Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

1988. július 79., szombat 11 Nyugodt a felvásárlás A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — mintegy 180—190 ezer tonna kalászos termény felvásárlására számít ebben az évben. Ennek 80—85 százalékát augusztus végéig átveszik. Az utóbbi hetekben jó ütemben, folyamatosan történt a felvásárlás. Egyébként az idei gabona minősége Jobb a tavalyinál. A július 20-ig megvizsgált 67,5 ezer. tonna 45 százaléka volt első osztályú, ugyanennyi a másodosztályú, a harmadosztályú 7, a negyedosztályú pedig 3 százalékos nagyságrendet ért el. Ez utóbbi két kategória sütőipari értéktelensége miatt, csak takarmányozásra alkalmas. — Hogyan fogadták a megye gazdaságai azt a tényt, hogy a gabona ellenértékeként a GMV váltókat bocsát ki? — tudakozódtam Prohászka Ottótól, a vállalat igazgatójától. — Úgy érzem, körültekintő propagandamunkával sikerült elérnünk, hogy az új eszközök a megyében megértő fogadtatásra találtak. Persze, csak a váltó nem lenne elegendő a felvásárláshoz. Jó néhány hónappal ezelőtt elterjedt a hír, hogy egyáltalán nincs pénz a fizetésre. Aztán napról napra változott a helyzet, sikerült hitelhez jutnunk. Egyezségeket kötöttünk a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal. A mezőgazdaság elfogadta a vállalatunk által felajánlott váltó és pénz arányt. Egészséges az idei búza, jó az exportképessége. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az év végéig 40 ezer tonna kivitelét tervezi. Ebből 13 ezer tonna máris útnak indult. Naponta tudnák indítani az irányvonatokat is, minden részükre kiállított vagont gyorsan megtöltenek. Két hajó is gabonával teli, kifutott az algyői kikötőből. Várják a további vízi szállítási lehetőségeket is. B. I. Ket uj vizmu A Balaton-parton befejeződött az ivóvízellátás javítását szolgáló kétéves gyorsfejlesztési program. Központi támogatásból és a Dunántúli Regionális Vízművek saját forrásaiból együttesen csaknem 200 millió forintot költöttek a Balaton keleti, északkeleti partszakasza vízellátásának javítására, a nyári csúcsfogyasztási gondok mérséklésére. A fejlesztési programban elkészült Balatonkenesén a napi 5000, Balatonalmádiban pedig a 2500 köbmétert szolgáltató vízmű. Mindkét helyen vízkivételi mű épült, és a Balatonból nyert vizet tisztítják meg, és teszik ivásra alkalmassá. A két vízmű a nemrégen végrehajtott Köjál-vizsgálatokon megfelelőnek bizonyult, és a legsürgetőbb időszakokban, a napokban, megkezdődött csúcsfogyasztás alkalmával kapcsolódott be a partszakasz ivóvízellátásába. A délkelet-balatoni regionális vízmű Siófok—Balatonvilágos—Balatonakarattya—Balatonkenese közötti szakaszán megfelelő az ellátás, Balatonalmádi térségében azonban csak enyhültek a gondok. Milyen a város „tüdeje 99 Láttak-e már szeretve bosszankodó embereket? Tiszta a szemük, őszinte a szavuk. Ilyen társaságba kerültem a Délterv Rózsa Ferenc sugárúti irodájában. Három táj- és parképítész mondta el gondolatait Szegedről, a város kertkultúrájáról. Beszélgetőpartnerünk Fekete Zoltán, Boldog Mária és Fekete Zoltánná. — Miért nincs Szegednek főkertésze? F. Z.: Így alakult. Még kertészeti szakvállalat sincs. A kertépítészek a tervező vállalatoknál működnek, a kivitelezőknél és a fenntartóknál nincsenek megfelelő szakemberek. Szakmai érveink így ritkán érvényesülnek. Ez azzal a következménnyel jár, hogy spontán módon, ha majd jut rá pénz alapon alakul a bennünket körülvevő táj. A Lechner Lajos-féle árvíz utáni újjáépítési terveken fontos szerepet kaptak a nagy zöld területi szigetek, a körutak, a sugárutak zöld sávjai. Mit tett az utókor? Beépítette a Szent György teret, a Rákóczi teret, de ugyanez lett a sorsa az Ady és a Bartók térnek is. A körutak, sugárutak mentén sok helyen kiirtottuk a fákat, a meglevők pedig sínylődnek. És itt már nem csupán esztétikai szempontról van szó, megbomlott az ökológiai egyensúly. Ha a növények nem tudnak megmaradni, hogyan éljen ilyen környezetben az ember? — Nem dramatizálják a helyzetet? F. Z.-né: Nézze meg az újszegedi ligetet! Pusztulnak a növények. A sarjerdő, az aljnövényzet mindent ellep. Megindult a fák gombásodása, egyéb kórokozók is feltűntek. A talaj leromlott, a gyökérkonkurrencia veszélyezteti a fák életét. A gondozásban sokéves lemaradást kellene Itt behozni. De nézzük a Széchenyi teret! Itt sem ártana a szakszerű gondozás. Elkelne a zöld felület rekonstrukciója is. Továbbá a színes virágágylámpák úgy festenek, mint műkolibrik a madárházban. Fájó pontjuk még a Korányi fasor. Itt is veszélyben vannak a fák. Üjjá kellene építeni a Móra parkot is. Ez a zöld terület dzsungel, átláthatatlan. A régi Hungária felújítása talán sürgeti ezt a folyamatot. — Hogy látják a belvárost? B. M.: A HungarHotels kezdeményezésére, a tanács megbízásából foglalkozunk a Klauzál tér rendezésével. Szeptember közepén nyilvánosságra kerülnek a benyújtott pályázatok, akkor dói el, milyenné alakul a közkedvelt Klauzál tér. Két kollégánk, Fekete Zoltán és Tarnai István is elkészítették tervüket. Eszerint erősíteni kell a tér fórum jellegét. Az itt parkoló gépkocsik nem teszik lehetővé e funkció betöltését. Gyalogos térré kell alakítani. A tér és a Kárász utcai sétány fő tengelyébe egy óra kerülne. A nyugati oldalon egy díszkút zárná a teret. Körülötte székek helyezhetők el. A kialakított pihenőhelyek fásítás nélkül elképzelhetetlenek) A terv gömbkórisek telepítését javasolja. A cukrászda előtt körülbelül négy méter széles, az épület eklektikus architektúráját követó feszitett ivsoros ponyva készülne. így itt esős időben is lehetne fogadni a vendégeket. — Mennyire elégedettek a Kárász utcával? F. Z.-né: Azzal, hogy kitiltottuk innen a forgalmat, még nem lett igazán sétálóutca. Ez csupán az első lépés. Egészen a HŐ6Ök kapujáig folytatni kellene az utcák, terek rendezését. Nagyon elhanyagoltak a belső udvarok is. Meg lehetne nyitni az átjáróházakat. — Milyenek a családi házak kertjei? F. Z.: Ma már nem sajnálják az emberek a pénzt, költenek fákra, virágokra. Ha egyáltalán marad hely ezeknek, és a beton nem fal fel mindent. A kertkultúránk nem mondható jónak. Ki-ki saját maga ötletszerűen ültet, telepít. Ritkán terveztetik meg az emberek a kertjüket. Aztán. amikor már minden eldőlt, hozzák a svájci, francia fotókat, hogy mit szeretnének. —Mi a véleményük a lakótelepekről? B. M.: A hetvenes évek közepén még volt "pénz a parkosításra. A később épült Északi városrészben, Rókuson, Makkosházán legalább negyven hektár van fa nélkül. A Felszabadulás liget jó részét beépítették. Pusztul a körtöltés táján az erdó. Üj közpark nem létesült. Az ilyesmit nem lehet ad hoc csinálni, terv szerint kellene dolgozni. — Luxus manapság a tájés kertépítés? F. Z.: Egy négyzetméter körülbelül ötszáz forintba kerül. Sokszor a tervek is megvannak, de ritkán valósulnak meg. A parkosítás a környezetvédelemnek, az esztétikai élménynek egyik legplcsóbb forrása. Ügy érzem, a budapesti kollégáink a szakszerű tájrendezésért már megvívták a harcukat. Nem is eredménytelenül. Most rajtunk a sor. De vajon szóhoz juthatnak-e Szegeden a táj- és kertépítészek? Bodzsár Erzsébet Beszélgessünk a megújulásról Tervek, tények, remények... Ugye, nem Ismeretlen olvasóink előtt a következő fogalom: városiasodó Kistelek. Leírtuk már számtalanszor tényként, amikor a fejlődést összegeztük, s leírtuk reményként, ha felröppent a hír: a nagyközség (1984 óta, városi jogú nagyközség) vezetői, lakói újra megpályázták a városi címet. Pár héttel ezelőtt újra e témát elemeztük, egy tanácsülésről szóló tudósításunkban. Most pedig arról kérdeztük. Pap Istvánt, a kisteleki pártbizottság első titkárát, hogy a „városiasodó reményeket" beszélgetésünkben kapcsolja össze a legfontosabb gazdasági, politikai feladatok felsorolásával — vagyis, szóljon arról, hogy a megújulás általános követelménye hogyan egészül ki Kisteleken a sajátságos gondokkal, tervekkel. — Bár nagy hibának tar- jövőben sem lesz vidéküntom, ha a megújulási, vagy kön. más néven kibontakozási — Az elmondottakból az programot leegyszerűsítve, derül ki, hogy alapvetően csupán gazdasági kérdésként elégedettek lehetnek a helyi kezelik, most mégis arra ké- gazdaság eredményeivel. De rem, először a nagyközség gondolom, van mit elmoniparáról, mezőgazdaságáról, dani a feladatokról is ... a szolgáltatások helyzetéről — Amikor az előrelépésbeszéljen. Mert kétségtelen, ról beszélünk, leggyakrabez alapozza meg társadalmi ban a munkaerő-gazdálkorefórmjainkat, és alighanem dás, a munkahelyi fegyelem ez a legfontosabb beszédté- és a műszaki fejlesztés kema Kisteleken is. rül szóba. E területeken, va— Mai helyzetünk ismere- lóban nagy szükség van váltéhez bes2élni kell a hetve- toztatásra. Közismert tény nes évekről, hiszen nálunk például, hogy ahol jó eredakkor kezdték munkájukat ményekkel kecsegtet a háza ma már legtöbb munkahe- táii gazdálkodás, bizony nelyet biztosító üzemek. Ke- hezebb mozgósítani a közös mény munkával, sok áldó- munkák végrehajtására, hizattal járt, míg ezek a gaz- szen a szövetkezettől kaphadálkodó egységek elérték, tó jövedelem és a háztáji hogy a munkaalkalom mel- remélt haszna közt nagv a lett biztos megélhetést, nép- különbség. Ez azt hiszem gazdasági szinten is értékel- csak az érdekeltségi viszohető hasznot nyújtsanak, nyok alapvető megváltoztaPéldaként említeném a ká- tásával oldható meg. Habelgyárat, amely pár éve még sonlóan nehéz lecke a műkomoly gondokkal küzdött, szaki fejlesztés, hisz az ma pedig megyei szinten is anyagi lehetőségek végesek, a legjobbak közé tartozik, ugyanakkor egyértelmű, gazSzépen fejlődött e körzet dasági egységeink a magatextil-konfekcióipara, szá- sabb színvonalú technika és mos termékük talál vevőre technológia bevezetése néltókés piacokon is. Kereske- kül a jövőben nem állhatdeimünk képes az alapellá- ják meg helyüket az egyre tás kiegyensúlyozott biztosi- erősödő gazdasági, piaci vertására, míg a szolgáltatások senyben. helyzetét röviden így fog- — Mielőtt elmerülnénk a lalnám össze: az alapokkal termelési problémák részlerendelkezünk, az ipari és teiben, folytassuk talán a kommunális jellegű szolgál- beszélgetést a megújulás tatásokkal hat gazdasági egy másik, de legalább ilyen egység foglalkozik, s jelen- fontos területével, a polititős feladat hárul a községek kai intézményrendszer rekisipiarosaira is. Gazdasági életünket ma is alapvetően befolyásolja a formjával. — Kisteleken 1984. január elseje után az új közigazgaElhunyt Komócsin Antal Életének 89. évében elhunyt Komócsin Antal, a szegedi munkásmozgalom ismert személyisége. A munkáscsaládból származó fiatalember elemi iskolái elvégzése után tetőfedő szakmát tanult. Az első világháború, s az azt követő forradalmak alapjában meghatározták későbbi sorsát. 1919-ben mint a Tanácsköztársaság vöröskatonája harcolt a cseh és román intervenciós csapatok ellen, majd a tanácshatalom bukása után is, hűen elveihez, a párt tagjaként vett részt az illegális munkában Agitációs, pártszervező tevékenységéért többször is' letartóztatták, s hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítélték. Politikai meggyőződése miatt több mint egy évtizedig rendőri megfigyelés alatt állt, a Horthy-hadseregből, mint megbízhatatlant, leszerelték, s munkát sem kapott. 1944-ben internálták, majd ugyanazon év októberétől már aktív részt vállalt a felszabadult országrész, így Szeged új életének megszervezésében, az MKP-szervezet alakításában. A párt ebben az időszakban gazdasági ügyek intézésével bízta meg. Ezt követően a Szegedi Büntető Intézet vezetője volt, majd 1949 és 1957 között a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat vezetőjeként dolgozott. Később a fürdővállalat igazgatójának nevezték ki. Eközben is aktív részese volt Szeged politikai életének. Így például 1956-ban, ez ellenforradalom leverése után, bekapcsolódott az MSZMP szervezésébe, a karhatalom megalakításába Munkásságát a párt és a kormány több magas kitüntetéssel ismerte el. így tulajdonosa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, megkapta a Munka Érdemrend különböző fokozatait, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Partizán Emlékérmet, és a Munka Vörös Zászló Érdemrendet is. Komócsin Antal temetéséről később történik intézkedés. MSZMP Szeged Városi Bizottsága mezőgazdasági termelés. Hat tási rend kialakításával nyílt községben kilenc szövetke- lehetőség arra, hogy a polizet foglalkoztatja a dolgo- tikai intézményrendszer zókat, s eredményként megkapja a működéshez könyveljük el. hogy közülük Szükséges kereteket Ez mindössze egy zárt vesztesé- olyan alapvető kiindulási ges évet legutóbb. Sajnos, pont, amelyet továbbfejleszta mai hitelpolitika, a magas ve, a változó követeimékamatok, a piac egyoldalúan nyeknek is képes eleget tenmőködő szabályozási mecha- ni. S hogy mit értünk tonizrr.jsa, amely a mezőgaz- vábhfejlesztésen? Például a dasági 'rakat lenyomja, párt munkamódszerének javagy szintaa »artja, ugyan- vitását, a pártdemokrácia akkor az ipari termékek szélesítését. Az elmúlt hónaárainak emelkedését nem fé- pok vitái bizonyítják, hogy kezi, bizony sok gondot okoz. tagságunk ezt egyértelműen De reméljük, hogy megmű- igényli és tud is élni leheveletlen földterület azért a tőségeivel. Különböző viták során számtalan megfontolásra érdemes vélemény és javaslat hangzott el, s köztük sok olyan, amely hoszszú távon is megszabja feladatainkat Ügy érzem, a jövőben még inkább ösztönözni kell párttagjainkat arra, hogy éljenek e fórumok lehetőségeivel, széles körben Vitassák meg munkahelyi problémájukat épp úgy, mint a lakóterületen felmerült gondokat. Szeretnénk azt is elérni, hogy a különböző társadalmi és tömegszervezetek között szorosabb együttműködés alakuljon ki, s ezt ne valamilyen felsőbb szándék mozgassa, hanem a közös érdekek felismerése — Említette a demokrácia szélesítését. Ilyen fórum lehetett volna egy esetleges helyi pártértekezlet is. A legutóbbi pártbizottsági ülésen mégis úgy döntöttek: nem szükséges ennek összehívása. — A pártbizottsági ülés előkészítése során mindkét lehetőség — vagyis a pártértekezlet összehívása, vagy a jövő feladatainak pártbizottsági ülésen történő kidolgozása — felmerült Hangsúlyoztuk, mi mind a két fórumot alkalmasnak tartjuk egy átfogó program kidolgozására. A vélemények végül is egybehangzóak voltak, hiszen konkrét javaslat nem érkezett a pártértekezlet összehívására. Többen viszont hangsúlyozták, hogy az a párbeszéd, szoros kapcsolat, amely létrejött a vezetés és tagság közt, a jövőben is folytatódjon és az így öszszegzett vélemények, nézetek alapján dolgozza ki a pártbizottság feladattervét. Már most számos információval rendelkezünk, de döntöttünk arról is, hogy a feladatterv alapos kidolgozása érdekében munkabizottságokat hozunk létre. Az egyik az országos pártértekezlet határozataiból adódó helyi tennivalókat és a végrehajtás feltételeinek megteremtését vizsgálja, a másik a pártbizottság korábbi munkarendjét, munkamódszerét elemzi és javaslatokat tesz módosításokra, új elvek beépítésére. A harmadik munkabizottság feladata az 1985-ös pártértekezletünk határozatainak áttekintése, és várjuk, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szükséges korrekciókra. A feladatok meghatározása mellett többször szóba került nálunk is a személyi kérdések megoldása. Már az év elején választott pártbizottságunk egy jelölőbizottságot, amely hivatott volt arra, hogy a betöltetlen titkári funkcióra, valamint a korábban már megüresedett pártbizottsági helyek betöltésére készítsen javaslatot. Mi most ezt a bizottságot megbíztuk azzal is. hogy a pártbizottsági tagok és tisztségviselők munkájáról is kérjen véleményt, s javaslatában, ha szükséges, kezdeményezzen visszahívásokat, felmentéseket, s javasoljon olyan új tagokat, akiket alkalmasnak tart a megnövekedett feladatok végrehajtására. — Beszélgetésünk végén egy Kisteleken immár évek óta elkerülhetetlen kérdési tennék fel: város lesz-e végre a városiasodó nagyközség? — Ez a kérdés tulajdonképpen kettőt is rejt magában. Az egyik: mi alapján hisszük mi azt, hogy megérdemeljük a városi rangot? A másik: mit kell még tennünk még azért, hogy ne csak névleg váljunk várossá? Az elsőre így válaszolnék: az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése, mindaz, ami az elmúlt 25 évben nálunk történt, a kistelekiek hozzáállása, lakóhelyük szeretete alapozta meg kérésünket. E lokálpatriótizmust bizonyíthatom például azzal, hogy a községért végzett társadalmi munka értéke eléri az állami beruházások értékét. S hogy mit kell még tenni? A lakásépítés nálunk is sürgető feladat. Növelni szeretnénk az általános iskolai tantermek számát. Igény van korszerű vendéglátó központra, művelődési otthonra, könyvtárra és mozira is. Sajnos, a mai helyzet egyáltalán nem kedvez ilyen terveknek, pesszimistán úgy is mondhatnám, nem a legjobbkor nyerhetjük el a városi rangot, hiszen például a 40 százalékkal csökkentett fejlesztési összegek nemhogy ezek megvalósítására, de még az úgynevezett szinten tartásra is csak szűkösen elegendőek. Számítunk persze továbbra is a kistelekiek segítségére azok munkájára, akiknek köszönhetően kiépült a gázvezeték.rendsaer, a ma már jónak mondható úthálózat, s elértük, hogy a község belterületén minden utca közművesített De látni kell azt is, hogy a szükséges fejlesztéseket a társadalmi munka csupán segítheti, de nem oldhatja meg. Mi mindenesetre próbálunk otthonos települést kialakítani, s persze nemcsak a városi rang miatt Bátyi Zoltán