Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

VILÁG PI MM RJAI, EGYESÜLJETEK! ARORSZAG 78. évfolyam, 160. szám 1988. július 6., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Egyilttműködnek a dél-alföldi megyék Az MSZMP országos érte kezlete állásfoglalásában nemzetünk sorskérdésének minősítette társadalmi rend­szerünk működésének éssze­rűvé hatékonnyá, eredmé­nyessé tételét. Az irányítás, a munkavégzés minden szintién meg kell találni, ki kell alakítani a f'ilődés úi problémáinak megoldására alkalmas, a hazai, a helyi vi­szonyoknak legmegfelelőbb szocialista megoldásokat. Történelmünk ma már nyilvánvaló tanulsága, hogy az elzárkózás sem országos, sem megyei szinten nem szolgálja az anyagi és szel­lemi erőforrások hatékony felhasználását. Az önállóság mai lényege éppen az egy­másra utaltság felismerésé­ben, s az együttműködés ésszerű, célszerű szervezésé­ben jelenik meg. A felelős vezetésnek fel kell ismernie a megyehatárokat nem mere­ven kezelő közös tevékeny­ség szükségességét. Az állás­foglalásban megfogalmazot­tak gyakorlati alkalmazásá­ra jó példa a dél-alföldi me­gyék. Bács-Kiskun. Békés. Csongrád — 1984 óta Szol­nok « több mint két évtize­des ,y múltra visszatekintő együttműködésé. Ennek a szükségletek. a körülmé­nyek által befolyásolt alaku­lása sajátos, mégis jellemző képet mutat. Az 1965—1985 közötti idő­szakra készített teiüleifoj­lesztési tervek első f/elve­zett egyeztetését követően éppen akkor erősödött fel igazán a kölcsönös érdeke­ken alapuló közös munka igénye, amikor a területfej­lesztés magyar gyakorlata a nyolcvanas évek eleién elve­tette a régiók erőltetett szer­vezését. A megyék vezetői és szakértői kezdeményezték a kapcsolatok kiépítését, majd kiszélesítését. Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyék párt- és tanácsi vezetőiből I9í)2-ben Kecskeméten alakul', meg a Dél-alföldi Megyék Együtt­működési Bizottsági. Eddigi üléseinek rövid lellemaése egyben a közös munka mind konkrétabbá válását is jelzi: Kecskeméten (1982) „alaku­ló". Békés megyében (1984) ..együttműködés fő feladata­it meghatározó". Szegeden (1986) „munkaprogramot megfogalmazó", Szolnokon (1987) ..a feladat végrehajtá­sát szervező" tanácskozást rendeztek. Az együttműködé­si bizottság tagjai legutóbb 1988. május 26—27-é.t Kecs­keméten találkoztak. A közös érdekek felisme­résén alapuló szervezeit munka eddigi legnagyobb eredménye az a meRyei ta­nácselnökök által most alá­írt megállapodás, mely a környezet védelmét szolgál­va megteremti a négy me­gye különleges kezelést igénylő hulladékai biztonsá­gos tárolásának lehetőségét, feltételeit. A tanácsok munkája egy­re kevésbé képzelhető el a korszerű számítá ¡technikai eszközök alkalmazása nélkül. Bács-Kiskun megyében több mint tíz éve foglalkoznak a számítástechnika tanácsi al­kalmazásával, a végzett munka és eredményei orszá­gos összehasonlításban is el­ismerést érdemelnek. A ta­pasztalatok átadását, a Közö­sen megoldható (például a négy megye helyzetének elemzését segítő program­rendszer együttes kidolgozá­sa) feladatok meghatározását segítette a számítógépes be­mutató, mely már a jövő ta­nácsi munkájából adott íze­lítőt. A megyék képviselői a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatának a VIII. ötéves terv előkészítését tekintik. A felkészülést úgy szervezik meg. hogy mind a négy me­gyében — kölcsönösen egyez­tetve — időben álljanak len­delkezésre a munkához nél­külözhetetlen ágazati és te­rületi gazdasági ismeretek. Részletes szükséglet- és lehe­tőségszámításokat fognak végezni az egészségügyi-szo­ciális. valamint az oktatási­szakoktatási ágazatban, az alapellátást meghaladó, egy­máshoz kapcsolódó területe­ken. A dél-alföldi térség lö­vőjét nagyban befolyásolja az itt élő lakosság egészségi állapota, életkultúráia, szak­képzettsége. A megyék az ed­diginél nagyobb mértékben összehangolják munkájukat hogy . támaszkodhassanak egymás intézményeire, elke­rüljék a párhuzamosságokat, és hosszabb távon is közösen szolgálják a gazdasági szer­kezetváltást. A dél-alföldi megyék in­tézményi és hálózati ellá­tottsága elmarad az ország fejlettebb területeitől Külö­nösen fontos a szűkös lehe­tőségek mind hatékonyabb kihasználása. Ezt szolgálta a megyék közlekedésfejlesztési konceDciói. térségi összehan­golásával foglalkozó előter­jesztés. Közösek az érdekek a Budapest—Kecskemét kö­zötti autópálya továbbépíté­sében, a kelet—nyugati irá­nyú forgalom feltételeinek (tiszai és dunai átkelési le­hetőségek) bővítésében s a vízi szállítás meglevő létesít­ményeinek (szegedi kikötő) jobb kihasználásában, újak létrehozásában. A négy me­gye együttesen megfogalma­zott igényeit és javaslatait továbbítja a közlekedési mi­niszterhez. Bács-Kiskun. I'-ékés, Csongrád és Szolnok megyék szinte minden mezőgazdasá­gi termékből és élelmiszerből országos szintet meghatáro­zó mennyiséget állítanak elő. Alapvető a szerepük a bel­földi ellátásban és export­ban. Ez kellő indok arra. hogy a bizottság erre a terü­letre is kiterjessze tevékeny­ségét, s megvitassa a megyék mezőgazdaságának és élel­miszeriparának együttműkö­dési. fejlesztési lel.előségeit. A Dél-Alföld jelentősége fő­ként a tömegáru termelésé­ben igen nagy. Amennyiben továbbra is ebben a szerke­zetben. ugyanezeket a termé­keket. változatlan technoló­giával állítják elő. úgy ennek kiszámítható következménye a régió elszegénye.seiése. de legjobb esetben is fejlődési lehetőségeink beszűkülése lesz. A kiút az innovatív te­vékenységek elősegítése. a magas képzettségű szakem­berek megtartása, nagyobb megbecsülése lehet. A lakásgazdálkodás javítá­sa. áz arra rászorultak lakás­hoz juttatása olyan feladat, amely állandóan napirenden van. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen a lakáshiánnyal egyidejűleg számos települé­sen a forgalomhoz szükséges­nél nagyobb számban állnak üresen lakások, lakható épü­letek. Ezek hasznosítási le­hetőségeivel mind a négy megye tanácsa intenzíven foglalkozik. A hasznosítható tapasztalatokat összegezték az üresen álló lakások szer­vezett értékesítéséről szóló tájékoztatóban. Mint a felsorolt témáik, is mutatják, mindinkább bő­vülnek az együttműködés te­rületei. Áttekintésük, a cé­lok és feladatok meghatáro­zása és összehangolása szin­te kikényszeríti a közös munka továbbfejlesztését. Ennek során további közvet­len kapcsolatok alakulnak ki a megyei és helyi pártbizott­ságok, tanácsok és gazdálko­dó szervezetek között. II. M. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov megbeszélése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke. aki az SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra munkalátogatáson tartóz­kodott Moszkvában július 5-én megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rával. Mihail Gorbacsov melegen üdvözölte Grósz Károlyt a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárává történt meg­választása alkalmából és sok sikert kívánt munkájához. Megköszönve az üdvözletet, Grósz Károly hangsúlyozta, hogy új megbízatásában első külföldi útjára Moszkvába utazott. Ez is megerősíti, hogy a magyar kommunisták megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonitanaK a Szov­jetunióhoz fűződő bajátság­nak és együttműködésnek. Az MSZMP és az SZKP Az MSZMP főtitkára tegnap hazaérkezett Moszkvából KB főtitkára töbD mint há­romórás megbeszélésük so­rán a fő figyelmet a szocia­lizmus megújulásának, a tár­sadalmi-politikai és gazda­sági struktúrák átalakításá­nak szentelte, s véleményt cserélt a párt vezeiö szerepe korszerű értelmezéséről és érvényesítésének módszerei­ről. Mihail Gorbacsov tájékoz­tatást adott az SZKP 19. ér­tekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az el­ső. valóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenve­délyesen és érdeklődéssel vi­tatták meg az ország legége­tőbb problémáit. A vélemé­nyek minden különbözősége s esetenkénti ütközése mel­lett a peresztrojka stratégiá­ja erős erkölcsi és politikai támogatást kapott. Grósz Károly at MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogv a társa­dalmi megújulásnak nincs alternatívája. Az MSZMP értekezlete nyomán erősödött a társadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti biza­lom. Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépé­sek történjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitot­tabb, racionális gazdálkodás kialakítására. Az MSZMP határozott törekvese a poli­tikai intézményrendszer kor­(Folytatás a 2. oldalon.) íó vendéget várunk Ülésezett a fesztivál intézőbizottsága A hagyományok szerint ilyentájt, a szegedi feszti­válnyitány idejéhez már igencsak közel, még egyszer összeül az intézőbizottság, hogy tagjai értékeljék az eddigi előkészítő munkát, és ha netán hiányérzetük tá­mad, az ünnepi napokig még korrekciókra határoz­zák el magukat. Szeged ta­nácselnöke, Papp Gyula el­nökölt a tegnapi ülésen, amelynek résztvevőit Hor­váth Mihály, az intézőbi­zottság titkára tájékoztatta az ünnepi eseménysorozat szervezéséről. Amely — vegtére már a szabadtéri harmincadik évadja indul — a hagyományos keretek között, a megszokott olajo­zottsággal, valamennyi ér­dekelt intézmény és szer­vezet munkatársainak erő­feszítésével zajlott eddig. És a már-már megszokott, mert életünk minden zugában Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala kö­zött délután fel egykor érke­zett meg az ünnepi diszbe öltözött, nemzetiszínű zász­lókkal fellobogózott hegyes­halmi határátkelőhöz. Mi­közben a gépkocsisor begör­dült az ünnepség színhelyére az egyesitett szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy vezényletével fel­hangzott az Elindultam szép hazámból. kezdetű népdal. A kisérö gépkocsikból el­sőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János hazánk bécsi nagykö­vete lépett ki. Az ünnepsé­gen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kul­turális élet jeles képviselői, továbbá GyőriSopron és Vas megye párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színmű­vész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő című versét, majd a kormány és a ma­gyar társadalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség a Szózat el­hangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a fővá­ros felé. Győr-Sopron me­gye településeinek lakói a Budapestre vezető fellobogó­zott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a haza­térő Bartók Béla iránt Délután négy órakor Bu­dapestre, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az MTA székházának feldí­szített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegye­letüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet ve­zetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. A főváros lakossága szer­dán 10 és 18 óra között ró­hatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában (MTI) előbukkanó gondokkal és bajokkal. A tegnapi beszá­moló értékelő mondata is szinte refrénszerű (azaz mindenféle egyéb üléseken is hallható): „Az anyagi problémák ellenére összes­ségében nem lesz szegénye­sebb az idei program" — mondta Horváth Mihály. Aligha lenne érdektelen (tervezzük is a közeljövő­ben) részleteiben is meg­nézni, hogy végül is mi a jelentése, ahogy mondani szoktuk, a mögöttes tartal­ma ennek a „refrennek". Egyelőre annyit, ami az ülésen a nyár eseményeit szervező intézmények kép­viselőinek, meg a vendége­ket fogadó város felelős tisztségviselőinek tájékoz­tatóiból is kiderült: ezúttal — és még mindig — nem pusztán a szokás hatalmá­ból, hanem valódi okkal­joggal tehetjük, az ünnepi jelzőt a nyári hetek elé. Hiszen — elsősorban a szabadtéri előadások körül — tényleg föl-fölcsillannak ünnepi fények, részelhetünk fesztiválvillódzásban. Példá­ul: magyarországi ősbemu­tató lesz a téren (A bestia), míves zenéjű, új hazai rockopera; az operabemu­tató olyannyira egtjedi, hogy egy kőszegi produkció kivételével nem is találni párját széles e haza nyári színpadain; a Csiksomlyói passió komoly átdolgozás után különbözik a várszín­házi előadásoktól, a térbe illeszkedik, a helyhez kö­tődik. A Nyomorultak elő­adásaira minden jegy el­kelt. Nikolényi István igaz­gató kifejezte tegnap a re­ményét. hogy a Szörényi— Bródy produkció (Fehér Anna) a Karmelita-udvar után igazából majd ide, a Dóm térre lesz képes von­zani az értő közönséget. Az eddigi jegyforgalomra sem panaszkodott, csak konsta­tálta a jelenséget, akár­csak az idegenforgalom szakemberei: a csoportos, szervezett turizmus „megy ki a divatból". Ahogy Var­ga József, a Szeged Tourist vezetője fogalmazott: az emberek megspórolják a szervezés költségeit, maguk tájékozódnak a programok­ról, levelet írnak, telefonál­nak. aztán ki-ki jön, ahogy tud, mindenesetre egyéni­leg, és még szállást sem kérnek... Am jó nekünk az „egyé­ni" vendég is — mondhat­nánk; készül is a vendég­látás, meg a kereskedelem, és a városszépitészet, hogy mentül kellemesebben érez­ze magát, s jövőre vissza­jöjjön. Kérdés, hogy az egyre fogyó pénzből az egy­re drágább mindenre — miként futja? Anélkül, hogy a tudósító bárki odaadó munkájában kételkedne, kénytelen megosztani a teg­napi ülésen fölerősödött gondolatát: inkább előbb, mint utóbb jön az idő, ami­kor muszáj átgondolni, hogy a fesztiválrendezés hagyo­mányát mentendő, miként kell megváltoztatni a fesz­tiválszervezés hagyomá­nyait. „Nem mi változtunk, hanem a körülmények" — mondta ki a véleményét a tanácselnök a fesztivál-elő­készítők tájékoztatói után. Vagyis: a munka elvégezte­tett, fesztivál piedig lesz, a pénzhiányt kompenzálni nagy az igyekezet. Nyilván­való. hogy mindez mind­annyiunk érdeke. De hogy a megváltozott körülmé­nyek között mégis milyen, és meddig fesztivál ez a miénk — nos ezért kény­szer gondolkodni: hogyan kell nekünk is változni, a körülmények és a céljaink szerint. Mondjuk: fesztivál­szervezésben. Hogy a fél­millió — szervezett, csopior­tos, avagy egyéni — vendé­günk jöjjön és kapjon — valamiért valamit. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents