Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

2 —— » 1988. augusztus 4., csütörtök Szovjetunió Carlucci látogatásai m Moszkva (MTI) Noha Frank Carlucci ame­rikai védelmi miniszter már nem először folytat hivata­los látogatást szovjet kollé­gájával, Dmitrij Jazov had­seregtábornokkal, és a Szov­jetunióban sem először jár, mostani látogatása mégis szenzációsnak nevezhető — állapította meg kedden reg­gel a szovjet tv 120 perc cí­mű műsorának vezetője. Carlucci, aki hétfőn érke­zett Moszkvába, kedden reg­gel a Moszkva környéki Ku­binka légitámaszpontra lá­togatott el. Itt egyebek kö­zött megtekintett egy MIG— 29 mintájú, korszerű szovjet harci repülőgépet, amelynek pilótafülkéjébe is beléphe­tett. Sokatmondó adat: Car­luccinak mindössze hét perc­re volt szüksége ahhoz, hogy megismerkedjék a szovjet légierőnél rendszeresített egyik korszerű bombázótí­pussal. Az egységben szol­gálatot teljesítő pilóták ez­után a magas rangú vendég tiszteletére bemutatót tar­tottak a repülés magasisko­lájából, előbb egyéni, majd kötelékben végrehajtott gya­korlatokkal. A légierő egy­ségénél Borisz Korolkov ve­zérőrnagy, a Szovjetunió lé­gierejének főparancsnok-he­lyettese kalauzolta végig az amerikai vendéget. A min­den részletre kiterjedő is­merkedés kapcsán a helyőr­ség tisztjei a TASZSZ tudó­sítójának meg is jegyezték, hogy mindez elképzelhetet­len lett volna fél évvel ez­előtt; a két ország kapcsola­tai érzékelhetően javulnak, mind újabb tartalommal te­lítődnek. Ezt követően Carlucci a szovjet hadsereg egyik leg­jobb egységét, az ugyancsak Moszkva mellett lévő ta­manszki gépesített lövész gárdahadosztályt kereste fel. A gárdahadosztályt még 1940-ben alapították. Nevét onnan kapta, hogy 1943-ban ez a hadosztály szabadította fel a tamanszki félszigetet. Itt Jazov hadseregtábornok személyesen mutatta be a hadosztály tisztjeit, katonáit, fegyverzetét amerikai kollé­gájának. A vendégnek mód­ja volt megtekinteni egy harcászati gyakorlatot; előbb a tüzérség támogató tevé­kenységét, a harckocsik, páncélozott szállító harcjár­művek, a légi biztosítást adó harci helikopterek mozgását volt módja nyomon követni, majd a gyakorlat második felében egy deszantegység földre szállását követően a hadosztálynál rendszeresített valamennyi tűzfegyver össz­tüzét nézte végig. Az ameri­kai védelmi miniszter fel­kapaszkodott egy T—72-es mintájú harckocsira, Jazov honvédelmi miniszter pedig ismertette vele a jármú mű­szaki-harci tulajdonságait. — Mi az, amit még látni szeretne? — kérdezte ven­dégét Jazov hadseregtábor­nok. — Egy laktanyát — hangzott a válasz. így Car­lucci és kísérete megtekint­hette a hadosztály egyik körletét. Az amerikai ven­dégek ily módon valóban be­tekintést nyerhettek a had­osztály mindennapi életébe. Cl I Rádiótelex MEGMOZDULÁSOK IZRAELBEN Az Izrael által megszállt arab területek településeinek életét hétfő óta általános sztrájk bénítja. A helyi la­kosok és az izraeli katonák között több helyütt össze­tűzések voltak. Ezekben egy palesztin életét vesztette. SHULTZ ARGENTÍNÁBAN Latin-amerikai körútjának következő állomására, Ar­gentínába érkezett kedden George Shultz amerikai külügyminiszter. Fogadja Raul Alfonsín államfő, és az amerikai diplomácia ve­zetője találkozik a kormány tagjaival, valamint az el­lenzéki politikai pártok ve­zetőivel. BOTHA BEJELENTÉSE A pretoriai kormány no­vember l-jén megkezdheti csapatainak kivonását Na­míbiából, a délnyugat-afri­kai terület jövőjéről döntő választásokat pedig 1989. június l-jén rendezhetnék meg az ENSZ égisze alatt — jelentette be kedden pre­toriai sajtóértekezletén Pik Botha külügyminiszter. POKOLGÉP­RIADÓKÉSZÜLTSÉG ANGLIÁBAN Keddre virradóra pokol­gép-riadókészültségbe he­lyezték a brit katonai és rendőri erők vezérkarát, mi­után az IRA hétfőn reggel felrobbantotta Észak-Lon­donban a hadsereg futár- és postaszolgálati központjának egyik laktanyáját. Megszigo­rították a királyi család és a vezető politikusok védel­mét biztosító rendszabályo­kat. A brit kormány attól tart, hogy az Inglis barakk­táborban végrehajtott me­rénylet az IRA beharango­zott „angliai bombaoffen­zívájának" kezdetét jelzi. Mikor lesz Irak és Irán D napja? # New York. Teherán (AP) Az öböl menti tűzszünet életbe lépésének napja jiem vetésen felül, 25—40 milli­árd dollárba került Iránnak csupán Irántól vagy Inaktól függ — jelentette ki hétfőn és 35—70 milliárdba Irak­Pérez de Cuellar. Az ENSZ-főtitkár, aki a két ország kül­ügyminiszterével külön-külön tárgyal, hangsúlyozta: az nak a nyolcéves háború ka­tonai költsége, különböző éleibe lépés napjának, az úgynevezett „D napnak" a be- becslések szerint. jelentése előtt a térségben tartózkodó ENSZ-katonai szak­értők előterjesztik ajánlásaikat A jelentést megvitatják a Ugyancsak egy japán ku­tatóintézet .'••7 ámítja úgy, Biztonsági Tanács tagjai, s az ajánlásokról kikérik Inak hogy Irán 23 milliárd dől­és Irán véleményét. Ezután az ENSZ azokkal az orszá- lár, Irak pedig 65 milliárd gokkal lép érintkezésbe, amelyek jelezték, hogy hajlandók dollár olajbevételtől esett megfigyelőket küldeni a térségbe a tervezett tűzszünet el­lenőrzésére. Miután mindez megtörtént — mondotta a főtitkár —, bejelentik a tűzszünet kikiáltásának napját. el. Irak a háború előtt na­pi 3,6 millió hordó ola.,nt exportált, ez 1981-ben napi Pérez de Cuellar hétfőn háromórás tanácskozást tar- 1,2 millióra csökkent, mert tott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel. Velajaü a megbeszélés után kijelentette, hogy Irán kész elfogadni az azonnali tűzszünetet, és a főtitkárt arra sürgeti, hogy mihamarabb jelentse be a fegyvernyugvást. Hozzátette, hogy a főtitkár és közte „nincs lényegi nézeteltérés". az Öblön át nem tudott többé szállítani. Az új tö­rökországi és a szaúdi ve­zetékek révén, ma már na­pi 2,7 millió hordóval ex­. .. , portál. Hasonló mennyiséget Ma meg senki sem tudja be, de tartaléka mégis ne- exportál Irán is, bár az ira­megmondani pontosan, hány milliárd dollárra csök- légierő 1984 óta szinte na mennyibe került a nyolca- kent. Francia gazdasági ponta bombázta egymilliárd dik éve tartó háború Irak- szaklapok becslése szerint, dollárba került Hárg szigeti nak és Iránnak, ráadásul Iránnak 80 milliárd dollárra átrakóközpontját Am az Irán új keletű tűzszünet! lenne szüksége olajberende- iráni finomitókapacitás napi készségétől a bekeig, meg zései, közlekedése, lakóhazai, j 3 mjllió hordóról napi 400 sok idő telhet el, s addig gyárai, iskolái és kórházai folytatódnak a csaták. helyreállítására. Nyugati becslések szerint, ugyanerre elég az 1980. szeptemberben ki- milliárd dollár. Japán becs­Finnországban jártunk Az egymillió iraki és irá­halott „értékét" pedig ÜNNEPI HETEK ALATT elpusztult épületekben, és kár keletkezett, Iránban és gazdasági beruházásokban, 8 milliárd dollárnyi Irakban, ingóságokban, hadfelszere- A békebeli katonai költség- nem számolta senki, lésben és elmaradt jövede­lemben. Azóta még további tizenkilenc hónap telt el ... Mások is veszítettek. A londoni Lloyd.s biztosító szerint, a háború elején 93 különböző nemzetiségű hajó rekedt iraki kikötőkben — ezeket azóta „leírták". Az 1982 óta tartó „tankhajóhá­borúban" 546 vízi járművet ért találat, közülük 90 el­süllyedt. A Lloyd.s-szal kapcsolatban álló biztosítók több mint egymilliárd dol­lárt fizettek ki eddig, és úgy vélik, hogy a többi biztosi­tó kára mégegyszer ennyi volt. A háború elején Iraknak még 35 milliárd dollárnyi devizatartaléka volt, most 60 milliárd az adóssága. Irán elkerülte az eladósodást, in­kább jegyrendszert vezetett ÜNNEPI ELLÁTÁS J A SZEGEDI SZALÁMIGYÁR ÉS HÚSKOMBINÁT Ü i i HÚSÁRUHÁZÁBAN •71 .. Deszk története és népraj­za című óriáskötet jut eszembe, amikor a telefon­könyv a kezembe akad. Kö­rülbelül ilyen vastag az is, csak egy kicsit nagyobb ala­kú. Turku enciklopédiájának is mondhatnám, hiszen min­den benne van,, amit a vá­rosról meg lehet tudni Ha valakinek a fejére esne, maradandó változásokat okozna, biztosan. A telefonkönyv azonban ott is arra való, hogy na­ponta használják, a vastag könyvek sorsa pedig az, hogy előbb-utóbb salátává foszlanak szét. Nem tudom eldönteni, hogyan kötik könyveiket a finnek, de ezt a könyvet nem fenyegeti szétesés. Ez az első, ami szembetűnik. A második: majdnem olyan vastag ben­ne a színes térképek betét­je, mint az egész szegedi te­lefonkönyv. Statisztikát nem kérdeztem, nem tudom, hány telefonos család lehet a vá­rosban, megszámlálni pedig nem volt kedvem a könyv­ben, de ha ennyi példány­ban nyomják ki, ahány szám ebben lehet, és mégis megéri ilyen vastag és rész­letes térképpel bélelni, ak­kor nyilván szükség is van rá. Keresem benne a klasszi­kusan magyar neveket. Sza­bó nincsen. Kis vagy Kiss sincsen. Tóthot se találok. Molnár van, Gábor a ke­resztneve, és ideggyógyász, ráadásul docens. Biztosan rosszul keresem, magyarok mindenhol vannak az egész világon. Említettem már, sziklából igen jó a termés Finnor­szágban. Liisa megfogalma­zása szerint, egy kubikméter földben három kubikméter a kő, akárhol ássák is ki. Utak alapozásához nem is kell nekik hegyeket robban­taniuk, mint nálunk a halá­pi hegy, a Sághegy, vagy a Lázhegy szomorú példája mutatja. Keveset tud meg azonban a napi világból, aki nem megy be legalább egy röpke időcskére a temetőbe is. Egyszer azért siet haza a házigazdánk, mert még ki kell ugrania a temetőbe is. A két teljes hete tartó nyár avval a veszéllyel jár, hogy kiszáradnak a virágok a sí­ron. Vele tartok, megyek én is virágot locsolni. Régóta készülök itthon is a Dugonics temetőbe, mert hallottam, végre olyan gon­dozója akadt, aki valóságos sírkertté akarja visszavará­zsolni. ö jutott eszembe, amikr- az ittenibe beléptem, meríj eL'?~i is akkora a rend, am. '-orát otfthon eszem igen nagy :-egerőlte­tésével se tudnék eikéozel­ni. A vízcsap alatt három műanyag kanna. Kettőt te­leeresztünk, elvisszük, ön­tözünk, és visszavisszük ugyanoda. Senkinek nem jut eszébe, hogy el is lehet­ne lopni? Anyókákat látok idehaza temetőbe járni, vi­szik magukkal a locsolókan­nát is. Biztosan azért, mert keveset járunk finn teme­tőkben. Liisa férjének a sírja mel­lett új halottat várnak, friss a gödör. Ejha! Legalább kétszer olyan mély, mint minálunk. Fél mélységig a fala belső zsaluzattal van kibélelbe, hogy be ne omol­jon Amikor betemetik majd, kiveszik a zsalukat. Azért olyan mély, mondja Liisa, mert biztosan többen is akarnak ugyanoda temetkez­ni. Aki most halt meg, azt teszik legalulra, és rá a többi hozzátartozót, ha el­jön az ö utolsó órájuk is. A hatalmas temető dön­tően nagyobbik fele a luthe­ránusoké, az ortodoxoké, amelyikben vagyunk, lénye­gesen kisebb, a katolikuso­ké is, és a zsidóké is. Ter­jedőben van az amerikai minta, fogynak a sírhalmok, füves síkok váltják föl itt is. Majdnem-majdnem meg kell kapaszkodnom, amikor hallom: itt is ellopják a vi­rágokat a sírokról. Ennél gyalázatosabb halottkultuszt nem tudok elképzelni. Eb­ben a gyalázatban is roko­nok lennénk? Liisa is azt mondja, hullarabló, aki u más virágjával akar ked­veskedni saját halottjának. Napok óta keressük tele­fonon Markku Aukiát, a városi kulturális ügyek igaz­gatóját, de nem találjuk. Fe­leségével futunk össze a Hansa-üzletház egyik tera­szán, ö közvetít. Csütörtö­kön délben mehetünk is hozzá. Két fontos komissióm van, és igen félek, a sza­badságok miatt nem sikerül elintéznem, ezért fordulok hozzá. A Szegedi Fotóklub szeretne végre kapcsolatot teremteni finn fotósokkal, és a zsombóiaknak is ked­vük támadt tartós kapcsola­tot kiépíteni finn farmerek­kel, hogy kölcsönösen láto­gathassanak egymáshoz. Angyali szerencsém van, Aukia szintén tökéletesen beszél magyarul. Tömérdek fotóklub működik a város­ban, mondja, elővesz egy idei katalógust, és már ír­hatom is ki a neveket. Ame­lyiket ö a legnagyobbnak és a legrangosabbnak Ítéli, azt választom ki. A vezetője Markku Laine, Hanhenkaari 10-es, 5, 21 420 Lieto. Egé­szen biztos, hogy nincsen itthon, a szabadságok özö­nében próbálkoznunk is fö­lösleges. A zsombóiaknak két parasztszövetséget is ajánl, szintén előzetes leve­lezés céljából. Az egyik varsinais öuomen Maaiaio­ustuottajain Litto, Humalis­tonk 7/B 20 100 Turku. Augusztusban már indulhat a levél, a kedvező válasz biztosan nem marad el. Akár jövőre elkezdődhet a kölcsönös vendégjárás. Mondhatná akárki, eddig majdnem magánügy. (A cí­meket azért írom csak ide, nehogy elkeveredjenek vala­hová.) Nagyon kíváncsi va­gyok azonban, mi a dolga egy városi kulturális igaz­gatónak. Sajnos, az időnk ki van szabva, egy óránk van csak a beszélgetésre. Címe­rangja szerint a városi ta­nács osztályvezetőjének a megfelelője ö Azért nem mehetett szabadságra, mert nagy összevonások lesznek, és a hozzájuk tartozó sok­sok intézmény munkaköri leírásait kell elkészíteniük. Két titkárnőféle a segítője, de az ő körülbástyázott író­asztalán is ott az írógép. Nálunk ekkora hivatal osz­tályvezetője ritkán gépeli maga a munkaköri leíráso­kat. Mondja, annak köszönhe­ti határidőhöz nem kötött kinevezését, hogy náluk sok­pártrendszerre épül min­den, de a vezető pártok nem tudtak a másiknak is megfelelő jelölttel előállni. Semlegest kerestek. A kon­zervatívok, a szociáldemok­raták, a középpártiak (Kek­konen pártja volt, igazándi­ból a panasztpárt), a liberá­lisok, a kommunisták, és a többi, legalább tízig. A kommunisták három ágra bomlottak, a sztálinista áramlat most éli legnagyobb válságát. Föltehetően Gor­bacsovék tették be nekik a kaput. Maga Aukia erős ön­gúnnyal pozitív anarchistá­nak vallja magát. Állítólag igen tetszett a sajtónak, at­tól pedig nagyon függünk, mondja. Nagy építkezések előtt állnak egyébként. Valami­lyen világverseny lesz ná­luk néhány év múlva, sport­palotára föltétlenül szükség van, de hülyeség lenne erre az egy alkalomra csak a sportnak építeni. Nyakukba vették a világ fővárosait, egyetlen napra a Budapest Sportcsarnokba is eljöttek, hogy az összes kedvező ta­pasztalatot egybe ötvözhes­sék, és olyan szép ház épül­hessen, ami a kultúrának is szállást adhatna. Nem akarom túldicsérni, alig háromnegyed órája is­mertem csak meg, de any­nyira rokonszenves egyéni­ség. biztos vagyok benne, jól választottak, amikor kine­vezték. Horváth Dezső ezer hordóra csökkent az Iraknak ¡rakj légicsapások alatt — volna 30 Iránnak most importálnia kell az üzemanyag nagy­tört háborúban 1986 végéig lések szerint, csak a két or- részét s ez évi 1 5 milliárd 200 milliárd dollár kárt szág olajtermelő berendezé- dollár' többletkiadással jár okoztak egymasnak a felek, seiben 28 milliárd dollár 1 Szeged, Meros u. 21. Telefon: 24-879 J Szokatlan szópárbaj szin­tere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kor­mány, illetve a szakszerve­zetek részéről egymást ér­ték a nyilatkozatok, állás­foglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt le­vél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb le­vél, újabb interjú. Ügy tűnik, az álláspon­tok lényegében nem köze­ledtek : a kormány tovább­ra is kitart amellett, hogy egyes konkrét áremelések­ről nem szükséges előze­tesen konzultálni a szak­szervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem na­pi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyan­akkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések kö­vetkeztében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lé­péshez, mindenképpen elő­zetes szakszervezeti véle­ményt kellett volna a kor­mánynak kérnie. A szak­szervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremelé­seket indokolta. Szerintük SZOT kontra kormány? a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáram­lás eddig a tervezett mér­téken belül van, ily mó­don nem lett volna sza­bad újabb milliárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni, nem ecikk feladata. A közvélemény hajlik arra, hogy egyér­telműen a szakszervezetek­nek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalá­sukból domborodnak ki — ugyanakkor azzal is tisz­tában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megál­lításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetet­lenek a drasztikus intéz­kedések. Van azonban a vitának egy messzebbre mutató ta­nulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisz­tázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a leg­felső szinten lényegében jo­gi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettsé­gek és jogosítványok nél­kül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fó­rumon a szakszervezeti tör­vény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi idő­ben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kor­mányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyil­vánosság kizárásával tör­téntek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvé­lemény. Ehhez képest ha­talmasat léptünk a glasz­noszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nemegyszer indulatos vé­leményeltéréseknek. P. É.

Next

/
Thumbnails
Contents