizottság által 1988. iúnius 27-i ülésén megvá­lasztott különbizottság ie­lentését a végzett munkáról" ben tartásának figyelembe Juhász Géza. a különbizott­vételével, napirendre tűzi a ság vezetőie előteriesztésé­téma újratárgyalását a párt- ben. de vitát nem indított bizottság ülésén. róla. hanem Szabó Sándor — Augusztus 18-án a me- szóbeli előterjesztését tár­gyei pártbizottság vezetése gyalta meg. eszmecserére hívta meg a A szóbeli előterjesztés vi­levél aláíróit. A találkozón tájában felszólaltak: Bartha ók lényegében a levél tar­talmában foglaltakat erősí­tették meg, mi kifogásoltuk a megyei vezetésre vonatko­zó. általánosító megjegyzé­seket, valamint az aláírások összegyűjtésének módszeré­vel nem értettünk egyet — mondotta. Ezután beszámolt arról, hogv minden gond és fe­szültség ellenére, a megyei László. Szarvas Ferenc. Zsí­ros Zoltánné. Halász Nor­bert. Komócsin Mihály. Ke­reszty Béla. Nagy Gizella. Hézső Ferenc. Koncz János. Kis Lajos. Börcsök József né. Kovács Jenő. Török József. Barna Sándor. Tóth Gvörgv­né. Periési László. Tamasi Mihály. Horváth Károlvné. Horváthné Fülöp Mária. Székely Sándor. Koczkás Fe­párt-végrehajtóbizottság, az rene. Sípos Mihály. Sebe Já­appurátus jelentős munkát végez. Széles körű kon­zultáció alapján folyik o munka a párt szervezeti szabályzatának felülvizsgá­latára. a parton belüli vá­lasztási rendszer, a páilap­nos. Pál Rozália. Judik Ist­ván. Rákos Istvánné. Bleier Katalin. Az igen gazdag, sokoldalú és tartalmas vitában a részt­vevők felelősségteljesen vizs­gálták. hogv helyes volt-e a parálus új feladatköré- megyei párttestület iúnius nek kialakítására. Ja­vaslat készült a párt­testületi munka nyilvánossá­ga. a párton belüli tájékoz­tatás fejlesztésére. Elmond­ta: döntöttek arról, hogv a testületi üléseket követően sajtótájékoztatót tartanak, tájékoztatják a tömegkom­munikáció munkatársait a 27-i döntése. Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a párttagság hangulatát. állásfoglalását jobban meg kellett volna is­merni. és indokolt lett vol­na megvárni a városi párt­bizottságok döntését s utá­na állást foglalni. Hangsúlv­lyal szóltak arról, hogv a testületi ülésen felmerült párttagság egységének vitá­főbb kérdésekről. A megvei ban történő kikovácsolása is pártbizottság korábbi dönté- szükségessé teszi a Dártbi­se értelmében foglalkoznak zottság korábbi határozatá­a tagdíjrendszer továbbfei- nak megváltoztatását. és lesztésének kérdésével is. Végül összegzésként meg­állapította. hogv megyénk­ben a politikai helvzet bo­nyolultabbá. ellentmondáso­sabbá vált. A közhangulat­rendkívüli pártértekezlet összehívását. Néhányan a pártbizottság korábbi döntését helyeselték — a munka folytatásának, s az előttünk álló feladatok a pártszervezetek munkájá­ban előtérbe kell állítani a párt megújulásának tartalmi feladatait. Az összehívandó pártértekezletet fel kell használni a megye pártéle­tében vitát kiváltó kérdések pártszerű tisztázására. A megyei pártbizottság, tekintettel az országos párt­értekezlet állásfoglalásából adódó teendőkre, valamint — mélyrehatóan elemezve a megyei politikai helyzetet — űgy döntött (5 ellenszava­zat és 1 tartózkodás ellené­ben), hogy a további tartal­mi feladatok kialakítása és a testületek újjáválasztása érdekében megyei pártérte­kezletet hív össze ez évben. Arról határozott, hogy a pártértekezleten minden száz párttag képviseletében egy küldött vegyen részt. A kül­dötteket közvetlenül az alapszervezetek válasszák, titkos szavazással. A testület a küldöttválasztáshoz a töb­bes jelölést ajánlja. Ügy foglalt állást, hogy a pártbizottság és a megyei fegyelmi bizottság tagjai tel­jes jogú küldöttekként ve­gyenek részt a megyei párt­értekezleten. A megyei pártbizottság megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a pártértekezlet előkészíté­sével kapcsolatban az intéz­kedéseket tegye meg. Egyet­értett a testület azzal, hogy az űj pártbizottság tagjait a megyei pártértekezlet vá­lassza meg. Ezt követően a testület személyi kérdésekben dön­tött. Szabó Sándor megyei első titkár előterjesztésében Horváth Károlynét megrom­lott egészségi állapotára va­ló tekintettel, saját kérésére, érdemei elismerésével fel­mentette megyei titkári tisztségéből, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsá­ga alól, és tudomásul vette nyugállományba vonulási kérelmét. Bartha Lászlót saját kéré­sére, szakmai munkáját el­ismerve felmentette titkári tisztségéből, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól, és egyben hozzájárult, hogy a jövőben gazdasági területen dolgozzon. Germánné Vastagh Györ­gyit, a megyei párt­bizottság tagját, a Ma­gyar Űttörők Szövetsége Országos Tanácsa főtitkárá­vá történt megválasztása miatt, saját kérésére, érde­mei elismerésével pártbi­zottsági tagsága alól fel­mentette. A testület tárgyalta a Dé­lép pártbizottságának Sipos Mihály megyei pártbizottsá­gi tagsága alóli felmentésé­re tett kezdeményezését. Űgy határozott — 17 ellenszava­zattal —, hogy az ügyben a párttestületek személyi ösz­szetételének kialakítása Dél-Koreában az olimpia idejére A pártok felliiggesztik a küzdelmet 0 Tokió (MTI) Dél-Korea négy legna­gyobb pártja az olimpia vé­géig felfüggeszt minden po­litikai küzdelmet. Ebben ál­lapodtak meg a pártok ve­zetői pénteken. A kor­mányzó demokratikus igaz­ságpárt, valamint a három vezető ellenzéki politikai tömörülés — a 'Béke és De­mokrácia Pártja, az Újra­egyesítés Demokratikus Pártja és az Üj Demokrati­kus Köztársasági Párt — felülemelkedve a pártérde­keken, minden erejét és fi­gyelmét a szeptember 17-én kezdődő szöuli olimpia za­vartalan és sikeres lebonyo­lítására fordítja — a közzé­tett nyilatkozat szerint. •Egyetértettek abban is, hogy október 3-áig elnapol­ják a parlament üléseit. A megállapodás előtt Ro Te Vu államfő külön-külön tár­gyalt a pártok vezetőivel, kérve, hogy tartózkodjanak az olimpiai játékokat eset­leg zavaró politikai tevé­kenységtől. Ezzel összefüggésben fi­gyelmet érdemel a japán kormány bejelentése arról, hogy a terrorizmusellenes japán lépések részeként 280 őrjárati hajót állítottak szolgálatba a Japán-tenge­ren és a Csuzima-szoros tér­ségében. A hajók egy részét a csendes-óceáni partsza­kaszról irányították át. A biztonsági szolgálat civilru­hás, fegyveres ügynökei pe­dig a Japán és Rél-iKorea között közlekedő személy­hajókon teljesítenek szolgá­latot. Utókonferencia Plenáris ülés Bécsben @ Becs (MTI) Kaslev szovjet nagykövet Az európai biztonság és a többi felszólalóval egvbe­együttműködés kérdéseivel hangzóan sürgette a szer­foglalkozó bécsi találkozón kesztőmunka lendületes foly­pénteken megtartották a há- tatását, a még meglevő ke­romhetes nyári technikai szünet után az első plenáris ülést. Trouveroy, a belga kül­döttség vezetője a kedvező elemek említése mellett ne­gatív körülményként érté­kelte a fontos kérdésekben a konszenzus kialakítását akadályozó román magatar­tást, és reményének adott hangot, hogy a román kül­döttség módot talál állás­pontjának felülvizsgálatára. Golub jugoszláv nagykö­vet hangsúlyozta, elfogadha­tatlan és elképzelhetetlen, 'rTk"kü lüe vminTszter hogy a találkozó záródoku- raK Kulugymin>sz">r mentum nélkül érjen véget. el^nr^lenkTnernTzaÍad vés számú nyitott kérdés megoldását, és a találkozó mielőbbi eredményes befe­jezését. Alois Mock asztrák alkan­cellár és külügyminiszter pénteken felszólította Romá­niát, hogy tanúsítson őszin­tébb magatartást a semleges és az el nem kötelezett álla­mok záródokumentum-ter­vezetével kapcsolatban az európai biztonsági és együtt­működési utókonferencián. A bécsi utókonferencia ple­náris ülésén felszólaló oszt­hang­súlyozta, hogy meggyőződése szerint a szóban forgó terve­ebből kihagyni. Mint mond­ta, súlyos felelősséget vállal magára az, aki a találkozás dokumentum nélküli befeje­zésére törekszik. Rantzau, az NSZK delegá­cióvezetője szintén emlékez­ti a helsinki folyamatban részt vevő államok szuvere­nitását. E véleménynyilvá­nítással arra reagált, hogy Románia a tervezet egyes emberi jogi kérdésekkel kap­csolatos megfogalmazásait belügyeibe való beavatko­tetett arra. hogy a befeiezes- I , . V . u i - . - zaskent fogja fel, es ezen a hez valamennyi resztvevo 6J « címen akadályozza a záró­dokumentum elfogadását. — A még nyitott problé­állam olyan ja- mák sem számukat, sem lé­elfogadtatásához nyegüket tekintve nem olya­egyetértésére van szükség. Ez azonban nem jelenti azt — mutatott rá —, hogy egy részt vevő vaslatok ragaszkodhat, amelyekhez nok, hogy ne lehetne őket a egyetlen más ország támo- következő hetekben megol­gatását sem tudta megsze- dani. Nincs tehát ok, mely rezni. A nyugatnémet diplo- kizárná, hogy az európai mata kitért a romániai fa- biztonsági és együttműködé­lurendezési tervekre is, ame- si utókonferencia munkáját lyek — mint elmondta — céltudatosan, a tárgyalások­nagy aggodalmat keltettek ra összpontosítva folytassák országában, mert szétrom- a résztvevők — hangoztatta bolják a kulturális környe- Mock. Úgy vélekedett, hogy zetet, és nélkülözéseket okoz- elérhető közelségben van nak a lakosságnak, különö- egy tartalmas záródokumen­sen a kisebbségeknek. Utalt tum. Reményét fejezte ki, arra, hogy az NSZK kormá- hogy a bécsi utótalálkozó nya és az Európa Parlament már idén októberben ered­is felhívta Romániát, vizs- ményesen befejezheti mun­gálja felül döntését. káját. Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról A gazdasági társaságokról Ha igen, akkor az utóbbi ja- adminisztratív korlátozás szóló törvényjavaslatról tájé- vaslatát az év végéig megvi- helyett — piaci eszközökkel koztatták a sajtó képviselőit tatja a Parlament. avatkozik be az állam, pél­pénteken a Parlamentben. Sárközy Tamás hangsú- dául felvásárolja a részvé­A Minisztertanács sajtó- lyozta: a gazdasági társa- nyek többségét, ha egy adott irodája szervezte tájékozta- Ságokról szóló törvény nem magántársaság tevékenysé­tón Sárközy Tamás, a Mi- tekinthető csodaszernek, de gét nem ítéli megfelelőnek, nisztertanács parlamenti tit- nem is jelentéktelen lépés a Pulai Miklós, a gazdaság­kárságának vezetője az im- szocialista piacgazdaság irányítási konzultatív bi­már hatodízben átdolgozott szervezeti kereteinek megte- zottság elnökhelyettese, mi­tervezetről elmondotta: a remtése felé. Rámutatott: ez niszterhelyettes felhívta a törvényjavaslatot a legutób- a magas szintű jogszabály — bi ülésén elfogadta a kor- a hazai gyakorlatban először mány, s hétfőn benyújtják — nem kerettörvény, vagyis az Országgyűlés elnökéhez, nem kapcsolódik hozzá vég­A továbbiakban a tervezetet rehajtási rendelkezés. Kitért megvitatják az Országgyű- arra is, hogy a természetes lés bizottságai, majd októ- személyek alakította társa­ber 5-én kerül a Par- Ságoknál az alkalmazottak lament plénuma elé. A száma legfeljebb 500 lehet, gazdasági társaságokról Ezzel azt kívánja elérni a szóló törvény várhatóan kormány, hogy ne jöhessen 1989. január l-jén lép ha- létre nagyobb magánvállalat. figyelmet: fontos, hogy mi­lyen közgazdasági feltételek között fejti ki hatását az új törvény. A jogszabály elő kívánja mozdítani a gazdasági ver­seny kibontakozását, éppen ezért versenysemleges, nem a szervezeti formát, a társa­ságban résztvevők szektorá­lis különbségét veszi szabá­lyozása alapjául, hanem a tályba, addig azonban — a jogszabályi ellentmondásokat elkerülendő — módosítani szükséges a Polgári Törvény­könyv, a Munka Törvény­könyve és a Büntető Tör­vénykönyv egyes paragrafu­sait, illetve egyes törvénye­ket, köztük a belkereskedel­mi, illetve az állami pénz­ügyekről szóló törvényt. A javaslattal egy időben ter­jesztik az Országgyűlés elé külföldi beruházásokról szóló törvényt, s elképzelhe­tő, hogy — a gazdálkodó rán a megyei pártértekezlet szervezeteket érintő — át­döntsön. I alakulási törvény is készül. ban erős kritikai elemeket megoldásának szükségessé­találunk. Előfordulnak szen vedélyes. érzelemtől fűtött megjegyzések. vélemények is. A helvzet alapos politikai mérlegelést és politikai meg­oldást tesz szükségessé. A legutóbbi pártbizottsáei ülés után politikai és társadalmi életünk sokat változott. A kialakult űj helvzet úi fel­adatokat is jelent a megvei pártbizottság számára. A gére hivatkozva. Az ő véle ményükkel szemben viszont többen arra hívták föl a fi­gyelmet, hogy a pártértekez­let összehívása, előkészítése és megrendezése és a párt megújulásának szolgálata, a napi feladatok teljesítése nem áll szemben egymással, a két feladat teljesítése erő­síti egymást. Szinte egyönte­tű volt a következtetés, hogy Katonai mesterséges hold 0 Washington (MTI) Titkos rendeltetésű kato­nai mesterséges holdat indí­tottak útjára pénteken az Egyesült Államokból. A Ca­pe Canaveral-ű űrrepülőtér­ről egy Titán 34—D típusú rakétával indították útnak a szputnyikot, amelynek fel­adatáról a katonai hatósá­gok nem adtak ki közlést, sőt az indítás időpontját is csak az utolsó pillanatban jelentették be. Szakértők feltételezése szerint a mesterséges hold­dal a szovjet rakétakísér­letakrfil akarnak adatokat gyűjteni Minden más esetben — az tevékenységi elvet. Á The Economist szisztematizálásról" ^ ír « London (MTI) A nyugati kormányoknak a romániai falvak lerombo­lásának terve elleni fellépé­sét és a világközvélemény mozgósitását sürgette vezér­cikkében a tekintélyes és nagy befolyású londoni gaz­dasági hetilap, a The Eco­nomist. A hetilap szerint Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozója nem hozott semmiféle ered­ményt a falurombolási ter­vet illetően. A cikk ezért fel­veti a kérdést: miként le­hetne rábírni a román ve­zetést bulldózereinek vissza­hívására? A „Pogrom Romániában" című vezércikk vitriolos ki­fejezésekkel bélyegzi meg a román vezetés „szisztemati­zálási" programját. A „szisz­tematizálást" a hetilap a vö­rös khmerek katasztrofális városkiürítési programjához hasonlítja, annak „fordított tükörképeként". Mig a vörös khmerek — írja — azt akar­ták, hogy mindenki falusi legyen, a román vezetés mindenkit városlakóvá akar tenni. A The Economist ezután rámutat, hogy miközben a Szovjetunióban Mihail Gor­bacsov határozottan hátat fordított a múlt gigantomá­niás terveinek, a román ve­zetés makacsul ragaszkodik a „szemünk előtt készülő gran­diózus katasztrófa" tervének megvalósításához. „Ez a terv — fűzi hozzá a The Econo­mist — azon kívül, hogy év­tizedekre elrútithatja Romá­niát, egyszersmind heves vi­szályt idézett elő a Varsói Szerződés két tagállama, Magyarország és Románia között"

Next

/
Thumbnails
Contents