Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

4 1988. augusztus 20., szombat tzeqedi ünnepi hetek A felkelő nap háza. A nemzetközi népzenei fesz­tivál gálaestje a (lómszín­padon este fél 9-kor. Kon­certek: a városháza udva­rán délután fél 3-tól; a Klauzál és a Dugonics té­vén délelőtt negyed 11-től és délután fél 3-tól; a Ju­hász Gyufa Művelődési Köz­pontban éjféltől: a dómban este 7-kor. Táncház a Vi­gadóban éjféltől. A 26. Szegcdi Nyári Tár­lat a Horváth Mihály ut­cai képtárban, szeptember 18-ig. Szcrvátiusz Tibor szob­rászművész kiállítása a Bartók Bcla Művelődési Központban, augusztus 28­iK. Puskás Imre festőművész kiállítása a Képcsarnok Gulácsy Lajos termében, augusztus 27-ig. A magyar cserkészet tör­ténete. Erzsébet király­né. Kiállítások a Fekete­házban (Somogyi u. 13.). Állandó kiállítások: Mó­ra Ferenc Múzeum (Roose­velt tér 1/3.): Csongrád megyei paraszlbútorok cs népviseletek; Lucs-kép­gyűjtemény; Móra-emlék­szoba. Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafi­kái. Vármúzeum (Móra park): Szeged múltja, je­lene és jövője. Feketc-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának éle­te és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színház­történeti gyűjteménye (Bé­csi krt. 11.). Ifj. Lcle József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4., naponta délután 2­től este 7-ig. Az államalapító „Erdélyben leltem belső hazára" Berecz Andrással két év­vel ezelőtt találkoztam elő­ször. Nemcsak gyönyörű éne­ke ragadott meg. hanem bel­ső tisztaságot sugárzó egyé­nisége is. Úgy tűnt nekem, ü az úgynevezett hiteles em­ber. Vagyis, aki pontosan azt csinálja, amire predeszti­nált. és pontosan úgy. ahogy az hozzá illik. Persze, emi­att kicsit kilóg ebből a ra­finált. álarcokkal leli világ­ból. Mesefigurára emlékez­tető alkat, a legkisebb sze­génylegények közül való. Most ö is vendége A felkelő nap háza nagyszabású nép­zenei találkozónak. Akik is­merik őt. tudják, hogy nagy szerelmese Erdélynek, s több mint tíz évig iárt át nép­dalokat gyűjteni a moldvai csángókhoz. — Van-e valarniluen csa­ládi kötődése Erdélyhez? — Nincs. Apám ősei Gö­mör megyéből, anyámé pe­dig Kunhegyesről származ­nak. Tunka Gábor, anyai nagyapám különös figurája volt falujának. Dalos kedvű, mulatós, nagytörvénvü. sze­szélyes ember lehetett. Sai­nos. személyesen nem ismer­tem. de anyám meséivel va­lóságos legendát szőtt alakia köré. A dalokat, amiket tőle tanult, nekem is átadta. Én. a pesti kisiskolás, egészen korán megleptem tanárai­mat azzal, hogv számos régi népdalt ismertem. Aztán, sajnos, kilógtam az iskolai énekkarból, mert képtelen voltam ..levegősen" énekelni, csökönyösen ragaszkodtam a torokból való énekléshez. — Ha a gyökerei a Felvi­dékhez és az Alföldhöz kö­tik. miért Erdélyben kezdett el gyűjteni? — Ez nagyon egyszerű: ott van még mit gyűjteni. A mai Magyarországon vért izzad az ember, ha egy úi dallamot fel akar fedezni. Erdélyben, az izoláltan élő magyarok megőrizték azt a kincset, ami tulajdonképpen az összes többi magyar etnikum tör­vényeit és jellemzőit is hor­dozza. Hiszem, hogv a ma­gyar kultúra egységes. Nin­csenek jelentős különbségek. S miután sokáig kerestem a ..belső hazámat", itt leltem rá. Erdélyben, a még ma is szimbólumokban gondolko­dó. költői erővel és tiszta­sággal fogalmazó, mesélő, éneklő emberek között. Most kicsit divat lett Erdélyt sze­retni. ami végül is nem olyan nagy baj. csak sokan úgy lengelik a zászlót. houv azt sem értik igazán, ami a zászlóra van írva. Hosszú idő. és nagy lelki odafordu­lás szükséges ahhoz, hogv például a moldvai magvar embereket megértse valaki. Még a nyelvük is keménven különbözik a mi huszadik századi beszédmodorunk­tól. ök ..ősmagyarul" beszél­nek. amit számunkra már le kell fordítani. — Ezt a világot hogyan tudja ..átlopni" ide. mennyi­ben tud hasonlóan élni. mint ottani barátai? — Van egv nagyon nekem való állásom. Gyönyörű, ti­zenhat szótagos foglalkozás: időszaki erdőművelő, sétaút­karbantartó vagyok a Pilisi Parkerdő Gazdaságban. Haj­naltól napestig a fák között járok, ott kiereszthetem a hangom, énekelhetek egvütt a madarakkal... — Kicsit anakronisztikus figura, mintha nem is a mai Magyarország. Budapest hajtás, pedált taposó forga­tagában élne... — Erre én sohasem eon­dolok. Én élek. érzek, teszem a dolgom. Hiszem, hogv a világ nagy kategóriái soha­sem változnak, akárhánvadik századot írunk. Ha van igé­nyünk arra. hogv pontosan próbáljuk megfogalmazni gondolatainkat. valamilyen segítséget, mankót kell ke­resnünk hozzá. Aki zsoltá­rozni tud Erdélyben, az majdnem minden gondolatát meg tudja fogalmazni... — Nemrég az Amerikai Egyesült Államokban járt: milyennek látta az ottani magyarokat? A maguk mód­ján ők is izoláltak? — Az egy egészen másfaj­ta izoláció. Az Amerikában szétszóródott magvarok nem alkotnak igazi etnikai közös­séget. ök nagyon sokfélék. — Járja az országot, a nyári irodalmi-zenei es ol­vasótáborok állandó vendé­ge. s most a sok helyszínes népzenei programban is fel­lép Szegeden. — A feleségemmel egvütt jöttem, ő a Kodály Tánc­együttesben táncol, és pedig amellett, hogv mint szólis­ta is szerepelek a műsorban, az Újstílus együttessel, az Ökrös-zenekarral és az Egy­szólam együttessel is fellé­pek. Pacsika Emília Szép és olvasmányos ta­nulmánykötettel emlékezik meg a Zrínyi Katonai Kiadó Szent István halálának 950. évfordulójáról. A 20 000 pél­dányban megjelent, térké­pekkel és fényképekkel gaz­daggá tett kötet a Kristó Gyula vezette, szegedi közép­korkutatók írásait tartalmaz­za. ..Szinte minden történeti kor megalkotta a maga Ist­ván-portréiát. amely lősze­rével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létre­hozó kor eszmevilágához, semmint István korához, il­letve magához Istvánhoz." — írja bevezetőjében a JATE professzora, aki az előszó után átengedi a megszólalás lehetőségét munkatársainak. Szegfű László az István-le­gendáktól — olykor nyelv­történeti fejtegetésekkel is — a fönnmaradt forrásokig, minden lehetseges dokumen­tumot fölhasznál, hogy be­mutassa első királyunk csa­ládját. Megismerkedhetünk István leánytestvéreinek sor­sával. az unokatestvérek és a gyermekek (többek között a lázadó Koppány és a szent életű Imre herceg) történe­lével. Petrovics István a nagy király államszervezői mun­káját írja le a törzsszövetsé­gi hatalmi rendszertől a le­telepedés nehézségein át. a feudális állam kialakításáig. Megállapítja: „a magvar kalandozások nem foghatók fel egy foglalkozási ág. ne­vezetesen u pásztorkodás kríziseként, hanem az egész társadalom válságának jele­ként kell értékelnünk azo­kat.". Az István király fegy­veres hadjáratait a korabeli forrásokat idézve, részletesen bemutató dolgozat a vérrel és vassal berendezkedő úi hatalmat láttatja. Kordé Zoltán a külpoliti­ka és hadszervezés kérdése­it abban a folyamatban mu­tatja be. amelv a 955. évi augsburgi vereségtől, maid a déli kalandozásokat is le­záró. 970. évi arkadiupoliszi csatavesztéstől a nagv német császárság, a bizánci hatal­masság és a pápai trónus közötti kiegyenlített politikai manőverezésig tartott. A szerző ismerteti a korabeli Európa államisággal bíró nemzeteit, s ezen a nagy tablón helyezi el a magyar államszervezetet. A dolgozat­ban nagy hangsúlyt kap az erőviszonyokat kialakító hadjáratok, ellenségeskedé­sek leírása: egymást kiegé­szítik a hadtörténet és a diplomácia eseményei. Mi is volt Szent István iga­zi szerepe a kereszténység fölvételében? — erre a kér­désre keresi a választ Koszta László. Mivel vizsgálódását úgy állítja be. hogv a ma­gyar népnek a keresztény­séggel történt első találkozá­sától elemzi a hithez való vi­szonyt. nem homályosul el Géza politikai döntésének lé­nyege sem. István atyja a latin szertartású misére sza­vazott ugyan, de nem szakí­totta meg a kapcsolatokat Bizánccal. Az egyházmegyék kialakulásának történetét is­mertetve. Koszta megállapít­ja: „A számtalan hatás mel­lett az uralkodó II. (Szent) Henrik német császárhoz hasonlóan magáneevháza­ként kezelte a megszervezett egyházat. A püspökségek alapításútól egészen a falusi plébániák létrehozásáig, nyomon követhető a királv szerepe, rajta kívül azonban világi személv nem szólha­tott bele az egyházi ügyek­be." Második tanulmányában Szegfű László korabeli hős­énekeink sajátosságait iria le: egyszerű tartalom, sablo­nos fordulatok, népi vándor­motívumok. a hírnév ki­emelt hangsúlyozása. és egyes szám, első személvű előadásmód. Szent Istvánnak mindössze tíz oklevelét is­merjük. ám mindegyik tar­togat elgondolkodtató eleme­ket. Szegfű kutatói tűnődései az oklevéltan tudományába engednek bepillantani. ..Talán egyetlen uralko­dónk törvényhozása sem ér­dekelte annyira a 18. század óta történészeinket, mint a mintát, s példát adó. első királyunké, Istváné" — kez­di tanulmányát Jánosi Mó­nika. A korabeli szokásjog mellett, a szerveződő állam jogi életét a törvényalkotók a frank birodalom jogfor­rásaira. a bizánci jogalko­tásra. valamint az egyházi jogra alapozták. Így a közép­európai fiatal államok jogal­kotása eléggé egynemű volt. bár a törvények szövegezésé­ben nem a tételes átvétel do­minált. hanem az erősen ha­sonló társadalmi igény. Ist­ván elsősorban egyházi tör­vényeket alkotott, de kitért a bűncselekmények és vétkek büntetésére is. mindenek­előtt a magántulajdon védel­me érdekében. A kötetet Szegfű László harmadik tanulmánya zária. Megállapítja, hogv ..a ma­gyar koronázási jelvények Európa egyik legrégibb jel­vényes v ü ttesét képezik." A szent korona, a koronázási palást, a jogar, az ország­alma és a királyi kard sze­repéről. történetéről olvasha­tunk ebben a tanulmányban Eay hónap múlva szep­tember 24-én érkezik Sze­gedre a Szent Jobb. Ez az érdekes, változatos tartalmú, színvonalas tanulmánykötet alkalmas arra. hogv a nem­zeti ereklye méltó fogadásá­ra belőle készüljünk föl. Dlusztus Imre Jön a műhold, változnak a csatornák Három éve beszélgettem utoljára ifj. Csoori Sán­dorral, a Muzsikás-együt­tes szólistájával, Akkor az éppen soros nyári szak­szervezeti néptáncfesztivál vendégei voltak Szegeden — most egy hagyomány­teremtő szándékokkal kez­dődő nemzetközi népzenei fesztiválprogram, A felke­lő nap háza elnevezést vi­selő szabadtéri műsor ta­lán legreprezentásabb ha­zai együttesének alapítója­ként mondja: — Tény: rendkívüli do­log ez a kezdeményezés és nagyon-nagyon fontos a mai Magyarországon. Re­mélem, nem hat szerényte­Jenségnek, de megvilágítja, mennyire is ügyként tart­juk számon: egy erre az időre szóló, tíznapos auszt­ráliai, Brisbane-i meghí­vást utasítottunk vissza, hogy eljöhessünk... Egy­néhány fesztiválon részt vettünk már az elmúlt 15 év alatt, láttuk, milyen óriási szervezettséget kö­vetel egy efféle vállalko­zás. — Lehet tartani ennek hiányától, vagy sajátságos „hazai módijától"? A Muzsikás mondja... — Remélem, mégsem ... Bár könnyen lehet, olyas­valami lesz belőle, ami sajnos, a mi hazánkban megszokott: vagy ezer em­ber a színpadon, de va­jon az a rengeteg jelenlévő jó zenész kellőképpen ki­használtatik-e? — A külhoni tapasztala­tok mire intenek? — Nemrég értünk haza egy kéthetes turnéról: júli­us első felében egy hetet Angliában, egy hetet pe­dig Kanadában, Vancou­verben töltöttünk. Utóbbi városban 25 perc jutott a hangversenyen egy fellé­pőre. Utána öt perc átpa­kolás, mikrofonnal, min­dennel együtt, s már jott is az újabb zenekar... Itt, úgy tudom, már csak kon­cepcionális okok miatt is másként állnak a dolog­hoz: új vállalkozás, ennek összes lehető esetlegessé­gével ... — Ha már szó esett a Muzsikás-együttes külföldi vendégszerepléséről, elég régen hallhattunk a ma­gyar népzene egyik legne­vesebb ifjú csapatáról. . . — Az említett turné az, amely a legérderrilegesebb hír velünk kapcsolatban. A vendégszereplést egyéb­ként Joe Boyd, a Pink Floyd régi menedzsere szervezte, s Londonban kiadták Sebestyen Márta magyarországi lemezét. Tőlünk is új lemezt kér­tek, de mi ezt itthon, a megszokott Fonográf-gár­dával szeretnénk elkészí­teni. Sebestyén Mártát a nyugati kritikák egyéb­ként a magyar Joan Baez­nek nevezték, s bennünket is komoly megtiszteltetés ért: a tengerentúl egyik 'oneves»bb rendezvényé­nek számító, több tízezer néző előtt, 200 résztvevő­vel megtartott vancouveri folk-fesztiválon az első na­pon, „fő műsoridőben", v.tw VKríilbelüI este fél 9­től léptünk föl. Amúgy? Megvolnánk. Jómagam váltig tanítok, szeretném folytatni a népzenei gyűj­tőmunkát, de ez persze az erdélyi helyzet miatt telje­sen lehetetlen. D. L. A kábeltelevíziózás szegedi bevezetésével már több alkalommal is változtak a mű­sorok vételi csatornái. Nos, most ismét iga­zítani kell rajtuk — kaptuk a tájékoztatást a Szel ka szakembereitől. öröm az ürömben, hogy most azért kerül sor ismét változta­tásra, mert szeptember végén, október ele­jén a kábelrendszerre kötött tízezer lakás­ba „bekukucskál majd a világ", hiszen ek­kor kötik be a műholdantennát. Azt is ígé­rik a szakemberek, hogy többé nem lesz változás n csatornákon. A magyar l-es műsor eddig „zavart" csatornán üzemelt, így várhatóan itt is jobb lesz a kép mi­nősége a jövőben. Augusztus 22-étől, hétfőtől a következő­képpen változnak az egyes adók vételi helyei: Magyar I. (O—9) — Belgrád I.—Magyar II. között. Magyar II (C—10) — fél csatornával följebb. Újvidék (C—5) — marad. Belgrád I. (O—7) — fél csatornával lej­jebb. Belgrád II. (O—5) — a vtv helyén Szovjet tv (O—3) — Belgrád II. helyén. Román — marad. Városi tv- és mozicsatorna (O—12) — Magyar I. helyén. (Sky Channel tervezett helye: C—2 csa­torna, Super Channel tervezett helye: O—2 csa­torna.) Az. URH-rúdióadók új, módosított vételi helyei: 102.05 Danubius 102.6 Szegedi rádió és Petőfi 103.7 Stúdió 3, Szabadka 104,15 Szabadka 104.45. 104,9, 105,2 Jugoszláv, szerb nyel­vű adók. Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából A művelödéfei miniszter augusztus 20-a alkalmából a József Attila Tudomány­egyetem dolgozói közül töb­beket kitüntetett. Szocialista Kultúráért kitüntető ielvenvl kapott Bózsóné Margóczi Katalin tudományos munka­társ, Gábor Kálmánné könyvtáros csoportvezető. Kormányos András adjunk­tus. Kiváló Munkáért kitün­tető jelvényt vehetett át An­dó Istvánné könyvtáros. Ha­rangozó József adjunktus. Katona Péternc főelőadó. Németh Jenő adjunktus. Pálfi Gábor tudományos ta­nácsadó. Miniszteri Dicsére­tet kaptak: Lajtos István gépkocsivezető. Monok Ist­ván könyvtáros. Rácz Bélá­né főkönyvtáros és Tandori Mária könyvtáros. Ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg augusztus 20-ról. az MN 8459-es alaku­latnál. A magasabb egvség parancsnoka Magyar Béla, Farkas István és Izsó István alhadnagyokat soron kívül előléptette hadnaggyá. * A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál meg­tartott ünnepsegen Kiváló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetést kapott Für­ti Klára, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetségének főmunka­társa, Ser,es István, a Csong­rád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége el­lenőrző-irodája vezetője. Pesti János, a Zsombói Gyü­mölcsös Szakszövetkezet ker­tészeti brigádjának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents