Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

1988. augusztus 20., szombat 79 Járda r a • | epul Ezt is megértük! Építik a járdát az Etelka soron, a tor­nacsarnok és a Golden presszó kőzött. A költségeket la­kóterületi alapból fedezik. Hogy miért örömhír az út­építés? Mert 200-náI több gyermeksportolónak ezután nem kell a száguldó járművek között csetleni-botlani. Az öröm azonban csak jövőre lesz teljes, mert a következő évre ígérik, hogy megépítik a járda folytatását a csarnok és a Felső Tisza part között A jövő évi bérmechanizmusról A Tervgazdasági Bizott­ság szerdai és csütörtöki ülé­sén többek között megvitat­ta az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal előterjeszté­sében a jövő évi bérpolitika és bérmechanizmus irányel­veit. A TGB-ülésen hozott döntésről Halmos 'Csaba, ál­lamtitkár, az ÁBMH elnöke tájékoztatta pénteken a Par­lamentben az újságírókat. Elmondotta, hogy folyama­tosan dolgoznak a szakem­berek a tervbe vett bérre­form koncepciójának kidol­gozásán, s ehhez illeszkedve már jövőre jelentős reform­lépésekre kerül sor a bér­gazdálkodásban. Az ABMH Ülésezett a Tervgazdasági Bizottság lektív szerződésekben sza­bályozzák a bérkérdéseket. A Kamara és a SZOT között létrejövő makró szintű meg­állapodások témája többek között a központi bérpoliti­ka meghatározása, a bér­mechanizmusok kialakítá­sa, valamint a béremelés népgazdasági mértékének meghatározása. Jelentős javaslta alapján — amelyet nyIivánosságot kívánnak biz­elfogadott a Tervgazdasági losítani az ilyen megbeszé­léseken kialakult vitának, és a születő döntéseknek. A jövőre alkalmazandó bérmechanizmus lényege, hogy megszűnik az eddigi szabályozás, és a bérnövek­mény a vállalkozói nyere­ségadónak megfelelő mér­tékKcl — amelyről még az idén dönt a 'Parlament — adózik. A hagyományos bér­szabályozást felváltja egy, a jövedelemszabályozásba integrált bérmechanizmus, amelynek része lesz a nép­gazdasági célok megvalósí­tását szolgáló adóvisszatérí­tési rendszer is. Bizottság, s amelyről kor­mánydöntés szeptemberben várható — az 1989. január l-jétől bevezetendő bér­mechanizmusnak már nem lesz feladata a vásárlóerő­szabályozás. A vásárlóerő­kiáramlás korlátozásával kapcsolatos feladatokat a szigorú pénzügyi és költség­vetési politikának, valamint a piaci körülmények mind szélesebb körű érvényesülé­sének kell ¿'vennie. Meg­szűnik az a jelenlegi hely­zet is, hogy a különböző szférákban — így az iparon belül több területen, vala­mint a mezőgazdaságban — eltérő a bérszabályozás. Ez a gyakorlat nem folytatható, Változik a vezetői érde­. . keltségi rendszer is. A ve­a jövő evi mechanizmus ^ bprémiumok csak a versenysemleges, valameny- vállalatok adózott nyeresé­nyi ágazat számára egyfor- geből fizethetők ki, ám eze­n.a feltételeket biztosít. En- ke* a prémiumokat a továb­, , ,„„_ , biokban semmiféle adó nem ne* megfelelően 1989-ben lerheIj A vezetőj érdekelt_ megszűnik a berklub intéz- S(igl rendszer nemcsak az ménye, és eltörlik a bérhez igazgatóra és helyettesére, kapcsolódó különböző tü- hanem a főosztályvezetőkre ..... is ki fog terjedni. Az érde­mogatasokat is. kéltség alapja a vállalatok Lényegesen változik az vagyonarányos tiszta jöve­állami bérpolitika karaktere, delmének alakulása lesz. Az állami intézmények egy- Vagyis, az eddigiektől elté­re kevésbé vesznek részt a rően, egyetlen mutató ala­döntések meghozatalában, kulásától válik függővé. A azok részben vállalati ha- prémium alapja — ami je­táskörbe kerülnek, részben lenieg a vezető állású dol­pedig a Magyar Gazdasági gozók alapbére — a tervek Kamara és a SZOT között szerint a vagyonarányos létrejövő megállapodásokon tiszta jövedelem alakulása dőlnek el. A vállalatoknál lesz. A rendszerben két ki­az igazgató, valamint a szak- vételt is terveznek. Az el­szervezetek közösen a kol- képzetesek szerint a kisebb vállalatok, ahol alacsony a bérköltség, teljesen szabadon alakíthatják ki a vezetői érdekeltségi rendszert, ugyanebben a kedvezmény­ben részesülnek azok a ve­gyes vállalatok is, ahol a külföldi tőketulajdon egy bizonyos, később meghatáro­zandó hányadot meghalad. Halmos Csaba hangsúlyoz­ta, hogy a jövőre tervezett rendszer bevezetésével olyan bérmechanizmus alakul ki, amely lehetővé teszi a to­vábbi liberalizálást, s végső soron a bérszabályozás tel­jes mértékű megszüntetését. A tervezett intézkedések re­formértékűek, lehetővé te­szik a vállalatok belső érde­keltségi rendszerének alap­vető átalakítását, korszerűsí­tését, lényegesen javítják az autonom munkacsoportok, a gmk-k, vgmk-k működési feltételeit. Hosszabb távon az a cél, hogy megszűnjön az elkülönült bérszabályozás, azt a béregyeztetési mecha­nizmussal váltsák fel, hrieg­íe'elő feltételeket biztosítva a vállalati gazdálkodásban a jövedelmezőségi, üzleti szempontok érvényesítésé­nek. (MTI) Az acélos búza Szép emlékű gyerekkorom- Hogy miért nem tudunk mi ban, még azt tanultuk az is- most is acélos búzát termel­kolában, hogy a magyar Al- ni? Tudunk. Tudnánk. Volt földet acélos búzája tette vi- a szegedi gabonakutatónak lághírűvé. Hogy mitől volt Tiszatáj névre keresztelt bú­acélos? Annyira magától ér- zája — hadd maradiunk pél­tetődött. hogy nem is kellett dáinknál. csak a szegedieknél magyarázni. Magas volt a —. az annyira jó volt. hogv sikértartalma, és jó rétes- önmagában már nem lehetett tésztát lehetett nvúitani be- fölhasználni keverni kellett ... ., hitvanyabb faitakkal. Eltűnt • Valamikor, az ötvenes a köztermesztésből. mert évex derekán (ha jól emlék- 15—20 százalékkal is keve­szem az időpontra) viszont sebbet termett, de a kiváló­azt hallottuk, eladtuk a ki- ?al ,is.j°bb tulajdonságait a .„„,..,, , , folvasarlasi arakban nem tuno búzánkat, mert ketszer vették figyelembe. Pedig ha annyi francia búzát kaptunk fele-fele arányban, akár C­érte. A franciának az volt a minőségűvel keverték is. ak­jellezője, hogy a kenyér is kor is az A osztály valame­, , lyiket kaptak, amelyik tud­ragacsos lett. amit belőle sü- valévően a legjobbak közül töttek a pékek, rétest nyűi- valót jelent, tani pedig meg se próbált az Lsmerős a kulatók között értelmes háziasszony. Mosta- Willcox törvénye. Azt ielen­nában viszont azt hallani, ti. hogy a mi viszonyaink azért nem keresi külföld a között egy hektóron Iegfö1" , , ., , , ,. jebb egy tonna fehérje ter­magyar buzat. mert addig meihetö. A fehérjetartalom a nemesítgettük. amíg elveszett sikérrel közeli kapcsolatban az acélossága. A régebbi kor- van- és egészen pontosan azt osztályba tartozók acélasság- jelenti, hogy a sok fehérjét „„. ,, , , (magas sikert) tartalmazó vagv acelossagnak búzából törvényszerűen ke. mondják. vesebb terem. Ezt a törvényt Nosztalgiánk ápolja ^ eddig egyeUen nemesitőnek csak a bánkűti búza emlékét. f\ .slkeru £ átlépnie A ku­Barabás Zoltán akadémikust, tatointezetben. Barabas Zol­ii íres bűzanemesítöt. és Te- tó" szobájának a falán, ti­leki Istvánt, a gabonaforgal- zenkét búza engedélyokirata mi vállalat munkatársát kér- sorakozik keretbe rakva, kö­deztem meg, tudnánk-e. tu- ...... , , ,., dunk-e termelni olvHn. kitű- Zoltulc szep szammal Ulla'­nő búzát, amelyikért kapva hatók olyanok, amelyek al­kapna ma is a kényes kül- kalmasak export minőségű föld. Meglepő válaszokat termésére. A legfrisebben el­kaptam. Abban mindketten megegyeztek, hogy az acélos­ismertek közül például az súg ma mar nem szerepel István, a régebbiek közül az minősítési fogalomként, a öthatom. Csak az a bai. malmi búzát sütőipari érték mondja a kutató, hogv az szerint sorolják osztályokba. .. .. ,. . , Ha a nedves sikértartalom atveleh arban meg mmdig meghaladja a 35 százalékot. nem szerepel a kitűnő minö­akkor A l-es, ha 34 százalék, ség. Sőt: nem is tárolják kü­akkor A2-es, és így tovább. jön. eleve összekeverik a egészén a C különböző foko­zatáig. Megyénkben körül- g>onfil;hbe1' belül 170 ezer tonnára tehető Mond egy nagvon tanúlsá­az eddig fölvásárolt búza gos példát is. Egyik NSZK­mennyisége. de ebből csak cég szerződési ajánlatul állt 400 tonna üti meg a „minő- elő idén februárban, hogv ségi" kategóriát. Sajnos, még Kanadába vinne magyar bú­mindig az az egyedül üdvö- zát. Ez akkora szó lenne, zitő szemlélet uralkodik, mintha Kubába akarnánk hogy az a jó búza. amelyik szivart exportálni. Kanadá­sokat terem. Gondolom, ban termelik a világ legjobb azért, mert eddig olyan or- búzáit, oda betörni óriási do­szágokba exportáltuk, ahol log. Februártól augusztusig szintén nem osztályozták bel- senki nem volt hajlandó alá­ső tartalma szerint. Ha írni a szerződést, mert úgv ugyanavval jelentkezünk a tűnt. hogv a kapitalista cég lényegesen igényesebb nvu- ki akar zsákmányolni ben­gati piacokon, föltehetően nünket. Rádióriportban igaz a hír, hogy nem állnak mondta el panaszát, és azt a velünk szóba. riportot a Falurádió is meg­ismételte, mire villámgyor­san aláíródott a szerződés, de most se tudni, nem ké«tünk-e el vele. Isten malmai és a bürokrácia lassan őrölnek. A telefonok áradatából lehetett megtudni, hogy végre bein­dult a gépezet. A lénveg: ki­zsákmányolásról szó sincs, rendes üzleti érdekek dolgoz­nak csupán a kalkulációban. Amire tehát akár egv hét múlva elküldhettük volna válaszunkat, arra napok hí­ján. fél évig kellett várni, ós akkor is rádióriport rob­bantotta ki belőlünk a bele­egyezést. Visszakanyarodtunk egv kicsit a régesrégi termelési módozatokhoz is. Viaszérés­ben vágták le haidanán a bú­zát. kévébe kötötték, keresz­tekbe. kepékbe, kalangyába rakták, asztagba hordták, és csak ióval később csépelték el. Most ezt a sok menetet egyszerre végzi el a kom­bájn, pedig a sok utóérlelés lényeges a búza minősége szempontjából. Ha például, nem azonnal mérnék belső értékeit, hanem, mondiuk. egy hónappal később, sokkal iobb lenne. Fölmerül azon­ban a kérdés.' tudnának-e akár egy hónapot is várni a gazdaságok? Idei pénzügyi nehézségeink igen erősen bi­zonyítják. hogy nem. Áthi­daló javaslat: átadáskor fi­zessenek az eddigi gyakorlat szerint, de a belőle vett min­tát egy hónap múlva vizsgái­iák meg. és egészítsék ki va­lódi értéke szerint. Ha már a termelő maga nem tudia megvizsgálni, legalább ezt tegyük meg!' Igen lényeges szempont az is. hogy külön kéne tárolni a különböző fajtákat. Ha a mintát tesszük el. avval a fi­zetés józansága elintézhető, de ha összekevertük azonnal a nagyon jót az éppen iőv'al. akkor nincs az a külkereske­dő. aki kapadozna érte. Az előbb említett, mindössze négyszáz tonna is föltehetően ebből a rossz raktározási gyakorlatból ered. Szellemes hasonlatával a borversenyt hozza párhuza­mos példának a bűzanemesí­tő. Ha a veretes borok össze­keverednének a hitvanv lő­rével. sikerre ott se számit­hatnánk. Még akkor se ha egy ügyes pincemester át is alakíthatja a lőrét. II. D. Termelési nagydíj A növénytermesztésben, a pénteken, a községi film­baromfitartásban és az ex- színházban ez alkalommal portban elért eredményeivel rendezett ünnepségen Szabó megszerezte a Mezőgazda- István, az MSZMP Politikai sági és Élelmezésügyi Mi- Bizottságának tagja, a TOT nisztérium termelési nagydi- elnöke adta át Korányi ját a Mélykúti Lenin Ter- Györgynek, a szövetkezet el­melőszövetkezet. A díjat nőkének El- és visszafolyó milliók Környezetvédelem? Púp a változtatnak a tényeken, hátunkon. Viszi a pénzt Hulladéknak számít a csir­anélkül, hogy a költségeit kefej, -láb és a marhacsont, bárhol elszámolhatnák a vál- Mit tudnak ezekkel csi­Ialatok. Persze, tervezzük, de nálni? mi lesz belőle? A Szegedi Válasz helyett az szb-tit­Paprikafeldolgozó Vállalat- kár átkísért bennünket az új nál például több mint egy szennyvíztisztítóba, ahol épp évtizeden át bírságot fizet- az űj létesítmény beüzente- foglalkozik egy tek a közcsatornába enge- Jése folyt. Egyelőre még nem mék-hasznositó — Hasznosításra nincs mód? — Ez az anyag állati ta­karmányozásra még alkal­mas lehetne. A feldolgozás még várat magára. Azt már egy laboráns jegyzi meg, hogy a vállalat mellékler­építésének dett szennyvíz miatt. Termé- ártana kiírni az ajtóra, a gondolatával. A csonthulla­szetesen közben nem állt le gyengébb gyomrúak marad- dékot is fel lehetne helyben a tervezgetés sem, de ez mit janak kívül. Rossz munkát dolgozni, sem változtatott azon, hogy végzett a KEVITERV? A Mit mond a látottakra a tavaly is megrövidítették beüzemelést végző mérnök, környezetvédelmi szakmér­őket a hatóságok 1 millió 200 Töröcsik Ferenc megnyugtat, nök? ezer forinttal. — Nem lesz ez mindig így. Mindez akkor derült ki, A légcserét végző ventilláto­amikor Tóth Lászlóné kör- runk elromlott. Hamarosan megjavítjuk. — Mennyiben változik meg a szennyvíz tisztítás során? nyezetvédelmi szakmérnök­kel, a szakszervezeti iskola munkatársával a vállalati szb-titkár irodájában kérde­zősködtünk. Arról gyorsan — Ehhez hasonló szenny­víztisztító mű még nincs a városban. Igaz, az ilyesmi nem olcsóság. A paprikások 21 millió forintot fizettek ezért. Követendő példa. Hét hónap alatt elkészültek a ki­— A művelet végén a víz vitelezéssel. Augusztus végé­meggyőződhettünk, hogy a semmilyen fertőző anyagot re befejeződik a próbaüzem. termékek minőségét nem­csak a szegediek vigyázzák, hanem nagyon szigorú a megrendelők — a nyugatné­met és a szovjet partnerek — normája is. Talán még a szennyvízzel, a hulladékkal nem tartalmaz. A hozzá- — Miért kellett mégis erre adott mésztej és a vas- több mint egy évtizedig var­szulfát klorid nem veszélyes nunk? a környezetre. A kérdés válasz nélkül — Milyen kapacitású ez a maradt. Találgathatunk, berendezés? Megelégelték a bírságot, — Óránként 48 köbmétert most tudtak költeni rá, be­is törődnek? A higiéné nem képes feldolgozni. látták, önmagukat is mér­választható el egyiktől sem! —Mit mutatnak a labora- gezik ... Megkérdeztem még, — A paprikások mennyi- tóriumi vizsgálatok? mennyi szennyvíz keletkezik re szennyezik környezetüket? — Az előírt határértékek egy nap alatt a paprikában. Tóth Lászlóné azzal kezdi, alatt maradunk. öt-hatszáz köbméter. Tessék hogy a szennyvízbe elég sok — Mi lesz a képződő mel- levonni az összmennyiségböl! zsír, faggyú és húsdarab ke- lék termékkel? Még mindig elszomorító a rül. Vannak ugyan ürítők, — A szennyvíziszapot kép a városban?! ülepítők, de ezek nem sokat szippantóskocsik elszállítják. B. E. Buszok Ópusztaszerre A menetrend szerinti já­ratokon kívül kisegítő bu­szokat indít ma a Volán Ópusztaszerre, az alkotmány­napi ünnepségre. Sándorfal­várói az első ilyen kocsi 7.30-kor, vissza az utolsó 17 órakor indul, azután az Öpusztaszer—Szeged közti céljáratok megállnak a sán­dorfalvi Mezőgép elnevezé­sű megállóhelyen. Dócról a tanácsházától az első busz 7.30-kor, vissza az utolsó 17 órakor megy. Szegedről, a Marx téri hetes kocsiállás­ról 7 órakor indul az első busz, az utolsó a rendezvény befejeztekor. Pusztaszer köz­pontjából az első kocsit 7.30­kor. vissza az utolsó 18 óra­kor indítják. Baksról legko­rábban 8.30-kor, vissza leg­később 18 órakor lehet ki­segítő buszra szállni. A csen­gelei indulás ideje 7.30, a visszajövetelé 17.30. Kiste­lekről, a Róna vendéglőtől 7.30-tól, vissza utoljára 2 órakor lehet utazni. Szeged és az emlékmű közt 50 forint a kedvezmé­nyes menettérti viteldíj. A tarifa a közbenső megállók­tól számítva fokozatosan csökken. A 4—10 éves gye­rekek íéláron utazhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents