Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

3 Szombat, 1988. július 23. Vízszennyeződés a Szamoson A Szabolcs-Szatmár me­gyei Csenger térségében a Szamoson észlelt vízszeny­nyezésről a vízügyi szakem­megyei állat-egészségügyi szolgálat vizsgálja. A Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a halpusz­berek pénteken reggel el- tulásrol értesítette a szat­mondták: a habos, sötétbar- márnémeti vízügyi szervet, na elszíneződésű folyó hal- a román fél válaszában kö­tetemeket hoz át a határon Zölte, hogy a Szamos víz­túli területekről. A szennye- minőségében nem eszlelt zés romániai területen ju- változást, a folyó habosodá­tott a folyóba, .hatására sának okat a hirtelen, gyors emelkedett a viz szerves- áradásban jelölte meg. Pén­anyag-tartalma, csökkent az teken a Felső-Tiszavidéki oldott oxigénmennyisege. Az Vízügyi Igazgatóság a ro­.... , . . mán féllel közös minta ve­elpusztult keszegeket, do- teU ^ €gyüUes VÍ2sgálatot molykókat, márnákat esbu- kezdeményezett magyaror­sákat a Szabolcs-Szatmár szági területen. (MTI) Zöld folyosó Hegyeshalmon Július 25-től a közúti át­kelőhelyen külön forgalmi sávokon végzik a vámmen­tes keretet meg nem haladó értékű áruval belépő utasok vámellenőrzését, és külön sávokat tartanak fenn a na­gyobb értékű árukkal érke­ző utasok számára. A repü­lőtéren megszokott piros­zöld folyosóhoz hasonlító rendszerről jól látható táb­lák adnak tájékoztatást a határt átlépők részére. A vám- és pénzügyőrség kéri az utasokat, hogy a megfe­lelő sáv kiválasztásával, va­lamint a szükséges nyom­tatványok időben történő kitöltésével segítsék elő a hegyeshalmi határátkelőhely forgalmának gyorsítását. A kiállításból vásár lett — Mik a kamara elnöké­nek a benyomásai az 1988. évi Szegedi Ipari Vásárról? — Ez a nagy hagyományú intézmény ebben az időszak­ban kiállításból igazi vásár­rá válik. Ezt jelzi, hogy az idén standdal jelentkezett ió néhány bank, pénzintézet, biztosító társaság, és sok a vásárlási lehetőség. Szerin­Kétórás vásári séta után a Magyar Gazda­sági Kamara Dél-alföldi Területi Bizottságának hűvös szobájáhan ül­tünk le Beck Tamással egy rövid beszélgetésre. tudjuk alátámasztani. Ebben a régióban erős az élelmi­szeripar. de közismert a csomagolás gondja. Egyér­telmű. hogy csak a speciális, csak itt előállítható, minden igényt kielégítő kiszerelésű gyártmányoknak lehet jövő­je minden piacon. Ennek a produktumnak az előállítá­sához pedig pénz kell. A je­lenleginél nagyobb szerepet kellene adni az ország tran­ségbe tömörülnek-e, azt ne­tem kiemelkedő jelentősege kik keU eldönteni. A lehető van Bácska és Bánát erősö- legrövidebb időn heliil ez dő jelenlétének. Örülök an- rlnS iépé^t teszünk z,ta10 képességének. Ehhez nak. hogy nagyon sok szlo- Már 1989 január Stőí pedÍR több hütóház és szál" •• JVIdr íanoar eiseieioi ballon» A­vén vállalat is elküldte az egy vagy két városban meg lítókapacitás kellene. Az ilyen irányú gyors fejlesztés­idén termékeit. Remélhető. aiak„i, a, ¡íven szervezet hogy a franciák és a finnek Ez a két várL GvőA7sze- hez alkalmas «erveietek > jelenlétében a jövőben erő- 1x1 Vdr°S GV°r * SZC —" - — södnek a gazdasági szem- _ Az MSZMP Központi pontok. El kellene azt erni. Bizottságának legutóbbi ülé­hogy az odesszaiak is a ma- döntés xzületett arról. gyár izlasnek és az itteni lwgv a qazdasáqban dinami­igenyeknek megfelelő aru- kusabb lépéseket szükséges 1oa. . . struktúrával jelentkezzenek. nni a szeTkezetátalakítás >»85. wnuar elseietol er­Az ősszel megkezdődnek felgyvrsitása érdekében. Ez azok a megbeszélesek. ame- az elhatarozás orszaaosan maR mar nem alkalmas a Iveknek cél la hoav a Sze- I einatarozas országosán. külföldi t6ke becsalogatásá­gedi ipari Vifs'ár önálló t'*?*9 / n Nagv hátrányunk: nem S5ÍS X k»lZ?«SZ^mt tesTa léteZik "'van menedzserszer­kuljon át. és távolodjon a ta- Cmára tLS a gondok- vezet" anii a ha?ai büroknV nácsi iránvitástól. Ehhez az ^Uézért eaSta- cia utvesztö,n végigvezeti az uj társasági törvény majd jó Zi madaZTeTazMCK- ««"deklődő és befektetni ki­és változatos lehetőségeket „'J * " " vánó külföldieket. 1972 óta ;Ki . „ , . . Magyarországon mindössze — A MaSvar Gazdasagi 180 veeves VAlla]at aiaku]t - Nemrégiben ön Szabad- Kamara nem hatóság. Egyes de e^k ossSé e nem éri' kán jugoszláv kamara, szak- ilyen jellegű jogosítványa- df T oüO m lUó dollárt emberekkel targyalt. A két inkkal nem vagyunk boldo- „Bvanakknr ^k tavalv Tö­ország gazdasagi kapcsola- gok. Gondolok itt például az millió dol­tatnak fejlodese az utóbbi aregyeztetesre vagy az on­idószakban megakadt. El le- álló külkereskedelmi jog el­het-e mozdulni már a közel- bírálására. Jelenleg a célja­jövöben a cseppet sem kielé- inkát még eszközökkel nem gítö helyzetből? hetnének a vegyes vállala­tok. A működő tőke — ezt több évtizedes tapasztalatok alapján állíthatjuk — első­sorban korrekt, üzleti part­nereket keres. A nálunk lárt fektettek be világcégek vegyes vállalatokba. Bőié István Mindennapi mérgeink A kiskertesnek, a nagyüze- emelései „begyűrűzhettek", s állományt kielégíteni, feltöl­mi növényvédő szakember- gazdaságtalanná vált a ter- tödnének a készletek, s utána anyagbeszerzőnek melés. A vállalati érdek sze- a mainál alig magasabb ösz­rint ez logikus lépés, s egy- szeg is elég lenne. Pénzszű­ben taktikus. A „kiehezte- kos világunkban is rá kéne tett" felhasználók csinálja- szánnunk ennyit, mert enél­nak csak ricsajt, verjék az kül a feszültség csak fokozó­nek, az van egy közös tulajdonsága, ha nem kapja meg a keres­kedelemben a szükséges nö­vényvédő szert, jobb híján méregbe gurul. Csakhogy ez asztalt, hogy drágábban is dik. a gombák, rovarok, gyomok helyett az emberre A kereskedelmi vállalatok hajlandók megvenni, csak le­veszé- gyen. Mert hozzászoktunk, ha mór a jöv- éyj igényeket lyes. Aztán ha az okot keres- egy probléma elmérgesedett, űjtjk rendszerezik. Csak­suk, meg egy adag merget akkor a hatosagok is enge­dékenyebbek. Aztán a vásárlók szintetizálhatunk magunk- dékenyebbek. fá'tlanul Vünagy.'o'u ^"rú'ke­XSre tudhLS* ke" Aztán a vásárlók á,tal ket hoz ma|d Hisz a "tbbb vts az impoX fordítható várva várt monopolhelyzetet csatorna" versenyez, s mind­„ ° oldó többcsatornás ertékesí- egyik eleme úgy gondolja, ha tési rendszer is rátesz a gon- többet kér, többet kap. Aki dókra egy lapáttal. Kínálati már az igényfelmérésnél reá­„_ „. ...... , piacon bizonyára sok előny- iis nagyságrendben gondol­inv u \teT „f" oyel járna, versenyhelyzetet kodik. pórul járhat, .mert a foTLe^lv r ^emtene, de a mostani szú- visszaigazolásnál éppúgy .^L+JH? . B. Tmt' kös mennyiség elosztásában megfaraghatják, mint a blof­importot váltsuk ki haza.- ellenörizhetetien viszonyokat fölök megrendeléseit. val, vagy a kesz szer helyett teremt. Az indokolt és szük- Napjainkban több nvueati a hatóanyagot hozzuk be. s ségletek szerinti mennyisé- . rPJndez szaUmai fóryu *ot> abból itthon készítsünk kész- fek"el. országrészekbe árubemutatót Bennem fél­tőbb kerül, máshová keve- merü, kérdés minek ilyes­a6bkéziZVMériés"C'beik ta tása mivel *>RoIni a kedélyeket, V, • , - a,,;: f Vezerlfs. oe'JUatasa ha ü , az lesz forgalombanf a haza. szerek egy resze is olykor furcsa helyzetet pro- amit ' külkereskedelem be­hiánycikké vált. Pedig ez a fukal Van olyan gazdasag, hoz A szakember szerint ahol a szojat elbontotta a gyom. Joggal ágál a termelő, megvan ennek is a jelentősé­milyen kiemelt fehérjeprog- ge. A külföldiek eladni sze­ram az, ahol az alapvető fel- retnének, hát versenyezzenek JSE,nuáryOZnnk- ÜgV egymással. A változó kínála­hírlik, a szukseges Basagran gyomirtó szer beérkezett az pénz, így összességében az csak a szükségletek egy ré­szét fedezi. Vagyis ismét a te gények vagyunk, /olt még mportot terméket Az idén már ez az út sem bizonyult járhatónak, kényszerű spórolás igen sok­ba kerülhet. A vetőmag, a munka is veszendőbe megy, ha nem tudjuk megvédeni a növényt. Olyan ez mint ami­kor házat építünk, s nem ra­kunk rá dudacserepet, mesz­sziről semmi hiba nem lát­országba, csak másra hasz­nálták fel. Aki hozzájutott, más növényfélékre is ezt al­szik, de amikor jön az eső, ^^ akj nem> az mérge_ beázik az egész építmény. tot is így lehet figyelemmel kisérni. Ezek a cégek jobban Informáltak termékeik vár­ható helyzetéről, mint ma­guk a belföldi forgalmazók, lődött. Szegeden az Agroker Ha valamelyik cikkre ráhaj­Kovács Csabát, a megyei megpróbált ésszerűen gazdái- fanak, amögött biztos van Agroker osztályvezetőjét kér- kodni a részben leszál,ított tárgyalási háttér. Ha már a tétellel, mivel a borsótermelő külker kártyáiba nem lehet gazdaságoknak hamarabb belátni, legalább áttételesen kellett, az ígért pótlólagos kell élni az információmor­behozatal tudatában odaad- zsákkal. Biztosabb a tipp, hogy egyáltalán mire érde­mes megrendelést adni. Úgy hírlik, a jövő évi dol­lárkeret valamelyest növek­szik, hogy ez a behozott mennyiségen meglátszik-e már az elején, úgy intézik, majdt a jövö kérdése. HÍJ hogy mindchkinek jusson egy igazán fontos a mezögazda­kevés. sa8' termelés, akkor bizonyá­ra az áldozatokkal járó ér­A számok nem pontosak, demi változások sem késhet­nem fogadta el az árhivatal. csak nagyságrendeket érzé- nek. Ha nem így lenne, ezt Egy másik cég friss telexét a keltetnek. Az importot koor- dgy is értelmezhetjük, hogy saját szememmel láthattam, dináló Agroteknél 7,5 mii- a fölösleges termelés kordá­tömören ennyi állt benne: liárd forintos devizás meg- ban- tartásának egyik"eszkö­egyes 2 és 5 dekagrammos rendelés futott össze, ebből ze a növényvédőszer-hiány szerek kiszerelését leállitot- 3,5 milliárdot biztosított a Szerintem ennel drágább ták, mert az áremelési kéré- költségvetés. Egyes szakértők megoldást keresve sem ta­deztem, ő hogyan látja a mostani helyzetet. Egy szóval is kifejezhető a véleménye: ellentmondásosnak. De lás­suk részletesebben. A fel­használt szerek 80 százalékát ők hozzák forgalomba, s ez ták. Mire a szójásokra került nem kis tétel, 400 millió fo- a sor, kiderült ebből a meny­rintot jelent. Abszolút hiány- nyiségből nem kap a me­rői nincs szó, csak épp az igények egy része kielégítet­len marad. A hazai gyártók­nál maradva, a Chinoin pél­dául a Fundazolból és a Me­zotox gyomirtóból a rende­lés töredékét szállította, mi­vel az áremelési szándékát gyénk, mivel a MÉM belepett az elosztásba. Ha ezt tudjuk süket elutasították. Bizonyé- szerint 4 milliárd körüli ösz­ra volt rá okuk, a háttéripar szeg elég lenne. Egyszer kel­és a hatóanyag-szállítók ár- lene csak a magas rendelés­Tóth Szeles István — A mag var és a iugo­szláv gazdasági kapcsolatok rendkívül sok feszültséggel terheltek. Tranzitálási és fi­zetési problémákkal küszkö­dünk. es vannak kiegyenlí­tetlen tartozások. Az általá­nos viszonyokon belül a ha­tár menti áruforgalomban nem jobb a helyzet. A null­szaldós konstrukciónak két­ségtelenül bebizonyított az árfelhajtó szerepe. Az úgy­nevezett kishatárforgalom­ban az egymással üzletet kö­tő két vállalat jól jár. de a boltokban igen drága cik­kek jelennek meg. Álláspon­tunk az. hogy a kishatárfor­galom is kerül ión be a két ország export-import for­galmába. Például mi elképzelhető­nek tartjuk Yugo 55 típusú személygépkocsik Magyaror­szágra történő importálását is. Vásárolnánk ilvet. ha reális áron juthatnánk hoz­zájuk. Azonban a négyezer dollár körüli tarifa irreális és elfogadhatatlan Ha sikert érünk el az ártárgyalásokon, akkor évi 25—30 ezer ilven autó behozatala sem elkép­zelhetetlen. Felmerült spe­ciális kombájnok magvar gépipari termékekért való megvásárlása is. — Várható-e a kamara regionális szervezeteinek szerepében a közeljövőben változás? — A kamara elnöksége és ügyvezetösége erről a kér­désről legutóbbi ülésén tár­gyait éppen. Ügy véljük, az önálló városi, megvei. terü­leti, regionális szervezetek­nek van létjogoksultsaga. Az­tán. hogy ezek a kisebb szer­vezetek valamilyen szövet­A sors úgy hozta, hogy nemrégiben — mint meghívott — részt vettem egy olyan táborozá­son, amelyet a KISZ szervezett a Balatonnál, Erdélyből jött gyerekek részere. Hivatalos el­nevezéssel elve, ez amolyan felzárkóztató tábor, gondolom a nevéből következő célkitűzéssel, örvendezve egyáltalán a tábor létrehozásán, annak nemes célján, maga a szándék kivitele­zése (hogy ilyen bürokratikuson logalmazzak) már-már érthetetlen naivitást tükröz. Hiszen ugyan, hogy gondolták egy ilyen balatoni ket héttel letudni-osszekotni a mai Magyarország Erdélyi fiatalok val a német újságiró érdeklődött a gyerekektől. kat egymás dolgaival. Ha ez oldódik is mos­tanában a hivatalosság szintjén, akkor is csak nálunk jellemző, s nem odaát is. Emlékszem arra az élményre, mely vagy tízéves bennem, amikor a fiatal széki menyecske megkérdezte mit hallanak, ha magyar himnuszunk szól? Ok tőlünk, aztán igaz-e, hogy maguknál mindig le­semmi különöset, hangzott a válasz, számukra het a boltban olajat kapni? Mar akkor sem a szekely himnusz a szivet dobogtató. Találkozhattunk egy vékonyka fiatalember­rel, aki jelenleg egy dorogi bányában dolgozik, ÍUrJÍ^ olykor fondor'latos, ügyességet l.^á no. megtanítását? Nem fogalmazok túlzóan, bizony ^ill^k« ^aS^mafd tózk<ÍdÖ ^ hazai ekkora feladatot ke.I-kellene megoldani. Ezek «>'aa helytállni, ismeretek a gyerekek, akik kőzött hét- és huszonhét éves egyaránt akad, s Erdélyország minden részéből jöttek, szóval ők szinte életkoruktól függetlenül tájékozatlanok a tni dolgainkban ... Nem hangulatkeltés végett, csupán a hely­zet érzékeltetésére továbbadnék hallott történetet. Úgy vélem ugyanis ezek alapján ki-ki képet alkothat és véleményt ványa, "amelyek pz ideiglenes tartózkodási en formálhat ezekről a gyerekekről, pontosabban gedélyekben szerepeltek. Ezek ugyanis néhány tudtam kérdésén derülni, azóta csak még job­ban lehajtom a fejem ha erre gondolok. De visszatérve ezekhez a gyerekekhez, na­gyon. sok veszély leselkedik rájuk, ebben a mi és rej­Vajon, ho­jártasságok híján? Hiszen földrajzot ugyanúgy kellene ta­tant, politikát, legalább az intézményeket meg­ismerni, és még mi-minden mást! Teszem hoz­zá, szónoki kérdésként, ki fogja mindezt nekik megítélheti szükséges teendőinket Valamennyi­ünkét, mert bizonyosan állítható, hogy nemzeti ügyről van szó, olyan horderejű a feladat: a hazankba átért erdelyi menekültek befogadá­sára. Tehát akkor egy példazat az érzékeny­ségről: mint a tábor vezetői elmesélték, az előző turnus számára emlékezetessé szándékoz­napot töltött magánzárkában, unalmát kihallga- nulniuk mint történelmet, néprajzot, gazdaság tusokkal enyhítve, nyomait most is viselve. Le­töltötte a büntetést, kiszabadult, és most ismét átjött, ezúttal a tartós maradás lehetőségében. •h. v ,,t 4R?fgem,ltenl.CSVpan' hogy számomra sem volt ^mamráznl? h7m<& lenne is ilyen, vajon túlságosán b.zalomgerjeszto vagy vendegszereto bímj£_e kitartással, érdeklődéssel? Mert ahhoz lyams, hog> azoknak a maradas, hatar.doknek pecsetes lat- ugye nem fer kéuég morfondírozok, hogy a U­nulási kemény munka, amelyet nem lehet csak , . _ , ,, . , ,, . úgy félvállról venni, különösen akkor nem, ha hónapra szolnak s egyszerűen a leik, hatasuk oJyan nagyon fontCK ismeret megszerzéséről van is bizalomgyengítö, reménykedést fosztó .. szó, mint az új haza felfedezése. Tanulni kell­Mesélte a szintén velünk egy időben tábor- kellene, de azt hiszem ezt lehetetlen önállóan ban járó Dinnyés Jóska (városunk fia), hogy a tenni, segítenünk kell! múltkoriban Dudaron filmet készítettek, s er­Nem lépem túl egy cikk lehetőségeit, ha délyi menekülteket kerestek. A faluban útba- arra buzditok, alakuljon mihamarabb olyan ho­igazították őket, mondván, két család lakik egy­ták tenni a búcsúestet, s evegből hangulatosan más mellett s fenn a magyar zászló a házukon, megterített asztal fogadta a kirándulásról haza­térő gyerekcsapatot, égő gyertyákkal a tányérok ni egyesület, amely segíti az erdelyi menekül­tek társadalmi beilleszkedését. Lehet, hogy a között. A gyerekek megjöttek, betódultak a sá- ieikeSednek tettükért, de ók annyit szenvedtek torba, s a teritett asztal égő gyertyáit latva, megért a lobogókért odaát, hogy most már szipogva-morogva kirohantak. A laborvezetők csak badd lengedezzen a házukon, függetlenül Kérdezik tőlük a filmesek, hogy miért tették ki Hazafias Népfrontnak kellene magára vállalnia a zászlót? Mondják, hogy bár a hatóságok nem ^ a megtisztelő, bár nehéz feladatot, lehet, csak hosszú és türelmes faggatózás után fejtet­tek meg a rejtélyt, hogy őket a gyertyák ott­hagyott hazájukra emlekeztették, sőt meg ne­mi csúfolkodast is sejtettek a látvány mögött... attól, hogy ünnepnap van, vagy sem ... hogy egyéni kezdeményezőkre kell hagyatkoz­ni. A lényeg, hogy mihamarabb létrejöjjön egy olyan állampolgári csoport, amelynek tagjai ne­mes hivatásuknak tekintik a mi kicsinyke, de Jó lenne sok mindent tudni ezekről a fia- most mégis erejét, hitét próbáló népünkhoz talokról, felkészültségükről, világképükről, de fordulók testvéri segítségét beilleszkedésükben, mindehhez idő kellene, és kölcsönös oldódás, Nem lehet feladatom erről sokkal többet mon­Az egyik NSZK képeslap riportere ott járt érdeklődés. Egyelőre számunkra ott csupán any- dani, tájékorzatlanságom miatt sem De minden —- - a, satis. nyj derüit ki, hogy szinte rémisztően tájékozat- további nélkül belátható, hogy segíteni kellene lanok rólunk való tudásukban! Keserűen mim- például a fiataloknak tanulasban, szakmavá­dom, hogy sikerült megtanítanunk e két szom- lasztásban, letelepedésben, és még sok minden tak vele is. Mellesleg ugyan imi mást lehetne széd állam íiait-lányait a világ ezer kilométe- másban, akar párválasztásban is. Így adnánk várni attól a fogalmaink szerint nyolc osztályt rekre lévő tájainak dolgairól, fújjuk a leckét, tovább a kölcsönt, amit elődeink nekünk öró­végzett kisfiútól, aki két testvérével és apjával hogy kit miképpen nyomnak el itt, és üldöz- kül hagytak emberségből, ideát van, édesanyja pedig ott maradt? Szó- nek amott, de teljes sötétben hagytuk magun­a táborban, s igyekezett beszélgetni az ottlé­vókkel. Nem volt könnyű számára e feladat, mert a gyerekek érzékenyek és zárkózottak vol Tráser László

Next

/
Thumbnails
Contents