Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Szombat, J 988. július 2. 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka ban elmondta: két minisz­tertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folya­matosan vizsgálják a hely­zetet, és kezdeményezik az intézkedések életbe lépte­tését. A három minisztéri­um szakértői a közelmúlt­ban egyeztették álláspontju­kat, s a Magyar Tudomá­nyos Akadémiától is segít­séget kértek a mérési ered­mények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érde­kében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illeté­kesek, s toyábbl elképzelé­sek kidolgozása előkészítés alatt van, ezek egy része azonban elhamarkodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgála­ta alapján közvetlen ösz­szefüggést találtak a nyírá­di bauxitbánya vízkiemelé­se és a Hévízi-tó vízhoza­mának csökkenése között, igaz, a karsztvíz kiemelését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökke­nése. Maróthy László ezután el­kanyarodva a konkrét kér­déstől, részletes szakmai ér­tékelést adott az egész du­nántúli karsztvizrendszer ál­lapotáról, hangsúlyozva, hogy a vízháztartás egyen­súlya felborult, már nem egyszerűen a víz fogyásá­ról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész térség ökoszisztémájának módosulásáról van szó, s a folyamatok egy része visz­szafordíthatatlan Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta. hogy a vizsgálatok szerint a jelen­legi vízkivételi mennyiség­gel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csök­kentését. Az elképzelések szerint 1993 után nem enge­délyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplál­ja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérő­rendszerei jól működnek — nem tartotta megnyugtató­nak, hogy érdekelt fél ke­zében vannak a mérőmű­szerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folya­mat figyelemmel követését egy pártatlan szervezet ve­gye át. Ennek költségeit ta­lán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta végezetül. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazda­sági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezető­je az Országgyűlés ügyrend­jének korszerűsítésére ta­valy decemberben alakított munkabizottság tevékeny­ségéről kérdezett, s javasol­ta: gyorsítsák meg munká­jukat, és az ügyrend kor­szerűsítésének íémakörét tűzzék u következő — vár­hatóan szeptemberi — ülés­szak napirendjére. Indítvá­nyozta, hogy a bizottság a képviselőkhöz augusztus közepéig juttassa el javas­latát, hogy azt a képviselő­csoportok megvitathassák. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korsze­rűsítésével megbízott bi­zottság vezetője válaszolt. Egyetértett azzal "z. észre­vétellel, hogy meg kell gyorsítani az ügyrend kor­szerűsítésének munkáit. Be­számolt arról, hogy szakér­tők közreműködésével már összeállították a vita alap­jául szolgáló anyagot. A munkabizottság tagjai ezt a tervezetet már kézhez kap­ták Júliusban tartják kö­vetkező ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást kö­vetően igyekeznek gyorsíta­ni a munkán. Ennek ellené­re azonban. ígéretet nem tudott tenni arra.) hogy szeptemberre az Országgyű­lés elé kerüljön a javaslat. Kifejtette véleményét, hogy a mostani ügyrend alapján is tud a Parlament dolgoz­ni Az elnöklő Stadinger Ist­ván is úgy vélte, nem sza­bad siettetni a bizottságot, inkább alaposan, jól elő kell készíteni az ügyrend korsze­rűsítését. Ezt követően Stadinger István bejelentette, hogy Iteidl János (Somogy m., 5. vk ), a Videoton tabi gyáregységének meo-cso­portvezetője kérdést inté­zett a pénzügyminiszterhez az 1951-ben megállapított napidíj tárgyában. A pénz­ügyminiszter azonban expo­zéjában már kitért erre, ezért külön választ nem adott. n magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról »» Ez év március elején a Román Szocia­lista Köztársaságban hivatalosan bejelen­tették az ezredfordulóig szóló, „nagysza­bású" területrendezési program végrehaj­tásának megkezdését. A programban cél­ként a romániai településszerkezet mo­dernizálását, a város és a falu közötti kü­lönbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelöl­ték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mély­séges aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megüt­közést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadal­mi szervezetek, egyházak és közéleti sze­mélyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor ke­rült. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak fel­becsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa, s az egész em­beriség közös anyagi és szellemi öröksé­gének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre" hivatkozva fel­számolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a né­met és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan vesztesé­get jelentene. A terv végrehajtása a ro­mániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közössé­geik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított be­olvasztásukat jelentené. A területrendezé­si terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszony­ra is. A településszerkezet ilyen jellegű át­szervezésével, „modernizálásával" együtt­járó kényszerű lakóhelyválloztatás, az át­telepítések, összességében a nemzetisége­ket korlátozó politika sérti «z- alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, el­lenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékei­nek megőrzése az egész emberiség ügye. E jogok tiszteletben tartására Románia is számos dokumentumban — így az Egye­sült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzetközi egységok­mányá"-ban, valamint a helsinki záróok­mányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközj jogi kötelezettsé­get vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlé­se kifejezi reményét, hogy a Román Szo­cialista Köztársaság kormánya felülvizs­gálja ez irányú elképzeléseit, terveit, el­tekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a ro­mán nép közeledésének, barátság;» elmé­lyítésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a román nagy nemzetgyűlést ar­ra, hogy az emberi jogok tiszteletben tar­tása szellemében tegyen meg minden erő­feszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműködésre. Mkotmány-elökészítö bizottságot választottak Az Országgyűlés határoza­tot hozott a számos új tör­vény megalkotását kezdemé­nyező, korábban nyilvános­ságra hozott úgynevezett ..demokrácia csomagtervvel" kapcsolatban is. Az Ország­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságánalt jú­niusi ülése elé terjesztett ter­vezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — Jtis módosítással — egyhan­gúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Or­szággyűlés felkéri a kor­mányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékozta­tást a parlamentnek a poli­tikai intézményrendszer re­formjával kapcsolulos ter­vekről, azok irányáról. a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről. megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel biró közjogi feladattal foglalko­zott: Alkotmány-előkészítő Bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kallai Gyula (országos lista), titká­ra pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képvi­selők két új tagot is a bizott­ságba választottak. Ugyan­csak módosító indítványként hangzott el, hogy az előkészi­tő bizottságban minden me­gyéből legalább egy képvise­lő kapjon helyet. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értel­mezése körül: új alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglévő alaptörvény módosítása: hiszen a szemé­lyi feltételeket ennek meg­felelően kellene kialakítani. Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszö­gezte: új alkotmány kidolgo­zásáról van szó; nem egysze­rűen módosításról. hanem alapos átdolgozásról. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak har­madik munkanapján Stadin­ger István elnökölt. Straub F. Brúnó interjúja Paskai Lászió nyilatkozata Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Püspöki Konferencia el­nöke bíborosi beiktatása­kor nyilatkozatot adott az Üj Ember cimű katolikus hetilapnak. Nyilatkozatá­ban többek között szól a Szent István király halá­lának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemléke­zésekről, majd így foly­tatja: — Annál nagyobb szo­morúság viszont számom­ra, hogy bíborosi beikta­tásomat követő első meg­nyilatkozásomban tilta­kozó szavamat kell fel­emelnem a nemzeti kultú­ra érdekében. Megdöbbe­néssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kormány­zat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, ha­nem egy ország egészé­nek szerves részét is al­kotják, sajátos nemzeti értékek, és a népi kultúra otthonai. Az épületek, .köztük a templomok le­rombolása pedig a törté­nelmi és kulturális érté­kek elpusztítása, függetle­nül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Számunk­ra különösen fájdalmas, hogy ez a terv Romániá­ban nemcsak a román és a német, hanem a magyar nemzetiségű falvak el­pusztítását is jelentené. Teljesen érthetetlen, hogy Európában, a husza­dik század második felé­ben ilyen elhatározás ho­gyan születhetett meg. Es számunkra ez annál in­kább szomorú, mert mind­ez olyan országban tör­ténne, amellyel baráti kapcsolatban akarunk él­ni, és amelynek lakóihoz annyi rokoni, baráti kap­csolat fűz. Egyházunk tagjai, mint magyar állampolgárok a tiltakozók sorába állnak. Ezt igazolja a hozzám ér­kezett számtalan levél, ké­rés, aláírásgyűjtés, püs­pöktestvéreim és paptest­véreim megnyilatkozásai. Mindezek alapján a ma­gyar katolikus egyház hí­vei neveben is kérem a hazai és nemzetközi álla­mi és társadalmi szerve­ket: tegyenek meg min­dent, hogy ez, a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti ön­azonosságát pusztító szán­dék ne nyerhessen végre­hajtást. Mindezt nem az­zal a szándékkal tesszük, hogy egy ország belső ügyeibe beavatkozzunk, hanem hogy védjük min­denütt az alapvető emberi jogok érvényesülését. Bi­zok abban, hogy a nem­zetközi közvélemény hatá­sa meg tudja értetni a ro­mániai kormányzattal, hogy elhatározásának vég­rehajtása mennyire káros, sót tragikus lenne nem­csak az ott élő nemzetisé­gek hanem az egész nép és társadalom számára is. Nyilatkozatának végén Paskaá Lászió bíboros hangsúlyozza: — Az esztergomi érse­kek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni, mint esztergomi érsek, amikor most a bí­borosi kinevezést elnyer­tem. # Washington (MTI) Mint az Országgyűlés ülé­séti bejelentették, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács újonnan megválasztott elnö­ke jelenleg az Egyesült Ál­lamokban tartózkodik, ahol tudományos konferencián vesz részt. Az MTI washing­toni tudósítójának a Mas­sachusetts államban levő Cape Co-ról, a Woods Hole kutatóintézetből telefonon adott interjút. Először ame­rikai tartózkodásáról szólt. — Még januárban kap­tam meghívást arra, hogy Wcods Hole-ban, ahol Szent­Györgyi Albert életének utolsó évtizedeit töltötte, s ahol dolgozott, vegyek részt egy emlékszimpóziumon, ahol ugyan a korszerű tu­domány kérdéseiről van szó, de Szent-Györgyimbe néhány volt munkatársát meghívták, hogy beszéljenek emlékeik­ről. Engem arra kértek fel s azért hívtak meg, hogy a korai szegedi időszakról, a harmincas évekről beszél­jek, amikor Szent-Györgyi nagyon szép eredményeket ért el, amikor önállóvá lett. Ezt még csak ezután fogom elmondani a konferencián, amely most kezdődött. Be­szélni fogok az izgalmas időkről, amikor még fia­talok voltunk. Csak e meghívás után merült fel annak lehetősége, hogy a Parlament esetleg megválaszt erre a magas közjogú funkcióra, de én úgy gondoltam: nagyon fon­tos, hogy ezen a Szent­Györgyi emlékszimpóziumon mindenképpen részt vegyek, hiszen valamennyi résztvevő közül én képviselem egye­dül azt a szegedi korosz­tályt, amellyel fiatal korá­ban együtt dolgozott. Egy kicsit körül is akarok néz­ni, nemcsak itt, ahol a ten­geri biológiai intézet mű­ködik, hanem New York­ban is. Terveiről, elképzeléseiről Straub F. Brúnó a követke­zőket mondotta: — Ami a jövőre vonat­kozó elképzeléseimet illeti: amikor hazamegyek, lesz mit tanulnom, de ez nem először fordult elő az élet­ben. Ha az ember a tudo­mányra adja a fejéts akkor az annyit jelent, hogy min den évben, ha éppenséggel nem minden hónapban, va­lami újat kell tanulni. Ez a közjogi tisztség, amire most a parlament megvá­lasztott, természetesen egész más működési kort jelent. Hazatértem után hozzá kell kezdenem alaposan megta­nulni: mit jelent ez a fel­adat pontosan, hogyan lehet ezt jól csinálni. — Az, hogy a Parlament mcst egy pártonkivülit, ér­telmiségit választott az El­nöki Tanács telnökéül, po­litikai tett. Az Elnöki Ta­nács elnökének természete­sen az egész népet kell kép­viselnie, de ezen belül nyil­vánvalóan különös figyelem­mel fogom kísérni az értel­miség helyzetét, a tudo­mányt, a kultúrát, az okta­tást. — Hogy mit tud tenni az Elnöki Tanács elnöke, azt a jelenlegi alkotmány nem határolja túlságosan körül. Nyilvánvaló azonban, hogy a változások, az értelmes irányba, a demokrácia fej­lesztésére irányuló változá­sok kialakításában — gon­dolom — bizonyos részt tud venni, és hasznos munkát tud kifejteni. Ez az én cél­kitűzésem — mondotta az MTI tudósítójának adott telefoninterjújában Straub F. Brúnó. Rádiótelex MAGYAR-AMERIKAI KÜLÜGYI TÁRGYALÁSOK Kovács László külügymi­niszter-helyettes az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának meghívására június 29-én és 30-án látogatást tett Washingtonban. A megr beszéléseken áttekintették a kelet—nyugati viszony, a fegyverzetkorlátozás, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat legfontosabb kérdéseit. Mindkét részről pozitívan értékelték a magyar—ame­rikai kapcsolatok alakulását. Egybehangzóan megállapí­tották, hogy a két ország viszonyának kiemelkedő fontosságú eseménye lesz az MSZMP főtitkárának, a magyar kormány elnökének közelgő látogatása, ami al­kalmat ad a kölcsönös elő­nyökkel járó együttműkö­dés új lehetőségenek feltá­rására. KUBA SEGfT NICARAGUÁNAK Az elkövetkező három év­ben Kuba összesen 150 mil­lió dollárnak megfelelő tá­mogatást nyújt Nicaraguá­nak, s ennek részeként el­engedi a közép-amerikai országnak vele szemben fennálló 50 miQió dolláros adósságát is jelentette be csütörtökön Managuában Dániel Ortega. A nicaraguai államfő bejelentése volt az egyetlen hivatalosan elhang­zott állásfoglalás a négy­napos havannai látogatás eredményeivel kapcsolatosan. SHULTZ HONDURASBAN George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön közép-amerikai körútjának haimadik állomására, ,Hon­durasba érkezett. Az ame­rikai dipolmácia irányitója megérkezésekor méltatta a „nicaraguai konfliktus front­vonalában" álló ország sze­repét, s a palmerolai kato­nai légitámaszponton Hon­durasban állomásozó ameri­kai katonákkal is találko­zott. KOKAIN A FEHER HÁZBAN Kokainbotrány robbant ki a Fehér Házban: az elnöki palota biztonsági rendőrségi szolgálatának, a Secret Ser­vice ügynevezett egyenruhás részlegének három tagjáról, valamint a Nemzetbizton­sági Tanács apparátusának két titkárnőjéről derült ki, hogy drogot használ. A tit­kárnőket azonnali hatállyal elbocsátották, a rendőröket felfüggesztették állásukból és széles körű vizsgálatot indítottak

Next

/
Thumbnails
Contents