Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

1988. augusztus 2., kedd 3 Gépek közös gyártása Mezőgazdasági és élelmi- úgynevezett bakhátbontó szer-ipari gépiek behozatalé- berendezés magyarországi ról állapodott meg a Tszker összeszereléséről van szó, Agrárszövetkezetek Keres- amely alkalmas a nagyüzekedő Háza az NSZK-beli mi gyümölcs- és szőlöültetRepco gépkereskedelmi vál- vények sorainak ápolására, lalattal. Ennek alapján még A gép azt a kiemelkedő földaz idén 2 millió márkáért sávot távolítja el a fák vonaszáltít az NSZK-beli cég látói, sorából, amely a sorMagyarországra gépeket, be- közök művelésekor kerül oda rendezéseket, amelyekért a viszonylag nagy mennyiségmagyar fél a termelőszövet- ^n. A gép a földsávval kezetek termékeivel — friss együtt a gyomokat is kiirtja, zöldséggel gyümölccsel és anélkül, hogy a fatörzseket takarmánynövények vető- .károsítana, megsertené. magjával fizet Az ui berendezésből, amely Az üzletet az Unicbank a hasonló rendeltetésű franRt. közreműködésével hoz- cia geP korszerűsített váltották létre. Már a közeli he- mar elkészült az első tekben hazánkba érkezik a Példány a Szabadszentkirályi csemege- és hibrid kukori- Fémipari Kisszövetkezetben, ca betakarítására egyaránt aho,1 32 előzetf Piacfelmérés „,, ,„ . . „ . .. . eredmenyekent nemsokara alkalmas francia gyártású hozzálát^ak egy 200 darabos ot csotoro-foszto kombájn. széria iegyárt|syához. A koo. Ezeket a Tszker olyan tag- perációs gyártáshoz a gép gazdasagai vásárolják meg, vázszerkezetét és futóművét amelyek a nadudvan KITE készíu a kissZövetkezet, míg es a babolnai IKR termele- a talajegyengető szerkezetet si rendszerekben exportra a külföldi gyártópartner fzant értékes kukoncafajtá- széUítja. A gépújdonságért cserébe az NSZK-beli kereskat termelik. A Repcóval és az ugyancsak NSZK-beli Clemens céggel talajművelő gépek közös gyártásáról szintén megállapodást kötött a terkedelmi cég négy-ötféle kisés nagyüzemi szőlőfeldolgozó gépet, például darálót, prést vásárol, és ezeket a nagy hagyományokkal rendelkező melőszövetkezetek kereske- francia szőlőtermelő vidékedeimi szervezete. Olyan, ken értékesíti. (MTI) Sertéshúsexport Hongkongba Az év első felében a magyar húsokkal és húskészítményekkel a tőkés piacon nem voltak értékesítési gondok. Az elmúlt év azonos időszakához képest több árut adtunk el, és sikerült új piacokat is megszerezni. Mindenekelőtt a magyar sertéshús értékesítésében sikerült előbbre lépni; a hasított formában exportált áruból hozzávetőleg egyharmadával több kelt el, a darabolt, előkészített termékekből pedig ötödével értékesítettek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A külpiacon a magyar húsipari termékek iránt mutatkozó élénkülő kereslet összefüggésben van azzal is, hogy erőteljes piackutatással sikerült javítani a piacra jutás lehetőségeit egyes európai térségekben, és a Távol-Keleten is. Figyelemreméltóan nőtt a forgalom például Svédországgal, ahová a korábbinál két-háromszor több árut szállítottak a magyar feldolgozóüzemekből. Több ezer tonna sertéshúst sikerült eladni Hongkongban. Porban és piszokban Cserepes sori vásártér Csaknem egy hete új helyén, a Cserepes soron üzemel a volt Szent István téri bolhapiac. A kirakodóvásárnak azért keresett új helyet a városi tanács, mert a téren tarthatatlan állapotok alakultak ki: a lengyel árusok a földön értékesítették portékáikat, a téren sütöttek-íőztek, kempingeztek, a környék lakóinál szállást kéregettek — mondta a tanács kereskedelmi és termelési osztályának vezetője, Csonka Miklós. A minap mi is megtekin- ban gyűjtik a mosnivaló rutettük a Cserepes sori pia- hát, ami azért kellemetlen, cot, s úgy találtuk, hogy a mert eredetileg eladni vitték környéken parkolni kevés ki a piacra az árut, nem híján lehetetlen, mert az pedig, hogy hazavigyék kiautók mindent elözönlötték, mosni. Asztalt nem kapnak Árnyékos helyet pedig pláne az árusok — mondták, —, lehetetlen találni, ezért az- pedig ugyanannyi helypénzt tán az autókban fölforr a fizetnek, mint a Szent Isthútővíz. Ha egy piacozó este váp téren; s a helyeket sem el akarja hagyni a helyszínt, osztották szét köztük. Mina következőket tapasztalhat- dennapos a veszekedés, a ja: a többi piacozó kocsija perpatvar. Ennivaló nincs, az övét teljesen közrefogta, mert a pecsenyesütők a tés amíg azok el nem indul- ren maradtak — vevők nélnak, az ő kocsija is ottma- kül —, víz jóformán alig Szent István tér van rad. Ha ez az eset nem áll van, csatornázás sincs. A tartva. Nem kell — Akkora nyomás nehezedett ránk a Szent István tér környéki lakosság részéről, hogy kénytelenek voltunk idő előtt elköltöztetni a piacot. Nem számítottunk ekkora forgalomra; úgy gondoltuk, hogy „üzemelés" közben is folytathatjuk a terület kiépítését. A csatornázást a túlzsúfoltság ellenére várhatóan napok alatt befejezzük, s elkezdődhet a burkolás is. Ügynevezett mart aszfalttal, a város egyéb területeiről, az útfölbontások alkalmával fölszedett aszfalttal borítjuk majd a területet. — Az árusok panaszkodnak: elvesztették vevőkörüket, forgalmuk visszaesett. — A kisiparosoknak, kiskereskedőknek továbbra is a fönnnekik fönn, nyolc embernek kell mellékhelyiség használati föltétlenül a bolhapiaccal a kocsit megtolni, mert a módja* a következő: befog- tartaniuk... Ha visszakölvezető félméteres gödörbe juk az orrunkat, és széles töznek a térre, a pecsenyevolt kénytelen beleállni ívben elkerüljük. Mindenütt sütőkkel, büfésekkel együtt összes kerekével. A körül- szemét. Az egyik sátornak, bizonyára megtalálják száményt bonyolítja, hogy nem amelyben jártam, közvetlen mításukat. Hiszen csak azok összefüggő gödörről van szó, szomszédja nem egy másik a vásárlók hiányoznak majd hanem ezzel ellentétben sátor, hanem a konténer. A onnan, akiket elsősorban a mind a négy kerékre egy- honi sátrasok sorsa még is- bolhapiac érdekelt. Amelyegy gödör jut. Megjegyzendő tenes, a lengyelek a porba nek végleges helye egyébegyébként, hogy a piactérre rakodnak, zsákra, fóliára, ként a volt Kinizpi-pálya behajtók rendesen kétszer színes törülközóre. „Szinte lesz. Ahol most vannak az kapnak defektet: egyszer ér- India" — mondta az egyik árusok — az csak autóparkezéskor, egyszer pedig in- árus, mire a másik: — Az koló. duláskor. A területet jó állatot nem terelik ide. Farkas Csaba arasznyi mélységű por borit- * ja, valamint öklömnyi mé- — Miért kell az emberekretú kózúzalékok fedik. Az nek porban, piszokban áruárusok azt mondják, a kö- sítaniuk? — kérdeztem vek bokaficamot okoznak, és Csonka Miklóst, csonttörést is lehet tólük — Nem kell — válaszolta. kapni, nem beszélve arról, hogy a legjobb cipők sem bírják a terepet, a por pedig belemegy az eladni való pulóverekbe, amelyek 6zine ennek következtében megváltozik. A fehér .pulóverból ilyenkor szürke lesz, a feketéből szintén. Az árusok hovatovább külön zacskók— A bolhapiac ugyanis hatóságilag megtúrt intézmény; senki nem köteles itt árulni. Mivel azonban a város lakosságának szüksége van rá, s árukészlete hiánypótló — minél előbb igyekszünk elfogadhatóbb körülményéket kialakítani. — Alem volt elhamarkodott a piacköltöztetés? TESZT-nyertesek A Szegedi Ipari Vásár idején a Természetesen. Egészségesen Szabadidős Testedző (TESZT) klub szakemberei vérnyomás- és pulzusmérést, valamint egyéb vizsgálatokat végeztek. A kezdeményezés rendkívül nagy érdeklődést keltett a közönség körében. A szervezők az ellenőrzésre jelentkezők között sorsjegyet osztottak ki. Közülük az öt szerencsés október 6. és 9. között bécsi utazáson vehet részt. Fortuna a következőknek kedvezett: Felhő József (Szeged. Odesszai krt. 22/A). Rajmond Kálmán (Szeged. Csongrádi sgt. 69/B). Szabó lmréné (Szeged, Zólyom u. 1). Dobó Katalin (Kisíkundorozsma. Kettőshatári u. 5.). Fekete Ildikó (Budapest. XIX. kerület. Toldi u. 13.) Együtt a konfliktusokkal M' a már tudjuk, naivitás volt azt hinni, hogy a szocializmus megszünteti az érdekkonfliktusokat, s a köz javát, mint vízmértéket alapul véve, minden vita gyorsan, hatalmi szóval rendezhető. Nem jön létre automatikusan, fájdalommentesen megegyezés például a Az emberi civilizáció fejlődésének természetes velejárója, hogy minden jelentós társadalmi réteg és csoport sajátos érdekeinek kifejezésére és érvényesítésére törekszik, arra, hogy egyesületbe szerveződjék. A munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, a nőknek, a paksi atomerőmű és Baranya megye nagycsaládosoknak, a horgászoknak, a (öfalu) vitájában az atomhulladék-temető építéséről. A vízmérték használhatatlan a bős—nagymarosi vízlépcső építését szorgalmazók ésl ellenzők huzavonájában sem. Vagy egy másik példa: a kiskőrösi szőlősgazdák az utcára vonultak az eladatlan borkészletek miatt. A társadalomban meglevő, különféle nudistáknak, a bélyeg- és érmegyűjtőknek. az állatbarátoknak, a környezetvédőknek, az újítóknak-feltalálóknak, a kisvállalkozóknak vannak sajátos érdekei, de nem mindig vannak hatásos érdekkifejező és -érvényesítő szervezetei. A korábban létrejött intézmények jobbára jelenleg is a centralizált irányítás érdekek felszínre hozása, ütköztetése, ke- módszereihez, a központi irányítás igézelhetővé tétele idő- és türelemigényes, különcben akkor, ha nincs kellő tapasztalat és kiforrott mechanizmus. A demokratikus hagyományok, a kellő vitaés politikai kultúra hiánya is nehezíti a közmegegyezést: nagy a hajlam a demagógiára egyfelől, és a népgazdasági érdekek kinyilatkoztatására másfelől. Sokféle érdek él egymás mellett társa- szervezetek, dalmunkban, egy részük szinte észrevét- közt az len, más részük harsány, messze nem nyeihez igazodnak. A meglevő szervezetek összegyűjtik és továbbítják az igényeket, de ritkábban rangsorolják, szelektálják, szintetizálják' azokat. Valamennyi szervezet fejleszti például államigazgatási, kormányzati kapcsolatait, ám az egymás közti közeledés, informálás és érdekintegrálás még fejletlen. Pedig a különböző egyesületeit sokszor egymás államigazgatási apparátusnál megnyugtatóbban tisztázhatnák egymást azonosak a kifejeződés, az érvényesülés érintő-keresztező ügyeiket. esélyei. A különböző csoportérdekek és érdekcsoportok viszont akkor is léteznek és hatnak, ha nem kapnak legális megnyilvánulási lehetőséget és mozgásformákat. Jobb, ha ezek nyílt vitában megütköznek, mintha rejtve maradnak. Nem szabad tehát félni a konfliktusok felszínre jutásától Így ugyanis kezelhetővé válnak, míg elfojtva halmozódnak és robbanásszerűen törnek elő. Nem tagadható azonban az sem, hogy az utóbbi két-három évtizedben kialakult a különböző szintű társadalmi-gazdasági vezetők sajátos alkumechanizmusa, ám ez nem kapott nyilvánosságot. A lehetőségek, a feladatok széles körű, átfogó mérlegelése, az elvszerú döntés helyett a legbefolyásosabb intézmény, vállalat, csoport érdeke érvényesült. Az ilyen informális alkumechanizmusok közvetítésével kerülhetett sor az erősen vitatható vállalat-összevonásokra, az iparági rekonstrukciókra, a sorozatos szanálásokra, a vég nélküli szabályozási engedményekre, vagy a reformfolyamat megállítására. A vaskohásaat, a szénbányászat nagy veszteségeinek felszámolása most azért okoz óriási gondot, mert még a legutóbbi években is számolatlanul kapták az állami pénzeket beruházásra, ártámogatásra a központi irányításba beépült lobby közreműködésével. A változó társadalmi-politikai környezet további új eleme, hogy a paternalista állami gondoskodás, ez egyes nagy szervezetek és a kiemelt tevékenységi körök feletti atyáskodás lassan kezd kihalni. Am nem annyira az irányítási rendszer, a hatalomgyakorlás tudatos átalakítása miatt következett ez be, hanem sokkai inkább azért, mert a „jótékonykodás" egyszerűen lehetetlenné vált a gazdasági erőforrások elapadása miatt. A szocialista eszményeket, a távlati célokat összegező, kifejező elméleti tételekből nem vezethetők le a gyakorlati lépések, a konkrét döntések, mint ahogyan azt a centralizált irányítási modell működtetésénél korábban féltételezték. Az is nyilvánvaló: az ektív, felelősen politizáló szágós pártértekezlet döntései nyomán állampolgár nem szorítkozhat a közpon- elkezdődött a személyi konzekvenciák letilag meghatározott feladatok végrehajtó- vonása — az országos központok élén. sána. hanem magának is a tennivalók Ennek következetes végigvitele, az új. kezdeményezőjévé, ihletójévé kell válnia, demokratikus politikai intézményrendszer Vagvis a különböző intézmények, a párt, kiépítése — tehát a tennivalók java — az állam, a társadalmi szervek, a politi- azonban még megoldásra vár. ka és a lakosság viszonya, munkamegosztása megújításra vár. Kovács József Az érdekegyeztetés egyik legfőbb akadálya a bürokratizmus, az a tény, hogy a vezetők és a testületek nem függnek a tagságtól, így gyakran az állásfoglalásaik sem azonosak a tagság igényeivel, s ezért nem élvezhetik annak bizalmát, támogatását. Döntéseikben egyébként is túlteng a taktikázás, az egzisztenciális megfontolás, jobbára a hatalmi centrumok elvárásaihoz igazodnak. E központok fogadóképessége pedig saját belátásuktól függ mindaddig, amíg a hatalom megosztására és korlátozására nem kötelezi őket törvényi szabályozás. Az állampolgárok széles köre a társadalmi berendezkedést akkor ismeri el igazságosnak, ha megfelelően kifejezheti érdekeit, ha aktív részese lehet a döntéselőkészítésnek. A társadalmi kontrolitól mentes hivatalok viszont többnyire okvetetlenkedőt, riválist látnak az érdekeltek szervezett fellépésében, s igyekeznek politikai, jogi eszközökkel meggátolni hatalmuk korlátozását. A szakmai ismeretek, a felkészültség hiányára, esetenként politikai veszélyekre hivatkozva, megnehezítik, akadályozzák az egyesületek alapítását. rkölcsi értékrendünk elbizonytalanodása is részben az irányítás, a végrehajtás merev elhatárolásából, a különböző szintek bürokratikus hierarchizálásából. a kölcsönhatások és viszszacsatolások hiányából következik. Az atomizáltság, a túlhajtott, nyers anyagi érdek, a máról holnapra élés, a háttérbe szorított köztulajdonosi jog, ez alacsony tőkehatékonyság jelzi, hogy az ösztönös jelenségek, a kerülőutak legalábbis megnehezítik a valós érdekek — így a hoszszú távú, a közösségi ihletésű és más értékközpontú hajtóerők — felszínre kerülését, érvényesülését. Senki nem hiheti, hogy a felismerést követően, rendeleti úton, azonnal átalakítható a politikai mechanizmus. Szerencsére, nem is nulláról indulunk Egyebek közt ezt jelzi az Országgyűlés, a kormányzati munka korszerűsítése. Az orE Egészségmegőrzési központ? Ismét a Zápor-lóról A közelmúltban írtunk a Zápor-tó környékéről. Nevezetesen arról, hogy Tarján városrész egyetlen nagyobb területű zöldövezete nem olyan, mint amilyennek valamikor a hetvenes évek elején a tervezők megálmodták. Nyoma sincs az egykori tervekben szereplő, sportpályákkal, szökőkutakkal, dús lombú fákkal, fűvel és virággal díszitett, tiszta tóval ékesített enyhet adó ligetnek. Egy ideig jutott pénz is, volt társadalmi munka is Tarján városrész e jobb sorsra érdemes zöldövezetére. Az utóbbi időben se társadalmi munka, se tanácsi támogatás. Pontosabban, az előbbi hiánya miatt nem pályázható a lakóterületi alap. Nos, ennyit emlékeztetőül a Zápor-tóról írott közelmúltbéli tájékoztatónkból. Nem a cikk hatására, hanem ettől függetlenül, és a megjelenésnél előbb támadt az a gondolata a szegedi TESZT Klub vezetőinek, hogy a Zápor-tó környékét ideális lenne egészségmegőrző központtá alakítani. Az egyelőre még csak a fejekben érlelődő tervekről tájékoztatott bennünket Horváth András, a klub vezetője, a szakszervezet szegedi bizottságának titkára. Az egészségmegőrzési nemzeti program megvalósítása, az egészséges életmód — mint tudjuk — korántsem csak az egyes ember akaratától függ. A helyes életvitel a választás lehetőségén múlik. Választani pedig csak úgy tudunk, ha van mi között. Az otthoni tespedés és a rendszeres mozgás, aktív sportolás alternatívái közül akkor voksolhatunk a jóra, az egészségesre, ha a körülmények — rondábban mondva: a tárgyi feltételek — mindkét változathoz rendelkezésünkre állanak. A Zápor-tónál kialakításra váró egészségmegőraési központ legalább Szeged polgárai töredékének megadná a választás lehetőségét Alkalmas ez a terület arra, hogy kerékpár-, futó-, tenisz-, futballpályák alakíttassanak ki itt A tóval is lehetne valami egészségre hasznosat kezdeni. Tán akadna a közvetlen környéken egy zárt, tágas helyiség az orvosi vizsgálatokhoz, a TESZT Klub szervezte komputeres fittségméréshez. No. de honnan az álmok valóra váltásához a pénz? Horváth András szerint előteremthető. Egyik forrás az Egészségügyi Minisztérium pályázataiból nyerhető. Van némi pénze a klubnak is, s a tanácsi támogatás sem maradna el, ha társadalmi munka is „letétetik az asztalra". Igen, csakhogy ez utóbbit lehetetlen kicsikarni a lakókból, ezért is olyan a Zápor-tó és környéke, amilyen. Bízni abban lehet, hogy a TESZT Klub — amelynek tagjai már jó ideje az egészséges életmód mellett döntöttek — biztos induló csapatot kínál a majdani társadalmi munkákhoz. Jóllehet, a közadakozásból és közmunkából télig, vagy soha meg nem valósuló „építmények" rossz emléke gátolja az újabb és újabb összefogást igénylő tetteket, mégis bízunk benne a TESZT Klubnak talán sikerül a Zápor-tónál megvetni a lábát. No és pénzt szerezni, közmunkára sarkallni az első komoly szegedi egészségmegőrző központ létrehozásához. K.K. »