Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

2 Szombat, 1988. július 16. If Borisz Sztukalin tájékoztatója az SZKP 19. pártértekezletéről A tanácskozást mind gyakrabban emlegetik úgy — utalt rá Borisz Sztukalin —, mint a társadalom demok­ratizálásának értekezletét. Joggal, hiszen az ott elfoga­dott határozatok lényegéhez tartozik a szovjet társada­lom életének átfogó demok­ratizálása, a politikai rend­szer reformja, a párt szervezeti felépítésének és tevékenységének reformját is beleértve. Ezt a szellemet tükrözte a történelmi jelentőségű ta­nácskozáson megnyilvánuló élénk vitázókedv, amely teret engedett az el­térő, gyakran ellentmondó véleményeknek, értékelések­nek is. Az értekezlet központi kérdése volt a párt szere­pének meghatározása, mun­kastílusának, módszereinek gyökeres megújítása. A leni­ni demokratikus elvekhez visszanyúló határozatok ér­telmében ismét meghonoso­Az elmúlt hónapok­ban immár hagyomány­nyá vált, hogy a Szov­jetunió belső életének, illetve külpolitikai tö­rekvéseinek legfonto­sabb fejleményeiről idő­ről időre a magyar saj­tó képviselőinek széles nyilvánossága előtt ad­jon tájékoztatást Bo­risz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagy­követe. Pénteken a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában meg­tartott sajtókonferenciá­ján ezúttal a nemzetkö­zi közvélemény érdek­lődésének középpontjá­ban álló eseménnyel, az SZKP. XIX. országos értekezletének eredmé­nyeivel foglalkozott s nagykövet, aki maga is küldöttként vett részt a konferencián. vetkezetes érvényesítését szorgalmazták a nemzetisé­gek viszonyában. Hangsú­lyozták, hogy gondokat csak a szövetségi állam ke­retein belül, a nemzeti és az össznépi érdekek összehan­golásával lehet megoldani. A magyar újságírók kér­dései nyomán Borisz Sztu­kalin beszélt arról is, hogy az értekezleten éles hangú, ugyanakkor konstruktív vi­ta folyt a glasznoszty prob­lematikájáról, különösen a tömegtájékoztatási eszkö­zök helyéről és szerepéről az átalakításban. Kérdésekre válaszolva a nagykövet elmondta, hogy a tanácskozáson kritikus ér­tékelések hangzottak el az élelmiszer-ellátás helyzeté­ről. A küldöttek javaslatait két fő csoportba lehet so­rolni. Egyrészt szorgalmaz­ták a mezőgazdaságban az irányítás tökéletesítését, a munkaszervezés javítását, a dolgozókat gúzsba kötő, el­dik a pártéletben a többes VAnixk p1(lrni hnBV a nárt avult szabályok felszámolá­jelölés, az apparátus feltét- tekTntélvéveT erősödiék meg sát- a bérleti- a családi vál­len alárendeltsége. korlá- ""¡SEX tevétenysTge' ~ tozzák a mandátumok ide- ugyanakkor a népképvisele­jét, helyreállítják a válasz- ti szervek & hallathassák tott pártszervek szerepét, hangjukat a pártbizottságok megteremtik az egységes el- teVékenységében. lenőrző-revíziós rendszert. A Ez a döntés egyébként sem változások egy jó részét mar je]ent valami{éIe kötelező az idén bevezetik, az SZKP automatiZmust. A pártbi­a apszabályát érintő módosi- zoUgág vezetőjét titkos sza­4 • i„/\|p r, • . rt i i* ti i,«>U r\4 ArtM n lalkozói rendszer elterjesz tését, az agráripari egye­sülések önkéntes gazdasági társulásokkal való felvál­tását. Másrészt állást fog­laltak a mezőgazdaságban dolgozók szociális ellátásá­nak fejlesztése mellett. Végezetül egy kérdésre tásokra pedig várhatóan a vaz^ssai ken megválasztani válaszolva Borisz Sztukalin — bár részletekkel nem tu­dott róla szolgálni — meg­erősítette, hogy Észtország­ban egy népfront jellegű szervezetet hoztak létre, amelynek tevékenysége a magyar Hazafias Népfronté­párt XXVIII. kongresszusán a tanácse)nöki posztra. Elő térnek vissza. fordulhat tehát, hogy eset­A társadalom politikai jeg alkalmatlannak talál­rendszerének reformjában jak a tanácsi vezetői poszt­döntő jelentőségű a tanácsok ra. teljhatalmának biztosítása. AZ értekezlet szükségesnek A szocialista államiság és a tartotta a felsőbb állam­népi önkormányzat hordo- hatalmi szervek megújulását hoz hasonlítható, zóiként növekszik felelős- iS. Ennek megfelelően azor- Ugyanakkor utalt arra is, ségük és önállóságuk az szág vezető szerve ezentúl a hogy a Szovjetunióban az el­adott terület fejlesztésével népképviselők kongresszusa múlt időszakban több ezer kapcsolatos problémák meg- lesz, amely a legfontosabb hasonló jellegű, úgynevezett oldásában. alkotmányos, politikai, szo- nem formális társadalmi, tő­Élénk érdeklődést váltott ciális és gazdasági kérdé- megszervezet alakult a pe­ki az a döntés, miszerint a sekben dönt. A kongresszus resztrojka támogatására. E tanácselnöki posztra rend- aránylag kis létszámú, két- szervezetek működéséről is szerint az érintett terület házas Legfelsőbb Tanácsot szó esett a pártkonferenci­pártbizottságának első tit- hoz létre, amely állandóan án. A küldöttek egyetér­kárát jelölik. Ezzel kapcso- működő törvényhozó, ren- tettek Gorbacsov főtitkárnak latban a mostani sajtótájé- delkező és ellenőrző szerv azzal az értékelésével, hogy koztatón is feltették a kér- lesz. egy olyan formát kell lét­dést Borisz Sztukalinnak: Különös figyelmet fordí- rehozni, amely egységes vajon, ezzel a megoldással tott az értekezlet a nemze­nem kerül-e ellentmondásba tiségek kapcsolatának kér­a két poszt. Az ellentmon- déseire is. A még fellelhe­dás csak látszólagos — tő hibákra figyelmeztetve, hangzott a válasz. Ezzel a m'ndenekelőtt a társadalmi kettős funkcióval azt ki- igazságosság elvének kö­mozgalommá fogná össze ezeket a kezdeményezéseket. Kambodzsa­konferencia £ Bankok (Reuter) Vietnam pénteken meg­erősítette, hogy részt vesz a kambodzsai rendezést szolgáló, július 25-én sorra kerülő dzsakartai találkozón. Ezt a hanoi rádió közölte, hozzáfűzve, hogy Vietnamot Nguyen Co Thach külügy­miniszter képviseli majd a tanácskozáson. Vietnam előzőleg meg­kapta Indonéziától a konfe­rencia megrendezésének módjával kapcsolatos bizto­sítékokat, s elhárult az aka­dály részvétele elől. Hanoi korábban tartott attól, hogy az ASEAN délkelet-ázsiai szövetség a konferenciát Vietnam és a kambodzsai kormányellenes erők közötti közvetlen tárgyalásokká akarja alakítani. A konfe­renciát két szakaszban tart­ják majd meg: az elsőben a kambodzsai kormány, és vele szemben álló erők tárgyalnak majd, a máso­dikban már ott lesznek raj­tuk kívül Vietnam, Laosz és az ASEAN tagországainak képviselői is. A KB-iilés nemzetközi visszhangja Az MSZMP KB ülése a szédének alapján, hogy glasznoszty jegyében zajlott azokat akik a szocializmus Is — állapította meg Buda- működési zavarait bírálják, pestről adott csütörtök esti nem ellenzékieknek, hanem hírében a TASZSZ szovjet az alternatív gondolkodás hírügynökség. Aláhúzta, képviselőinek kell tekinte­hogy a sajtó nagy terjede- ni mindaddig, amíg nem lemben tudósított a tanács- kérdőjelezik meg az egy­kozásról, megjelentette a fő . , . , napirendi pontokban elhang- Pártre"dszert Magyaror­zott beszédeket és a vitáról súgnak a Szovjetunióhoz is közölt beszámolót. fűződő szövetségesi viszo­A nyugati hírügynökségek nyat­kiemelték, hogy a Központi Az AP egy másik tudósí­Bizottság csaknem egyhan- tásában Berecz János tájé­gúan a radikálisabb gazda- koztatójára hivatkozva azt ságfejlesztési irányvonalat irta, hogy a párt tolerálhat­szavazta meg, amely tág te- ja, sót esetleg támogathatja ret enged a piaci erőknek, is a Tudományos Dolgozók bár munkanélküliséget is Demokratikus Szakszerveze­előidéz. tét A gyülekezési és egyesülé- A Reuter hírügynökség si jogot szabályozó törvény- úgy értékeli a KB-ülés tervezet elveiről szóló jelen- munkáját, hogy a magyarok tés kapcsán az AP amerikai az egypártrendszeren belül hírügynökség azt emelte ki lefektetik a szocialista plu­Fejti György KB-titkár be- ralizmus alapjait. ( Rádiótelex RADZSIV GANDHI MADRIDBAN Radzsiv Gandhi indiai ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT A Magyar Népköztársaság t5 a„B0Kár,.N,épRÖZarSaif8 politikai reformfolyamatunk kozoUi barátság. együtt- irányeiróI. A megbeszélésen kormányfő pénteken há­mukodes, és kölcsönös se- reszt vett Ribánszki Róbert, romnapos hivatalos látoga­gitsegnyújtási szerződés alá- HNF OT titkára tásra Spanyolországba érke­írasának 40. évfordulója al- zett. Felipe González spa­kaImából Várkonyi Péter TÁMADÁS KABUI. ELLEN nyol miniszterelnökkel a külügyminiszter üdvözlő pénteken reggel rakétatá- kétoldalú együttműködés táviratot küldött Petar Mla- madást intéztek Kabul el- kérdései mellett fontos nem­denovnak, a Bolgár Népköz- ]en ^ afganisztáni !kor- zetközi témákat is áttekin­társaság külügyminiszteré- „^ellene* erők. Több tenek. nek. Ez alkalomból a bol­mint húsz rakétával támad­gár külügyminiszter is táv- ták a2 ^ án íóváro6t. Húsz í,1"3.^- -. m3gyar ember meghalt. harminc­kollégájat. négy megsebesült. Az anya­gi kár jelentős. FEJTI GYÖRGY FOGADTA NAJEF HAVATMÊT HŐSÉG JUGOSZLÁVIÁBAN Belgrádban negyvennyol­can vesztették életüket a nagy hőség miatt a múlt héten. Július eleje óta Ju­goszláviában országszerte NÉGY SZEMÉLYT AZONOSÍTOTTAK Fejti György, a Magyar Görögországban már négy negyven fok feletti hőség Szocialista Munkáspárt Köz- személyt azonosítottak a van jugoszláv sajtójelenté­ponti Bizottságának titkára City of Poros turistahajó ' J pénteken fogadta Najef Ha- elleni támadás kilenc halá- szerint az elhunytak vatmét a Demokratikus los áldozata közül. Hivata- többsége szívbeteg volt. A Front Palesztina) felszabadí- los forrás szerint a halottak tobb mint egymillió lakosú tásáért (FDLP) fótitkárát, között van egy görög és egy fővárosban negyvenhatan aki a Hazafias Népfront Or- dán állampolgár, egy svéd kaptak infarktust, amicsak­szágos Tanácsa meghívására és egy francia nő. Feltéte- nem duplája az átlagos tartózkodik hazánkban. A lezik, hogy az 5 azonositat- adatnak. Nincs hír arról, találkozón Fejti György tá- lan holttest között még 2 hogy Belgrádon kívül hány jékoztatást adott belpolitikai francia ¿—jnpolgár földi áldozatot követelt a hőnul­életünk időszerű kérdéseiről, maradványai vannak. í.*lám. TISZTELT ÜGYFELÜNK! 1988. július l-jétől szeptember 1-jéig A HÉT MINDEN NAPJÁN ügyeletet tartunk Az ügyeleti nyitva tartás: Hétfőn reggel fél 7-tól este 8-ig, keddtől péntekig, reggel fél 8-tól este 8-ig, szombaton és vasárnap, reggel 8-tól este 8-ig. Az ügyelet lehetőséget ad: kárbejelentésre, bi ztositá&kötésre, díjfizetésre és felvilágosításra. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ, SZEGED, 1. Sz. Fiók, Szeged, Kossuth L. sgt 18—20. Telefon: (62) 24-555. 18. Kinevezése után Egerbe vezényel­ték, a Heves megyei Jcapitányság po­litikai osztályára. Azt kapta útra­valóul, hogy érdekes föladata lesz: segíteni annak kipuhatolásában és megállapításában — aha!, máris kö­szön a Nyomozati utasítás című tan­tárgy — hol bujkál arrafelé a fő­városból eltűnt Sulyok Dezső, a szél­sőségesen reakciós ügyvéd, aki míg tehette, rengeteget ártott a demok­ratikus kibontakozásnak. Hangos borissza-kollégák fogadták a rendőrségi klubban kora délután. Elsőként a kapitány mutatkozott be, de Palcsi azonnal elfelejtette a né­metes hangzású nevet. A politikai osztály vezetője, Mándoki Pista, egyenruhában nyúlt el egy fotelban. Hadnagyi rangot viselt, és a panaszt­pártnak volt tagja. Munkatársa, Szűcs Béla, szocdem alhadnagy, ci­vilben nyalogatta a visontait, és a bor bukéján kívül látszólag más nem érdekelte. A többiek lelkesen vitat­koztak azon, hogy komolyan kell-e venni azt a térképszerű vázlatot, amelyet a sarki kocsmában ejtett le valaki az asztal alá, és Mátrafüred környékét lehetett rajta fölismerni. Szűcs Béla dolga lett volna a vitát eldönteni, ó azonban csak a bor szí­nében és szalagjában gyönyörködött, az ablakmélyedésbe húzódva. A vékonydongájú Mándoki Pistá­nak keskeny, sápadt arca, sűrű, fe­kete üstöke, csüngő bajsza, és szelí­den nevetős szeme volt Huszonöt évesnek mondta magát de ha nincs bajsza, kamasznak is elment volna. Elnyúltában behúzott nyakkal, derű­sen szemlélte Palcsit, és mozgott ke­ze-lába. Mintha azt találgatta volna, hogy jön ő majd ki ezzel a nagy darab kommunistával. Élt-halt a klasszikus zenéért, ahhoz verte foly­ton a taktust Hirtelen fölállt, hogy mennie kell. Pulcsival hosszan parolázott, és azt mondta: — örülök az érkezésednek, most már lesz, aki helytáll ebben a poli­tikai zűrzavarban. Naponta nyaggat­nak fölülről evvel a nyavalyás Su­lyok Dezsővel, hogy itt lapul valahol Gyöngyös környékén, de én. nem lé­pek egyet se utána. Te új ember vagy, nem ismernek, próba szerencse. Szervusz, a holnapi viszontlátásra... Apropó, szereted a muzsikát? Mond­juk Respighit, vagy Pergolesit...? — Hogyne — vágta rá Palcsi. Szűcs Béla már ránéztére is ellen­lábasa volt a főnökének. Harmincöt éves, de már kopaszodó. A muzsikát hülyeségnek nevezte, és szerette az „a"-betűs italokat: a bort, a sort, a pálinkát Csak elvétve lehetett meg­találni a kapitányságon, sokak sze­rint, a henteseknél és a kocsmárasok­nál tartott helyszíni szemléket. Szé­les, vörös arca, vastagodó tokája ar­ra vallott, hogy nem túl szigorú őre a népi demokratikus rendnek. Be­szélték, szeret pofozkodni, és, hogy szadista hajlam is szorult bele, mert igencsak éjszaka, a kapitány szobájá­ban vallatja a gyanúsítottakat. Volt is valami fegyelmije, mert egy egye­temi hallgatót úgy bírt vallomásra, hogy kikötötte a szekrényhez, és vi­zet csepegtetett a feje búbjára. Paku Palcsi belesápadt a hallottak­ba, és nem hitt nekik. Mégis elta­tározta, beszél majd Szűcs Bélával. Most már azonban aludni szeretne. Nincs ugyan szállása, de reméli, a kollégák segítségével majdcsak ta­lál egy szobát, ahol álomra hajthatja a fejét. — Szent Amál ka jó lesz neked — jegyezte meg egy cingár hadnagy, mire a társaság fergeteges hahotában tört ki... — Mi ez, hogy szent? — érdeklő­dött Palcsi bizonytalanul. — Rá se ránts! — legyintett a kis hadnagy. — Kicsit bolondos fehér­nép, szeret imádkozni, gyónogatni, és legfőképpen áldozni... Ujabb frenetikus röhej. Palcsi hiá­ba erősködött, hogy ö ugyan ateista, de tiszteletben tartja mások nézeteit, és neki egyelőre ez a legfontosabb, hogy kielhassa magát, a harsány mu­latság csak fokozódott. — Hol lehet Egerben, olcsón, ki­adósan megvacsorázni? — próbálta Palcsi más irányba terelni a társal­gást. — Remélem, itt nem vágják meg úgy az embert, mint Pesten a Palace-ban... El akarta mesélni fe­ledhetetlen kalandját, de oda se fi­gyeltek. Veregették a vállát, hogy kár izgulnia, szent Amál ka ellátja min­dennel a világon, amire egy huszon­két éves fiatalembernek szüksége lehet. Mándoki Pistával soha, Szűcs Bé­lával állandóan vitatkozott ifj. Paku Pál. Érthető: Pistát a zenén kivűl semmi nem érdekelte igazán, még felelős beosztását se vette elég komo­lyan Béla harag nélkül is, módsze­resen verte a bekísért cigányokat, és ezt Palcsi nem tudta neki megbocsá­tani. Azt természetesnek vette, hogy a kényelmességre, úrhatnámságra hajlamos ember féltékeny a kom­munistákra, akik minden kártékony elemet igyekeztek lokalizálni, azt azonban, hogy védtelen őrizetesek pofozásában éli ki magát valaki, ül­dözendő bűnnek nevezte. Majd más­fél évig kerülgették, és utálták egy­mást, mert Béla még azt is megta­gadta, hogy elmondja, milyen szár­mazék. és hogyan, mikor került a rendőrség kötelékébe. És amikor egy évvel később. 1947 őszén. Hatvanban, övön aluli, végzetes ütést kapott, azt is Szűcs Bélának tulajdonította. (A befejező rész következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents