Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

Hétfő, 1988. július 18. Befejeződött a VSZ PTT ülése Varsóban szombaton véget crt a Varsói A külügyminiszterek munkaülésen vitat­Szerzódés Politikai Tanácskozó Testületé- ták meg az ülésen elfogadott megállapodá­vott meg bulgáriai látogatás- vei, a LEMP KB első titká- meg, amely megköveteli az ra. nek kétnapos ülése. Miután a tagállamok pénteken elmondták felszólalásaikat, szóm­néhány gyakorlati sok végrehajtásának küldöttségvezetöi kérdését. Hazaérkezett Varsóból szombaton. a késő balon reggel a testület meghallgatta Vik- esti órában az a párt- és kormáriyküldött­tor Kulikovnak, a Varsói Szerződés tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erői főparancs­ség, amely Grósz Károly, a Magyar Szo­A VSZ PTT ülésén fel­merült katonai témáról szól­va Grósz Károly elmondta, hogy nagy hangsúlyt ka­pott hagyományos fegyver­rával, a lengyel Államtanács elképzelések kiigazítását, elnökével szombaton meg- Nem mindegy, hogy ezt a tartott kétoldalú találkozóját kiigazítást vonalváltásnak, illeti, Grósz Károly az nem kellően végiggondolt MTI tudósítóinak kérdésére döntésnek, vagy az objektív válaszolva — emlékeztetett körülményekre történő rea­cia lista Munkáspárt főtitkára, a Miniszter- zetek ¿s fegyveres erők te- ra- h°gy Wojciech Jaru- gálásnak tekintik. A pontos nokának jelentését, majd aláírták a tanács- tanács elnöke vezetésével, július 14. és 16. megievő aszimmetriák zelski decemberben járt értelmezés kialakításához kozás dokumentumait. között részt vett a Varsói Szerződés Tag- felszámolása Ez több mint Budapesten. A kialakult szükség van a párbeszédre. A VSZ PTT elfogadta a varsói ülésről államai Politikai Tanácskozó Testületének katonapolitilcai kérdés A ' ' ' ' " ' " szóló közleményt, és két kiegészítő doku- ülésén. Varsói Szerződés a harcko­mentumot: az európai hagyományos fegy- A küldöttség tagja volt Szűrös Mátyás, csjáHományt tekintve fö­veres erők és fegyverzetek csökkentésére a KB titkára: Várkonyi Péter külügymi-; ]ényben van a NATO ha­vonatkozó tárgyalásokról, illetve a fegyver- niszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, sonló erőivel szemben kezesi hajszának a természeti környezetre honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A ta- ueyanakkor a légierők te­nácskozás munkájában szakértőként részt kf„tetében a NATO togor­vett Szokai Imre. a KB külügyi osztályá- szágok Vflnnak fölényben gyakorolt hatásairól szóló nyilatkozatot. Az aláírási ceremónia után, a tagorszá­gok kommunista pártjainak fő- és első titkárai tartottak megbeszélést. gyakorlat szerint ilyen talál- Egyik bajunk éppen az, kozókra évente kerül sor, az hogy nem elég gyorsan, nem idén tehát a magyar párt elég pontosan tájékoztatjuk főtitkárának kellett volna barátainkat, konzultációs célból Varsóba Az egész szocialista vi­látogatnia. Mivel a lengyel lágban megújulás megy vég­és a magyar politikai veze- be. Nem mindegy azonban, tők programja zsúfolt, a ta- hogy a különbözőségekre nak helyettes vezetője és öszi István kül- Anaak eldöntése hogy ezek "ácskozás nyújtotta lehető- helyezzük-e a hangsúlyt, ügyminiszter-helyettes. mennyire ellensúlyozzák séget lengyel—magyar két- vagy az azonosságokra. Nem cvl íl i'i 4 n 1 A 1 í f Ír í K ne^ tv. í t. U r\/f,t rv IríilXnUX»» Grósz Károly nyilatkozata Grósz Károly, az MSZMP dő kapcsolataikat. Termé­főtitkára, a Minisztertanács szetesnek tartjuk, hogy a elnöke a VSZ PTT ülése nemzetiségek helyzetével után szombaton a varsói kapcsolatban felmerülő magyar nagykövetségre lá- problémáknak a humaniz­togatott. Találkozott a Ma- ™us szellemében, a demok­gyar Távirati Iroda, a Ma- rácia szavatolásával törté­gyar Rádió, a Népszabadság n<> megoldása elsősorban an­és a Magyar Nemzet tudó- nak az országnak a feladata, silóival, és kérdéseikre vá- amelyben az illető nemzeti­laszolt. (Ezúttal a beszélge- *** eln,ek'. Változatlanul tés bővebb változatát ad- mi,nde? . kozep-europai nep­juk közre.) pel erősíteni akarjuk a meg­A Varsói Szerződés Poli- er*St,éS * blzal^at .Ezek ..._.. _ ..., ,. nélkülözhetetlenek ahhoz, t.ka. Tanácskozó Testülete- h a nemzetiségek a szem­nek u!é?én szerzett tapasz- szédos országok együttmű­ta atoiról szólva Grósz Ka- ködésének és barátságának roly kijelentette, hogy szá- erősítőivé váljanak, mara nagyon erdekes volt a . . ... ... . . tanácskozás, tekintettel arra, „ Am, e mega lap^sok fn­u is .. • . gadtatasót illeti: senki sem hogy eloszor vett resz ilyen *tasította el azokat Ahogy értekezleten. Tartalmat te- az a nemzelközi tanácsko­rendkívül gazdag esz- zasokon lenni szokott, a mecsere folyt, napirendre szanetekben legalább olyan került mindaz, ami a vi- élénk diplomáciai tevékeny­lagot, a közvéleményt foglal- ség folyti mmt a tárgyaló­koztatja. asztalnál, s többen nagyon A delegációk természetesen egyetértően nyilatkoztok eb­nemzeti érdekeiknek és fel- ben a kérdésben. Olyan or­fogásuknak megfelelően szágok képviselői is, ahol széltünk arról is, hogy ha­egymást, katonai kérdés. A politikai állásfoglalás meg­született: a túlsúlyban levő erők szintjét le kell szállí­tani alacsony szintre. Grósz Károly az MTI tu­oldalú találkozóra is kihasz- mindegy, hogy a különböző­náltuk. ségeket szembeállitják-e Érdekünk és elvtársi köte- egymással, vagy olyan ter­lességünk, hogy a nálunk mészetes jelenségeknek te­zajló eseményekről baráta- kintik, amelyek a nemzeti inkát pontosan informáljuk sajátosságokból, vagy a ve­— mondotta Grósz Károly, zetés adott politikai képes­zánk minden lehetséges esz- dósítóinak arra a kérdésére Politikai és erkölcsi köteles- ségeiből, kultúrájából fakad­kozt megragad, hogy elose- valaszolva, hogy Magyaror- ségünk tájékoztatni kollégá- nak, s amelyek, ha eltérő gítse az európai viszonyok, szág milyen szerepet játszik inkát a magyar pártértekez­a szocialista építőmunka az európai leszerelési folya- létről. Ez volt a célja ennek külső feltételeinek további matban, kifejtette: orszá- a találkozónak, ezért . jár­javítását szolgáló tanácsko- gunk helyzete nem választ- tam Moszkvában, és ilyen zatlanságokból sök felesle­zás sikeres befejezését. Al- ható el az általános hely- tájékoztatásra kerül sor ges félreértés adódhat, láspontunk kiérlelt és egyér- zettől. Mihail Gorbacsov a majd szeptemberben a Né uj utakon is, de hosszabb távon ugyanabban az irány­ban fognak hatni. A tisztá­A főtitkárok szombati ta­PTT ülésén is megismételte met Demokratikus Köztársa- lálkozóján például meglehe­az F—16-os amerikai va- ságban is. tősen nagy érdeklődést és dászbombázók olaszországi Elvtársainkat, barátainkat vitát váltott ki a szocialista telepítésének leállításával érdekli, hogy mi történik pluralizmus fogalma, értei­kapcsolatos javaslatát. Magyarországon. Ez az ér- mezése. Ez nem elvont ideo­telmű. Az ülés munkájára vissza­térve: javasoltuk egy kü­lön munkabizottság létre­hozását, s e javaslat támo­gatást kapott. Szeptember Amennyiben amerikai rész- deklődés jogos. Jobb, ha a lógiai kérdés, hanem politi­tájfcn ülésezik a Varsói Szer- rö1 ezt elfogadják, akkor ez leghitelesebb forrásból ér- kai probléma. Ebből kiin­ződés külügyminiszteri bi- érinti azt a térséget is, tesülnek dolgokról és nem dúlva lehet megválaszolni, zottsága, amely feladatául abo* Magyarország van. más csatornákon, óhatatla- hogy milyen legyen a viszo­kapta, hogy dolgozza ki a humanitárius munkabizott­ság tevékenységi körét, sze­repét. Sokoldalú munka, szakértők, a tudomány em­Egyeztetni kell, hogy me- nul felvetődhetnek olyan nyunk a másként gondolko­lyik ország milyen lépést kérdések is, amelyekre a dókhoz, a párton belüli ki­tesz. A honvédelmi bizott- ^hírvivők, a közvetítők nem sebbséghez. A kérdés az, ság azt a megbízást kapta, tudnak pontosan válaszolni, hogy hol az a pont, ahol ez hogy tanu'mányozza ezt a hereinek bevonása után a kérdést. A honvédelmi és a s ez félreértéseket szül. Mi most sok új vállalko­münkabizottság létrehozható. Ebben teljes egység volt. még egyezik a nagyon tole­ráns lenini politikai elvvel, s hol kezdődik a revizioniz­Grósz Károly szólt a tanácskozás során létrejött kérdésről van szó. találkozóiról is, és elmond­ta: találkoztam Ceausescu külügyminiszteri bizottság- zásba fogtunk, illetve sok nak külön is konzultációkat régebbi vállalkozásunkat mus. Ezek a kérdések a po­kell folytatnia, mert na- felgyorsítottuk. Sok mindent litikában naponta felvetőd­gyon összetett és bonyolult el lehet tervezni, ám a gya- nek, tehát eszmecserét kell Mi —-——P~ . ra- TüiaiifMTram . ,alls(Kn, érdekeltek vagyunk közelítették meg, vizsgálták KOk magyar él. Magukon az abban, hogy az ala­meg a témakörökét, s kü- üléseken is minden felszó- elvtorssal, bemutatkoztam c szinten , korlatban sok olyan kiszá- folytatni róluk — mondotta míthatatlan elem jelenik Grósz Károly. lönbözö hangsúllyal beszél- ialó építő szellemben szólt a tek a kérdésekről. A párbe- humanitárius kérdésekről, széd rendkivül konstruktív A tartalmat illetően vannak és előremutató volt, min- még árnyalatnyi különbsé­denki azokat a módszereket gek, nyílt, konstruktív esz­kereste, amelyekkel előbb- mecserére még szükség van. re lehet vinni a világot fog­lalkoztató hagy kérdések megoldását. E problémák közé tartozik a fegyverzet­csökkentés ütemének fel­gyorsítása, a környezetvéde­lem és természetesen az em­beri jogok problémája is. A magyar delegáció megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozott az em­azt is végiggondol­tuk, hogy mi magunk meg­tettünk-e mindent a nemze­tiségek jogainak maradékta­lan érvényesítéséért. Arra a következtetésre jutottunk, hogy politikai gátak és aka­dályok e téren nincsenek, de anyagi korlátok, sajnos, igen. A nemzetiségi iskolák az NDK-ba látogatok. Jakes elvtárs is egy régebbi meg­„•_.,. . , P „ ...... hívást erősített meg, Zsiv­ZZÍ^u^Z fL™e£°: zakka> nem törődünk e.eg-' kov elvtárs pedig most hí­ge. Ezért döntött ugy a kor­mány, hogy a nemzetiségi csony szinten egyensúly jöj­jön létre. Kezdeményeztük, hogy gyorsuljanak fel az e kérdésekről folyó tárgyalá­sok. Honvédelmi miniszte­rünk, minisztériumunk is kapcsolatot tart a nyugat­európai országok honvédel­mi minisztériumaival. Had­gyakorlatainkra megfigye­lőket hívtunk meg, hogy ol­dódjon a bizalmatlanság. Készek vagyunk arra, hogy rokkal is. Honecker elvtárs amennyiben kialakul az el­megerositette korábbi meg- ienőrzés gyakorlata és rend­hívását, s a közeli jövőben szere minden területet az neki, mert eddig személye­sen még nem találkoztunk. Gratulált főtitkárrá válasz­tásomhoz, én pedig elmond­tam, bízqm benne, hogy eredményesen fogunk együtt Varsóba utazásom " előtt do'gozni azoknak a kérdé" seknek a megoldásán, ame­Rádióteles lyek a két ország kapcsola­tát ebben a pillanatban meg­terhelik. Találkoztam más főtitká­béri jogok kérdésével. Véle- elhanyagoltak, a kultúrhá­menyunk az, es ezt megfő- i galmaztuk, hogy a nemzeti­ségek egyéni és kollektív ^ jogai az emberi jogok szer­* - felügyeletet az állam­ellenőrök rendelkezésére bo­csátunk. Ami Wojciech Jaruzelski­ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Az Iraki Köztársaság BfBOROSI ISTENTISZTELET Paskai László 'bíboros, nemzeti ünnepe alkalmából esztergomi érsek, a Magyar Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban Katolikus Püspöki Kar el­nöke vasárnap az esztergo­mi Bazilikában mutatta be üdvözölte Szaddám Húszéin az eiső ünnepélyes bíborosi elnököt. Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke Jaszin Ramadan első mi­niszterelnök-helyettesnek fe jezte ki jókívánságait. istentiszteletét. Az esemé­Taha nyen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Varga Gyula, a Komárom Megyei Tanács elnöke. miniszter zetiségi kérdéseket a lenini elvek szellemében kell meg- ja Ezzel , kifejezésre közelíteni es kell megoldást ,,A találni rájuk. Ügy gondol­juk, hogy joggal igényelhet hatáskörébe utol­•^•kir vánjuk juttatni, hogy a kor­mány közvetlenül törődik a nemzetiségi szövetségek jük partnereinktől ugyan- kuRtoálte" közétekP^mikai azt a megkozehtest az or­F. Nagy István Vakvágányon szágaikban élő nemzetisé­gek gondjainak megoldásá­ban, mint amilyet mi alkal­mazunk a hazánkban élő nemzetiségek vonatkozá­sában. Ezzel kapcsalatos tevékenységével és felkutat­ja azokat az anyagi forráso­kat is, amelyek felhasználá­sával előbbre lehet lépni ezen a téren. T Grósz Károly szólt a Po­felfogásunkat nyomatékosan lilikai Tanácskozó Testület 1 / „ — tt 1 1 r 1 inflAl/ÁTla. megfogalmaztuk. A felvető­dött kérdéseket — amelyek élő, valódi problémák, a üléséről kiadott záróközle­ménynek arról a megállapí­tásáról is, hogy a VSZ tag­múltból származnak, de ma államai támogatják a bécsi kell megoldani őket —, min- utótalálkozó mielőbbi sike­denki konstruktívan köze- res befejezését. Ebben a kér­li tette meg. Egyetértésre ta- désben nem volt előkészítő Iáit az a javaslatunk, hogy a munka — mondotta —, ám humanitárius kérdések ke- egymástól függetlenül is zelésének kidolgozására minden delegáció arra a munkacsoport alakuljon ez következtetésre jutott, hogy év őszén, a külügyminiszte- eredménnyel kell befejezni tek találkozóján. Ez a cso port arra hivatott, hogy ki­dolgozza: a szocialista tár­sadalmi viszonyok között miként kell az emberi jogo­kat értelmezni, képviselni, politikailag kezelni. az utótalálkozót, és ennek érdekében minden részvevő részéről kellő mértéktartás­ra, megértésre van szükség. Világosan megfogalmaztuk: végtelenül sajnáljuk, hogy A Politikai Tanácskozó humanitárius kérdésekben Testület ülésén a magyar felszólalásban nagy hang­Bécsben olyan módosító in dítványok is elhangzanak, súlyt kapott a nemzetiségek amelyek a részvevők döntő egyéni és kollektív jogainak, többségének jogos es índo­mint az emberi jogok szer- költ állaspontját nem ve­ves részének a tiszteletben szik figyelembe. Világosan tartása. Igényeltük, hogy a megmondtuk, hogy az em­nemzetiségek zavartalanul beriesség és a tolerancia hiá­megórizhessék anyanyelvű- nya súlyosan veszélyezteti ket, kultúrájukat, ápolhas- országaink, egész Európa sák az anyaországhoz fűző- érdekeit. Nyomatékkal be­19. Mert Hatvanba is együtt helyezték át őket, és ott sem csitult gyakran lármás veszekedésük. Megesett, hogy Béla direkt ugratta Palcsit, az meg nem vette észre. Végül már azt se bírta ki szó nélkül — amit kezdet­ben magától értetődőnek fogott föl — ha politikai ügyekben ellent mon­dott neki. Egyházi nagygyűlést hir­dettek a Grassalkovich-kastély hatal­mas parkjába, előadó Mindszenty (Pehm) József bíboros, Magyarország hercegprímása. Megmozdult az egész környék: Pest megye, a palócföld, a Mátra-vidék, a Jászság. Özönlött a nép Miskolcról, Tisza mentéről, a Tápióságból, Esztergomból. A roppant tömeg nem fért el az óriás park fái alatt, jelentős része a falakon kívül hallgatta a szónokot Palcsi utasítás­ba kapta, hogy pontosan rögzítse az elhangzottakat, természetesnek vette tehát, hogy az elérhető legjobb gyors­Író segítségét kérje A prímási szó­noklat összefüggéstelennek, több he­lyütt zavarosnak volt mondható, a zömmel asszonyokból álló hallgatósá­got mégis megríkatta. A beszéd pon­tos szövegét Palcsi kézhez kapva, igyekezett abból bőséges és érthető jelentést készíteni. Miközben diktálta, Szűcs Béla a gépírónő válla fölött beleolvasott, majd maró gúnnyal megjegyezte: —, Jellemző, milyen hülye vagy. Ezek szerint, te egy kukkot nem ér­tettél meg ebből a szívmelegítő, cso­dálatos beszédből... Palcsiban — noha tudta, hogy ug­ratják — egyszerre úgy fölszaladt a pumpa, hogy Bélához ugrott, és szik­rázó szemekkel üvöltötte: — Menj ki a szobából, de azonnal. Ha nem, lecsavarom n borvörös or­rodat. Egy hétre rá Palcsinak a kapitány­ság felé baktatva, föltűnt, hogy a sarki kiskocsma előtti kútnál rendőr ver egy öregasszonyt. Odaérve is­merte meg Fehér János szakaszveze­töt, aki pisztolyaggyal még kétszer hátha vágta a nénit, aki — mintha nyúzták volna — visította, hogy „Látjátok, a piszok kommunisták így verik a népet.".. Bár Palcsi nem volt elöljárója Fehérnek, az útjára bocsá­tó Kocsis László intelmére gondolva, rászólt: Megvesztél? Mi a néni bűne? Részeg vagy. Tűnj el innen Fehér János jól ismerte Paku Pal­csit, együtt szoktak pingpongozni, ezúttal mégis éktelen dühbe gurult. Pisztolyát élesre csattintotta, és kacs­karingós szitkokat zúdított rá. Palcsi megint kiborult, és a ráfo­gott fegyverrel mit se törődve, akko­ra pofont kevert le Fónagynak, hogy az amúgy is tántorgó ember elterült a pocsolyában. Ezt ez attrakciót egy másik közrendőr is látta amint ép­pen odaért, ügy hahotázott, hogy belegörnyedt. Miután kimulatta ma­gát, fogto a részeget, és derékszíját lecsatolva, becipelte a rendőrség épületébe. Palcsi tisztában volt vele, hogy hi­bázott, de az embertelenség mindig fölháborította, és nem tudott magán uralkodni. Az eszével nézve a dolgo­kat, tisztán ragyogott előtte a kom­munista egyszeregy, hogy érvekkel, nem pedig pofonokkal kell érvényt szerezni az igazságnak, de hogyan, mi módon érvelhetett volna annak a megkergült rendőrnek. Mentegette magát, pedig tudta, hogy nincs igaza. Jaj, de nagyon irigyelte, a ki tudja hol dolgozó Csóka Miska jó barátját a nyugalmáért. Nagyon szeretett vol­na hozzá hasonlítani, vagy legalább odáig eljutni az önnevelésben, hogy színlelni tudjon, hogy ne üljön ki rögtön az arcána a harag. Vagy az se jó, ha fából van az ember? Ki mondja meg a tökéletes igazságot? Azzal akarta ellensúlyozni méltatlan viselkedését, hogy az esetről készített jelentésben kertelés nélkül elmondott mindent. Abban bízott, hogy fölötte­sei jogos tettnek, emberi dolognak könyvelik el amit csinált Elvégre — magyarázta újból és újból a bizo­nyítványát — aki a jogtalanságot erőszakkal akarja érvényesíteni, az ellen jogo6 az erőszak. Abbahagyta az okoskodást, és to­vábbította a jelentést. Tudta, látta, hogy folynak a kihallgatások, de csak két hónap múlva kapott választ. Föltépte a borítékot, ez állt benne: „Rendőrhöz nem méltó magaviselete miatt állásából azonnali hatállyal el­bocsátottam. Dr. Szebenyi Endre mi­niszteri osztályfőnök." Azt hitte, rászakad a mennyezet. Bambán meredt a semmibe, és ami­kor magához tért — jobb híján, és szokásához híven — elkezdett szóra­kozottan fütyörészni. Anélkül, hogy Szűcs Bélát elküldte volna melegebb éghajlatra, elindult munkát keresni. (Vége.) 1

Next

/
Thumbnails
Contents