Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

Szombat, 1988. július 16. If Kft-„korlátok" nélkül? Az elmúlt évben a Csong­rád megyei fogyasztási szö­vetkezetek külkereskedelmi forgalma elérte a 13 millió dollárt. Az áru egy részét azonban, mintegy 8 millió dollárnyi terméket, csak közvetetten, mások segítsé­gével tudták értékesíteni a tőkés piacokon. Így azután a haszon egy részét ds más „fölözte le". Arra gondoltak, az ex­portban részt vevő szövet­kezetek, hogy érdemes lenne változtatni ezen a felálláson. Ha másnak megéri keres­kedni, ők sem járnának rosszul a bolttal. De hogyan lássanak hozzá? Sokáig vi­tatták, milyen szervezet fe­lelne meg legjobban ehhez a munkához? Először önálló exportiroda gondolatával kacérkodtak a szövetségnél, de kiderült, ennél sokkal előnyösebb formának bizo­nyulna a korlátolt felelős­ségű társaság... — Május 10-én nyolc ala­pító tag hozta létre a Pen­taco Kft.-t — kezdi mesélni a történetet Tóth István, ügyvezető igazgató. — Kik lettek a tagok? — Az Ullés és Vidéke Ta­karékszövetkezet, a Mészöv, a Maros Menti Afész, a Dél­Tisza Menti Afész, a Kiste­leki Egység Afész, az Ullés és Vidéke és a Csongrád és Vidéke Afész, valamint a Déltex Kereskedelmi Vál­lalat. — Mi az új kft. tevékeny­ségi köre? — Teljeskörű nagykeres­kedelmi jogosítványt szerez­tünk, de van engedélyünk bolti és vendéglátó-ipari kis­kereskedelmi forgalmazásra, és reklámtevékenységre is. ügynöki munkát is folyta­tunk, de önálló külkereske­delmi jogunk is van. — Az ügynöki munka mit takar? — Nos, elsősorban való­ban azért alakultunk, hogy a megye áfészeinek külke­reskedelmi forgalmát segít­sük, de önálló, külső üzlete­ket is szeretnénk bonyolí­tani, hiszen ez is kamatozik a résztvevőknek. A határ menti árucserében szeret­nénk előrelépni. De a tőkés piaci eladások mellett a szovjet piacon is keresünk partnereket. Áruházi csere, és vállalatok közötti ter­mékcsere jöhetne szóba. — Mekkora forgalomra számítanak? — Az első évben már megcélozzuk a félmilliárdos forgalmat. De minden dön­tően a piaci viszonyoktól függ. — Ami nem túl rózsás mostanában... — ... így igaz, de jni bí­zunk abban, hogy egy rugal­mas, gyors apparátussal si­kerre visszük a dolgot. Az a tapasztalatom, hogy a nagy kereskedő cégek a kisebb üzletekre nem is figyelnek oda, Nekik a nagy tételek a fontosak, s így nekünk is jut bőven vadászterület. — Mi volt az alapítás fel­tétele? — Az, hogy csak akkor vágunk bele, ha találunk megfelelő szakembereket. Itt ugyanis döntően ettől függ a siker. Szerencsére jól rajtoltunk. Jelenleg mindösz­sze öten dolgozunk a Penta­cónál, de nem is szeretnénk tíz fölé vinni a létszámot. — Milyen termékekkel kereskednek? — Tulajdonképpen min­dennel. De az áfészék áru­alapját elsősorban a mező­gazdasági és élelmiszer-ipari termékek jelentik. Így első­sorban ezeket kínáljuk a tő­kés országok vevői számára. Eredményekről egyelőre még korai lenne beszélni. Hiszen éppen csak elfoglal­ták „albérletüket" a Mészöv székházában. A berendezke­déssel, a birtokbavétellel egy időben azonban megkez­dődött a folyamatos munka, a konkrét üzletkötés is Nincs idő pihenésre, hiszen a zöldség, gyümölcs szezon kellős közepén vagyunk. Márpedig itt ez a legfonto­sabb eladnivaló. Ügy tűnik, szerencsés volt a forma megválasztása. A kft.-ben ugyanis az önállóság is biz­tosított. A kockázat is ebben a formában a legkisebb. A tagokat a közös üzleti érdek, a tisztességes gyarapodás tartja össze. R. G. Gyógyítalak Kínából, francia ízzel Kötve hiszem, hogy bár­mely élelmiszer olyan és ak­kora karriert futhatna be manapság, mint az annak idején Kínából behozott bu­sa. A belföldi busaértékesités lehetőségei káprázatos mély­ségekből szökkentek hirte­len — beláthatatlan magas­bágokba! Alig másfél éve még nem volt ritkaság, hogy a halgaz­daságok inkább hagyták pré­dába veszni a busát, mert még az is inkább megérte nekik, mint a lehalászás, vá­logatás. száll ítgatás. és a százféle más teendő után konstatálni: a busa gyakor­latilag eladhatatlan. Különö­sen az öt-hat kilós, jó méte­res, nyolcvancentis állatok­kal nem tudtak a vásárlók mit kezdeni, pedig ez a mé­ret a busáknál korántsem akkora pláne, mint — te­szem — a ponty esetében. Aligha járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük: olyan háziasszony, aki meg­vett egy-egy ilyen, a kony­haasztalt betakaró, jó süldő­nagyságú, ízetlen fehérjetö­meget — minden szökőévben akadt. Ami egyáltalán nem sok. A fogyasztók idegenkedé­sének, persze, oka volt. A busa ugyanis nem olyan ízű hal. mint a ponty. illetve izetlenségben párja aligha akad. Márpedig a magyar halételek fő jellemzője, hogv az alapízt maga a halhús adja meg. ezt a különféle fű­szerek csak színesitik-szago­sitják-fokozzák. A busa vi­szont jellegzetes és erőteljes ízanyagok hiányában arra szorul, hogy maguk a fűsze­reik adják meg zamatát. Meg a páclé, meg a tartármártás, a mindenféle saláták és kő­retek. párolt rizsek ínycsik­landó. tarka társasága! Ezt nem tudta hát a ma­gyar fogyasztó. Halvány lila gőze 6em volt arról, hogv a busa ragyogóan elkészíthető — sütve, töltve, kékre főzve, marinirozva. alufóliában, franciásan, paprikásan, rá­cosan — csak hát nem kell tőle sajnálni a füstölt sza­lonnacsíkokat. a citromsze­leteket, az aszpikot, a vágott gombát, a fehérbort a pet­rezselyemnek a zöldjét. a fokhagymát, a törött borsot, tejfölt, babérlevelet, a leg­barbárabb fűszereket. Uram bocsá' még tán a Vegetát sem. (Bár ez azért meggondolandó.) Mindezek ismeretében és után ki kell jelentenünk: nem, korántsem arról van szó, hogy a jó magyarok kedvet kaptak a francia konvha rafinirozott izeihez. ,s kifinomult gusztusok oká­ból kapkodnák mostanában a busát. Szó csak arról van. hogy a tudományos kutatók kiderítették: a busák húsa — némely tengeri halakéhoz hasonlóan — annyi és olyan zsírsavat tartalmaz, amely a szívinfarktustól az agyvér­zésik többféle betegség elke­rülését teszi lehetővé. Meg­felelő szinten tartja ugyanis a vér zsírösszetételét, s az erek rugalmasságát. Ez volt tehát az áttörés, e tény tette lehetővé, hogv az egykor jószerével eladhatat­lan busa — hiánycikké avan­zsált! S hogv mennyire hiány­cikk? Nos. Ördögh Géza. a Tisza Htsz halszaküzletének vezetője ottjártamkor azt mondta: gyakorlatilag akár­mennyit el lehetne busából adni. a kereslet érzékelhető­en föllendült. Azt a pár da­rab busát, amit naponta kapnak, a vevők mind elvi­szik. Jómagam, amikor eh­hez a cikkhez gyűjtöttem az anyagot, körülbelül nyolc és fél percig tartózkodtam az Oroszlán utcai üzletben, s az ez idő alatt betért vevők ki­vétel nélkül — busát keres­tek. (Szelve, darabolva is; úgy tűnik, e halak nagysá­ga néha még mindig ijesztő­en hat a vásárlókra.) A busát tehát — nagyon is keresik. Kissé későn kö­vetkezett be e teljesen vá­ratlan fordulat a magyar halértékesítés történetében, de legalább bekövetkezett. Ez jó egyrészt a termelőnek, mert olcsón megtermelt bu­sáját el tudja adni. de plá­ne jó a fogyasztónak, hi­szen nem mindennapos eset. hogy egy lépten-nyomon el­pocsékolt termékről kiderül: voltaképp gyógyhal az, fran­cia ízzel. Farkas Csaba A környezetvédelem mindnyájunk ügye Környezetünk valamennyi égető problémáját aligha le­het egyszerre megoldani, szűkös anyagi eszközeink miatt szükség van valamifé­le rangsorolásra. Miben lát­ja a miniszter a hazai kör­nyezetvédelem legsürgetőbb feladatait? — A VII. ötéves népgazda­ság terv célkitűzései és a kormány társadalmi-gazda­sági stabilizációs programja alapján kirajzolódnak szá­munkra is n fő irányok. Megfogalmazott cél ..a kör­nyezet romlási folyamatának mérséklése, ezen belül a la­kosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló kör­nyezeti állapot javítása". Ki­emelt feladat a veszélyes hulladék kezelésének, ártal­matlanná tételének fokoza­tos megoldása, a súlyosan szennyezett levegőjű térsé­gek szennyeződésének mér­séklése, a jelenlegi ós jövő­beni ivóvízbázisok védelme — e három feladatra külön akcióprogram készül. — A vízgazdálkodáson be­lül elsődleges feladat a ha­zai vízkészletek tervszerű hasznosítása, a takarékosság, a vízzel való gazdálkodás, hiszen a tiszta, egészséges ivóvíz világunk egyre na­gyobb kincse, és erre még nem döbbentünk rá igazán — sok még az intézményes pocsékolás is. — Ebben a kérdésben két prioritás érvényesül: minél többen jussanak egészséges ivóvízhez, és a vízkészletek védelme. A szennyvízelveze­tés és -tisztítás kiemelt fei­lesztése nélkül azonban nem javítható a vízminőség. Az átfogó környezetvédel­mi feladatok szükséges­sé teszik. hogy az úi minisztérium a teljes embe­ri környezetre, valamennyi védett értékre kiterjedően képviselje a kormányzati munkában a környezetvé­delmi érdekeiket. Törekvé­sünkben az a szándék jut ki­fejezésre. hogy a gazdálko­dás konjunkturális érdekei­től mentes, átfogó környe­zetvédelmi munka valósul­jon meg. amely tekintetbe veszi a természeti erőforrá­sok takarókos és ésszerű hasznosítását, a termelés és fogyasztás környezetkímélő fejlesztései. Környezetvédelmi törek­véseink között jelentős sze­repet kap a nemzetközi együttműködés. Tudatában vagyunk annak, hogy a kap­csolatok szorosabbá tételé­vel javíthatjuk hazánk kör­nyezeti állapotát, és ígv kap­csolódhatunk be a környe­zetvédelem globális prog­ramiának megoldásába. Bár a környezetvédelem elsősorban állami feladat, alig vihető sikerre a társa­dalom közreműködése nél­kül. Fontosnak tartiuk az együttműködést minden kör­nyezetvédő csoporttal ós minden állampolgárral, ha a célokban meg tudunk egyez­ni. — Az élet számos területén dolgoznak ki prognózisokat, amelyek ugyan vagy bevál­nak, vagy nem, de minden­képpen segítik a tervezést, a felkészülést egy várható ál­lapotra. Beszélhetünk előre­jelzésről a környezetvéde­lemben Magyarországon? — A környezetvédelemben is vannak prognózisok, de ezek sok tekintetben — a probléma jellegéből eredően — eltérnek az élet más te­rületén kidolgozott és alkal­mazott prognózisoktól. So­káig a műszaki-gazdasági fejlesztési stratégiák, tervek környezeti hatásait nem mérlegeltük, vagy ha igen. akkor mint ökológiai korlá­tot. nem vettük kellőképpen figyelembe. Fordulat akkor következett be. amikor vilá­gossá vált. hogv nem csak a gazdaság hat a környezetre, hanem a környezet, a meg­bomlott környezeti egyen­súly maga is hat. esetenként súlyosan visszahat a gazda­ságra. Ez az ökológiai krízis a hatvanas és hetvenes évti­zed fordulójára éleződött ki a világgazdaság centrumá­ban, a fejlett országokban. Magyarországon 1976-tól. az emberi környezet védelmé­ről alkotott törvény közre­adásától tekinthetjük ki­emelt kérdésnek a környe­zetvédelmet. Ekkor azonban a figyelem még főként a ká­rok utólagos felszámolására irányult. Lassan bontakozott ki a megelőzés igénye és le­hetősége. amely a gazdaság­nak ökológiai rendszerre ki­fejtett hatásai megalapozott ismeretét igényli. A tudo­mány elsősorban a globális problémákra és egyes védett környezeti elemekre, illetve veszélyes szennyező forrá­sokra figyelt fel. amelyek nemzetközi összefogást kö­vetelnek. Az egész ökológiai rend­szerre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre meg­felelő előrejelzési módszer­tan. A bizonytalanságot ér­zékelteti. hogy például a Sandoz cég által okozott környezeti katasztrófa hatá­sát. illetve a súlyos vízszenv­nyezést megelőző állapot helyreállását szakértők tíz évre becsülték, ugyanakkor a Rajna élővilágának egyen­súlya — a szennyezést köve­tően — hozzávetőleg egy év alatt helyreállt. Magyarországon az egyes környezeti elemek (víz. leve­gő. talaj, élővilág, táj) álla­potváltozása került az érté­kelés során előtérbe. Nagy bizonytalansággal terhelve ugyan, de elkészült a 2000. éven túlnyúló hazai prognó­zis is. — Folyóvizeink túlnyomó része határainkon túlról ér­kezik, és sajnos erősen szennyezett. Mit lehet ez el­len tenni? — Magvarország felszíni kisvízkészleteinek 96 száza­léka külföldről érkezik, va­lamennyi nagyobb vízfolyá­sa az országhatáron túl ered. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok ará­nya sokéves átlagban 1:10. a vízminőséget a szennyezés mennyiségén kívül tehát . a vízjárás is erősen befolyá­solja. Egyetlen olyan folyó sincs a Dunán kívül, amelv köz­vetve vagy közvetlenül 12 országot érintene. E hatal­mas vízgyűjtő közepén van hazánk. Tőlünk északra negyvenötmillió lakossal, különböző társadalmi rend­szerű országok szerteágazó beavatkozásaiból jelentős szennyeződés éri a Dunát, és így közvetve Magyaror­szágot is. A Duna vízminőségét te­kintve ugyanakkor különö­sebb gondjaink nincsenek, és a rendelkezésre álló in­formációk alapján a jövőt is optimistán ítéljük meg. 1980 óta kedvező tendenciák mu­tatkoznak. az osztrák és csehszlovák szennyvíztisztí­tók folyamatos megépülté­vel a kritikus szennyező anyagoknál határozott javu­lás van. A Tiszánál a helyzet rosz­szabb és bonyolultabb. En­nek az oka részben az. hogv a hevesebb vízjárás, -inga­dozás miatt a megfelelő hí­gítás a kisvizes időszakban nem biztosítható. Emellett a Tiszához jelentős vízhoza­mú, igen szennyezett mel­lékvízfolyások is csatlakoz­nak. Román oldalról ilyen a Szamos és a Maros, ezek vi­ze egyre gyakrabban har­madosztályú Csehszlovák oldalról az igen szennyezett Sajó emlí­tendő meg. és sok gondot okoz számunkra, különösen a borsodi térség vízellátása miatt a Hernád és a Bódva minősége. A vízminőség javításában nagy szerepe van a nemzet­közi együttműködésnek, amelytől a jövőben is sokat várunk, különösen vonatko­zik ez a nyolcoldalú dunai és az ötoldalú tiszai egyezmény végrehajtására. Magvaror­szág egyébként ötéves terv­ciklusonként mintegy hu­szonötmilliárd forintot for­dít vízvédelmi beruházások­ra. — A sajtóban, a rádióban, különböző fórumokon egyre többet hallani a környezet­védelem gondjairól, ön sze­rint mennyire pontosan tá­jékozott a közvélemény a hazai környezetvédelemről? — A környezetvédelemről, környezetünk állapotáról nem lehet eleget beszélni, bár óriási baj lenne, ha csak beszélnénk róla. A miniszté­rium nagyon fontosnak tart­ja. hogy állandó kommuni­kációs kapcsolatban álljon a társadalommal, hiszen nincs az a minisztérium, amelv az állampolgárok részvétele nélkül képes lenne hatékony környezetvédelmet művelni. Ehhez pedig mindenről tájé­koztatnunk kell a közvéle­ményt. Ennek a feladatnak igyekszünk megfelelni. A korrekt és rendszeres tá­jékoztatás ugyanakkor azért is nagyon fontos, mert az át­lag állampolgár annak a tükrében tartja a legfonto­sabb környezeti problémá­nak. mondjuk, a gépkocsik légszennyező hatását. aho­gyan azt a tömegtájékozta­tás neki naponta sugallja. Ahhoz pedig, hogy mindig olyan cselekvésformára ser­kentsünk. ami a leginkább környezetbarát az adott te­vékenységi körben, feltétle­nül kell egy olyan reális ér­tékrend kialakítását szorgal­maznunk a köztudatban, amelyben a környezeti prob­lémák azon a helyen állnak, ahol a valóságban — és eb­ben még vannak adóssága­ink — hangsúlyozta befeje­zésül Maróthv László mi­niszter. (MTI-Press) K. E. Cukorexport nyugati piacra Az idén több mint 50 ezer tonna cukrot értéke­sítenek konvertibilis elszá­molású piacokon a magyar cukoripar vállalatai a kül­kereskedelem közvetítésével. A mintegy 11 millió dol­lár értékű áru kétötödét osztrák és NSZK-beli ve­vők vásárolják meg, és to­vábbi nagyobb tételeket an­gol cégek vesznek meg. A cukor szállításában a nagyobb készletekkel ren­delkező valamennyi cukor­gyár részt vesz; az első 10 ezer tonna árut már útnak is indították. A teljes meny­nyiséget szeptember közepé­ig kell a gyáraknak a szer­ződés szerint kiszállítaniuk. A magyar cukoripar tíz éve nem adott át ilyen nagy mennyiségű terméket külke­reskedelmi célokra. Hondával a Szovjetunióban Két Honda motoron ké­szül körbeutazni a Szovjet­uniót egy kétgyermekes dán házaspár. A család — Jal­te és felesége Nina, a tizen­három éves Emil és a tíz­esztendős Ida — Leningrád­ból indul el több ezer kilo­méteres útjára. A Néva partjáról először Novgorod­ba, onnan a Baltikumba motoroznak, aztán — Moszk­va érintésével — irány dél. A- I V

Next

/
Thumbnails
Contents