Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

198S. szeptember 15., csütörtök Erkölcsös beruházások Üzleti döntéseket ritkán hoznak etikai szempontok alapján. Mégis növekszik azoknak a száma — bár egyelőre kevesen vannak —, akik nemcsak jövedelmezőségi, hanem bizonyos erkölcsi meggondolásoknak is alávetik befektetéseiket. Nem akarják például, hogy pénzükből az emberi környezetre, az egészségre ártalmas beruházásokat finanszírozzanak, vagy parancsuralmi rendszereket támogassanak. Az etikus beruházási lehetőségek feltárásával foglalkozó, jótékonysági szervezetek és égyházak által 1983ban létesített londoni intézet, az KI Kis azt állítja, hogy az Egyesült Államokban, ahol már 10-15 éve téma a befektetések etikai vonatkozása, talán már a 10 százalékot is elérheti az „erkölcsös" tőkebefektetések aránya. Nagy-Britanniában az arány kevesebb mint 1 százalék, s hasonlóan alacsony az ázsiai pénzközpontokban is. A Friends Provident brit pénzügyi intézet, amely Nagy-Britanniában elsőként hozott létre „erkölcsös" vagyonkezelő alapítványt, azt állítja, hogy a szigetországban ma már 10 olyan intézet működik, amely a tőkebefektetők pénzének elhelyezésekor etikai szempontból is vizsgálja, hogy miró fordítják a pénzt. A Stewardship, a Friends Provident elsőként létesített ilyen vagyonkezelő társasága eddig összesen 140 millió dollárt mozgatott. A Friends Provident 10 vagyonkezelő társaság közül 3 ügyel arra. hogy a rájuk bízott pénzből ne finanszírozzák alkohol, dohány, fegyverek gyártását, vagy „elnyomó" rendszerek fenntartását, sem olyan vállalatok működését, amelyéknek közük van állatok kínzásához. Érdeklődést tanúsít az erkölcsi szempontok iránt a bankszakma is. Az északangliai Ecology Building Society 1981 óta környezetvédelmi szempontból hasznos beruházásokat támogat hiteleivel. A takarékpénztár igazgatója szerint az err^jérek szívesen teszik be pénzüket bankjába, mert egyetértenek erkölcsi elveivel. Á pártszerűségről M

egyénkben az idei nyár nem lett politikai szünet, izgalmas párton belüli politikai küzdelem tanúi lehettünk. Am ha a konkrét események okozta hullámok, az olykor habzó-zavaros , elemek folé emelkedünk, ezeket az eseményeket a XIV. kongresszus előtti érdeke« kísérletként is szemlélhetjük, ahol szinte modellezhető magatartásmódok és — élesen eltérő — felfogások kontúrjai kezdenek kibontakozni. Mindenekelőtt a pártszerúség és a pártfegyelem érteimezé-« sei jelzik két eltérő minta meglétét. E jelenségek különösen markánsan jelentek meg a „huszonotök" levele körüli vitákban. (E levelet, mint ismeretes, a megye 25 nagy pártszervezetének titkára — elv. társainak véleményét közvetítve — írta a megyei pb tagjainak, a megyei pártértekezlettel kapcsolatos, negatív állásfoglallásának a megváltoztatását kérve.) E vitából olykor nem hiányoznak a személyeskedés, a szubjektív vádaskodás mozzanatai sem. Am e kérdéseknek van egy mélyebb és komolyabb rétege. Távolodjunk el tehát a konkrét történésektől, és vizsgáljuk meg e mélyebb problémát. Mit tapasztalunk? Volt egy alaphelyzet. Egy sor üzemi-intézményi pártbizottság folyamatosan jelezte a „megyének", hogy párttagsága megyei pártértekezletet akar. Jelzései azon. ban rendre válasz, nélkül maradtak. . E pártbizottságok titkárai egymásra találtak, s úgy látták, közösen kell fellépni, hátha erősebben hangzik pártszervezetük szava. * Az értelmező szótár a pártszerűséget „a kommunista párt céljainak, elveinek, fegyelmének, erkölcsi magatartásának megfelelő" normaként határozza meg. Hasonlóképpen, de bővebben határozza meg e fogalmat A pártélet kisszótára, melyet pártunk kiadója gondozott (Kossuth, 1984 ). Eszerint a pártszerűség: „olyan magatartás, amely minden helyzetben összhangban van a párt céljaival, ideológiai, politikai, szervezeti elveivel, munkastílusának követelményeivel", ás „példás, a párt normáinak megfelelő magatartást követel". E meghatározások fontos tartalrpi sajátosságokra utalnak, amelyek egy irányba mutatnak. A pártszerűség lényege a szerint a párt eszményeinek, befolyásának, cselekvőképességének erősítése, vonzerejének növelése. A vita során a „huszonötökkel" szem. ben hangoztatott kritika szerint az említett akció pártszerűtlen, mert: a „vezetők" nem tudtak róla; szokatlan, eddig nem ismert lépés; „más városban" is társakat kerestek és találtak az aláírók (feudális, „én váram"-reflex?); a vezetésnek nem tetszett; a nyilvánosság (sajtó) is tudomást szerzett róla; nem a hagyományos, „vertikális" csatornát használták az érintettek, hanem túlléptek ezen; a szervezeti szabályzat e magatartás- és mozgásformát. nem említi, stb. E kritika mögül a pártszerűségnek egy igen avitt. antidemokratikus, bürokratikus-formalista filozófiája sejlik fel. Eszerint ugyanis pártszerű az, amiről „mi", vezetők is tudunk; ha valami problémátok van, „kérjétek tőlünk", vezetőktől (oéldául levélben); amit „rajtunk keresztül" intéztek; ami titkos; ami tetszik „nekünk"; amit a szervezeti szabályzat említ. Ez az illegalitásreflex jegyeit is őrző szemlélet a párttagot alattvalóként kezeli. akinek nevében, de aki nélkül lehet politizálni. Azaz, e „filozófia" szerint pártszerű az, amit „mi" — a „vezetés" — megengedünk. Rögzítsük le: egy sztálinista felfogás virulens „vármegyei" változatával állunk szemben. Ez a cselekvést bénító szemlélet nem veszi észre, hogy az a ma születő, új, demokratikus „filozófia", amely a társadalmi mozgásokkal és a törvényességgel kapcsolatban megjelent, hogy tudniillik az, amit a törvény nem tilt, azt szabad, az „begyűrűzött" a pártba is, a szervezeti szabályzatnak, a pártszerűségnek és pártfegyelemnek másfajta felfogását formálta ki. Eszerint azt mondhatnánk : pártszerű az, amit a szervezeti szabályzat nem tilt. Ez a most erősödő felfogás óriási aktivitás forrása lehet. Mintha a „huszonötök" levele ezt az újfajta ma'gatartást körvonalazná, amely valójában jobban meg is felel a pártszerúség említett alapdefiníciójának — mert tartalmi kérdésként, a forradalmi cselekvés ügyeként kezeli e magatartásformát. Az ezzel szembeni kritikában formai, protokolláris, etikettszempontok jelentek meg a pártszerűség normájaként, a párt eszményei helyett. Ügy gondolom tehát, hogy pártunk vonzásának) egyik feltétele éppen az, hogy mind az egyes párttag, mind az alsóbb szintű pártszervek önmozgásának, kezdeményező cselekvésének tágabb teret adjon. Ebben az új értelmezésben tehát a pártszerűség jegyei között — ma! — fontos szerepet kell kapjon az új utak keresése, a régi reflexek-szokások széttöráse, olyan űj mozgásformák és cselekvésmódok felfedezése, amelyek a párt eszméinek megvalósulását segíthetik. A „szokatlan" tehát nem biztos, hogy „pártszerűtlen"! Vannak periódusok, amikor a pártszerűség ós a pártfegyelem normái között ellentét is támadhat. Ügy gondolom, napjainkban éppen ilyen helyzet alakult ki, s éppen ez igényli a szervezeti szabályzat újragondolását is. Az országi« pártértekezlet állásfoglalásában sok ponton máris „kinyitotta" az eddig elég zárt szervezeti szabályzatot; és ezért döntött úgy, hogy el kell kezdeni az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Ha jól értem a helyzetet, ez azt jelenti, hogy a pártszerúség stratégiai és tartalmi jellegű eszményeihez kell" lgá* zítarü a pártfegyelem magatartást szabás lyozó portjait is. A „huszonötökkel" kaptcsolatos kritika itt is „fejére" állítja a dolgokat, amennyiben a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat pontjainak rendelné alá a* pártszerűség elveit. E

z az új helyzet persze a .párt belső lüktetését erőteljesebbé, a belső mozgások eddig egyirányú, vertikális csatornáját egy „többsávos" és többirányú utcává teszi. A vertikális mellett horizontális mozgások megjelenésével is járhat. Hogy ez az átalakulás megkezdődött, a hogy Csongrád megyében igen nagy erővel jelentkezik, az arra utal. hogy pártunk egészséges, erős és megújulni akaró mozgalom i— megyénkben is. A pártszerűség és a pártfegyelem minden párt egységének, ereiének és sikereinek alaoja. Ezért fontos, hogy e fogalmak korszerű és aktuális értelmet nyerjenek, mert különben éppen ellentétes eredménnyel, a párt gyengülésével járnak. Andcrle Adám A 16 éves R. szülei elváltak, édesanyjával egy tanyán élt, onnan járt be a közeli város egyik középiskolájába. Az anya mindentől tiltotta a lányát, nem szerette, ha barátnőivel moziba, diszkóba járt, ezért R.-nek mindig hazudnia kellett otthon valamit, ha szórakozni akart. Titokban szövődött kapcsolata 1987 őszén azzal a huszonéves ifjúval is, akivel 2-3 hónapig járt együtt. „Ha le mersz feküdni valakivel, agyonverlek." — mondta anya a lányának, ám a tilalom — irodalma van már ennek — inkább még vonzóbbá tette a titkot. R. 1987 karácsonya körül kezdte sejteni, hogy terhes. Barátnői azt ajánlották neki, menjen orvoshoz. Háromszor volt vizeletvizsgálaton, a harmadik próba mutatta ki egyértelműen a terhességet. A kezelőorvoshoz nem ment vissza ezzel az eredménnyel, félt, hogy nyilvántartásba veszik. Abortuszra gondolni sem mert, tudta, ahhoz szülői beleegyezés kellene. Barátnői ugyan unszolták, mondja el az anyjának, de a félelem erősebb volt. Csak 'barátjának, az apajelóltnek vallotta be terhességét, aki ettől kezdve feléje sem nézett. Miután Csak perceket adott gyermekének ezen a világon az egyetlen ember is elfordult tőle, akit közel érzett magához, R. végképp nem látott kiutat, s elhatározta, ha eljön a szülés ideje, öngyilkos lesz. Teltek-múltak a hónapok. R. igyekezett ügy öltözni, hogy elfedje a titkát, ám ezzel együtt talány, hogy a vékony alkatú lányon hogy nem vette észre környezete másállapotát. Anyjával szinte csak este találkozott, akkor alig beszéltek. Egyszer-kétszer ugyan az anya és a nagymama is megkérdezte: nem vagy te terhes, lányom? Am egy nem válasszal el is volt intézve a dolog. Augusztus elején a nagymama városbeli lakásába hívták a lányt, unokatestvére felügyeletére. Ott teltek a napok, mígnem egyszer eljött R. ideje. Augusztus 13-án reggel éppen egyedül volt a lakásban, amikor csúcsosodtak a fájdalmak. Ráült a vécére, és megszülte a gyereket. A köldökzsinórt kézzel tépte el. „3800 grammos, 56 centiméter hosszú, érett, életképes fiúgyermek" — olvasom a csecsemő leírását az orvosi jelentésből. Az újszülött, ahogy ilyenkor kell, sírt. Az ifjú anya viszont, miután életet adott, el is vette. Előbb kézzel fojtogatta, ám a gyerek nem hallgatott el, ezért a fejét többször, nagy erővel a csempézett lábazathoz verte. A 16 éves anya csak egy ütésre emlékszik, ezzel szemben az orvosi jelentésben az áll: „A holttesten igen sok sérülés található. A halál a nyak megragadása, fojtogatás, valamint a fej tompa felszínű tárgyhoz történt nagy erejű, öbbszöri odacsapódása következtében jött létre.". Ezekben a pillanatokban érkezett haza a nagymama. Kiragadta unokája kezéből a gyereket, megmosdatta, s hívta a mentőket. Anyát és gyerekét kórházba szállították, a csecsemőn azonban nem lehetett segíteni. „Én olyán borzasztó idegállapotban voltam, hagy szánté nem is tudtam, mit teszek. Véreztem is, fájdalmaim is voltak, és minden olyan kilá.tástalan volt. Ha visszagondolok erre, megint ideges leszek, és egyszerűen nem tudom felfogni, hogy tehettem ilyet." — mondja R. „Anyámmal a klinikán, mivel sűrűn meglátogat, sokat beszélgetünk és együtt sírunk. Megegyeztünk, hogy ezután más fesz az életünk, mindent megbeszélünk, egymással és barátnők leszünk." R.-t magába forduló lánynak ismerik az iskolában. Olyannak, aki inkább olvasni szeret. Csendes lány, mindig igyekezett észrevétlen maradni, magatartására semmi panasz nem volt. Eredményei közepesek. Az iskolában még azt jegyezték meg: a szülői értekezletre soha egyik szülő sem ment el, s nem is érdeklődött a gyerek után senki... (A megyei rendőr-főkapitányságon — ahol Piros Zoltán őrnagy tájékoztatott az eset körülményeiről — hamarosan befejezik az ügy vizsgálatát, és vádemelési javaslatot tesznek az ügyészségnek.) Balogh Tamás Mi? Hol? Mikor? 198*. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ENIKŐ A Nap kel fi óra 21 perckor, és nyugszik 18 óra 58 perckor. A Hold kel 0 óra 50 perckor, és nyugszik 20 óra 7 perckor. VtzAfXAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 125 rm (apadó). NYOLCVANÉVES Kell ne r Bernát (szül. 1908) állami díjas könyvtáros. 1952—75 közt a kaposvári, raajd megyei könyvtár- igazgatója. HATVANÉVES Bozókj Istvánná Barla Mária (szül. 1928) színésznő, érdemes művész. 1964-től 1983-ig a Szegedi Nemzeti Színház művésze. HETVENÖT ÉVE halt meg Vám'béry Ármin (1832 —1913) egyetemi tanár, akadémikus. közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, a török filológia nemzetközi szaktekintélye. NAGYSZÍNHÁZ F.ste 7 órakor: Hofímann meséi (sajtóbemutató». MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Kémek a Sasfészekben. I— II. rész (színes, m. b. angol kalandfilm. II. dupla helyár!) fél 4 órakor: Pinocchio (színes, m. t>. amerikai rajzfilm. III. helyót!. háromnegyed 6 és 8 órakor: Feltámad a Vadnyugat (színes, m. b. amerikai kalandfilm. IV. helvár!). Fáklya: 3 órakor: Misi mókus kalandjai (színes magvar bábfilm). háromnegyed 5 és 7 órakor: A bolygó neve: Halál (színes, m. b. amerikai fantasztikus film. V. helyár! Csak 18 éven felü 1 leknek !). Szabadság: 3 és 6 órakor: Kémek a Sasfészekben. I—II. rész (szines. m. h. angol kalandfilm. II. dupla helyár!». Filmtéka: fél 6 és fél Bórakor: Sllveradó (színes. amerikai western film. IV. helyár!). Kertmozj: este 8 órakor: Szőmyecskék (szines amerikai sci-fi horrorfilm). Kiskörössy halászcsárda (vidcomozi) délután 4 és este fi órakor: Diangó (szines olasz westernfilm). Kiskörössy halászcsárda, kert, este 10 órakor: A Bounty (szines. m. b. amerikai kalandfilm. III. helyár!). Éva presszó, fél 9 órakor: A csendőr nősül (francia vígjáték). Kék Csillag: öt nindzsa elem (hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR I" Klauzál téTS. szám (13/57); Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak •Qrgós esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket. a II. kórház. (Tolbuhtn sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvétel! ügyeletet az. I. Sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4 ). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gvermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fclnöttlakosság részérc: Szeged, Hunyadi János sigt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. «. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap röggel fél 8 óráig a Lenin krt. 10. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az. Üjszegedl Gyermekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 érától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: SOS LELKISEGELYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 21.10: Üi Hullám 21.55: Fejezetek az. első világháborúból — 4. — amerikai dok.-filmsorozat 22.40: Híradó 3. BUDAPEST 2. 18.15: Képújság 18.20: Správy — hírek szlovák nyelven 18.25: Magyar évszázadok — (ism.) 18.45: Telesporl 19.30: Unser Bildschirm — a pécsi körzeti stúdió némot nyelvű nemzetiségi műsora 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból 21.15: Nobel és a Nobel-dijasok amerikai film 21.40: Híradó 2. 21.55: . . . bubik, királyok, dámák ... • 22.25: Képújság BELGRÁD 1. 17.10: HJnadó 17.30: Gyerekeknek 18.00: Családi magazin 18.30: Tv-kiállitás 18.40: Vetélkedő 19.00: Idegenforgalmi műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Híradó 22.10: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00- Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Tüzes kocsi — amerikai játékfilm 22.50: .Művelődési műsor ÚJVIDÉK 17.10: Hiradó szerbhorvátul 17.30: Gyerekeknek 18.00: Újvidéki képeslapok 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: F'ilmoszkóp 22.30: Hiradó Rádió 8.30: *9.00: 9.30: 10.05: 10.31: 11.10: 11.28: T # e leve BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.13: Sárközy István: Itt járt Mátyás király. és álruhát öltött. .. — 2. — zenés kalandfilm — (ism.) 10.15: A viszály szigetén — NSZK film 10.45: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Hármas csatorna 18.00: Oj Reflektor Magazin 18.55: Tv-torna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.05: Az öreg — NSZK bűnügyi tv-íilmsorozat 12.45: 13.00: 14.10: 16.05: 10.20: 17.00: 17.30: 17.55: 19.38: 20.16: 20.23: 20.59: 22.00: 22.30: 23.00: 8.05 8.20 9.05 12.10 12.20 13.05 14.00 15.10 15.45 16.00 16.30 17.05 17.30 18.30: 19.05 20.00 21.05 22.02 23.10 9 08: 9.55: 10.29 11.26: 12.10 13.05: 13.55: 14.17 15.10: 16.00: 16.30: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05: 19.33: 22.10: 22.2«: KOSSUTH lluszti péler és Psota Irén énekel Nóták A külpolitikai rovat műsora Zsebrádiószínház Sulllvan operettjeiből Mi ez a gvönyörü? Rózsa Sándor — Móricz Zsigmond regénye Válaszolunk hallga tóinknak Klasszikusok délidőben Játszani is engedd... Gyermekkantáta Neked szól! Agrármühelyck Nóták Hamarosan halUuk őket Az. Ifjúsági Rádió bemutatója Szilágysági daflamok Változatok — a politológiára Diszkotéka Hírvilág Set Svanholm énekel Zenekari muzsika PETŐFI ' Bundschuch István f stáicreitcrán iátszik A Szabó család Napközben A Zenetudományi Intézet archívumából A népművészet mesterei Nosztalgiahullám Humor a sportban Opera slágerek Törvénykönyv Salgóbánva '88 — 2. A SpeciaJ EFX együttes játszik Népdalkörök pódiuma Ha én lennék . .. — Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom... c. müvének hőse Slágerlista Opereltkedvelőknek A Pontarisznya dalaiból Fejezetek a rádiómin dezés története bőt Böngészde a zenei antikváriumban Az. U2 együttes nagylemezei — VI/3. BARTÓK Orosz szer/ők müveiből : Brankovics György — részletek : Hangverseny : Szimfonikus zene : Ravel: A pásztoróra — egyfelvonásos opera : Széchenyi-vetélkedő Zámbó István vezényel Barokk zene : Pophullám Magyar zeneszerzők : Országok, tájak népzenéje Nyitnikék III. Nemzetközi Liszt Fenencorgona versen y In limba matema — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Holnap közvetítjük A III. Nemzetközi Liszt Ferencorgonaversen y Kb. Han gszerszolók Az Artxat gyermekei — Anatollj Ribakov regénye 1