Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

1988. szeptember 15., csütörtök H Uj film Színes, szinkronizált, 2 részes amerikai film. Irta: Alistair Maciban. Fényképezte: Arthur Ibbetson. Zene: Kon Goodwin, rendezte'. Brian G. Hutton. Főbb szereplők: Richárd Burton, Clint Eastwood, Patrick Wymark. Mirháéi tlordern, Anton Diffring. Mary Ure és Ingrid Pitt. A második világháború mitológiájához tartozik ám a sasfészek is. A sasfészek — küllemre leginkább ama berchtesgadeni mintájára — jó, ha a Bajor Alpok hófödte, sziklás csúcsai között fekszik, sötét és titokzatos, •mint Drakula vára, szupermodern kínzókamrák, vagy titkos fegyverek laboratóriumai találhatók benne, szemüveges, görnyedt és égő szemű tudósok és vadállatian kegyetlen fögestapósok dolgoznak félhomályos termek sarkaiban, hová soha nem jut el az üdítő lámpafény. A jó ügy lovagjai pedig mindezt persze próbálják magukévá tenni, Kémek . a Sasfészekben miként Casanova a nőket — és a dolog majdnem olyan simán megy is nekik. ¡Hogy mennyire járult hozzá fenti titkos sasfészkek birodalmi mítoszához Brian B. Hutton kereken két évtizedes filmje, fogalmam sincs, bár gyanítom: a maga nemében alapmű kell legyen. A kémhistóriák minden lehetséges fogását ötvözi a krímik, a szabvárjyositott kalandfilmek, és az úgynevezett szuperprodukciók különböző eszközeivel. Azt ugyan nem mindig lehet tudni pontosan, ki kicsoda, vagyis lépten-nyomon kiderül, hogy az illető egyáltalán nem az, aki, hanem éppenséggel amai, de aztán úgy alakul pérsze, hogy emez, aki meg közben belefárad, vessen magára. Mindezenközben pedig ádáz kitartással lőnek, robbantanak, zuhannak, véreznek, érzőbb szívűeknek az egész ügy totál reménytelen, lőve semmi, humor semmi, szexre még gondolni sem érdemes, a horrort meg leginkább csak az a 'kőkorszakbeli eljárás jelenti, hogy szorongjon hát kórömrágcsálva a jámbor polgár, vajon ki zuhan alá a szédítő mélységbe a drótkötélpályán haladó germán lanovka tetején folytatott küzdelemben. Hogy közben áramütéstől még véletlenül sem kell tartaniuk a küzdöfeleknek, ugyanolyan természetes, mint a tény, miszerint a vár fokán helikopterből száll ki az SS-parancsnok. Akár valami amerikai generális Vietnamban. Mindez — 1944-ben. Az meg, hogy a helikopter teljes képtelenség volt akkoriban, el is vethető, mint olyan őrült gondolat, ami kizárólag filmkritikusnak juthat eszébe Kémek és ellenkémek, kettős, hármas és egyéb ügynökök, továbbá több mint zűrzavaros, bár héroszi hosszúságú csatározások. Mindezek közepette, persze hull az ellen, mint a pelyva, azzal semmi hiba. Sőt: garantáltan szőke és kék szemű mindegyik. Domonkos László dlDS-kiirkép SIDA, SZPID. AIDS. E három szó valamelyikét á világ bármely pontján mégértik. Korunk pestise ma már a világ összes országát érinti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO.) július végi adatai szerint mintegy 108 ezer AIDS-beteget tartanak nyilván a világon, a fertőzöttek száma pedig óvatos becslések szerint is több millió. * Egyedül az Egyesült Államokban több mint 69 ezer a betegek száma, eddig több mint 35 ezren estek áldozatul a gyilkos kórnak, és legalább másfél millió ember hordozza vérében a végzetes HIV-vírust. Az amerikai törvényhozás az idei pénzügyi évben kutatásra és tájékoztatásra egymilliárd dollárt irányzott elő A probléma méreteire jellemző, hogy Reagan elnök különbizottságot nevezett ki, a megelőzés és a gyógyítás kérdéseinek vizsgálatára. Eddig mintegy 600 javaslatot tettek. Egyebek mellett olyant is, hogy törvény védje az AIDS-es betegeket a hátrányos megkülönböztetéstől. Egyelőre viszont nem tervezik a széles körű szűrések bevezetését. Az AIDS vizsgálat csak a hadseregbe bevonuló újoncoknak kötelező. Szakemberek ugyanakkor elképzelhetőnek tartják a kötelező szűrés bevezetését is, mivel a mostani helyzetre alapozott becslések szerint 1993-ra már 450 ezer lesz az amerikai AIDSesek száma. * A világ és a nyugat-európai AIDS-statisztika második helyén Franciaország áll. Itt az AIDS-szűrés szigorúan önkéntes és tilos bárkin tudta nélkül a vizsgálatot elvégezni. Az egészségügyi kormányzat a célzott szűréseket reszesiti előnyben. Így házasságkötés vagy gyermekvállalás, illetve sebészeti beavatkozás előtt tanácsolják az AIDStesztet. Átfogó szűrés a többi nyugat-európai országban sincs. Igaz egyes társadalmi csoportokat kötelezhetnek a teszt elvégzésére. Az NSZK néhány tartományában a közalkalmazottaknak, Ausztriában pedig a nyilvántartott pr<ístituáltaknak kell megjelenniük több kevesehb rendszerességgel a szűrésen. Szinte mindenütt nagy hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra. Nagy-Britanniában pl. külön szépségversenyen választották ki azt a bájos hölgyet, aki a legalkalmasabb az. óvszer használatának népszerűsítésére. Számos országban az iskolai A1DSfelvilágosítással ingyen óvszert is kapnak a nebulók. * Az afrikai országok eddig mintegy Í0 ezer AIDS-es esetet jeleztek a WHO-nak. A szakértők szerint viszont a fertőzöttek és a betegek száma ennél jóval több. Sehol sincs kötelező szűrés, sok helyen megfelelő eszközök hiányában még az önkéntes szűrés sem mégoldott. Á legkevésbé érintett térség Ázsia. A kontinensen az AIDSi-betegek száma „csak" néhány száz. Mivel az ázsiai kormányok többnyire a külföld problémájának tekintik a betegséget, általában megelégszenek a külföldiek szűrésével. Kínában az egy évvel hosszabb időre érkező külföldinek igazolnia kell, hogy nem fertőzött, de az egy évnél hosszabb külföldi kiküldetésből visszatérő kínaiaknak is meg kell vizsgáltatniuk magukat. Indiában hat hónapot meghaladó tartozkodas esetén kötelező a vizsgálat, amelynek a diplomaták és újságírók kivételével minden külföldi köteles magát alávetni. A szocialista országok közül Bulgáriában tervezik a kötelező szűrés bevezetését. 1990-ig a 18—70 év közötti bolgár állampolgárokat vizsgálják meg, azaz mintegy 8,7 millió embert. Jelenleg az AIDS-vizsgálat csak azoknak kötelező, akik egyhónapnál többet töltöttek külföldön, illetve azoknak a külföldi állampolgároknak akik egy hónapnál többet szándékoznak. Bulgáriában tölteni. * Â Szovjetunióban jelenleg 64 vírushordozót . tartanak nyilván, egy betegen pedig már jelentkeztek a betegség tünetéi. Széles körű szűrést nem terveznek, ugyanakkor rendszeresen szűrik a rizikócsoportba tartozókat. Az országban jelenleg 380, a HIV-vírus diagnosztizálására szolgáló laboratórium működik, számuk a tervek szerint év végére eléri az ezrei. Ennek, és a hatékony felvilágosító munkának köszönhető, hogy a betegség a többi országhoz viszonyítva sokkal lassabban terjed. A szovjet szakemberek mégis a helyzet romlásával számolnak. A felvilágosító tevékenység szervezése és irányítása érdekében AIDStanácsot alapítottak, és szó van egy AlDS-alapítvány létrehozásáról is, amely a megelőzést és a kutatást szolgálná. Annak ellenére, hogy nincs egységes nemzetközi gyakorlat az AIDS-ellenes intézkedések terén, biztató, hogy a világ közös erővel munkálkodik a kór leküzdésén. Az AIDS-ellenes kutatásokban, 115 ország vesz részt, és rendszeresek a küzdelem eredményeit öszszegző nemzetközi tanácskozások. Messze a harmóniától Külhonból a minap hazaérkezett kollégám az életminőség különbségét érzékeltetendő. beszámolóját íev kezdte: ..Az autósztrádák mellett rokkantaknak éoített speciális pihenő-, mellékhelyiségek és önkiszolgáló automaták sorakoznak." A magyar szemnek meghökkentő és említésre érdemes, ami odakinn magától értetődő. Mint ahogyan egy svéd repülőtársaság is termeszetesnek tartotta, hogy baleset miatt fél lábát vesztett pilótája ..kedvéért" egvik repülőgépének pilótafülkéiéi átalakítsa. Nem kuriózum ez. hiszen ugyanitt létezik esv könyv, amelyben másfél száz munkahely-átalakításról olvashatunk. Rokkant embertársak csökkent képességeihez igazított munkahelyekről. S dolgoznak a világban béna lábú könyvtárosok. Olyan könyvtárakban, ahol a közlekedöutak tolókocsik számára is alkalmasak, és ahol a tolókocsit hidraulikus berendezés emeli a magasba a fentebbi polcokat is elérendő. Nálunk a rokkant ember dobozolhat, beülhet a portásfülkébe. a telefonközpontba. netán bedolgozóként otthon végez valamilyen mechanikus munkát. Ha megrokkan alkotóvágvát — mint természetes emberi adottságát — felejtse el! örül ¡ön. hogy valamit csinálhat alamizsnáért. Még. hogv a munkahely a régi felszereléseit átalakítsa a kedvéért, avaev eleve teremtsen mozgásukban korlátozottaknak speciális helyeket? Mée attól a kevés munkalehetőségtől is igyekszik megfosztani őket. ami még elvétve létezik. Mert a vállalati raffinéria nem ismer határokat. Hallottam én olyan magyar gyárról, ahol a rendeletet kijátszván a telefonközpontos munkakört inkább bővítették egvéb teendőkkel, csakhogy ne kényszerüljenek gyengénlátót alkalmazni. Viszont nem hallottam még. hogy Magyarországon valahol is munkahelyet adaptálnának megrokkant embertárshoz. No és a közelgő, fenyegető munkanélküliség A létszámcsökkentéskor nvilván az elsők között kell távoznia a csökkent fizikai képességűnek. mondván ő majd valahogy eltengődik a rokkantnyugdíjából. Foglalkozási rehabilitáció nálunk csak szépen ..hangzó" jelentésekben létezik. Mint ahogyan jól hangzik, a definíció is. miszerint a rehabilitáció arra hivatott: .hogy a végtagját, érzékszervét. lelki egyensúlyát vesztett ember' e hátrányait minél jobban és könnyebben kiküszöbölhesse: a megrokkant embert a megmaradt képessége hasznosítására ösztönözze, a harmonikus továbbélés útiára segítse". Csak hát hogyan élhet harmonikusan az. akivel mindennap éreztetik másságát, kitaszítottságát. Mindenki küszködve éL a harmóniától olv messze — Pesti utam után faggat kicsi lányom: apa, Budapest messze van? Fontos személyek fontos kérdéseire nem adhat az ember légből kapott választ, elgondolkodom hát, mielőtt felelnék. Fölveszem az „attól függ" alapállást, és közelmúltbéli emlékeket idézek. Bámulom a hétvégén több ízben a népbutító csodadoibozt, amiben kilencvennyolc és fél alkalommal mondják el: Sport Aid lés Futapest-futás a fővárosban, még a világ számos más városában, aztán ötvenkét és fél alkaJómmal azt mesélik, mi tortént a versenyen, ahol az éhező gyerekekért (is) futottak, és ez volt Budapesten, ós Budapesten négyezren futottak, és Tokiótól New Yorkig megTávolságok annyi városban, ám rá kell jönnöm, Szeged nem tartozik e sorba, jóllehet itt is futottak — több mint kétezren — az éhezőkért, de ez nem látszott Budapestről, noha sík a vidék. És ismét bámulom a népbutító szerkezetet, és mondják, hogy Budapesten tüntettek vízlépcsőügyben, s ekkor kicsi szívem nagyot dobban, és büszkén mondom, hogy imrhár nálunk, Szegeden is volt ám tüntetés, igaz, csak kicsi, amatőr tüntetés, és az itteniek még áramot sem kaptak az egyetemtől, így nem lehetett hallani a hangjukat Budapesten, még a Dugonics téren se nagyon. Bezzeg, ott a fővárosban megbecsült tüntetők voltak, ők egyenesen a Parlamentből kaptak áramot, és őket a dilidobozban is lehetett látni, míg Szegedről oly nehéz bekerülni abba a kicsi képernyős műszerbe, oda a sok dió(da) közé... És most már csak azt nem tudom, a fővárosban van-e a (hiba, mert még nem jöttek rá, hogy Budapest határain kívül is élnek fehér emberek, vagy Szegeden van a hiba, s ezek szerint itt nemcsak a tüntetés amatőr... Mindenesetre 'e gondolatmenet után nyugodt lelkiismerettel válaszoltam gyermekem kérdésére — Budapest messze van-e —, s egy sóhaj kíséretében azt mondtam: Uramisten, tán egyre messzebb . . B. T. hallom az ellenvetést. Igaz. de legalább a fizikai teljesség, épség jóleső tudatával, ami nem kis biztonságot ad még a nehéz időkben is. S ne felejtsük el azt sem. az egészséget csak akkor értékeljük. amikor már elvesztettük. Ekkora esélyünk e vesztésre pedig még sohasem volt. Elég. ha a hét végi baleseti jelentéseket olvassuk. Hetente tíz. húsz olvan súlyos sérülésről értesülhetünk, amelyeknek hallatán biztosak lehetünk abban, hogv a szenvedő alanyok egvike sem lesz már képes úgy és olyan munkát végezni, mint balesete előtt. Évente több százan kerülnek tehát a rokkantak listáiára. és kerülnek majd a már ecsetelt nehéz helyzetekbe. Fentebb felsorakoztatott gondokkal küszködnek nap mint nap a magukat ioggal kitaszítottnak érző mozgáskorlátozott emberek Magyarországon. Mindezek ismeretében nemigen értettem, hogy miért választották — a napokban Szegeden zajló — továbbképző tanfolyamuk egyetlen és fő témáiául a szociálpolitikát. Hiszen addig. amíg szociálpolitikánk az emberhez méltó élet alapfeltételeit sem igen képes megteremteni számukra, mi értelme van nekik tájékozottnak lenni a jogszabályok, az irányelvek, a csak papíron szereplő lehetőségek között. A tábort meglátogatván végül is reménvt keltő dolgokról értesültem Gadó Páltól. a Mozgáskorlátozoitak Országos Egyesületének főtitkárától. Ügv tűnik, hogv a születőfélben levő úi szociálpolitika legalább beleszólást enged a rászorultaknak .sorsuk alakításába. Az úi koncepció szerint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium egyre inkább igényli, hogv a mozgáskorlátozottak egyesületével szakértői-partneri kapcsolatban dolgozhasson együtt. Egyre több kérdésben kérik véleményüket, mi több konkrét segítségüket. A szociális intézetek központjának megszűntével több intézmény közvetlenül minisztériumi irányítás alá került. Többek között a Budapesti Mozgáskorlátozott Rehabilitációs és Oktatási Központ. A minisztérium kérte az egyesület együttműködését az intézet szakmai és gazdasági felügyeletéhez Tovább példálózva: a helvi tanácsokhoz benyújtott üzemanyag-térítéssel kapcsolatos fellebbezési eljárások elbírálásakor minden esetben megkérik a helvi mozgáskorlátozott egyesületek véleményét. Birtokukban van már szintén véleményalkotásra az úi foglalkozási rehabilitációval. illetve a roxkantosítással kapcsolatos törvénytervezet is. A példákat tovább nem sorolom. Az egyesület főtitkára meggyőzött arról. hogv valóban elérkezett az ideie a szociálpolitikai tudnivalók alapos megismerésének, hiszen érdemben csak íev szólhatnak bele az őket érintő sorskérdésekbe. Igaz ugvan. hogv a rokkantak helyzetének életminőségének megváltoztat-sa. emberibbé tétele is — mint annvi más — javarészt oénz kérdése, de talán beleszólási jogosítványuk sorsuk alakításába némileg szebb iövövel kecsegtet. Kalocsai Katalin Szépművészeti Múzeum Nemzetközi kiállításokon Nagyszabású nemzetközi kiállításokra várják ezekben a hetekben, hónapokban a Szépművészeti Múzeum jeles műtárgyait. I A berlini Pergamon Múzeumban októberben nyíló, majd Európa több fővárosában bemutatkozó Az etruszkok világa című tárlatra mintegy 70 tárgyat kölcsönöznek. Az i. e. VIII—II. században az itáliai Tiberis és Arno folyók által határolt területet lakó etruszkok virágzó művészetét felelevenítő kiállítás az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió nagy múzeumaiban őrzött etruszk emlékeket vonultatja fel. A tervek szerint mintegy 800 tárgyat tartalmaz majd a bemutató, amelyek közül kiemelkednek a berlini múzeum nagyméretű köszobrai, és teljes síregyüttesei, a leningrádi arany ékszerek, s a vázafestészet, a bronz és agyag kisplasztika remekművei. A budapesti intézmény gyűjteményéből korabeli festett agyagvázák, s az épületdíszítő terrakottaszobrászat remek darabjai utaznak a bemutatóra. A tárlat — amelyhez tudományos igényű katalógus készül a részt vevő országok kutatóinak közreműködésével — Berlin után Prágában, ezt követően, a jövő év nyarán Budapesten, majd Varsóban, Moszkvában és Leningrádban várja a közönséget. A brémai Kunsthalleban ugyancsak októberben nyílik meg a XIX. századi francia művészet — a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című bemutató, amely a budapesti intéz-» mény legjelesebb korabeli festményeit, akvarelljeit és rajzait vonultatja fel. A grafikai tárból 30 lap, a modern osztály gyűjteményéből 20 kép kerül a tárlatra : főként reprezentatív impresszionista és posztimpresszionista művek. Egyebek között Delacroix Marokkói és lova, Courbet Sziklás táj, Manet Hölgy legyezővel és Gauguin Fekete sertések című alkotása, valamint Renoir és Cezanne több képe utazik a bemutatóra: helyükön máskor nem látható Makart-, Lehnbach-, Kaulbach-, valamint Severini-képekkel találkozhat a budapesti közönség. A mohácsi kikötő i