Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

13 1988. augusztus 13., szombat A táppénzes helyzetalakulása Az év első felében a dolgozóknak átlagosan 6,4 százaléka volt táppénzes állományban rövidebb-hosszabb ideig, ez az arány megegyezik a múlt év hasonló időszakának átlagával. A látszatra változatlan helyziet mögött azonban ollyan új tendenciák mutatkoznak, amelyek eltérnek a korábbi években tapasztaltaktól. Az elmúlt hét évben általában az év első három hónapjában volt magas a táppénzesek aránya, utána jelentősebb csökkenés következett. Most azonban januárban és februárban volt a legalacsonyabb, s márciustól a korábbi csökkenés helyett emelkedő tendenciát mutat. A januári 5,2 százalékkal szemben márciusban a dolgozók 6,4, májusban pedig 6,8 százaléka volt táppénzen. összességében május végéig még így is kisebb volt a táppénz igénybe vételének aránya, mint 1985 óta bármelyik év első öt hónapjában. Mivel azonban a június sem hozott csökkenést, a félév végére a tavalyival megegyező átlag alakult ki. A változás okainak egy részére bizonyos jelzések utalnak, másokat csak feltételezni lehet. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakembereinek véleménye szerint az új jelenségek kialakulásában valószínűleg számottevő szerepe van annak, hogy az idei szabályozóváltozások nyomán átlagban emelkedett a táppénz mértéke a keresetekhez viszonyítva. Növelte a táppénz kiszámításának alapját a keresetek bruttósítása, a nyugdíjjárulék beszámítása, az általános 310 forintos bérpótlék beépítése az alapbérekbe, s az, hogy az idei évtől már a betegállomány első napjától beleszámít az alapba a jutalom és az év végi részesedés is. Például az a dolgozó, akinek tavaly a havi átlagkeresete 4 ezer forint volt, az az idén 3 százalékkal több táppénzt kap, ha az átlagnak megfelelő 11,5 napig van betegállományban. Havi 10 ezer forintos átlagkereset esetében az emelkedés mértéke már 5 százalék. Az új táppénzszámítási módszer következtében előfordulhat az is, hogy a dolgozó az előző évi átlagkeresete alapján most több pénzt kap a betegállomány idejére. mintha azt munkában töltötte volna. Feltételezhető, hogy az új jelenségek mögött foglalkoztatáspolitikai problémák is meghúzódnak. Ugyanakkor, mivel országszerte tovább romlott a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának lehetősége, a korábbiaknál sokkal többen kérik rokkantsági nyugdíjazásukat, s az orvosi bizottság döntéséig betegállományba vételüket. A viszonylag magasabb táppénz következtében most valószínűleg azok közül is többen mennek betegállományba, akik korábban nem fordultak betegségükkel az orvoshoz, mert a kieső kereset érzékenyen érintette volna a családi kasszát. Erre utalnak annak a felmérésnek az adatai is, amelyet néhány nagyvállalatnál végeztek el. Eszerint a múlt év azonos időszakához képest nagymértékben megnőtt azoknak a száma, akik különféle mozgásszervi betegségekkel voltak táppénzen. Az egy-egy megbetegedésre jutó átlagos táppénzes időtartam nem változott. Az év első felében ez az átlag 11,5 naptári nap volt, ami — figyelembe véve. hogy az idei évtől már nemcsak munkanapokra, hanem munkaszüneti napokra is jár táppénz — megegyezik a tavalyi átlaggal. A társadalombiztosítási kiadások tervezésekor figyelembe vették, hogy a táppénz alapjának bruttósítása, az új táppénzszámítási szabályok miatt körülbelül 30 százalékkai nő az idén a táppénzekre kifizetett összeg. Ennek figyelembevételével erre az évre 15,2 milliárd forintot irányoztak elő táppénzkifizetésekre. Az év első felében azonban az időarányosnál 400 millióval többet fordítottak a táppénzekre, s ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az év végére mintegy 1,5 milliárd forinttal többet fizetnek majd ki táppénzekre az eredetileg előirányzottnál. (MTI) Lakossági fórumon a tanácsrendelet-tervezet Állami lakások kerülnek magánkézbe Több társadalmi és gazdisági tényező szorgalmazza, hogy bizonyos állami tulajd inban lévő házingatlanok személyi tulajdonba kerüljenek. Jó példa erre a tegnapi újságokból lványi Pálnak, a Fővárosi Tanács elnökének válasza arra a kérdésre, hogy „mi szab határt az állami tulajdon mostanában tapasztalható kiárusításának?" Mint mondta, a „kiárusításról túlzás lenne beszélni. A város éves költségvetésében az ingatlaneladásokból származó bevétel elenyésző hányad... fontosabb annak a szerepe, hogy ezek további állami fenntartása rendkívül nagy anyagi erőfeszítéseket tgényel. Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a magántulajdonba kerülő ingatlanok állapotára összehasonlíthatatlanul nagyobb gondot fordítanak, jobban vigyáznak, mint például a bérlakásokra azok használói." Az országos rendelet megjelenésétől számított egy évtized alatt, 1977-ig Szegeden 288 ilyen lakás kijelölése, illetve elidegenítése történt meg. Ez évben július végéig a városi tanács rendelettervezetének összeállításáig a kérelemmel érintett 163 épület 1806 lakásából 980 tulajdonosai jelezték vételi szándékukat, 22 ingatlan 659 lakásának személyi tulajdonba kerülése már lezárult. (Megjegyzendő, hogy az állami lakások az osszlakásállománynak csak mintegy harmadát teszik ki.) Az állami bérlakások személyi tulajdonba kerülése — a lakásgazdálkodás várható átfogó reformjának tervezett intézkedései miatt — még nagyobb jelentőséggel bir. Az intézkedések következtében csökkenteni lehet az államra háruló terheket, enyhíteni áz ingatlankezelő vállalatok túlterheltségét Szegeden az országos jogszabályok helyi sajátosságokra szabott tanácsrendelet még nem készült. A most kimunkálás alatt álló egyik célja a jogszabályok konkretizálása, azon területek meghatározása, amelyeken nem lehet értékesítésre kijelölni az állami ingatlanokat az épületek fekvése vagy építési módja miatt. Másik feladata a vételár-megállapítás feltételrendszerének kidolgozása és eseteinek számbavétele. A tanácsrendelet-tervezet utal arra az általános feladatra, amelynek célja, az egyéni és közérdek összehangolt érvényesítése, a jogos lakásigények kielégítése, az üzemeltetési és fenntartási feladatok hatékonyabb ellátása. De tartalmaz konkrét szegedi specialitásokat is. Példának okáért, hogy melyek azok a városképileg védett területek, amelyeknek fenntartása, egységes kezelése építészeti, történeti, kereskedelmi, vagy idegenforgalmi értékeik miatt nem idegeníthetők el. Ilyen terület a Lenin körút páratlan oldala és a Tisza által határolt rész. a sugárutak egyes szakaszai és néhány városképi jelentőségű teret határoló épületegyüttes. Hasonlóan nem idegeníthetők el a 12 lakásosnál nagyobb ingatlanok, ha a vásárolni szándékozók aránya nem éri el az 51 százalékot, valamint azok az épületek, amelyekben olyan kazán, hőközpont, nagyközösségi antenna stb. működik, mely több, különböző tulajdonú épületet szolgál ki Kidolgozandó a kije lölt ingatlanok vételárának differenciálása több szempont figyelembe vételével: hány lakás van az épületben, mikor került sor az ingatlan teljes felújítására, a város mely területén található, stb. A sokakat érintő tanácsrendelet-tervezetről a jövő hét első felében három lakossági fórumra várják az érdeklődőket. Augusztus 16án, kedden délután 5 órakor az MSZMP belvárosi székhazában (Victor Hugó u. 5.), 17-én, szerdán délután 5 órakor a rókusi pártházban (Eszperantó u. 1.), , 18-án, csütörtökön délután 5-kor a tarjáni pártszékházban (Csongor tér) ismerteti a rendelettervezetet Nagypál Miklós, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője és válaszol a résztvevők kérdéseire. Á városi pártértekezlet előkészületeiről Augusztusban pártbizottsági ülés — utána küldöttválasztás A közelmúltban, a városi pártbizottság első titkárával készült interjúban számoltunk be a szegedi pártértekezlet előkészületeiről. Megírtuk ugyan, hogy tartaliTü kérdésekben és fontosabb részlete* ben is, a pártbizottság augusztus végére tervezett ülésén születik döntés, de a párttagság köreiben erős az igény az előkészületi tervek ismeretére is. Ezért számos olyan kérdést tettünk fel a városi pb párt- és tömegszervezeti osztálya helyettes vezetőjének, Novákné Halász Annának, amelynek válaszai beavathatják a párttagságot a politikai műhelymunkába. Is. mételten hangsúlyozzuk: a, végső válaszokat a választott testület adja meg, e beszéigetés csak az eddigi vizsgálódásokból kivehető irányokra adhat választ 0 Az idei nyárra senki sem mondhatja, hogy politikai uborkaszezon lett volna. Szegeden különösen erőteljes politikai aktivitást váltott ki a helyi pártértekezlet mellett született döntés. Milyen tartalmi és szervezési kérdések vannak most napirenden? — A pártszervezetekben egyelőre a gondolati készülődés van napirenden, mivel a pártértekezlet elé készülő elemzés és feladatterv most épül. Az előkészítő apparátus mindennapos eleven kapcsolatban dolgozik a párttagsággal, hogy véleményét megismerje, javaslatait összegyűjtse, és rendszerezze. Rendelkezésre áll annak a kiterjedt eszmecserének minden tapasztalata is, amelyet tavaly ősztől folyamatosan végzett a párttagság. De azóta egy pártbizottsági és két végrehajtó bizottsági ülés is gazdagon és mindenre kiterjedő figyelemmel vitatta a témát. A pártbizottság valamennyi osztálya, széles aktívahálózat segítségével, majd később szakemberek közreműködésével dolgozik az előkészítésen. — Alapos szegedi helyzetértékelés készül tehát, amely azért mégsem lehet teljes. A legfontosabb kérdésekre szeretnénk irányítani a párttagság figyelmét. Az elemzés így is nap mint nap alakul, változik, gazdagodik. Különösen kedvező, hogy a pártközvélemény a feladatmeghatározásra összpontosít. Jó lelkiismerettel mondhatom: olyan elemzésés feladatmeghatározás van készülőben, amelynek forrása a tagság. — A tényleges szervezőmunka a pb augusztus végi ülése után kezdődhet meg — a testület határoz a delegálás módjáról, a küldöttválasztás formájáról. Mindenütt megfogalmazzák a kommunisták máris, hogy érdemben kívánnak részt venni a tanácskozás előkészítésében. A döntés teljes mértékben a pártszervezeteké lesz abban, hogy kiket delegálnak a pártértekezletre. Érzékelhető az az elvárás, hogy a megújulás személyi feltételeit a tagság a legdemokratikusabb kiválasztással, titkos szavazással kívánja elősegíteni. Az ebben való részvételt az egész párttagságra ki akarjuk terjeszteni. A kis létszámú alapszervezetek számára is garantált a beleszólás. £ Milyen javaslatok formálódnak? — Mind a pártértekezlet szellemi tartalma, mind a szervezési kérdések előkészítése számos variáns vitájából alakul. Magunk is igen sok töprengést fektetünk az előkészítésbe, hogy valamennyi lehetőséget föltárjunk. Ez igen munkás folyamat, mert a pártélet demokratizmusa sok időt, energiát, türelmet igényel kölcsönösen. Az apparátus és a párttagság közötti munkakapcsolatokat ez jellemzi. — A párttagság rokonszenvét bizonyára elnyeri az a törekvés, hogy a pártértekezlet mindenekelőtt a szegedi párttagság „hatáskörébe" tartozó témákat vitassa, és ily módon tartalmában szegedivé váljon. Módszereink ehhez hozzásegítenek: a pb ülése után a legnagyobb nyilvánosságot szeretnénk biztosítani a kidolgozandó dokumentumnak, hogy mindenki megismerhesse és véleményével formálhassa. 0 Ügy értesültünk, hogy pártonkívüliek is beleszólhatnak. Erre milyen formákat teremtenek? — Vitákat szervezünk, melyeken a társadalom számos rétege részt vehet. S e vitáknak szintén nagy nyilvánosságot biztosítunk. Még arra is tervezünk lehetőséget, hogy bárki akár magánemberként közölje a párttal észrevételeit. Az erre • rendszeresített alkalmakról a lakosságot időben tájékoztatjuk. Van-e már elképzelés a küldöttválasztás technikájára? — Elképzelés van, de a pártbizottságnak van jogosultsága a döntésre. Egy bizonyos: a legszélesebb körű képviseletre törekszünk, ám olyan létszámmal kell kalkulálni, amely még biztosítja a munkaképességet. 'Ezért nagyon fontos, hogy a küldötteket valóban a képviseletükre legalkalmasabb személyek közül válasszák meg a pártszervezetek. A választás titkos lesz. 0 Máris sokan vitatják a pártbizottság újjáválasztásának azt az elemét, hogy a testületnek tervezetten mintegy egyharmadát közvetlenül választják meg a pártszervezetekben. Hallhatnánk erről? — Az országos pártértekezlet állásfoglalása erre lehetőséget ad. Először alkalmazzuk ezt a formulát. A tagság számára remélhetően, rokonszenves lesz ez a módszer. Tapasztalatok nélkül fogunk hozzá, de a pártszervezetek felelőssége megérett rá. Közvetlen képviselethez jutnak így pártszervezetek, s a választottak a hatáskörükben maradnak — azaz közvetlen felelősséggel tartoznak a delegálóknak és vissza is hívhatók ugyanazon kommunista közösség által. A közvetlen választás nagy erkölcsi teher is, hiszen a személyi megújulás előtt nyit szélesebb kaput. Remélhetően a választás felelőssége arra is kiterjed, hogy szigorú mércével mérnek, s a párt megújulását tehetséggel, lelkiismeretesen szolgáló pb-tagokat választanak. Hogy hol, s milyen elvek szerint, az csak a pb ülése után lesz ismert. ^ Gondolja bele magát egy alapszervezeti titkár helyzetébe! Mi most a dolga egy titkárnak a városi pártértekezlettel összefüggésben? — Alapszervezeti titkárként mindenekelőtt azon gondolkoznék el, hogy mií ként járulhat leginkább hozzá pártszervezetem olyan alkotószellem kibontakozásához, amely a pártértekezleten kívánatos; továbbá azon: milyen szellemű küldöttek tudnának erőteljes lendületet adni a megújuló szegedi pártéletnek. És megpróbálnám környezetemben ébren tartani az erre vonatkozó egészséges várakozást. Biztatnám a tagságot: ezt a demokratikus lehetőséget maximálisan ragadja meg arra, hogy a pártélettel kapcsolatos korábbi kritikai megjegyzéseit, javaslatait érvényesítse. Ebben a folyamatban új minőségű pártegység kovácsolódhat. Két hét múltán pedig már a gyakorlati előkészítés következik ... Sz. S. I. Az első negyedévben 133 művi meddővé tételt hajtottak végre a kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain. Ebből 19 önálló, a többi pedig más orvosi beavatkozáshoz társított műtét volt — rögzíti az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet összesítése. Az egészségügyi miniszter egy évvel ezelőtt alkotott rendeletet a művi meddővé tételről. A jogszabály lehetővé teszi, hogy családtervezési célból, illetőleg egészségi — például genetikai — indok alapján azok a nők és férfiak alávessék magukat ilyen műtétnek, akik elmúltak 40 évesek, vagy betöltötték 35. életévüket, és legalább három, illetve 30. évüket és négy, vagy annál több vér szerinti gyermeMűvi" meddővé tétel kük van. Vannak olyan asszonyok, akik a tablettákat nem szedhetik, s az egyéb fogamzásgátló eszközöket valamilyen ok miatt nem alkalmazhatják. Ha ők úgy döntenek, hogy nem kívánnak több gyermeket a világra hozni, s nem vállalják a gyógyszerek esetleges szövődményeit, a rendelet alapján lehetőség van művi meddővé tételükre. A beavatkozások tapasztalatairól Koitczwald Lászlót, az intézet főorvosát kérdezte az MTI munkatársa. — A rendelet hatályba lépését követően az előzetesén prognosztizálta tónál lényegesen kevesebben kérelmezték e műtét elvégzését Szép számmal akadtak olyanok is, akik az orvosi felvilágosítás utáni három hónapos „gondolkodási idő" leteltével nem jelentek meg a kórházban. A tények azt mutatják, éppen azok a nagycsaládosok nem élnek ezzel a lehetőséggel, akik utódaikról nem tudnak gondoskodni, s ezért gyermekeiket állami gondozásba vették. Sokan nincsenek tisztában azzal sem. hogy 5-6 szülésnek már maradandó nyomai vannak az édesanya szervezetében, károsodhat a vese, a máj, Tud. juk, ilyen bősége« gyérmekáldás a magyar családok többségét egyelőre, nem „fenyegeti". — Akkor, amikor többféle fogamzásgátló tablettához és más eszközökhöz mindenki hozzájuthat — s a nem kívánt terhesség megelőzésének lehetősége a művi meddővé tétellel tovább bővül —, riasztó a hosszú ideje nem csökkenő évi 85 ezer terhességmegszakítás. Ez a beavatkozás rendkívül sok szövődményt idéz elő. Az egészségügyi felvilágositó munka további javításától az orvostársadalom nem a születési szám csökkenését várja, hanem azt reméli, hogy mérséklődik az abortuszok száma a kellő információknak köszönhetően, s igy egészségesebb gyermekek születhetnek. (MTI)