Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAíj ^GYESÜLJETEK ! 78. évfolyam, 171. szám 1988. július 19., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Fordulatot a gazdaságban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az MTInek, amelyben a július 13— 14-én tartott központi bizottsági üléshez fűzött kommentárt. — Miben látja a mostani ülésszak újszerűségét és jelentőségét? — Tartalmában és formájában is megújult a Központi Bizottság ülése. Formájában annyiban új, hogy közeledik a parlamentáris formához. Nyilvánosság előtt kezdődik az ülés, majd tulajdonképpen a nyilvánosság előtt folyik, hiszen minden hozzászólásról információt kap a közvélemény a sajtón keresztül, a rádió és a televízió pedig ott van az ülésteremben. Ez egy lényeges formai változás, hiszen a párt felszabadulás utáni és természetesen előtti történetében ez eddig sosem fordult elő. Tartalmában azért új, mert ezen az ülésen a gazdasági problémáknak egy, a korábbinál mélyrehatóbb elemzését végezte el a Központi Bizottság. Tágabb és mélyebb információt kapott a közvélemény is a gazdasági életről. Első eset, hogy a KB tagjai adatszerűen is tájékozódhatnak az ország nemzetközi pénzügyi helyzetéről. Természetesen eddig is voltak értékelések, de ezek nem tartalmaztak adatszerű alátámasztást. Annyiból is új volt a KB kétnapos ülése, hogy már az előadói beszédben és a vitában is alternatívákban gondolkodtak. Nem abból indultak ki, hogy egy igazság van, egy helyes út van, és azt az előterjesztés helyesen vagy helytelenül határozza meg. Abból indultak ki, hogy a politikában — és most konkrétan a gazdaságpolitikában — több célt kell úgy elrendezni, hogy azok között legyen fontossági sorrend, de amit társadalmi célnak ismerünk el, azok egyike se maradjon figyelmen kívül. Tehát egy több tényezős helyzetképből kell összekombinálni azt a gazdaságpolitikát, amely kivezet a jelenlegi helyzetből. A következő tartalmi változás az, hogy ezen az ülésen a Központi Bizottság tagjai, mind az előadói emelvényről megszólalók, mind a széksorokban ülők, egyaránt azt érezték, hogy fordulatra van szükség. A pártértekezletet megelőző időszakban gyakran hangzott el a KB egyes tagjainak a részéről, hogy fordulatra van szükség, az előadói emelvényről azonban ez nem hangzott el. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyjából azonos irányban keresi a PB és a KB a gazdasági kibontakozás reális lehetőségét. — Milyen volt a vita hangulata? — Szabad szellemű volt, útkeresés jellemezte, tehát nem a presztízs ütközött a kritikával, hanem a nyitott vezetés gondolkodásmódja találkozott az utat kereső központi bizottsági tagsági véleménnyel. Koncepcionális vita volt, tehát nem programozható, ami itt elhangzott, és nem úgy hagytuk el az üléstermet, hogy egy programot fogadtunk el. — Mi lesz a kidolgozásra kerülő koncepció megvalósításának menetrendje? — Hosszú idő óta most fordul elő először, hogy két fázisban tárgyaljuk a következő év gazdaságpolitikáját; főbb elveiben most, majd előreláthatólag októberben pedig a programot tárgyaljuk. Tehát a koncepció eldöntésekor a véleményeknek a többfélesége — ha nem is sokfélesége — jelentkezett. Az előterjesztett alternatívák dolgában a döntő többség egy bátrabb, határozottabb fordulat mellett foglalt állást. A kisebbség szintén elfogadta a fordulatot, de annak a politikai közvéleményhez való hozzásimítására nagyobb súlyt fektetett. Tehát simább átmenetet tartana szükségesnek. Ekörül folyt a vita. A kérdés az lesz majd —, s ez a program kidolgozása során derül ki —, hogy politikai szempontból végre lehet-e hajtani egy bátrabb fordulatot Magyarországon. A gyorsabb megoldás a radikálisabb. Egy viszonylag rövidebb, konfliktusos periódus után a gazdaság újra fejlődésnek indulhatna. Lassúbb átmenet esetén — ahogy a vitában elhangzott, nagyobb a viszszarendeződés veszélye, és nagyobb a veszélye annak, hogy lassúbb fokozatokban végül nem is hajtjuk végre a programunkat. — Milyen társadalompolitikai lépések kisérik majd a gazdasági fordulatot? — Rövidebb távon az úgynevezett szociális háló kiegészítése kerül napirendre. Annak vizsgálata, hogy amennyiben a szerkezetváltozás gyorsabb ütemben megindul, akkor az ezzel járó munkanélküliséget hogyan kezeljük. A második fontos kérdés abból adódik, hogy egy gyors szerkezetváltás megbolygatja az árrendszert, ez pedig a korszerű piaci árrendszer irányába való előrehaladással, a világpiaci árakhoz való közelítéssel — felfelé nyomja az árakat. S a kérdés az, hogy milyen mértékű inflációt bír el a társadalom. Ez lesz a következő ülésszak egyik legfontosabb vizsgálati témája, és természetesen a bérgazdálkodás rendje is. Vita volt arról is, hogy bérreformnak lehet-e nevezni egyáltalán azt, amiről szó van? Ügy tűnik, hogy bérgazdálkodásra mindenképpen szükség van. Az még bizonytalan, hogy 1989ben a bérgazdálkodás reformjában milyen nagy lépést tudunk tenni, mert ez összefügg az inflációs veszéllyel. Egy hirtelen ugrás a bérgazdálkodás szabaddá tételében ugyanis óhatatlanul egy nagyobb, gyorsabb infláció veszélyét rejti magában. (MTI—Press) Anyagi ösztönzés a húsiparban Az év eddig eltelt időszakában mintegy negyedeveiharmadával csökkent a hazai tókehúsfogyasztás, és nehezebb értékesíteni a húskészítményeket is. Ebben a helyzetben a húsipar állami vállalatai igyekeznek még jobban érdekeltté tenni a munkahelyi közösségeket, a dolgozókat a hatékonyabb termelésben, a minőség javításában. Változatos, erdekes ásztönzőrendszert vezettek be .és ezekkel részben sikerült ellensúlyozni a kereslet csökkenéséből adódott nehézségeket. A Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalatnál bevezették az úgynevezett ládapénzt. Korábban meglehetősen áttekinthetetlen teljesítményrendszerben dolgoztak, ezt váltotta fel az új bérezési módszer. Ennek lényege: a gépkocsirakodók, a mérlegelök és az úgynevezett rárakok a szállítmányokon lévő ládák száma szerint kapnak akár 20 százalékos prémiumot is, ám csak abban az esetben, ha lényegében hibátlanul dolgoznak. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinátnál az úgynevezett mázsapénz lett a jutalmazás egyik alapja. Ebben az üzemben — mivelhogy a téliszaláminál minőségi kifogást nem fogadhatnak el, hiszen nagy értékű és márkás áruról van szó — több munkahelyen meghatározták az elérhető legnagyobb keresetet. Amennyiben az áru végső ellenőrzésénél — az úgynevezett mázsálásnál — hibás, kifogásolható mintát találnak, úgy arányosan csökkentik a „vétkesek" keresetét. A Pápai Húskombinátnál az egyéni ösztönzéstől várják a gazdaságosság javulását. A vonalakon dolgozóknak fémlapra nyomtatott számjele van, ezt az általuk feldolgozott áru a szalagon magával viszi, így az ellenőrző pontokon viszonylag könnyű a minősítés. A személyes nyilvántartással a kereset 10 százalékát kitevő prémium érhető el. amenynyiben kedvező a teljesítmény. A Győr-Sopron Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál viszont arra törekednek, hogy a végtermék minőségét illetően teremtsenek általános érdekeltséget. Ezért többfelé megszüntették a kisebb részlegek önálló premizálását. Ez a módszer a kollektíva tagjait arra ösztönzi, hogy tegyenek tekintettel a másik dolgozó munkájára is, és ne adjanak tovább hibás darabot. Az új megoldások egy része kísérleti szakaszban van, számos helyen azonban már eszerint alakulnak a havi elszámolások. (MTI) Grósz Károly az Egyesült államokba és Kanadába látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke, az amerikai kormány meghívására július 19-én, kedden hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani programjának befejezését követően július 28án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mulroney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségeivel, a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalatok képviselőivel. (MTI) Giovanni Spadolini tárgyalásai hazánkban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn, délelőtt az Országházban fogadta Giovanni Spadolinit, az olasz szenátus elnökét, aki Stadingcr Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására, péntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson hazánkban. A találkozón jelent volt Stadinger István és Misur György, hazánk római nagykövete és Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini a nap folyamán a Parlamentben találkozott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen szót váltottak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Kölcsönösen méltatták a jól fejlődő magyar—olasz kapcsolatokat. A magyar külpolitikának az emberi jogok érvényesítésére irányuló törekvéseivel összefüggésben Giovanni Spadolini érdeklődésére Szűrös Mátyás — utalva arra a figyelemre, amit a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete a humanitárius kérdések növekvő szerepének szentelt — tájékoztatást adott hazánk nemzetiségi politikájának elveiről, és ezzel összefüggésben külpolitikánk soron vlévő feladatairól, lépéseiről. Ezt követően Giovanni Spadolini tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Stadinger Istvánnal. Részt vett a megbeszélésen Kiss János, Varga Imre, és Vassné Nyéki Ilona képviselő. A vendég — többek között — a magyarországi egykori kiétkamarás parlament történelmi előzményei, s újbóli bevezetésének esetleges lehetőségei, az egyházak parlamenti képviselete, az Országgyűlés elnökének szerepe, feladatai iránt érdeklődött. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a mostani látogatás jól szolgálja a magyar-olasz kapcsolatok jövőbeni fejlődését. Giovanni S^ado1'«' országi hivatalos látogatásra hívta meg vendéglátóját. Délután az olasz szenátus elnöke ellátogatott az Országos Rabbiképző intézetbe. Később fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. NYITÁS: PÉNTEKEN. Ezen a héten, pénteken, délután 14 órakor, a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit az idei Szegedi Ipari Vásár. A Marx téren a hajrájához érkezett az építés. Több új pavilon vár berendezésre. Szerelik a vitrineket, hűtőNagy László felvételei pultokat. Már áll a kisiparosok utcájának clárusítósora Is. Péntekig viszont van még bőven tennivaló azért, hogy minden idelátogató jól érezze magát, és az üzletemberek se távozhassanak csalódottan