Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

2 Szerda, 1988. július 13. A Legfelsőbb Tanács döntése Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik a jövőben is fi Moszkva (MTI) A Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Azerbajd­zsánhoz tartozását erősítette meg héttői ülésén hozott határozatában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. . A hosszas vita után született döntés olyan intézkedéseket ír elő, ame­lyek biztositják a főként ör­mények lakta terület valódi autonómiáját, valamint az SZKP KB és a szovjet kor­mány még a tavasszal elfo­gadott, a Karabah-hegyvi-, dék társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődését célzó komplex programjának ma­radéktalan megvalósítását. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a döntés egyhangúlag született. A testület — amelynek a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének helyet­teseiként tagjai a köztársa­sági legfelsőbb tanácsok el­nökségének elnökei is —, előzőleg meghallgatta és megvitatta Örményország, Azerbajdzsán és Karabah­hegyvidék képviselőinek be­számolóit. A vitában felszó­lalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Slraub F. Brúnó Párizsba utazott Straub F. Brúnó akadé­mikus, az Elnöki Tanács el­nöke hétfőn Párizsba uta­zott a Tudományos Szövet­ségek Nemzetközi Tanácsa Felvételi Állandó Bizottsá­gának ülésére, amelynek el­nöki tisztét ő tölti be. Amerika Elnökjelölt-választás A „konvenciónak" neve­zett rendezvény, az amerikai pártok elnökjelölt-választó nagygyűlése. Immár több mint másfél évszázada min­den negyedik évben lázba hozzák ezek egész Amerikát. Külsőségeikben leginkább show-műsorra emlékeztet­nek. de a tétet és tárgvat te­kintve mégis rendkívül ko­moly. sajátosan amerikai in­tézmények; elválaszthatat­lan részei az elnökválasztás­nak. A kialakult választási gya­korlatnak megfelelően a de­mokrata és a republikánus párt elnökjelöltségéért ver­senybe szálló jelöltek először az úgynevezett előválasztá­sokon (primary) és a helvi pártgyűléseken (caucus) mé­rik össze erejüket, felfogá­sukat. javaslataikat. Ezek alapján az év közepére ki­derül. hogy a pártok hel/i vezetői kit. kiket támogat­nak leginkább. A hagyomá­nyoknak megfelelően a két nagy párt országos értekez­letét (konvencióiát) azután júliusban vagy augusztusban tartják meg azzal a céllal, hogy döntsenek a jelöltek és a programjavaslatok között A republikánus párt kül­döttei idén augusztus 15-től New Orleansban ülnek ösz­sze. A demokrata párt érte­kezlete most hétfőn kezdő­dött Atlantában. Négy napon át tart a nagv show. amelynek napirendje egyébként többé-kevésbé hasonló mindkét párt ese­tében. Az ötven szövetségi államot, a szigeteket. Puerto Ricót. a fővárost és a kül­földön élő amerikaiakat képviselő küldöttek meg­hallgatják a párt politikai programját (platformját) Is­mertető beszédet, amelyről, illetve részleteiről azután szavaznak. Szerda lesz a nagy nap: ekkor választják meg többségi szavazással ez elnökjelöltet. A két pár értekezlete után csap azután igazán magasra a választási láz. s a csúcs november nyolcadika: ekkor választják meg az Egyesült Államok 41. elnökét. Madarász György II Magyar Nemzeti Bank közleménye Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank 1988. július 19-ei határnappal a forintot a konvertibilis va­lutákkal szemben 6 százalék­kal leértékeli. Az intézkedést több ténye­ző indokolja. Az 1987 máso­dik felétől kibontakozott erő­teljes exportnövekedési ütem fenntartásához elsőrendű népgazdasági érdek fűződik. A vállalatok exportérdekelt­sége, az új termékek külpia­ci bevezetése, a mezőgazda­sági többletárualapok külföl­di értékesítésének elősegítése megköveteli, hogy a legfonto­sabb kereskedelmi partneror­szágok áralakulása és a ma­gyar termelői áralakulás kü­lönbségeit az árfolyammódo­sítás kiegyenlítse. A vállalatok viszonylag mérsékelt konvertibilis im­portigényességének fenntar­tása, valamint a belső pénz­ügyi folyamatok alakulása is indokolja, hogy változatlanul szigorú keresletszabályozás­sal segítsük elő a belső és a külső egyensúly tervezettnek megfelelő alakulását. A Pénzügyminisztérium tá­jékoztatása szerint a külföld­re utazás pénzügyi feltételei­ről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású or­szágokba történő utazáshoz 1988. július 19-étől igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret ösz­szege — a forintnak a kon­vertibilis valutákkal szembe­ni 6 százalékos leértékelése miatt — megváltozik. 1. A turistaellátmány ösz­szege három naptári évi idő­szakra 20 200 forint. 2. A 14. életévükét be nem töltött kiutazók részére nap­tári évenként egy alkalom­mal 3000 forint összegű kon­vertibilis elszámolású fizető­eszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségke­ret összege három naptári évi időszakra 13 800 Ft, amely­nek terhére gépjármű-üzem­anyag költségre 6400 forint összegű konvertibilis elszá­molású fizetőeszköz vásárol­ható. 4. A turistaellátmány igény­bevételére nem jogosultak 1988-ban és 1989-ben éven­ként egy alkalommal 3000 fo­rint összegű konvertibilis el­számolású fizetőeszközt vásá­rolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresz­tül Bulgáriába kiutazók ré­szére — amennyiben a ki­utazáshoz szükséges minimá­lis 3000 forintnak megfelelő bolgár levát vásárolnak — utazásonként, turistaellátmá­nyuk terhelése nélkül 600 fo­rint összegű jugoszláv dinár szolgáltatható ki. 6. A magyar—jugoszláv kishatárforgalomban érvé­nyes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazá­sonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300 forint összegű jugoszláv dinárt vá­sárolhatnak. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon lévő maradványösszegek is. Nem változik ugyanakkor az, hogy a magánútlevéllel vagy szolgálati útlevéllel külföldre utazó magyar állampolgár az országhatár átlépéséhez 3000 forint összegű, hivatalos ere­detű külföldi fizetőeszközzel köteles rendelkezni. (MTI) Irán elfogadta a tíízsziinelet Nicosia, Manama, Bag­dad (AP) Irán hétfőn bejelentette, hogy elfogadja a Biztonsági Tanács 598-as határozatát, amely azonnali tűzszünetre szólít fel az Irakkal folyó 8 éves háborúban — jelentet­te az ÍRNA iráni hírügynök­ség. Az iráni fegyveres erők fő­parancsnokságának Javier Pérez de Cuellar. ENSZ-fő­titkárhoz intézett üzenete közli, hogy Irán elfogadja a Biztonsági Tanács 1987. jú­lius 20-án hozott határoza­tát. A főparancsnokság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irak kezdte a háborút, ő indított támadást Irán el­len. Az 598-as számú BT-hatá­rozatot meghozatalakor csak Irak fogadta el. mivel az Irán által szabott feltételt — nevezetesen, hogy Irakot bé­lyegezzék agresszornak — a Biztonsági Tanács elvetette. A határozat többek közŐLt a harcok beszüntetésére, a csapatoknak az 1980-as hatá­rokra történő visszavonásá­ra, valamint a béketárgyalá­sok megkezdésére szólít fel. Az ENSZ főtitkára hétfőn újságíróknak megerősítette az üzenet tényét, s azt. hoav Irán feltétel nélkül hajlan­dó a tűzszünetre. Bagdad hétfőn felszólítot­ta Teheránt, hogy vonja kl csapatait a még megszállt iraki területekről, ezt Irán elutasította. Megkezdte munkáját az MI Tanácsadó Testülete A közelmúltban fogadta el munkatervét a Miniszterta­nács Tanácsadó Testülete. Ez alkalomból Veress Péter, a testület titkára válaszolt Kárpáti Miklósnak, a Ma­gyar Távirati Iroda olvasó­szerkesztőjének kérdéseire. — A Minisztertanács dön­tései tudományos megalapo­zásának javítására, a dönté­sek várható következmé­nyeinek sokoldalú feltárá­sára hozta létre a Miniszter­tanács a Tanácsadó Testüle­tét. Mi a testület közvetlen feladata? — A testület véleményt nyilvánít — a döntés-előké­szítés szakaszában — a Mi­nisztertanács, illetve a Mi­nisztertanács elnöke által meghatározott, átfogó jelle­gű társadalmi, gazdasági és egyéb ágazatpolitikai kérdé­sekben. Ha szükséges, dön­tést is kezdeményez. A tes­tület további fontos felada­ta. hogy közreműködik az egyes kormányzati döntések várható és bekövetkezett ha­tásainak értékelésében. — Kik vesznek részt a tes­tület munkájában? — A Minisztertanács a Tanácsadó Testület elnökévé Bognár Józsefet, társelnöké­vé Kapolyi Lászlót kérte fel. Állandó tagjai: Andics Jenő, Berend T. Iván, Csáki Csaba, Csikós-Nagy Béla, Fekete János, Makó Csaba, Nyers Rezső, Pataki Ferenc. Sárközy Tamás. A Minisz­tertanács elnöke természete­sen az adott feladathoz és meghatározott időre ta­nácsadó testület tagjává to­vábbi szakembereket kérhet fel. — A testület tevékenysé­ge mennyiben kötődik a mi­niszterelnökéhez? — A testületet miniszter­tanácsi határozat hozta létre, de helyzetéből, rendeltetésé­ből. valamint a miniszterel­nök munkastílusából adódó­an ő a tanácsadó testület el­ső számú megrendelőie és foglalkoztatója. Természete­sen megrendelőnknek te­ELNÖKVÁLASZTÁS Ali Abdullah Száleh ezre­dest választotta vasárnap ismét az ország elnökévé a Jemeni Arab Köztársaság parlamentje. Az elnök, aki egyben a fegyveres erők fő­parancsnoka is, öt éven ke­resztül áll majd az ország élén. Ali Abdullah Száleh 1978. július 17. óta államfő, ez lesz harmadik ötéves el­nöklése. Az alkotmány ren­delkezéseivel összhangban vasárnap reggel benyújtotta lemondását, hogy a parla­ment új elnököt választhas­son. Néhány órával később született meg a döntés újjá­választásáról. FRANCIA—GÖRÖG EGYÜTTMŰKÖDÉS Görögország és Franciaor­szág vasárnap megállapodott abban, hogy közös erőfe­szítéseket tesznek a City of Poros görög kirándulóhajó ellen elkövetett terrortáma­dás tetteseinek kézrekeríté­sére. A megegyezés Karolosz Papuliasz görög, és Roland Dumas francia külügymi­niszter athéni találkozóján született. A két ország közt ezt megelőzően heves vita bontakozott ki, mivel a gö­rög hatóságok szerint a ter­roristák egyike francia ál­lampolgár volt, aki maga is meghalt a hajón. Franciaor­szág ennek igazolására bi­zonyítékokat követelt. ÖSSZEESKÜVŐK SZÖKÉSE Vasárnap a kairói Tora börtönből megszökött az egyiptomi hadsereg három volt tisztje, akik Szadat egy­kori elnök meggyilkolásában való részességért életfogy­tiglani börtönbüntetésüket töltötték. A három szö­kevény, a Dzsihad (Szent Háború) elnevezésű isz­lám fundamentalista szer­vezet tagjai, egy vas­rúddal leütötték cellájuk őrét, majd a társa segítségé­re siető másik börtönőrt megsebesítették és elvették géppisztolyát. Az épületben a zsákmányolt fegyver se­gítségével törtek utat ma­guknak, majd rövid tűzharc után a börtön kapuján át elmenekültek. A szö­kés után Zaki Badr belügyminiszter rendkívüli intézkedéseket léptetett élet­be. A MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ki­bővített ülést tartott. Nelson Mandelára, a dél-afrikai nép és az Afrikai Nemzeti Kongresszus több mint ne­gyedszázada bebörtönzött kiemelkedő vezetőjére emlé­keztek 70. születésnapja al­kalmából. A bizottság, kife­jezve szolidaritását az Afrikai Nemzeti Kongresszus igaz­ságos küzdelmével, követeli, hogy a neokolonialista apartheid rendszer bocsássa szabadon a politikai foglyo­kat, köztük Nelson Mande­lát. A felhívást a Magyar Szolidaritási Bizottság eljut­tatja az ENSZ Apartheidel­lenes Bizottságához, vala­mint az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. kintjük a Minisztertanácsot és a miniszterelnökön kívül a két miniszterelnök-helyet­test is. — Ha a miniszterelnök személyében változás törté­nik, mi garantálja, hogy az új miniszterelnök is igényt tart a testület munkájára? — A mi testületünket a Minisztertanács hozta létre a mai elképzelések és igénvek alapján. Feltételezem, hogy nem a személyi változás ha­tározza meg létünket. ha­nem a mindenkori igények, illetve a munkastílus. — Miként alakul a testü­let munkamódszere? — A mi testületünk alap­vetően nem előterjesztéseket készít maid. hanem elsődle­ges feladatunk a vélemény­formálás és a döntések be­folyásolása. Munkánk alap­anyagául szolgálnak az ál­lamigazgatásban. más testü­letekben. tudományos in­tézményekben. kutatóhelye­ken készülő előterjesztések, javaslatok. Természetesen a testület — a miniszterelnök által adott feladatok és kér­dések ¡kidolgozása mellett — saját kezdeményezései alap­ján is hozzáláthat egy adott téma részletes elemzéséhez. Lehet, hogy egy-egy tagunk nem készít írásos jelentést, csupán szóban fejti ki a kérdés kapcsán véleményét. Ezt azonban közösen vitat­juk meg. Mindezek mellett problémafeltáró, „vészjelző" szolgálatot is kell vállal­nunk. A testület egyébként kéthetente ülésezik. Ha szükséges, ennél sűrűbben is találkozunk egymással. — Mint tudományos tes­tületet, mennyire kötik a mai valóság gondjai, meny­nyire tud ezektől elszakad­ni, s a jövőben gondolkod­ni? — Testületünkben sokféle, sokszínű, különböző szakis­meretekkel rendelkező em­berek dolgoznak. Ugyanak­kor tagjainkat állásDontiuk kialakításában állami szerv határozatai nem kötik, fele­lősséggel tudományos meg­győződésüknek tartoznak. Az állásfoglalásokban ter­mészetesen soha nem tekint­hetünk el a mai magvar va­lóságtól. de figyelembe kell vennünk a jövő realitásait is. Ebből adódóan a testüle­ti vélemények lényegesen eltérhetnek a hivatalos álla­mi. vagy pártállásfoglalások­tól. ha arról kell véleményt formálni, hogy az adott vagy várható helyzetben mi­lyen döntés szolgálná leg­inkább közép- vagy hosszú távon az ország érdekeit. Természetesen az eltérő vé­leményeket is nyíltan kéo­viselni kell. Elvont futuroló­giával nem foglalkozik a tes­tület hanem olyan kérdé­sekre összpontosít, amelyek közvetve vagy közvetlenül a soron levő kormányzati dön­téseket magatartást befo­lyásolhatják — beleértve e döntések hosszú távú. vagy mellékhatásait is. — A testületben dolaozó szakértők mennyiben tud­nak „semlegesek" maradni, esetleg felülemelkedni saját szakmai érdekeiken? — Abszolút pártatlanság természetesen nem létezik, de a tudományos megközelí­tés — különösen a multi­diszciDlinaritás korában — mindig ¡komplexebb mint az ágazati, időrendszerben ne­dig hosszabb távú. mint az állami. Hiszen valakit vagy politikai. illetve 6zakmai meggyőződése, ismeretei, felkészültsége vagy munka­helyi hovatartozása befolyá­sol álláspontja kialakításá­ban. A testületnek az a mód­szere, hogy az adott témát elsősorban az ahhoz legjob­ban értő tag terjessze elő vagy véleményezze. Ez azonban nem jelenti azt. hogv a többiek ezt a nézetet magukra nézve kötelezőnek tartják. Ha nem alakul ki teljesen egységes álláspont, a testület többségi alapon alakítja ki véleményét. — Szerencsére egyre több a döntés-előkészítésben résztvevők, véleményezők száma napjainkban. Milyen együttműködésre töreksze­nek velük? Mit tehetnek a párhuzamosságok elkerülé­séért? — Számos tanácsadó dön­tés-előkészítő testület is mű­ködik. A felesleges párhu­zamosságok. ismétlések el­kerülése. a már elkészült anyagok hasznosítása érde­kében szoros kapcsolatot lé­tesítettünk a tervkészítőkkel, így a Tervgazdasági Bizott­sággal. az Országos Tervhi­vatallal. a Reformkészítő Állami Bizottság Titkársá­gával. a Magyar Gazdasági Kamarával, a Magyar Tudo­mányos Akadémiával. Ki­alakulóban van együttmű­ködésünk az MSZMP Köz­ponti Bizottsága reformokat előkészítő bizottságaival, a Hazafias Népfronttal és a kormányzati szinten reform­folyamattal tevékenykedő szervezetekkel. — Milyen konkrét témák­kal foglalkoztak eddig? — Megvitattuk a magyar népgazdaság kibontakozásá­nak lehetséges útjait, mód­szereit első megközelítésben. Javaslatot tettünk az ide­genforgalomból származó jövedelmek növelésének le­hetőségeiről. Értékeltük a népgazdaság 1988. évi hely­zetét és kilátásait, tennivaló­it az 1989-es esztendőre. Ja­vaslatokat állítottunk össze a miniszterelnök néhány külföldi tárgyalásához. Ele­meztük Európa várható helyzetét 1992 — az eevséges Közös Piac létreiötte — után. és Magvarországon ez­zel összefüggő érdekeit ten­nivalóit. — Milyen kérdésekkel fog­lalkoznak majd az elkövet­kezőkben? — Legközelebbi ülésün­kön. július 25-én a reform úi szakaszával foglalkozunk. Munkatervünkbe vettük, hogv foglalkozunk a kor­mányzati információs rend­szerrel. figyelembe véve a kormány és a párt között ki­alakuló új «iszonvt az irá­nyításban. Értékeljük a kor­mányzati munka kapcsoló­dását a nem miniszteriális szervezetekhez, a társadal­mi szervektől a különböző, jelentős politikai szervezete­ken át a vállalatokig és a kommunikációs szervezete­kig. Javaslatokat készítünk majd a kormány, illetve a tervgazdasági bizottsáe munkatervéhez, illetve azo­kat áttekintjük és bírálatot adunk róluk. Tervezzük, hogv foglalkozunk az úi kül­gazdasági stratégia kérdé­seivel. a magyar gazdaság felzárkózásának lehetősé­geivel. Értékeljük az ener­giatermeléssel és -elosztás­sal összefüggő problémákat is. Áttekintjük az oktatási rendszert gazdasági-társa­dalmi szempontból. Elemez^ zük a kereskedelmi bankok szerepét az innovációban és a külkereskedelemben s ösz­szehasonlítások alapján ér­tékeljük a kis orszáeok strúktúraváltási módszereit. — Milyen nyilvánosságot szánnak munkájuknak? — A testület elsősorban hasznosan kíván tevékeny­kedni. Nem törekszik min­dennapi nyilvánosságra, an­nál is inkább, mert állásfog­lalásaink nagy része döntés­előkészítés-jellegű. Esetleg zavart okozna, ha a megszü­letett döntés nem állna össz­hangban az általunk előter­jesztettekkel. Ugyanakkor — mint ez a ielenlegi nyilat­kozat ezt mutatia — ha kér­deznek. válaszolunk. Meg­ígérjük. ha olyan naev hord­erejű mondanivalónk lesz. magunk is gondoskodunk a közvélemény tájékoztatásá­ról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents