Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

1988. augusztus 2., kedd 7 Tények, teóriák, tudomány... Diétázzon a marha! A mostani 36%-ról 30 alá kell leszorítani a zsírok arányát a táplálkozásban, javasolja az Amerikai Szív­gyógyászok Szövetsége. A táplálkozástudomány új irányzata szerint azonban nem lehet,' de nem is sza­bad az embereket kedvenc ételeiktől eltiltani. Mit le­het hát tenni? Az ételek alapanyagait kell kevésbé zsírossá átalakítani. Nosza, tervezzük át az ál­latokat! Szelektáljuk őket soványságra. Csirke, liba, kacsa — zörögiön a csont­ja, hogy a bőrös grillcsirl" ne legyen kétszer olyan zsí­ros, mint a bőr nélküli, amire sokan rá se bírnának nézni. Válogassuk ki a ke­vesebb tejzsírt adó tehene­ket, hogy ne keletkezzen annyi vaj és tejszín. (Eset­leg kapjon nagyobb propa­gandát a tejben-vajban für­dés.) Valósítsuk meg a bib­liai fáraó álmát: falja fel a hét sovány tehén a hét kövéret. (Csak meg ne híz­zanak tőlük!) A marhák húsát sová­nyabbá teszi a növekedési­hormonkezelés, ezért mégis­csak barátkozzunk meg ve­le, vagy valamilyen javított formájával, sőt, vezessük be a sertéseknél is. A génsebé­szetet is segítségül lehet hívni a nagyobb hormonter­melés előidézésében. (Az agárgének tanulmányozása különösen üdvös lehet.) Felül kell vizsgálni a ta­karmányozást is, hogy keve­sebb legyen tőle a zsír a hús mellett. Ebben a leg­célravezetőbbnek a nem ta­karmányozás tűnik, ezt azonban hagyjuk meg az embereknek ... (Science) Úttörők a munkás­őrség táboraiban Országszerte 12 ezer vaká­ciózó diák táboroztatását szervezték meg a nyári szün­időre a munkásőrök, a Ma­gyar Üttörők Országos Szö­vetségével együttműködve. A különböző rendezvényeken mintegy tízezer munkásőr foglalkozik a gyermekekkel, szabadsága terhére, szabad idejében. A munkásőrtáborok több­sége, köztük a Somogy me­gyei nagybajomi, a Heves megyei felsőtárkányi, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei harsányi, a Vas megyei só­tonyi, a Baranya megyei kis­vaszari, a Fejér megyei pusz­tavámi és a Veszprém me­gyei szentgáli bázis szép kör­nyezetben fogadja ezen a nyáron is az úttörőket, több turnusban. így látják a magán­vállalkozók I Kagyréde '88 Izzó hangulatú eszmecse­re színhelye volt az elmúlt héten Nagyréde, s ehhez az időjárás és a téma egyaránt hozzájárult. Igazi aratóidő­ben ötszáz hazai magánvál­lalkozó gyűlt össze a Me­gamorv frissen elkészült üzemcsarnokában, hogy da­colva a harmincöt fokos hő­séggel, kora délelőttől az es­tébe nyúlóan eszmét cserél­jen a vállalkozás kérdé­seiről. Az MTESZ és a Me­gamorv tulajdonosa, Morvái Ferenc volt a szervezője — az utóbbi a házigazdája is a tanácskozásnak — amely­nek célját úgy fogalmazták meg, hogy az „Az egyéni munkavégzés, értékének megfelelő, demokratikus el­ismeréséért küzd." A fórumon húsz olyan hozzászólás hangzott el, amely a hazai magánvállal­kozás általános tapasztala­taival foglalkozott, javasla­tokat tartalmazott a vállal­kozók érdekképviselete, a különféle hatóságokkal való viszonya, társadalmi jogál­lása, adózása kérdésében. A javaslattevőkből alakult szerkesztőbizottság a tanács­kozás végére egy hat pont­ból álló ajánlást szövegezett meg, amelyet elküldtek a szakminisztériumokhoz, és több országgyűlési bizottság­hoz is. lük a lángost... Botond módjára betörjük a vállalkozásokat manap­ság akadályozó kapukat, vagy inkább türelmesen ke­ressük a hozzájuk való kul­csokat? — tette fel a kér­dést mindjárt az első fel­szólaló, s ez a szemléletes példázat jószerivel az egész tanácskozást végigkísérte. Botond módszere mellett voksolt mindenekelőtt Mor­vái Ferenc, aki elmondta, hogy a tanácskozás színhe­lyéül szolgáló üzemcsarnok — amelyben 40 ember évi 200 milliós értéket állit elő — hat hónap alatt épült fel, de a mai napig nem si­került megszerezni hozzá az építési engedélyt. Négy hó­napig „fektették" a postánál Morvái telexvonal-kérelmét, ezért kénytelen volt másfél millió forintért közvetlen műholdas kapcsolatot kiépí­teni, hogy létrejöhessen a számára létfontosságú kom­munikációs összeköttetés. A nagyrédei vállalkozónak ugyanis kínai, malayziai és egyesült államokbeli keres­kedelmi partnerei is van­nak. Sok ehhez hasonló tartal­mú hozzászólás erősítette meg azt a véleményt, hogy a magánvállalkozások tár­sadalmi környezete ma még korántsem olyan pozitív, mint amilyen a hivatalos megnyilatkozások, állásfog­lalások alapján elvárható lenne. Vannak ennek ter­mészetesen jogi, intézményi okai is, ezért várnak kü­lönösen sokat a magánvál­lalkozók a társasági tör­vénytől. Sürgetve, hogy a jövőben: „kizárólag tör­vények rögzítsék a gazdál­kodók egyenlő és igazságos működési esélyeit." Vannak persze olyan aka­dályok, amelyeket egyedül a megváltozó jogszabályok nem tudnak elhárítani. Ezek közé tartozik a magánvállal­kozással, és általában a gaz­dagodással kapcsolatos köz­felfogás. A közvélemény am­bivalenciája — „szeretjük a lángost, de nem szeretjük a lángossütőt" — főleg abból, a több évtizeden át ható po­litikai. ideológiai feltevésből táplálkozik, hogy az egyen­lőségeszményt és az áru- és pénzviszonyokat lehetséges egyidejűleg érvényesíteni. Napjainkban különösen élesen vetődnek fel ezek a kérdések, hiszen Grósz Károly amerikai útja során épp a napokban jelentette ki: „Arra számítunk, hogy az elkövetkező években a gazdasági fejlődés finanszí­rozásában a hazai és a kül­földi magántőke részesedése eléri a 25 százalékot." Mi ösztönzi a rablógazdálkodást? Érthető módon a magánvál­lalkozást körülvevő közgaz­dasági környezetről esett a legtöbb szó, a nagyrédei fó­rumon. A szabályozás szá­mukra legfontosabb elemé­ről, az adórendszerről szólva a házigazda Morvái Ferenc ügy fogalmazott: „minden vállalkozónak garanciákat kell kapnia arról, hogy a ma elültetett almaíájának tíz év múlva várható termé­séből mennyi illeti őt, és mennyi az államot." Az adó­zás kiszámíthatóságát más összefüggésben, is kulcskér­désnek minősítették a részt­vevők, nevezetesen az oly­annyira kívánatos innováció, a hosszú távú műszaki-fej­lesztési szemlélet, és a kor­szerű technológiák megho­nosítása kapcsán. Amíg a szabályozás, az adórendszer évente akár HÁZASSÁG Badényi János és Andula Gyöngyi, Héti Gábor és Simon Andrea. Némoth Ferenc és Sán­ta Katalin, Hantwig János és Utschalott Marianna, Gömöri István és ördög Zsuzsanna. Pernyész Zoltán és Harkai Ve­ronika, Hápoltt István András és Keresztes Csilla Tünde. Ko­vács Sándor és Ileke Éva Sarol­ta. Hlka László és Nagy Kata­lin Marianna. Slgmond FVronc és Erös Andrea. Tólh-Gulyás Zoltán János és Balogh Tünde, Lovász Attila és Pióker Ildikó, Deíacqz Fnancis Flreddy és Var­ga Maria. Kovács Tibor <Ss Pe­remezi Mária, Tóth Imre és Né­meth Andrea házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS Snanika Csabának éti Csórtl Ág­nesnek Csaba. Kisguczi József­nek és Papp Zsuzsannának Dá­vid. Székely Józsefnek és Veres Ilona Kláráinak 7-sófla Ilona, Bus Lászlónak és Nyári Honá­nak Maria Mónika. Török Sán­dornak és Tóth-Kása Ibolyának Sándor. Ábrahám Mihálynak és Maslr Teréziának Roland. Bá­lint Sándornak és Kovács Ju­ditnak Norbert. Lmgyel László Tibornak és Nagy Ágnesnek Fanni, Schuscter Milkjós László­nak éa Tárnok Gabriellának Boglárka Szandra. Bánfl Pál Attilának és Nagv Rozáliának Péter Zsolt, Györki Lászlónak és Bartók Judit Annának Eme­se Anna, Tasi Ferencnek és Pi­ri Júliának Richárd. Búza Ti­bornak és Fazekas Ibolyának Bettina. Szabó Lajosnak és Laj­kó Ama Mártánalr Dánad. dr Családi események Emódl Attilának és dr. Tihanyi Katalinnak Gábor, Pleskó la­Jos Balázsnak és Raszük Má­riának Lilla. Varga Gyöngynek és Balogh Piroskának Adrienn. •Bácskai Zsoltnak és Kárpáti Katalinnak Fruzsina, Ambrus Pálnak és Dávid Anikónak Ti­bor, Magyar Ferencnek és Né­meth Editnek- Gábor Ferenc, Miskolczi Gyulának és Mucsi Ida Eszternek Gyula. Miiskoüozi Gyulának és Mucsi Ida Eszter­nek Zsuzsa, Bondo Lajosnak és Tóth Ilonának Tünde, Urbán Miklósnak és Szabó Emmának Csaba Miklós, Mellár Pálnak és Balog Cecília Ilonának Judit, Sáfár Vincének és Turcsi Eri­káinak Gabriella. Palotás Endré­nek és Szigeti Mariann-nalc Endre. Csikós Józsefnek és Sza­Jal-Motényl Máriának Lívia, Szabó-Czibolya Istvánnak és Rácz Magdolnának Gábor, Buk­nicz Jánosnak és Tischner And­reának János. Tóth Lászlónak éis Lengyel Ildikónak Dorottya, Lódcrer Lászlónak és Hegyi Gyöngyinek Dániel, Deák Tibor Dezsőnek és Kimálv Katalinnak Szandra. Král Gyufának és Bács Rozáliának Gyula. Pintér Józsefnek és Marton Kornéliá­nak Olivér József, Szabó Mi­hálynak és Váradi Editnek Mi­hály nevü gyermeke született. HALÁLOZÁS Bartók Sándor. Juhász József, Osdszár-Putyi Illés. Boczka Ká­roly, Jeszenszky Sándor, Haifai Istvánné Polgár Rozália, Korda István, Pintér István Tibor, Nagy Gyöngyné Rózsa Etelka, Diós Antal. Hódi György, Belez­nai Jánosné Dzure.k Erzsébet, Tóth Józsefné Sztoiárcsik Mar­git Irén, Rózsa István Mátyás. Kreif Ilona. Kottái Béla. Bara­nyai Mihályné Csernus Erna, Kiss Antalné Hegedűs Anna, Deák-Bárdos Menyhért István. Siprikó Gyuláné Gombai Mária, Kiss Jánosné Kiss Erzsébet, Polyvás Dánielné Szűke Kaita­lin, Keleti Frigyes Gyula, László Andrásné Gázsér Anna, Dékány István. Volford Lajos, Kószó János. Székely Mátyás, Lajkó Jánosné Bakos Margit, Dörmó Istvánné Elek Rozália. Tomasovszíki Dezsöné Boda Er­zisébeit, Donronics Sándor, Ko­mócsin Antal. Lőrimcz Istvánné Dudás Rozália, Bitó Józsefné Kecskeméti Veronika, Korsós Adámné Nagy Erzsébet, Telkes Imre Józsefné Gál Ilona, Bödű Józsefné Makra Rozália, Nagy Erika, Moilnár Mihájyné Kovács Irén. Kiszi Ferenc. Balogh Já­nosné Almádi Julianna. Vincze Józsefné Csikó« Julianna. FaT­kas Miklós Laiosné Hódi Rozá­lia, Csótá Miklósné Varga Má­ria. Daka Pé.lar Pál, Rádóczi András János. Orosz Sándorné Hegyi Ágnes Erzsébet meghal­tak. többször is — nem ritkán visszamenőleges hatállyal — módosul, aligha várható el, hogy a vállalkozók hosszú távra gondolkodjanak. A ki­számithatatlan gazdasági környezet a rövid távú, spe­kulációs mentalitás, a gyors meggazdagodás, a rablógaz­dálkodás, és a tőkeberuházá­sok minimalizálása irányába hat. Sok hozzászóló bírálta az exportált áruk utáni deviza­visszaigénylési rendszert, amely olyan kevés konverti­bilis valutát hagy a terme­lőnél, hogy abból érdemi műszaki fejlesztésre, a kor­szerű technika behozatalára nem futja. Mindezeket a problémákat az ajánlás így foglalja össze: „az adórendszer serkentse a műszaki fejlődést, új mun­kahelyek teremtését, tegye lehetővé a beruházások, a szakmai önképzés, és a vál­lalkozók létfenntartási ki­adásainak költségként való elszámolását." Nagyobb önállóság - nagyobb kockázat A nagyrédei fórumon a vállalkozók érdekvédelmével kapcsolatos kérdések is jócs­kán felkorbácsolták a kedé­lyeket. Többen szóvá tették: mindmáig tisztázatlan, hogy a magánvállalkozásban mi­ként alakul a szakszervezet szerepe, jogállása. Egyálta­lán melyik szakszervezetbe lépjenek be? Tartozhatnak egy szakszervezetbe a vállal­kozó-tulajdonosok és alkal­mazottaik? A hozzászólók szerint a vállalkozók fontos, közös ér­deke, hogy a mainál sokkal több hazai és külföldi szak­mai, üzleti információ álljon a rendelkezésükre. Többen elmondták, hogy informáci­ók hiányában ugyanazzal a műszaki problémával párhu­zamosan sokan foglalkoznak még ebben a kis országban is, nem beszélve a világpi­acról, ezért kezdeményezték egy külpiaci és hazai infor­mációkat tartalmazó szak­mai lap megindítását. Persze az érdekek, és azok képviselete korántsem konf­liktusmentes folyamat, hi­szen a vállalkozók végered­ményben konkurensei egy­másnak és a többi gazdálko­dónak is. Sokan kifogásol­ták például, hogy nincs le­hetőségük előzetesen tájéko­zódni arról, milyen árukat importál a külkereskedelem, holott szerintünk a behozott termékek jelentős részét a hazai vállalkozók is elő tud­nák állítani. Erre többen joggal reagáltak úgy, hogy az importverseny korlátozá­sa, az autarchia nem érdeke magyar gazdaságnak, ez éppen az olyannyira szüksé­ges technológiai megújulás útjába állna, és ezt csak a kényszerűség, a devizahiány indokolhatja. A már korábban megala­kult Vállalkozók Országos Szövetsége jelenlévő képvi­selője a piaci versennyel kapcsolatban tette szóvá: a piac szelektál, és „igazság­talan" döntéseket is hoz. Ha a vállalkozók a nagyobb ön­állóságot követelik, akkor a növekvő kockázatot is tudo­másul kell venni. Ezek a dilemmák szorosan kapcsolódnak az üzleti élet tisztaságához, amelynek vé­delmében többen is szót kér­tek. Az elfogadott ajánlás külön pontban is foglalkozik ezzel a kérdéssel: „a fórum résztvevői szorgalmazzák az elterjedt korrupció felszá­molását, pártolják az üzleti tisztességet, a gazdasági eti­kai kódex megalkotását." Puntai Éva BT" Mi? Hol? Mikor? 1988. AUGUSZTUS 2„ KEDD — NÉVNAP; LEHEL A Nap kel 5 óra 23 perckor, és nyugszik 20 óra 18 perckor. A Hold kel 22 óra 1« perckor, és nyugszik 10 óra 53 perckor. VIZA LI.AS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 84 cm (áradó). 24,5 Celsius-fok NYOLCVAN ÉVE született Kardos Tibor (1908— 1973) Kossutb-dljas irodalomtör­ténész, műfordító és filológus, egyetemi tainár, akadémikus. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­Utón fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Nagy zűr Kls-KInában (színes, amerikai kaland fii m. IV. helyár!). Fáklya: fél 3, háromnegyed 5 és 7 órakor: Nagy zűr Kis-Kí­nában (szfnes amerikai kaland­film. IV. helyár!). Szabadság: 3, negyed 6 és fél 8 órakor: A menyasszony gyö­nyörű volt (színes magyar­olasz film). Kertmozi: adásszünet Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Bs a hajó megy (szifios olasz film.) Kiskörőssy halászcsárda (vi­deomozi) délutón 4 és este 8 órakor: A négy lovas (szfnes hongkongi film). Kiskörössy halászcsárda, kert, este 10 ónakor: Schlmansky felügyelő (színes, m. b. NSZK krimi. III. helyár!). Éva presszó: este fél 9 óra­kor: Halálos erő (színes, ame­rikai film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak ürgös esetbon I BALESETI, SEBESZET! ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. Sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4 ), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­ház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti se­bészeti osztályán, az egyéb se­bészeti gyermekbetegeket a se­bészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a "elnőttlakosság részére: Szeged Hunyadi János sgt. i. sz. slatt Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti kórzetl gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZÉT! ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Üjszegedi Gyer­mekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reg­gel I óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 1 óráig: Sze­ged. Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: ll-ooo. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 84-773 Hétfőn és csütörtökön délutón 3 órától « óráig hívható. Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-toma nyugdijasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 10.20: A magatartás­kutatás története — angol ismeretterjesztő filmsorozat — 1. — (ism.) 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 17.30: Híreik 17.35: Három nap tv-műsora 17.40: Kalendárium — 1988 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgerason csodálatos utazása a vadludakkal — NSZK rajzfilmsorozat 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Eltűnt otthonról — angol tv-filmsorozat — 5. 20.55: stúdió '88 21.40: Kikapaszkodás — dok.-film 22.10: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Stiri — hírek román nyelven 18.09: A zenélő golyóbisok - (ism.) 18.25: A rövidfii mstúdlók műhelyéből 19.20: Az állatok és mi (Ism.) 20.05: Zivá ratolesit — Élő ág 21.05: Híradó 2. 21.25: Gárdonyi Géza: Ida regénye — tv-film — (ism.) 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 17.40: Híradó 18.00: Körzeti híradó 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Göste Berilng történetei — svéd filmsorozat 21.10: Stúdióbeszélgetés 22.10: Hiradó 22.30: Hírek 22.30: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.30: Hiradó 20.00: Komoly zene 20.50: Vidám kedd 21.35: Ifjúsági műsor 22.20: Művelődési imüsor ÜJVIDEK 17.40: Híradó 18.00: Bemutató 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Filmsorozat 21.00: Híradó 21.15: Harmadik emelet — csehszlovák filmsorozat Rádió 8.20: 9.00: 11.00: 11.31: 13.00: 14.10: 14.30: 15.00: 15.20: 15.40: 16.05: 17.00: 17.30: 17.45: 19.15: 20.18: 20.30: 21.00: 22.00: 22.30: 23.00: 23.40: KOSSUTH Hogy tetszik lenni? Napközben Irodalmi világjárás András, meg a kutyája — Gárdonyi Géza novellája Klasszikusok délidőben Magyarán szólva Örökzöld dzsessz­melódliik Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót Zeneiskolásoknak Bioritmus Szívesen hallgattuk Grastyán Endrére emlékezünk Beszélni nehéz A Szabó család Végzetes tojások — Mihail Bulgakov kisregénye Filmzene Lakáshelyzetek örökzöld dallamok Hírvilág miiköTkénünk 37 darabban Évszázadok mesterművei Régi fűvósmuzslka 8.05: 9.05: 11.10: 12.10: 13.05: 14.00: 13.15: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.25: 21.05: 21.35: 22.00: 23.10: 9.08: 10.23: 11.09: 11.40: 13.05: 14.00: 14.30: 16.05: 15.40: 18.30: 19.05: 19.35: 20.31: 2L.10: 22.45: 23.00: PETŐFI Napraforgó Népdalkörök pódiuma Térkép és útravaló Nótamuzsika A Nyitnikók postája Sugár András-portré Csúcsforgalom Kamasz-panasz Talpalávaló Csak fiataloknak 1 Kérted — hallgathatod 1 : Népdalfeldolgozások Egv hírhedett kalandor a XVII. századból — Jókai Mór regénye : Zenés játékokból : Zs'ndelvezlk a kaszárnya tetejét... — dok.-játék — 3. : Rock panoráma BARTÖK Hangverseny Századunk zenéjéből Orosz operákból Hangverseny Rockzene CD-n Sziklay Erika énekel Zenei tükör Brahms: III. szimfónia Bize: Carmen Na maternjem jaziku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora In der Mutterspnache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora ÜJ kamarazenei felvételeink bói A hét zeneműve Európa Cantet — Pécs. 1988 Kb. Szimfonikus táncok Európa Cantart — Pécs, 1988.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents