Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

/ 0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 206. szám 1988. augusztus 29., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Magyar-román főtitkári találkozó Aradon Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát — kíséretével együtt vasárnap kora reggel gépkocsival indult a romániai Aradra, a magyar—román legmagasabb szintű párttalálkozó színhelyére. Mint ismeretes, Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke hívta meg. A román fél ajánlatában Nagyvárad és Arad szere­pelt a találkozó színhelyéül, de nem zárta ki annak lehe­tőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munka­találkozónak. A magyar fél Aradot, a közel 200 ezer la­kosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost válasz­totta, mely ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nvit a magyar—román találkozok sorában. Legutóbb 1977. jú­nius 15-én és 16-án tartottak legmagasabb szinten tárgya­lást Debrecenben, illetve Nagyváradon. ahol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszéléseket. A mostani munkatalálko­zót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt szüle­tett meg a közös megállapo­dás. Nicolae Ceausescu csü­törtökön tett iavaslnia után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanács­kozásra. Arad vasárnapi hangulat­tal fogadta a vendégeket. Sokan sétáltak a nap sütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgal­mat már korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út mindkét oldalán igen sok ér­deklődő sorakozott fel. A ta­lálkozó színhelyének környé­kén nem lehetett embereket látni, mert ezt a teret lezár­ták. és csak hivatalos szemé­lyek tartózkodhatíaK az epü­let környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltöt­te. munkalátogatást végzett. Vendégét a nagvmúltú. tel­jesen rendbehozott, ui kön­tösbe öltöztetett régi tanács­háza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbi­zottság székháza. Az épület márvanylépcső­jéig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le. az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a román nemzeti lobogót, magyarul és románul ..élien a román—magyar barátság" feliratot, valamint kék me­zőben Grósz Károly és Ni­colae Ceausescu képét. A fo­gadtatás szívélyes volt. Ka­tonai díszalakulat sorakozott fel. majd eljátszottak a ma­gyar és a román himnuszt. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu az épület elsc emeletén, a fogadóteremben húszperces négyszemközti megbeszélést tartott ame­lyen csak a tolmácsok voltak jelen. A megbeszélés előtt lehetőség nyílt a fotózásra és filmezés«-. Ezt követően Grósz Károly és Nicolae Ceausejcu a ta­nácsterembe ment. ahol az asztalnál helyet foglaltak a kiséretek tagjai. A hetei idő szerint 10 óra előtt néhány perccel kezdődött ineg a tárgyalás. Magyar részről Grósz Ká­roly. Szűrös Mátvús. az MSZMP KB titkára. Major László, az MSZMP KB Iro­dájának vezetőie. Szr.kai Imre. az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának helyettes vezetője és Szűts Pál buka­resti nagykövet ült a tár­gyalóasztalnál. Román részről Nicolae Ceausescu. Ioan Stoian. az RKP KB titkára. Silviu Cur­ticeanu. az RKP KB titká­ra. Constantin Mitoa. az RKP KB Sajtó és Propagan­da Osztályának első helyet­tese, Nicolae Mihaj. ÍZ RKP KB Külügyi Osztályának he­lyettes vezetője és Traian Pop külügyminiszter-helyet­tes foglalt helyet a tanács­kozóasztalnál. Három és fél órás volt a munkatalálkozó, első megbe­szélése Grósz Károly és Ni­colae Ceausescu között. A 210 perces megbeszélésen nem tartottak szünetet. Ezután a kíséretek tagjai a fogadóterembe mentek, de hosszú várakozásra kénysze­rültek. mert Grósz Karoly és Nicolae Ceausescu újabb négyszemközti megbeszélés­re vonult vissza. Ez negyven percig tartott, és csak ez­után jelentek meg a fogadó­teremben. ahol Nicolae Ceausescu díszebédet adott vendége tiszteletére. Ezen részt vettek a kiséretek tag­jai is. Televíziósok és fotósok pergőtüzében mindkét párt vezetője rövid pohárköszön­tőt mondott. Ceausescu beszédében ki­emelte: úgy értékelt, hogv a megbeszélések iól kezdődtek és pozitívan alakulnak ..az­zal a közös akarattal, hogv megtaláljuk azokat az esz­közöket. amelyekkel erősít­hetjük pártjaink, népeink együttműködését, a jószom­szédi kapcsolatokat. azért, hogy bizalommal tekinthes­sünk a jövőbe". Kifejezte re­ményét. hogy a megbeszélé­sek úi kezdetet jelentenek a kapcsolatok fejlesztésében. Grósz Károly megköszönte a meghívást, a kedves fogad­tatást. ..Pártunk megbízásá­ból nyílt szívvel a legmesz­szebbmenő együttműködés szellemében jöttünk ide. A tárgyalás első szakasza ar­ról győzött meg bennünket, hogy pártjaink, népeink ér­dekében további együttmű­ködési lehetőségek állanak előttünk. Meggyőződésem, többször kell találkoznunk, hogy egymás álláspontját megismerjük és a közös, jó­szándékú eszmecserékben az együttműködés lehetőségeit feltárjuk. Hiszem, hogy nem elsősorban szavakkal, ha­nem tettekkel tudunk hozzá­járulni az egyetemes haladás ügyéhez, konkrét együttmű­ködésben nyilvánulhat meg szándékunk. A népeink kö­zötti együttműködés hozzá­járulás lehet az enyhülés és az emberiség érdekében a béke ügyéhez" — mondotta. Végezetül sok sikert kívánt Románia népeinek a szocia­lizmus építésének útján, az RKP-nak. hogy vezető rTe­repét maradéktalanul töltse be. és Nicolae Ceausescunak pedig jó egészséget. A díszebéd után Grósz Károly és kísérete rövid idő­re a részére fenntartott Ma­ros folyó melletti Park Szál­lóba ment. Négyszázhatvan percet tárgyalt vasárnap összesen Aradon Grósz Károly és Ni­colae Ceausescu. Helyi idő szerint este 7 órakor fejeződtek be a ta­nácskozások. Ezt követően Grósz Károly és Nicolae Ceausescu nemzetközi saj­tóértekezleten vett részt a megyei pártbizottság erre a célra berendezett dísztermé­ben. Ezen Grósz Károly és Ni­colae Ceausescu rövid beve­zető után válaszolt az újság­írók. tudósítók és riporterek kérdéseire. Elsőként Nicolae Ceau­sescu foglalta össze a tár­gyalások tapasztalatait hasz­nosnak. szükségesnek ítélte a találkozót, amely jó ered­ményekre vezetett. A továb­biakban elmondta: a nyílt, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken érintették a két ország és a két oárt kapcsolatait, véleményt, cse­réltek az együttműködés fej­lődéséről. Szó volt a talál­kozón a két ország életének alakulásáról, valamint nem­zetközi kérdésekről is. Rámutatott: ..A kérdések széles körét megvitatva, azokból az elvekből indul­tunk ki. amelyek államaink kapcsolatainak alapjait ké­pezik, és amelygk benne vannak a két orszü t együtt­működési és barátsági szer­ződésében — hangsúlvorta. Megállapítottuk: mindkét nép érdekei azt kívánják, hogy fejlesszük együttműkö­désünket. megfelelően ala­kuljon a jószomszédi viszony mindkét fél gazdasági és társadalmi haladása, a szo­cializmus építése, a magyar és a román nép anyagi és szellemi színvonalának eme­lése érdekében. Fontosnak ítéltük, hogy kapcsolataink szolgáliák a szocializmus szélesebb körű érdekeit az egységes Európa megterem­tésének ügyét, annak az egy­séges Európának a megte­remtését. amely a társadal­mi rendszerek különbözősé­gére és minden nép ama jo­gának tiszteletben tartására épül, hogy külső beavatko­zás nélkül, saját akaratának megfelelően fejlessze orszá­gát. Közös egyetértésre ju­tottunk abban — jelentette ki Nicolae Ceausescu ­hogy a gazdasági-műszaki­tudományos és kulturális együttműködésben, a külön­böző cserekapcsolatokban, mint pl. a turisztika, mind­ez megvalósítható a jelenlegi körülmények között: neveze­tesen. hogy szükség van a tapasztalatcsere kiszélesíté­sére, hogy jobban megért­sük egymás országának problémáit, hogv megtalál­hassuk az együttműködés le­hetőségeit mind szélesebb területen. — Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbsé­gek maradtak — utalt rá a román főtitkár. — Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témákat, amelyek­ben azonos, vagy nagyon közeli az álláspontunk. Az általános kérdéseket illetően pedig tovább kell munkál­kodnunk álláspontjaink kö­zelítésén, azon. hogv az együttműködés során megér­tésre jussunk azokban a té­mákban is. amelyekben to­vábbra is nézetkülönbségek vannak. Abból indulunk ki. hogy a szocializmus orszá­gonként különböző feltételek között épül — minden párt­nak és népnek önállóan kell megválasztania a szocialista építés útját. Grósz Károly nyilatkoza­tában kifejtette: nagy ér­deklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizottsá­ga Nicolae Ceausescu meg­hívását. — Nagy várakozással jöttünk, várakozásunkban nem csalódtunk — mondta. (Folytatás a 2. oldalon.) Korszerűbb ifjúságpolitika A KISZ Központi Bizottsá­ga szombaton befejeződött kétnapos ülésén módosítá­sokkal elfogadta a párt ifjú­ságpolitikájának korszerűsí­tésére vonatkozó javaslatot, megerősítette az országos KISZ-értekezlet összehívásá­ra hozott korábbi határozatát, döntött annak időpontjáról és helyszínéről, valamint a küldöttek kiválasztásának rendjéről. A KISZ KB ülésének má­sodik napján felszólalt Há­mori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Kifej­tette: a mai KISZ-es átfogó reformszándékokkal szemben az ifjúsági szövetségben két­féle érzés tapasztalható. Az egyik a megkésettségé, amely különösen az egye­temisták, a fiatal értelmisé­giek, a középiskolások köré­ben jellemző, a másik pedig, hogy a KISZ kapkod. Holott arról van szó, hogy egymással érvelve, valóban demokratikus módon találja ki magának az ifjúsági szö­vetség a megváltozott hely­zethez, az új követelmények­hez igazodó formulát. Éppen ezért a pénteki szekcióülése­ken lezajlott, s az országos KISZ-értekezlet szükségessé­gét, helyét és szerepét meg­kérdőjelező viták ellenére is az a véleményem, hogy kell országos KISZ-értekezlet, amely politizál, irányt vál­toztat és felkészíti az ifjúsá­gi szövetséget egy átmeneti időszakra is — piondotta. A KISZ KB első titkára végül felhívta a figyelmet arra, 'hogy a jelenlegi idő­szakban a KISZ-nek nem szervezetesdit kell játszania, hanem politizálnia kell, és tömegmunkát kell végeznie. Nagy Imre, a KISZ KB titkára a szekcióviták leg­főbb pontjait összegezve ja­vaslatot tett a Központi Bi­zottságnak arra, hogy milyen kérdésekben döntsön. A testület megerősítette korábbi határozatát az or­szágos KISZ-értekezlet ösz­szehívásáról. Időpontjául a november 18—20. közötti időszakot jelölte meg, hely­színéül pedig Székesfehérvá­rott a Videoton oktatási köz­pontját választotta. A kül­döttek kiválasztásának mód­járól — élénk viták után — ügy határozott, hogy a vá­lasztott tisztségviselők kül­döttként vegyenek részt az értekezleten. A Központi Bizottság mandátumot és lehetőséget adott arra, hogy csoportok szerveződhessenek a KISZ­ben a különböző kérdések megvitatására, a közös állás­pontok kialakítására, ennek érdekében akár különböző szintű fórumok összehívásá­ra. A testület felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ez az alulról kezdeményezett szer­veződési folyamat nem ve­zethet a KISZ szétveréséhez. A KB úgy döntött, hogy a KISZ-értekezlet választási jogköréről később határoz. A párt ifjúságpolitikájá­nak korszerűsítésére vonat­kozó javaslatot több módosí­tással elfogadta a KISZ Köz­ponti Bizottsága, s a végle­ges kidolgozással Hámori Csabát bízta meg. -ite Hl ££& > isSskUVi' llïlTtl m Szavakkal már többször bemutattuk, ezúttal képekkel is igyekszünk — az új gimnáziumot. Schmidt Andrea kívül­belül „meghordozta" gépét: s a takarítóbrigádokon kívül könyveket szortírozó pedagógusokkal is találkozott. A szép. tember elsején birtokba veendő új iskoláról a 3. oldalon olvashatnak

Next

/
Thumbnails
Contents