Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

JP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 202. szám 1988. augusztus 24., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Műszerek a alapítványtól Humboldt­Az NSZK nagykövete az egyetemeken Hans Alf-ed Steger és a SZOTE képviselői Az európai tudomány giai folyamatban nagyon egyik tekintélyes tartóoszlo- fontos tudni, hogy melyek az !>a a nyugatnémet Hum- anyagok tulajdonságai, azaz boldt-alapitvány. Évente mit tud az anyag. Ezek meg­négy-ötezer fiatal kutató ismerésében segít ez a be­adja be pályázatát a kitűnő rendezés, feltételeket biztosító ösztön- Kiricsi .Imre: Hasonló a díjra. melynek elnyerése kutatási területem, és ha­egyrészt magas rangú elis- sonló az alkalmazási lehető­merést. másrészt életre szó- ség is. Annyi a különb lég. ló kutatási programot ad. hogy én mesterséges és ter­Altalában ötszáz jelentkező mészetes nemfémeket, zeoli­pályázatát fogadják el. kő- tot vizsgálok, zöttük évente 10—15 magvar Dombi József: A mindon­kutatóét. A hazánkbeliek napos, emberi beszéd nem pályázatainak elfogadási használja a hagyományos aránya igen jó. egyharmad matematika csak igaz és és kétharmad között mozog, csak hamis állításait. A köszönhetően a még mindig többértékű logika, halmazéi­magas szellemiségű kutatói mélet szabályai érvényesek hálózatnak és az előzetes rá. Az ilyen módon kidolgo­rostálásnak. A Humboldt- zott rendszerekkel sok d»l­ösztöndíjasokat mindig meg- got lehet modellizálni: köz­különböztetett figyelemmel gazdaságot, orvosi diagnó­kísérik német földön, rend- zist. intelligenciát. A komp­Kzerint az államelnök fogad- romisszumos megoldások ja őket. modellizálására alkalmas Nem véletlen hát. hogy a nagy teljesítményű számító­Szegeden kétnapos látogatá- gépet kaptam, son tartózkodó Hans Alfréd. A nagykövet ezután o Jó­Steger, az NSZK rendkívüli zsef Attila Tudománvegyít­és meghatalmazott nagykő- tern rektori irodájában 10­vete jelen volt azokon az lálkozott az intézmény veze­ünnepélyes eseményeken, tőivel, ahol tájékoztatást ka­amelyeken az egykori Hum- pott az oktatásról és a kuta­boldt-ösztöndíjasok átvették tás helyzetéről. Ellopva egv az alapítvány műszerajándé- kis időt az ebédszünetbó}. a kait. Hagyomány, hogy az rektor székéből tehettem föl alapítvány nem veszíti szem kérdéseimet, elől az NSZK-ban is bizo- — Nagykövet úr. miért nyitó kutatókat, s ha megle- tartja fontosnak az önök or­látom a német fél együttmű­ködési lehetőségeit. Öröm­mel hallottam, milyen sokan állnak eleven kapcsolatban Regensburg és Göttin&en egyetemeivel. — Az ön látogatása a kap­csolatok szélesítését is je­lentheti? — Megismerkedtem a né­met tanszék munkájával, és örömmel láttam, hogy lesz lehetőségünk az oktató mun­kát is segíteni. Folyóirato­kat. könyveket küldünk majd. Az NSZK külpolitiká­jának egyik fontos vonása ugyanis, hogy a politika és a gazdaság mellett hasonló rangú elemként kezeljük a kultúrát. Ezért lehet fontos egy nagykövet látogatása szegedi egyetemeken. — Végezetül egy szemé­lyes kérdés: nagykövet úr egy esztendeje dolgozik ha­(Folytatás a 2. oldalon.) Közlemény a Politikai Bizottság üléséről Az MSZMP Politikai Bizottsága augusz­tus 23-án ülést tartott. A testület megvitatta azokat az elveket, amelyek meghatározzák a kommunisták viszonyát az újonnan létrejövő szerveze­tekhez, egyesületekhez. A párttagságnak elő kell segítenie az MSZMP és az állam­polgárok különböző egyesületei közötti partneri kapcsolatok kialakulását és fejlő­dését. A kommunisták feladata, hogy o közös célok elérése szocialista építőmun­kánk szilárd belső és külső feltételeinek biztosítása érdekében, törekedjenek az új típusú nemzeti konszenzus megteremtésére, eevüttműködve a megalakuló új szerveze­tekkel, a magyar társadalom haladást igenlő erőivel — állapította meg a testület. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a témát megvitatásra a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság jóváhagyta azt a programot, amelynek keretében a testület tagjai és a Központi Bizottság titkárai az év hátralevő időszakában, munkájuk szer­ves részeként, látogatásokat tesznek az or­szág megyéiben, városaiban. A látogatások során — az országos pártértekezlet állás­foglalásának megfelelően — részt vesznek alapszervezetek taggyűlésein, megyei, vá­rosi, vállalati és intézményi pártszervek tanácskozásain, tájékoztatókat tartanak politikai kérdésekről, találkoznak és esz­mecserét folytatnak párttisztségviselókkel, állami és gazdasági vezetőkkel, párttagok­kal és pártonkívüliekkel A testület dön­tése szerint e találkozókra a jövőben kö­tetlen és közvetlen formában kerül sor. A testület a továbbiakban hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről tárgyalt, és különféle szóbeli bejelentéseket hallgatott meg. (MTI) Új módszerek KGST-tanácskozás Gyöngyösön Tudományos tanácskozás kezdődött kedden Gyöngyö­sön az ipar által károsított termőföldek rekultivációjá­ról a KGST-orszygok és Ju­goszlávia képviselőinek rész­vételével. Az első napon 6zágon is eléri a 3Ű0 ezer hektárt a rekultivációra szo­ruló terület nagysága. A kö­vetkező napiokban a károso­dott föld termővé alakításá­nak új módszereiről cserélik ki tapasztalataikat a nem­mintegy száz hazai és kül- zetközi szimpózium résztve­földi szakember a nemzet­közi együttműködés lehető­ségeit vitatta meg, s szó esett kétoldalú szerződések előkészítéséről is. Elhangzott, hogy a szocialista országok­ban mintegy 2,5 millió hek­tárnyi termőföldet érint a bányaművelés, és Magyaror­vöi: oktatási, tudományos intézetek képviselői, föld­ügyi szakértők. Szó lesz ar­ról is, hogyan lehet alkal­mazni e munkában a számí­tástechnikát, a légi felvéte­leket, és bemutatják az űr­hajók segítségével végzett kutatások eredményeit is. Veszteséges iparvállalatok Az első félévben az Ipiari Minisztérium felügyelete alá tartozó mintegy 600 vállalat közül körülbelül 80 volt veszteséges. Az összveszte­ség 6 milliárd forintot tesz ki. Tavaly ilyenkor még csak 56 vállalat volt ebben a helyzetben. 5 milliárd fo­rint körüli összveszteséggel. A második félévben általá­ban javulni szokott a hely­zet, hiszen azokra a hóna­piokra tehető a nagyobb arányú értékesítés, akkor folynak be a vállalatokhoz a bevételek. Tavaly például az év végén csak kilenc vál­lalat maradt ebben a kör­ben, az összveszteség 2 mil­liárdra mérséklődött. r lelőnek tartiák a munkahe­lyi feltételeket, akkor a tu­dósi elmélyültséget segíten­dő. értékes műszereket ado­mányoznak. Mivel a pályá­zatoknak mintegy tizedét fo­gadják el. s az egykori Hum­boldt-ösztöndíjasoknak to­vábbi figyelmes munkáiára van szükség a nemzetközi elismertséghez, nagvra érté­kelendő. hogy tegnap öt sze­gedi kutató vehetett át ér­tékes műszert az NSZK nagykövetétől. szága, hogy állami szinten tiszteljék meg a Humboldt­alapítványból részesülő ku­tatókat? — Természetes dolognak tartjuk, hogy ilyen magas szinten képiviseljük államun­kat. hisz ezt diktálja az in­tézmény rangja, rendkívüli gazdagsága, tekintélye. Az pedig hogy Szegedre lőhet­tem. nem csupán a nagykö­vet kötelessége, hanem 'ehe­tőség az ismereteim bővíté­sére. Milyen tapasztalatokat Steger úr délelőtt tízkor a Szegedi Akadémiai Bizottság gyújtott? székházában Erdőhelyi And- — Kellemes elfoglaltsag­rásnak. Dombi Józsefnek ós nak tartom, hogy a főváros Kiricsi Imrének, az MTA mellett a vidéket is ievek­reakciókinetikai csoportja, automataelméleti kutatócso­portja. valamint a JATE al­kalmazott kémiai tanszéke munkatársainak nyújtotta át szem megismerni. Találkoz­tam a megyei pártbizottság első titkárával, a megvei ta­nács elnökével, de utam jel­legéből adódóan az egyele­jelképesen a berendezéseket, mek álltak érdeklődésem kö­Az ünnepség után arra kér- zéppontjában. Természete­tem a fiatal kutatókat hotv sen nem vagyok abban a mondják el. milyen tudomá- helyzetben, hogy néhány óra nyos program kereteben alatt bármit is állíthatnék az használják majd ezeket a intézmények műszerezettsé­műszereket. géről. ám amit láttam, ko­Erdóhelyi András: Fém- moly benyomást tett rám. felületeken kis mennyiség- Ogy érzem, hogy magyar ben található anyagokat részről elégedettek a kap­elemzek. Számos technoló- csolatainkkal, és én is lónak A Közpionti Bizottság legutóbbi ülésen lényege­sen csökkentette káderha­tásköri Listáját. A döntés részben gyakorlati követ­kezményekkel jár, részben elvi jelentőségű, jelzés, amely arra biztat, hogy minden szinten újragon­doljuk. milyen poszt, mi­lyen párttestület hatáskö­rébe tartozik, összhangban azzal a többszörösen dek­larált elgondolással, mely szerint ott döntsenek sze­mélyi kérdésekről, ahol a szükséges ismeretek adva „vannak. Ahol a vélemé­nyek megalapozottak. A kádermunka kulcssza­va hosszú ideig a kivá­lasztás volt. Ami óhatat­lanul azon a föltételezé­sen alapult, hogy a tehet­séges embereket fölülről veszik észre — kiválaszt­ják —, aztán ugyancsak felülről egyengetik útju­kat. Félreértés ne essék, a káderutánpótlásnak ez a módja sem elvetendő, az sem, ha valaki kineveli utódját. Csak éppien emel­lett a kiválasztódásnak is lehetőséget kell adni. An­nak, hogy valaki a mun­kája révén váljék ki, és vétesse észre magát — közvetlen környezetét meggyőzve képességeiről. És vezetővé ez a közvet­len környezet jelölhesse, választhassa önállóan, a választás kockázatát és felelősségét is vállalva. Kinek a kádere? A kádermunka alapelve­in mit sem változtat a ki­választódás lehetősége. Gyakorlatán igen, vala­mint azon is, hogy milyen „elvárásoknak" igyekszik megfelelni az ilyen-olyan szintű posztot betöltő. Bármennyire is igaz. hogy mindenkit tevékenysége minősít, azért az napi di­lemma, hogy a felsőbb szintű megítélés a fonto­sabb, vagy a helyi közös­ségé. (Optimális esetben a kettő között nincs lényegi különbség, mégsem mind­egy a függőségi viszony jellege.) Módositja-e a helyi ön­állóság növekedése a ve­zetőkkel szemben támasz­tott, úgynevezett hármas követelményt? Aligha, hi­szen a szakmai hozzáértés, a politikai, a vezetői rá­termettség — s negyedik­ként hozzátehetjük az er­kölcsi magatartást — nem valamiféle kimódolt elő­írás, bármelyik híján al­kalmatlan bárki is a veze­tésre. Más kérdés, hogy posztja válogatja, miből kell több vagy kevesebb. Az is nyilvánvaló, hogy e fogalmak tartalma az idők során változott. Ha fölté­telezzük — és minden okunk megvan rá —, hogy a szakmai képzettség ál­talában is növekedett az elmúlt évtizedekben, na­gyobb a közép- és felső­fokú végzettségűek ará­nya, akkor magasabban képzett szakemberek kö­zül kerülhetnek ki a ve­zető beosztásúak. A politikai rátermettség sem ugyanaz, mint volt a felszabadulás utáni évek­ben, vagy az ellenforra­dalmat követő konszolidá­ciós időszakban, amikor is joggal a politikai megbíz­hatóságon volt a hang­súly. Ma a politikai ráter­mettség, azon túl, hogy természetszerűleg magá­ban foglalja a legfonto­sabb céljainkkal való azo­nosulást, a politika meg­valósítását érvényre jut­tatását föltételezi. Az át­alakulási, a reformfolya­mat megértését és meg­értetését, a konfliktusok, feszültségek „kezelését". Kontaktusteremtő képessé­get, készséget a vitára, meggyőzésre. Mindehhez nem elegendő az elméleti fölkészültség, vagy a poli­tikai lojalitás. Módosultak a vezetői erények is. Az erősen centralizált. központilag irányított társadalomban a közép- és alsóbb szintű vezetők a végrehajtásban jeleskedhettek. Az önálló­ság mást kíván. Döntési merészséget, kockázatvál­lalást, újító gondolkodást. A csak végrehajtásra, az utasítások teljesítésére képies vezető légüres térbe kerül. És az erkölcsi magatar­tás? Manapság gyakran panaszoljuk a társadalom morális veszteségeit, azt, hogy erkölcsi értékek mennek veszendőbe, er­kölcstelen jelenségek kel­tenek visszatetszést. Olyan időszakban, amelyben gondok, feszültségek hal­mozódnak föl, a vezetői erkölcs közmegítélése szi­gorúbbá válik. Egyébként is mindig nagyobb megüt­közést vált ki a vezetői kisiklás, mert az egyúttal a hatalommal való vissza­él« is. A törvényszegés­nél kevesebb is elég az er­kölcsi elítéléshez, a más­nak bocsánatos botlás a vezető hitelét veszejti. Ha végiggondoljuk, hogy mindezek a képességek, jellemvonások hol méret­nek meg igazán, nyilván­való, hogy a személyi dön­tések decentralizálása nemhogy gyöngíti, hanem éppien erősíti a hármas kö­vetelmény érvényesítését és folyamatos kontrollját. A kinek a kádere kérdés­re a válasz: azé a közös­ségé. amelyik vezetővé emelte. M. U.

Next

/
Thumbnails
Contents