Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

2 1988. augusztus 20., szombat Straub F. Brúnó beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Hölgyeim és Uraim! A magyarság hagyományai szerint augusztus 20-a Szent István király ünnepe. Különösen az a székesfehérváriaknak, akiknek városát István építette királyi székhellyé, ahol bazilikát emeltetett, amely királyok koronázó- és temetkezöhelye lett, törvénynapok és vásárok színhelye. Azaz: az Önök városa a nagy király által lett európai értelemben vett város. Ez a legfőbb indoka annak, hogy az első magyar király halála 950. évfordulójának évében ez a város ad otthont az alkotmány ünnepe központi rendezvényének. Tisztelettel üdvözlöm Székesfehérvár polgárait, az ide érkezett hazai és külföldi vendégeket, nagygyűlésünk résztvevőit a magam, valamint a magyar politikai és állami vezetés nevében is. E helyről köszöntöm mindazon honfitársainkat, akik a világ bármely részében élve magyarul éreznek és viselkednek. Bizonyára Szent István emlékezete is serkentette az Országgyűlést 1949. augusztus 18-án, hogy törvényt alkosson hazánk alkotmányáról. És azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy ez az 1949. évi XX. törvény — a Magyar Népköztársaság Alkotmánya — éppen augusztus 20-an lépett hatályba. Felszabadult népünk így az államalapító és törvényalkotó István király emlékét együtt ünnepelhette új államjságunk törvényi szabályozásával. Kár lenne tagadni, hogy az azóta eltelt négy évtized alatt is időnként más-más hangsúlyt kapott az augusztus 20-i ünnep. Olykor az űj kenyér vagy a munkás-paraszt barátság ünneplése nemcsak Szent István emlékezetét, hanem alkotmányunkét is elhomályosította. Még olyan „elsőistváni" képet is „festettek", amiről egy kíméletlenül központosító, az elvekért a saját népét is irtó uralkodó tekintett vissza ránk. Igaz, a huszadik század magyarja megszokhatta a szentistváni kép színeváltozásait a mindenkori aktuális politika közvetítésében. A király nélküli Magyar Királyság idején NagyMagyarországot megteremtő férfiú vonásai erősödtek fel, hódíthatott a szentistváni állam ideája, hiszen a szétdarabolt ország és a megharmadolt magyarság még a méltánytalan trianoni döntés sokkhatásában élt. Csak a józanabbul gondolkozók figyelmeztettek arra — nem túl sok sikerrel —, hogy Istvánban nem a leigázó, hanem a megbékéltető volt a nagy, az államot szervező és törvényeket alkotó volt a hatalmas, aki a keletről hozott hagyományok talajúba az európaiság magvait ültette el. Kétségtelen, hogy a szentistváni örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való, azaz sokan és sokfélét meríthettek belőle az adott kor érdekeinek megfelelően. De az örökségnek vannak nem manipulálható, állandó értékei. A tizedik század során, a honfoglalást követő egy-két generáció laza törzsszövetségének népei a meghódított népességgel együtt állattenyésztéssel és földműveléssel, valamint némi szükséges kézművességgel életüket a megszokott régi módon próbálták folytatni, amihez hozzátartozott a kalandozások kora, egy katonáskodó réteg időszakos betörése a nyugatra és délre található, már fejlettebb vidékek, települések és kolostorok területére. A fejletteb kultúrák megismerése, valamint a merseburgi és augsburgi kudarcok világossá tették, hogy ez a mugyar nép válságban van, szervezettségben és kultúrában elmaradva olyan pusztulás felé halad, mint amilyen korábban néhány száz éven keresztül a Kárpátok övezte térség több népét kirostálta. és emléküket mára néhány régészeti maradványra redukálta. Hogy ez a tragédia a magyar nép életében nem következett be, az Géza nagyfejedelem és környezete felismerésének köszönhető. A válságból való kiutat úgy találta meg, hogy kezdeményezte a nyugattal való kapcsolatot, és a kereszténység felvételével összekapcsolva, a haladottabb feudális társadalmi forma, az erős központi hatalom kiépítését. Történelmünk szerencsés periódusát jelenti, hogy fia. Szent István négy évtizedes uralkodása folyamán az ország építését, a hatalma alá vont terület állami és egyházi szervezetét, a törvényhozást, a jogbiztonságot, a gazdaságot és a kultúrát olyan szilárd alapokra helyezte, amit évszázadok viharai sem tudtak megsemmisíteni. Csak így sikerült a magyar nemzetnek Bizánc és a német—római császárság között függetlennek Nagyszabású ünnepséggel tisztelgett pénteken az államalapító Szent István király emléke előtt halálának 950. évfordulóján Székesfehérvár, a hajdani koronázóváros és királvi temetkezőhely. A tanácsülést követően a Szabadság téren ünnepi nagygyűlést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt Iványi Pál; a II. János Pál pápa személyes követeként a Szent István-emlékünnepségekre hazánkba érkezett Francesco Colasuonno c. érsek, rendkívüli felhatalmazású apostoli nuncius; Bercnd T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, és 7,akar Polikarp, a cisztercita rend generális apátja. A Himnusz elhangzása és Bujtor István színművész szavalata után Székesfehérvár tanácselnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. maradnia és fejlődni, s ezzel Európa sajátos részévé válnia. önbecsülésünk diktálja, hugy a magyar politikai gondolkodásban kitörölhetetlenül benne legyen 1100 éves európai jelenlétünk, az államalkotó magyarság ezredéves öröksége. Éppen úgy, mint a felszabadulás óta eltelt esztendők vívmányai, a szocializmus építésének eddigi eredményei. Mit mond, mit mondhat nekünk, a ma magyarjának ez az ősi örökség, mindenekelőtt Szent István hagyatéka? Mi az az üzenet, amit meg kell hallanunk egy évezred távolából is? Elsősorban azt, hogy mielőtt egy esetleges válság kibontakozna, körül kell néznünk és megismerni a bennünket körülvevő világot. Másodszor azt, hogy ha meg akarunk maradni, akkor változnunk kell. Az elmúlt negyven évben mi bizony gyakran rövidlátóan gondolkodtunk. Miközben népünk gazdagodott, iparunk és mezőgazdaságunk termelte mindazt, amit évtizedekkel azelőtt megálmodtunk, nem vettük észre, hogy ezalatt a világ hogyan és merre halad, nem vettük észre, hogy 20 évvel ezelőtti reformkezdeményezésünk lefékezése már egy válság lehetőségét takarta, azt a válságot, hogy nem tudunk gondolkodásunkban megújulni. Pedig, ha körülnéztünk volna a világban, ezt észre kellett volna vennünk. Az idei pártértekezlet így is sokakat megrázott, kimondva, hogy sokszor és miben tévedtünk, hogy az állandóságból többet cipeltünk magunkkal a kelleténél, hogy bátortalanok voltunk lépni abban, ami segíthetett volna a haladáshoz való felzárkózásunkban. Szerintem a felismert és felsorolt hibák nem okozói, hanem már következményei egy mélyebben fekvő válságnak, s ez a szocializmus demokráciafogalmának a félreértése. Ez az, amit helyre kell tennünk, ennek helyes értelmezését kell megtanulnunk. Igaz, ma talán egyértelmű, hogy a gazdaságpolitika megváltoztatása áll előtérben, ami a politikai intézményrendszer megváltoztatása nélkül nem valósulhat meg — s ezzel eljutunk oda, hogy ismernünk kell a társadalomban az emberek, rétegek, csoportok saját érdekeiktől befolyásolt véleményét. Magyarul: az egész kérdéskomplexum kulcsa a demokrácia érvényesülése. A hatalom gyakorlásának korszerű módja az a demokrácia, amelynek minőségét a cselekvő állampolgári akarat, a sokrétű érdekkifejeződést összhangba hozó hatalom adja meg. Kétségtelen, hogy nem könnyű demokratának lenni. Kemény feladat a hatalmat demokratikus módon gyakorolni. Az ilyen hatalomgyakorláshoz nélkülözhetetlen érdekfeltáró és érdekegyeztető mechanizmusok is csak akkor működhetnek hibátlanul, ha az állampolgárok hosszabb távra érvényesen alakíthatják, befolyásolhatják, sőt meghatározhatják a döntéseket. Alkotmányunk ünnepén kötelességünk arról is szólni, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás elképzelhetetlen az állam és az állampolgár, illetve az államhatalom és az egyén viszonyának alkotmányos rendezése nélkül. Előbbre jutásunk egyenesen megköveteli, hogy olyan korszerű politikai és jogi garanciarendszert építsünk ki, majd pedig működtessünk, amelyik az államhatalom jogi korlátozása és az állampolgári jogok alkotmányos deklarálása mellett konkrét jogvédelemmel, alkotmánybírósággal is biztosítja honfitársaink véleménynyilvánításának szabadságát éppúgy, mint a jogilag nem tiltott tettek szabadságát. Az ünnep sem feledtetheti velünk, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya fölött is eljárt az idő. Ezért politikai és állami vezetésünk szándéka az alkotmány új megfogalmazása, majd Országgyűlés elé terjesztése. Legyen olyan az alkotmány megfogalmazása, amelyik egyensúlyt teremt az állám és polgára között, hiszen megtanultuk, hogy a túlsúlyos állami beavatkozás nehezíti az alapjogok állampolgári gyakorlását. Halaszthatatlan azonban már most a demokrácia érvényesülésének másik oldala, az állampolgár tevékeny részvétele az ország ügyeinek intézésében. Aki figyelemmel kíséri az eseményeket, tudja, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a nyilvánosság, a sajtószabadság, a lelkiismereti szabadság, a gyülekezés és egyesületalakítás, a környezetvédelem ügye és még sok más kérdésben folyik a vita. az érdekegyeztetés, gyakoroljuk a demokrácia érvényesítését. Ügy érzem, hogy a szentistváni szellemben két vonatkozásban ki kell emelnem a teendőket. Az egyik a hazánkban élő nemzetiségek kérdése. E téren az utóbbi évtizedben is már előreléptünk, de még ennél többre lenne szükség, hogy általánossá váljék a demokrácia alapvető követelménye, hogy minden honfitársunkemberi méltóságát, életlehetőségét egyformán becsüljük. Ma is találkozhatunk azzal, hogy egyes honfitársainkat vagy vendégeinket, látogatóinkat egyesek lenézéssel kezelik, csak azért, mert a bőrük színe más. Akik így vélekednek és cselekszenek, foltot ejtenek nemzetünk becsületén, velük nem lehet a demokrácia felé haladni. A másik, amiről szólnom kell: fennmaradásunk, haladásunk és felzárkózásunk alapvető kérdése, hogy társadalmi, gazdasági területen menynyire tudjuk milliók cselekvökészségét igénybe venni. A bürokratizmus, a túlszabályozás ennek fő akadálya, a gondolkodás szabadsága és ennek ösztönzése a fő támasza és elősegítöje. Szakmunkások és művészek, pedagógusok és tudósok,, mérnökök és orvosok tíz- és százezrei között sokan várják ma a megújulást úgy, hogy saját gondolataikkal a maguk tudása és hite alapján a szükséges változásokhoz hozzájárulhassanak. Ez a gondolat- és cselekvési szabadság lényeges növelésének lehetőségén múlik. Nagy erók feszülnek itt. amelyek felszabadítása nélkül lehetetlen előrelépni. Olyan tanulságok ezek, amelyekért meg kellett és még meg kell szenvednünk, sok — olykor értelmetlennek tűnő — áldozatot hozva. De az is kétségtelen, hogy ezekhez a tanulságokhoz korábbi sikereink nélkül nem juthattunk volna el- & éppen a munkánkat sokáig kísérő eredmények adnak erőt ahhoz az önvizsgálathoz, amely további fejlődésünkhöz elengedhetetlen. A szentistváni mű és szocialista államiságunk évtizedei, egyaránt arra figyelmeztetnek. hogy tetteink következményeivel merjünk szembenézni Azért, hogy a rossz ne ismétlődhessen meg, a jót viszont jobbítani tudjuk. Tisztelt Nagygyűlés! Hazánk és népünk nehéz napokat él meg, és talán még egy nehéz évtized áll előttünk A feladat lényege szinte ugyanaz, ami végigkíséri államiságunk ezeréves történetét: felzárkózni Európához, a világ élvonalához, hogy ne váljon végzetessé lemaradásunk. A világ ma rokonszenvvel kíséri erőfeszítéseinket, és méltányolja azt is, hogy az elmúlt évtizedben hozzájárultunk a nemzetközi légkör enyhüléséhez. Belső gondjaink sem fogták vissza külpolitikai aktivitásunkat, mellyel Kelet és Nyugat gazdaságipolitikai közeledését szolgáltuk. Meggyőződésünk, hogy szót lehet és kell érteni mindenkivel, minden kérdésben, ha őszinte a jobbító szándék. Ezzel a tudattal vállaltuk magunkra — és kötelességünk magunkra vállalni — a környező országokban nemzeti kisebbségként élő három és fél millió magyar ügyét is. igyekezvén elősegíteni emberi és nemzetiségi jogaik érvényesítését. Ez is történelmi küldetése a Magyar Népköztársaságnak. Ez is záloga a már 1100 éve Európának ezen a táján élő magyarság fennmaradásának. Kívánom, hogy feladataink és küldetéseink teljesítéséhez legyen erőnk, kitartásunk — mondotta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke Grósz Károly a Német Demokratikus Köztársaságba látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Erich Honeckernek. a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására szeptember 8—9-én hivatalos, baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban. IraU—lrán A tűzszünet küszöbén 0 New York, Bagdad. Párizs (AP) Az ENSZ csaknem összes megfigyelője már megerkezett az iraki—iráni frontvonalra, ahol ma, szombaton reggel, helyi idő szerint 7kor, közép-európai idő szerint reggel 5-kor lép életbe a fegyvernyugvás. A front-, vonalról pénteken sem jelentettek semmilyen harci tevékenységet. „A dolgok, úgy tűnik, simán mennek" — mondotta az ENSZ-erők egyik tisztje a Reuter tudósítójának. A megfigyelők 95 százaléka már a helyszínen van, s nagyon jó az együttműködés mindkét szemben álló féllel — közölte az ENSZ békefenntartó akcióit összehangoló titkárság. Pénteken, mintegy 100 megfigyelő foglalt állást az iraki határ mentén, ahol a 150 fős ENSZalakulatot V. iM. Patil indiai tábornok vezeti, míg egy ír főtiszt lesz a parancsnok az iráni oldalon. Teheránból is elindultak Dezfulba az ENSZ-megfigyelők. A kéksapkások csaknem fele Bászra környékén kapott feladatot — a háború idején itt voltak a leghevesebb harcok. Az ENSZ-erők főparancsnoka — mint ismeretes — Szlavko Jovics jugoszláv tábornok. Jólértesült körök szerint mindamellett teljes harckészültségben vannak az iraki fegyveres erők, amelyek már megkezdték a tűzszünet „visszaszámlálását". Az INA iraki hírügynökség közölte, hogy szombaton megnyitják a Bászra melletti polgári repülőteret, amelyet a háború idején építettek fel, de sosem tudtak használni. A rendszeres légijáratok vasárnap indulnak majd. Bejelentették azt is, hogy a tűzszünet életbe lépése után rögtön behajózik az Öbölbe egy kereskedelmi hajó. Rádióteles „TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS" Kialakuló új agráripari központot mutat be a bukaresti ¡Előre: Gyergyósalamásról ír, amely szerinte már ma is gazdaságilagtársadalmilag fejlett település. A Hargita megyei faluban az elmúlt években több mint 100 tömbházlakás épült. 'Ezenkívül egészségügyi intézmény, gyógyszertár, több kereskedelmi és szolgáltató egység, iskola, művelődési ház létesült. Jelenleg 4 emeletes tömbházakat emelnek. A szakszervezetek központi hetilapja, a Munkásélet Lovrint mutatja be, amely agráripari központ lesz. A Bánság egyik legismertebb községéhez közigazgatásilag 3 település tartozik: Kísósz (Gottlob), Nagyősz (Tomnatic) és Vizesd (Vizejdia). Lovrinban az első tömbházat még 1974ben építették, azóta a blokkok száma nyolcra nőtt. Az épülő blokkok általában 2 emeletesek lesznek. Modern lakások épülnek Kisószön és Nagyőszön, de Vizesd gyakorlatilag felszámolódik, mert a mai 1200 ház, amely a községet alkotja, javarészben fizikailag elhasználódott, egészségtelenné vált — állapítja meg a Munkásélet. MAGYAR KATONAI REPÜLŐGÉP BALESETE A Magyar 'Néphadsereg egy vadászrepülőgépe pénteken a déli órákban, kiképzési feladat végrehajtása közben. Pápa közelében mezőgazdasági művelés alatt álló lakatlan területre zuhant. A 28 éves Sulyok Pál százados, repülőgépvezetó a ¡katasztrófa során életét vesztette. Az esemény kivizsgálását az illetékes szervek megkezdték. NYUGAT-SZAHARAI BÉKETERV A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság fenntartásokkal ugyan, de elfogadja az ENSZ főtitkárának a nyugat-szaharai rendezésre kidolgozott béketervét — jelentették pénteken hírügynökségek. Marokkó — elvben — szintén nem zárkózik el a terv elől, de mint az ország uralkodója közölte, nem hajlandó kivonni csapatait arról a területről, amelyet a Szaharai Arab Demokratikus Köztársasága maga földjének teKint. PÁRBESZÉD PANMINDZSONBAN Panmindzsonban ismét kattognak a fényképezőgépek. A fotósok 10 diplomata körül forognak, hogy megörökíthessék a 3 éve várt kézfogást. A KNDK és DélKorea parlamenti képviselői 1985 óta nem foghattak kezet, s az előzmények alapján ez a mostani találkozó is bizonytalannak tűnt. Hogy a képviselők mégis elmentek a két országrészt elválasztó demarkációs zónába, az a kölcsönös engedményeknek és a lassan javuló észak—déli viszonynak tudható be. Szöul és Phenjan évtizedekig a süketek párbeszédét folytatta. Egyikük sem engedett merev álláspontjából, irreális követeléseiből. A Deszki Maros Mgtsz nagy mennyiségben kínál megvételre közületek, magunszemelyek és kereskedők részére előzetes bejelentés aiapjan. kedvezményes áron tv-paprikát, vöröshagymát, gyökérzöldségety mákot. Értékesítés: vasárnap kivételével mindennap 13—17 óráig. Ügyintézőnk: Török Gyuláné (termelőszövetkezet telephelyén). Teleion: 71-042. 71-065. Telex: 82-694. i