Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

78. évfolyam, 138. szám 1988. június 10., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Szabadkai párldelegáció Szegeden Nagy László felvétele A szabadkai vendégek megbeszélést folytattak a városi pártbizottság vezetőivel A testvárvárosi kapcsolatok jegyében tegnap délelőtt Szegedre érkezett a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Szabadka Községi Bizottságának delegációja. A kül­döttség vezetője, Bosko Kovacevic, a köz­ségi bizottság elnöke, valamint tagjai, Zsuzsanna Erdudac és Tcrezija Skendero­vic Horvát, a községi bizottság végrehajtó titkárai a városi pártszékházban megbe­szélést folytattak a pártbizottság vezetői­vel. Székely Sándor első titkár tájékoztat­ta a vendégeket az MSZMP országos érte­kezletén elhangzottakról, az ott elfogadott határozatról, Bosko Kovacevic, a jugoszláv kommunisták országos tanácskozásáról be­szélt. A tanácskozáson részt. vett Papp Gyula, a Városi tanács elnöke is. Ezt követően a városi televízió stúdióját keresték fel a vendégek, majd ellátogattak a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem marxizmus—leninizmus intézeté­be, ahol társadalomtudományi .szakembe­rekkel folytattak megbeszélést a szocializ­mus építésének időszerű kérdéseiről. A szabadkai küldöttség ma ellátogat a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságára, a Gabonatermesztési Kutatóintézetbe ési a Domaszék i Szőlőfürt Szakszövetkezetbe. Holnap Szeged város vezetőtvei folytatnak megbeszélést a szocialista demokrácia idő­szerű kérdéseiről, a várospolitika alakítá­sáról. Hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására jú­nius 10-én, pénteken hivata­los baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke. (MTI) Áramszolgáltatási centenárium Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában csütör­tökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villa­mos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergia­szolgáltatás megkezdésének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlékezé­sen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, to­vábbá képviseltették magu­kat a villamos energiaterme­léséhez, szállításához és szol­gáltatásához kapcsolódó gaz­dasági és társadalmi szerve­zetek, valamint 11 országból a tröszttel műszaki-tudomá­nyos együttműködést és energiacserét folytató part­nerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileumi nagygyű­lést, majd Grósz Károly mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon.) w El pergő munkaidő (?) A Szeged Megyei Városi Tanács terv- és munkaügyi osztálya a város 110 mun­káltatójánál készített fel­mérést arról, hogy mivel telik a különböző munka­helyeken a fizikai dolgozók munkaideje. Tavaly a lehetséges mun­kaidőalap 85,1 százalékát töltötték a gyárak, üzemek kapuján belül a foglalkoz­tatottak. A kiesett idő több mint fele a fizetett szabad­sággal telt el. A betegség a távolmaradás okaként az esetek 37,1 százalékában szerepel. A fizetés nélküli szabadság, az egész napos igazolt távollétek a kiesett Szeged — nyár előtt • A Ülésezett a városi tanács vb Gyakorlatilag két szem­pont kapott nagy hangsúlyt a tegnapi tanácskozáson. Két, egymással végül is szo­rosan összefüggő oldala a Játékoknak, a fesztiválnak, amely részint művészeti produkciók sorozata, de amelynek egyre keményebb gazdasági korlátokkal is szembe kell néznie. Egy­részről tehát egy-egy esz­tendő fesztiválprogramjá­nak művészi értékével szük­séges foglalkozni, másrész­ről viszont nagyon feszes és átgondolt gazdálkodással ar­ra kell törekedni, hogy — a városi tanács által nyúj­tott támogatást beszámítva — a Játékok rentábilis le­gyen. Azaz, annyi fizető né­zőt vonzzon Szegedre, hogy az eleve tervezett támogatá­son felül ráfizetés ne kelet­kezzen. A relatív gazdaságosság és a művészi érték szempont­jainak egyeztetése termé­szetesen a Játékok eddigi történetében is fontos kér­dés volt, ám az ismert gaz­dasági változások követ­keztében az idén talán min­den eddiginél inkább elő­térbe kerülnek ezek a kér­dések. Többek között azért, mert az ország legnagyobb színházi nézőterének meg­töltésére korábban kiala­kult módszerek — nagy cso­portok érkezése utazási iro­dák közvetítésével stb. — idén már háttérbe szorul­nak, hiszen a költségek nö­vekedése és az áfa igencsak megdrágította ezeket az uta­kat. A korábban szervezet­ten érkező látogatók helyett egyre inkább egyénileg, kis csoportokban érkező nézők­re kell tehát építenie a Já­tékoknak. így viszont min­A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, csütörtöki ülésén egyebek között áttekintette, hol tar­tanak az ünnepi hetek és az ipari vásár előkészületei. Tegnapi lapunkban részletesen beszámoltunk a Sze­gedi Ipari Vásár szervezési munkáiról, úgyhogy ez­úttal a Szegedi Szabadtéri Játékok előkészületeit is­mertetjük részletesebben, a végrehajtó bizottsági ülé­sen megvitatott tájékoztató alapján. den eddiginél fontosabb a lehető legnagyobb vonzerejű program összeállítása, úgy, hogy az ne menjen a mű­vészi érték rovására. Úgy tűnik, az idei prog­ram végül is mindkét szem­pontnak sikerrel eleget te­het. Igaz ugyan, hogy a ta­valyinál több bemutató, és a kisebb elöadásszám va­lamelyest növeli a költsége­ket, ám több visszatérő né­zőre is számíthat a szabad­téri, ami viszont bevételt nö­velő tényező. Ugyancsak biztatónak tűnik a sokrétű érdeklődést kielégítő darab­választás, amely a tavalyi, nagy sikert aratott Nyomo­rultak mellett tovább erő­síti a népszerű, igényes rockmusical-vonulatot A bestia és a Fehér Anna be­mutatásával. Szintén nagy érdeklődés várható a Csik­somlyói passió, A felkelő nap háza címú, a Fonográf együttes védnökségével meg­rendezendő nemzetközi nép­zenei fesztivál iránt. A Don Carlos nemzetközi élvonal­ba tartozó szereplöket fel­vonultató előadása ugyan­csak speciális érdeklődési kört hozhat nézőként Sze­gedre. A fesztivál kiegészí­tő rendezvényeivel együtt — Operagála, Képzelt riport. .-., Nagy Bandó-est stb. — úgy tűnik, művészi és anyagi szempontból egyaránt / sike­res lehet az idei nyári sze­zon. Igaz, azt is be kell kal­kulálni, hogy a rég elavult nézőtér és technikai beren­dezések felújítása évről év­re nagyobb összeget igé­nyel, a teljes Dóm téri re­konstrukció pedig mintegy 220 millió forintba kerül­ne. * Tudomásul vette tegnapi ülésén a végrehajtó bizott­ság a településfejlesztési hozzájárulásból megvalósu­ló munkák helyzetéről szóló tájékoztatót is. Emlékeztető­ül annyit, hogy a város 14 lakóterülete közül annak idején hat teljeskörűen, ket­tő pedig részlegesen meg­szavazta a tehót. Két év alatt e körzetekben 10,4 mil­lió forintot fizettek be a lakók, s az elhatározott cé­lokra eddig összesen 42,5 millió forintot fordítottak, vagyis a jelenlegi állapot szerint a fejlesztési célú ki­adásokból mintegy 75 szá­zalék a tanácsi részesedés. Ez az arány a későbblekben nyilván módosul, hiszen a tanács sok kiadást megelő­legezett, például a móravá­rosi csatornázás, a tápéi tor­naterem-építés vagy a kis­kundorozsmai gázfogadó ál­lómás esetében. S* A városi tanács végrehaj­tó bizottságának üléseit ez­után minden alkalommal sajtótájékoztató követi, ame­lyeket annak érdekében szerveznek, hogy a szegedi tömegkommunikációs fóru­mok munkatársai minél sokoldalúbban informálód­hassanak és tájékoztathassa­nak a város lakosságát érin­tő témákról; a tanácsi mun­ka folyamatairól is, tehát olyan ügyekről, amelyekről testületi döntések még nem születtek. Ilyen módon új le­hetőséget kíván teremteni Szeged tanácsa arra, hogy a várospolitika nyíltabbá, nyitottá váljon, nagyobb esély legyen, hogy az egyes döntések előtt alternatív ja­vaslatok szülessenek. A töb­bi között erről beszélt Papi) Gyula tanácselnök és Tandi Lajos, a tanács sajtótit­kára a tegnapi első tájékoz­tatón. Szentandrási Lajosné a Szegeden tartózkodó román állampolgárok helyzetéről adott felvilágosítást: jelen­leg 55-en vannak a város­ban. A kialakult gyakorlat szerint a rendőrkapitánysá­gon jelentkezők ideiglenes tartózkodási engedélyt kap­nak. A tanács ügyfélszolgá­lati irodájában segítenek mi­előbbi elhelyezkedésükben (az 55 áttelepült közül csak tizenháromnak nem volt szakképzettsége), a gyere­kek óvodai, iskolai elhelye­zését a tanács saját intéz­ményhálózatában oldja meg. Azonnali gyorssegélyt kapnak, amelynek összege 3—3500 forint. Munkába ál­lásuk után akár két hét múlva "s fizetést, előleget kérhetnek. Ideiglenesen a Szegedi Vízművek és Für­dők Vállalat, valamint az NKFV algyői munkásszállá­sán helyezik el őket. munkaidő 7,6 százalékát indokolják. Az igazolatlan távollétek a teljes munka­időalap egytized százaléká­ban fordultak elő. Ennek háromszorosa a törtnapi tá­vollétek miatt elpergő mun­kaidő. Az egész napos tá­vollétek, az igazolatlan mu­lasztások és a törtnapi eltá­vozások miatt annyi mun­kaidő esik ki Szegeden, mintha 600 dolgozó egész évben egyetlen egyszer sem menne be a munkahelyére. Az előbb felsorolt veszte­ségforrásoknál több munka­idő vész el a termelési fór lyamat 'közben, tehát akkor, amikor papíron senki sem hiányzik a munkából. Ezek a veszteségi dók a vállala­tok munkaidőmérlegében nem jelennek meg. Szüne­telhet a munka a gépek ál­lása miatt. Itt az okok csökkenő gyakorisági sor­rendben a következők: lét­számhiány, karbantartás, géphiba, anyag-, alkatrész-, szerszámhiány, szervezési hiányosságok, vagy éppen: mert nincs vevő a termék­re. A dolgozóktól függő munkaidő-veszteségek az alacsony teljesítményköve­telmény, az alacsony üzemi és munkaszervezési színvo­nal miatt következnek be. Azokon a munkahelye­ken, ahol magasabb a gé­pesítettség, lényegesen ke­vesebb munkaidő megy ve­szendőbe. Az össz munka­órának 3-5 százaléka. Vi­szont az alapvetően kézi munkára épülő technoló­giáknál a veszteség 10-12 százalék. Érdemes vizsgálni a vesz­teségidöket a különböző ágazatoknál és alágazatok­nál. Az iparban és az épí­tőiparban a munkaidőalap­nak a 84,3 százalékát töl­tötték a munkahelyükön a dolgozók. Igen kedvezőtlen a veszteségidő aránya az építőanyag-iparban (21,6 százalék), a kohászatban (19,8 sz" 'alék), és a köny­nyüipaiu.in (17,2 százalék). A mezőgazdaságban, a szál­lításban, a vízgazdálkodás­ban, és különösen a keres­kedelemben jobban kihasz­nálják a munkaidőalapot, mint az előbb említett két ágazatban, viszont a sze­mélyi-gazdálkodási szolgál­tatásban magasabb a vesz­teségek aránya. A fizetett szabadságra az összes teljesíthető munka­óráknak közel 8 százalékát fordítják. Az átlagnál ma­gasabb ez a részarány, ahol idősebb tagokból áll a kol­lektíva. Betegségek miatt tavaly városunkban a mun­kaidőalapnak 5 és fél szá­zaléka esett ki. Az átlagnál kevesebben betegek az épí­tőiparban, a szállításban, a kereskedelemben, és külö­nösen a vízgazdálkodásban. Az iparban a „legegészsé­gesebbek" az olajbányászat dolgozói. A legtöbbször azok maradnak otthon táp­pénzen, akiknek kohászati vállalatnál van a munka­könyvük. Itt a munkaidő­alapnak közel tizede (!) vész el betegség miatt. Érdemes megjegyezni, hogy a városban a törtnapi hiányzások miatt annyi munkaidő vész el, mintha százan mindennap otthon maradnának az év során. Szegedre ma is az erős munkaerő-kereslet jellem­ző. Ennek alapvető oka, hogy a vállalatok legalább munkáskézben nem akar­nak hiányt érezni. Az ütem­telen anyagszállítás, a szer­vezetlenség hiányossága több munkás kapun belül tartásával korrigálható. De így a munkacsúcs és a ten­nivalók „apálya" ciklikusan váltogatják egymást. A munkaerő pazarlása igen­csak megnöveli a költsége­ket, és ezeken keresztül ál­talában az árakat is. A városban a munkaidő­alap felhasználása nem romlott tavaly, a korábbi évekéhez hasonlóan alakult. A munkáltatók által befo­lyásolható veszteségidók nagyobb részét az üzemidőn belüli elpergő órák adják. Ezek csökkentése döntően vállalati eszközökkel lehet­séges. A modernebb techni­ka korszerűbb munka- és üzemszervezést is igényelne. Tehát csak egy fokozott ütemű műszaki fejlesztés hozhat alapvető javulást e terület mutatószámaiban is. B.I. w Építők kitüntetése Az építők napja alkalmából csütörtökön kitüntetése­ket adtak át az Okisz-ban a szövetkezeti építőipar ki­emelkedő eredményt elért dolgozóinak. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter által adományozott Kiváló Mun­káért kitüntetést 68-an vették át Kádár Józseftől, az ÉVM államtitkárától. Négyen a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták.

Next

/
Thumbnails
Contents