Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

Ma Don Carlos-bemulató * A Játékok torténeiében másodszor — 1967-ben Voszy Viktor vezényelte, Szinetár Miklós rendezte a Verdi-ope­rát, és akkor is külföldi szólistákkal ment — ma este mu­tatják be a Dóm léran a Don Carlost. A címszereplő Mar­cello Giordani, olasz vendégművész, Francesco E. D'Ar­tegna énekli Fülöp királyt és Itáliából jött Erzsébet-Gab­riela Cegolea is. A Moszkvai Nagyszínház szólistája, Igor Morozov fel Posa márki szerepében. A kanadai mű­vésznő, Corina Circa meggyógyult, a tegnap esti főpróbán ő énekelt; lapzárta után döntöttek arról, hogy elénekelheti-e Eboli hercegnő szólamát, avagy Varsányi Mária lesz az udvarhölgy. A föinkvizitor: Begányi Ferenc. A többi sze­repben és a flamand kórusban vezető szegedi énekeseket hallunk. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szeged énekkaraiból alakult kórus. Karigazgató Mol­nár László, vezényel: Oberfrank Géza. Az opera-előadás színpadát Csónyi Árpád tervezte, a jelmezeket Márk Ti­vadar A rendező Ruszt József 78. évfolyam, 193. szám 19S8. augusztus 13., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Tegnap, pénteken Szege­den Szabó Sándor első tit­kár elnökletével ülést tar­tott a megyei párt-végrehaj­tóbizottság, amelyen részt vett és felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Első napirendi pontként a testület részletes vita kereté­ben megtárgyalta a megye gazdasági-társadalmi kibon­takozási feladattervének idő­arányos teljesítéséről, a vál­tozások gazdaságpolitikai ta­pasztalatairól szóló tájékoz­tatót. Megállapította, hogy a megyei pártbizottság 1987 szeptemberi ülésén elfoga­dott feladatterv figyelembe­vételével az üzemek, intéz­mények, társadalmi szerve­zetek rövid és hosszabb távú tennivalóikat kidolgozták. Mindenütt központi feladat­ként szerepel a műszaki fej­lődés meggyorsítása, a haté­konyság és termelékenység növelése, a gazdálkodás mi­nőségi jegyeinek erősítése, a külpiaci lehetőségek jobb ki­használása, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való ta­karékosabb gazdálkodás. A gazdasági életben a leg­nagyobb változást az új adó­és árrendszerre történő átté­rés jelentette, azok alkalma­zása viszont feszültségekkel, belső ellentmondásokkal jár. Az ennek hatására érvénye­sülő beruházásvisszafogás, a romló pénzügyi egyensúly nem segíti a termelési szer­kezet és a termékstruktúra átalakítását. A gazdasági stabilizációt elősegítő válla­lati törekvések elsősorban a magas hatékonyságú üze­meknél figyelhetők meg. A megye munkaerő-hely­zetében lényeges változás a struktúra lassú átalakulása miatt nem következett be. A foglalkoztatottak száma az első félévben a múlt év végi mesterséges növekedést kö­vetően csökkent (az iparban 2, az építőiparban 5,5 szá­zalékkal). Kedvező, hogy a megyében az országosnál na­gyobb arányban nőtt az ipa­ri termelés, legnagyobb az emelkedés az élelmiszeripar­ban. A megyei stabilizációs és kibontakozási program végrehajtása kezdeti ered­ményeket hozott, azonban további erőfeszítésekre van szükség a feladatok teljesíté­se érdekében. A testület döntött abban, hogy az adó­rendszer működésében ta­pasztalható negatív jelensé­gekről tájékoztatják az ille­tékes szerveket. A megyei párttestület ez­után elfogadta a pártokta­tásban résztvevő propagan­disták körére, valamint a második félévi politikai év­fordulók megünneplésére, s végül a megyei párt-végre­hajtóbizottság második fél­évi üléstervére vonatkozó javaslatot. A megyei párt-végrehajtó­bizottság néhány fontos sze­mélyi kérdésben állást fog­lalt, amelyet döntés céljából a megyei pártbizottság soron következő ülése elé terjeszt. A műveltség és ludás megbecsülése elsü számú politikai érdek Interjú Pál Lénárddal, a Központi Bizottság titkárával Mint ismeretes: megyénk­be látogatott Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára. Ezt az alkalmat használtuk fel, hogy lapunk számára interjút kérjünk tőle. — Csütörtöki látogatása során azt tapasztaltam, hoau célratörően kérdezett, gon­dolkodásra. vagyis munkára késztette az önt tájékoztató vezetőket. Eközben a vroto­kolljelleg elhalványodott. Hadd kérdezem meg: 1or­mai vagy lényegi szempont a pártmunka stílusának, mód­szerének mielőbbi korszerű­sítése; azaz: folyamatos meg­változtatása? — A párt munkastílusá­nak és munkamódszerének minden szinten alapvetően meg kell változnia. Egysze­rűen nyilvánvalóvá vált. hogy a párt csak akkor tölt­heti be a társadalomban ve­zető szerepét, hogy ha szakit a régi. autokrata típusú, pa­ternalista módszerekkel, hogy ha figyelmét a dolgok lényegére koncentrálja, ha lehetőséget biztosít arra. hogy a döntések alakításá­ban. azok meghozatalában a párttagság egésze alkotó mó­don részt vegyen, s ehhez megteremti a szervezeti fel­tételeket is. Tudnunk kell: máról holnapra ilven átala­kulás nem következik be. Az emberek gondolkodásában a regi sablonok, a régi mód­szerek tovább élnek. Őszin­tén bevallom, időnként ma­gamat is rajtakapom azon. hogy egy-egy kérdés megíté­lésénél a régi beidegzések dásomban. Nagyon fontos, hogy kontrolláljuk magun­kat,. szembesüljünk a való­ság tényeivel, hiszen — hadd jegyezzem meg — a marxiz­mus igazi lényege az. hogv a valóság alapvető törvényei­nek a feltárására törekszik és nem előre elhatározott tantételekre építi következ­tetéseit. A politikában tehát a stílusváltás létkérdés. Ezt minden szinten végig kell vinni. Ügy gondolom, a ve­zető párttestületekben ez a stílusváltás elkezdődött. Ta­pasztalni lehet, hogv más­ként dolgozik a Központi Bi­zottság, a Politikai Bizott­ság a pártértekezlet óta. A területi szerveknél is min­denütt napirendre kell tűzni hatnak, működnek goAdolko- (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROfcÉTÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! Színes ponyvatetők alatt Kerthelyiségek nélkül a szegedi nyár nem elképzel­hető: a' vendéglők teraszai nagyban hozzájárulnak a hangulati mpditerráneum ki­alakításához. A napfény vá­rosához hozzátartoznak a vi­dám napernyők is. árnyé­kukban székekkel és aszta­lokkal. színes terítékkel. A napernyők mögött, persze, üzlet is folyik. nemcsak aranygyömbér. A Kárász ut­cai Korzó presszó üzletveze­tője, Halász Mihályné pél­dául elmondta, hogy a kert­helyiség cirka tízezer forin­tot eredményez naponta. Ma­ga a terasz tízasztalos, negy­venszemélyes. egy asztalnál négyen férnek el. Mettől meddig üzemel a terasz? Április végén, május elején már nyitva tart. de az idén a renoválási munkála­tok miatt csak július köze­pén jelent meg e fontos hangulati elem a korzón. Az üzletvezető elmondása sze­rint legalább kilenszázezer forint kiesést okozott a ké­sés. Az emberek, ha egy mód van rá. a teraszra ülnek ki. nem bent fogyasztanak. Ért­hető: ha van idő. a napi te­endők elvégzése nem sietős — senki sem igyekszik lóha­lálában bekapni a hidegtál tartalmát, s a belső helyiség csak gyorsétkezésre alkal­mas. A teraszon viszont egész délelőttöket is el lehet tölteni a teríték mellett: em­berek jönnek-mennek színe­sen, hullámzik a nvári tö­meg, zajlik a szegedi lét. * A Szeged étterem mindig tele levő. kedvelt kerhelvisé­ge — mondta Jancsika Sán­dor üzletvezető — fémváz­szerkezetes. amelv mintegy három részre bontja a te­raszt. Ha jó az idő. a forga­lomnak mintegy fele itt bo­nyolódik le; öt hónap bevé­tele mintegy ötmillió forint. A csúcsidőszak a július— augusztus; a kerthelyiség május elsejétől október kö­zepéig tart nyitva. Naponta pedig éjfélig, kivéve a hét­végeket. mert akkor éjfél után egyig. * Papp Jenő, a Debrecen ét­terem üzletvezetője azt mondta: ilyentájt, jó idő esetén a belső termekben szinte alig-alig foglalnak he­lyet, viszont A terasz mindig dugig van. A mintegy het­venszemélyes terasz általá­ban csak április huszadiká­tól tart nyitva. A napon­kénti nyitva tartás pedig délelőtt tizenegytől este ti­zenegyig teszi lehetővé a vendégek ittmaradását. a kellemes időtöltést. A kert­helyiséget egyébként tavaly némileg átalakították. Terü­lete valamivel kisebb lett ugyan, mint azelőtt de a vá­roskép szempontiából — a műemlék-felügyelőség sze­rint — így előnyösebb. * A Gulyás étteremnek né­hány éve még csak szinte szimbolikus kerthelyisége volt: négy asztallal, naper­nyővel. s inkább csak a rek­lámot szolgálta. mintsem­hogy ténylegaj terasz lett volna. Persze, ez némileg érthető: a Nagykörút nem ti­pikusan olyan hely. ahol rá­érősen sétálgató emberek járják az utcát föl-alá. s akik könnyen becsáÚulnak valamely napernyő alá. A Nagykörútra inkább a lótó­futó emberek jellemzők, akik azonnal rövid idő alatt még­is megkedvelték a Gulyás teraszát. Így aztán ki is kel­lett bővíteni. Előbb nádtetőt raktak fölé. de ezt valami indokolatlan sápítozás hatá­sára palatetőre kellett cse­rélni. Most ponyva feszül a kerthelyiség fölött, rácsos faoldalak határolják. Tíz asztala mellet negyven em­ber fér el — mondta Kál­mán József üzletvezető. Sze­retik az emberek, kifejezet­ten megéri a kerthelviség — tette hozzá. A vendégek szíve­sen eltekintenek az étel­szagtól átjárt frizurától-ru­házattól; ameddik csak lehet, kinn ülnek a teraszon. Aztán úgyis jön majd a tél. amikor ezt nem tehetik meg. Farkas Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents